Kurt Gödel (1906-1978) matematikus, de igazából filozófia könyveket írt négy tétele / érve az ami híresebb. 1. Matematikai teljességi tétele 2 Matematika első nemteljességi tétele 3 Matematikai második nemteljességi tétele 4. Matematikai formalizált nyelven megírt ontológiai istenérve. Minden jele szerint ezek egymást is cáfolják.
Összesen hétféle logikai kapu létezik, melyek igazságtáblája különböző. Ezek az AND, OR, NOT, NAND, NOR, XOR, XNOR. A hét kapu mindegyike csak kétféle kimenetet produkálhat.
Igazából nem egy matematika van, ahogyan vallás sem csak egy van, hanem sok matematika és sok és vallás létezik. Amelyek elveikben és szabályaikban, részben, vagy akár teljes egészében, ellenkeznek egymással. A matematika a vallások szintjén van, alaphelyzetben és önmagában. Kitalált dolgokat árul, és saját maga által kitalált szabályokkal. A szabályok dogmák. Ha el akarsz térni tőle, akkor egy új matematikai irányt / vallási szektát kell alapítanod. Persze a matematikák, nyelvi rendszerek hasonlat, már sokkal pontosabb.
Azt ami a matematikában helyes, jellemzően nem a matematika találta fel. Pláne eleinte. Csak lemodellezték a valóságot (életet) és írtak rá kifejezés és kommunikációs kódokat. Nem véletlen az sem, hogy a számítástechnikában sokfajta működtető módszer ( alap program, operációs rendszer kódolás) van, és azt számítógépes nyelvi rendszereknek nevezik.
"[Gödel] a valós számokat számelméleti formulákkal reprezentálta, és úgy találta, hogy az analízis helyettesítési axiómájának igazolásához fel kell használnia a számelméleti mondatok igazságának fogalmát. Hamarosan az igazsággal és definiálhatósággal összefüggő paradoxonokba ütközött (különösen a Hazug és a Richards paradoxonba). Felismerte, hogy terve kivitelezhetetlen, mivel a számelméleti igazság nem definiálható a számelméletben."
Lényeges elem még: A logika és az emberi agy hibái is kutatom. Gödel tételei csak mémek. Vagy sokkal tudományosabb kifejezéssel; pszichológiai vírusok. Tehát megbetegítéssel és fertőzéssel terjedtek el. Nem a tudományos módszartan alapján.
Another important element: I also research errors in logic and the human brain. Gödel's theorems are just memes. Or in a much more scientific way; psychological viruses. So they spread through illness and infection. Not based on the scientific method.
A formális definíciók, mint a matematikában is tanította a középiskolai tanárom, hogy miért éppen az, a helyes válasz annyi volt, hogy.; Csak. Viszont a reális definíciók azok bizony állítások, amelyeket így vitatni is lehet és igaz, vagy hamis voltuk is eldönthető. A reális definíció szerkezete; "Azt a szót, melynek a jelentését a definíció megadja, definiendumnak (meghatározandónak) nevezzük. A jelentést megadó (többnyire összetett) kifejezés pedig a definiens (meghatározó). A definíció nem más, mint jelentések azonosságáról szóló állítás, melynek általános sémája: definiendum = df definiens"
- A reális definíció az nem axióma. "Az axióma különféle okok miatt nem megkérdőjelezhető, megállapított alaptény, alapigazság"- azaz dogma.
- A reális definiálás tehát egyben egy tudományos bizonyítási eljárás is.
- A reális definíciót tehát bizonyítani szükséges!!! Nem elégséges, hogy egyszer valaki, valakik úgy találták ki.
The formal definitions, as in mathematics, my high school teacher taught me why exactly, the correct answer was that.; Just. On the other hand, realistic definitions are statements that can be disputed and decided whether they are true or false. The structure of the realist definition; "The word whose meaning is given by the definition is called definiendum (to be defined). And the (mostly complex) expression giving the meaning is definiens (determiner). A definition is nothing more than a statement about the identity of meanings, the general scheme of which is: definiendum = df definite"
- A realistic definition is not an axiom. "The axiom cannot be questioned for various reasons, it is an established basic fact, basic truth" - i.e. dogma.
- Realistic definition is therefore also a scientific proof procedure.
- It is therefore necessary to prove the realistic definition!!! It is not enough that someone, someone, invented it once.
Mert paradox módon a Gödel számozás /kódolás volt az egyetlen használható elmélete. Aminek volt gyakorlati haszna is. Persze csak eleinte a számítástechnikában. Amikor még minden karakterrel és bittel sprolni kellett. Nos ami hasznos volt, pont az bukott meg a matematikán belül. Ami meg haszontalan és téves, azt meg oltárra emelték.
Because, paradoxically, Gödel's numbering/coding was the only usable theory. Which also had practical benefits. Of course, only at first in computer technology. When you still had to play with all the characters and bits. Well, what was useful was exactly what failed in mathematics. What is useless and wrong has been raised on the altar.
Egy adott vallás előírtásait, vagy gödel tételét jónak és helyesnek vélni, csak egy emberi pszichés állapot. Kutatásim és teszteléseim alapján, egyik ellen sem működik a racionális érvelés. Te is csak hajtogatod a matematika-vallás egyik dogmáját, hogy a Peanó eljárással beszűkíteni a lehetőségeket, az szabályos. Ez éppen ugyan az, hogy csak egy "Istened " lehet és nem több. Vicceseket írsz! :-)
Believing the prescriptions of a particular religion, or Gödel's theorem, to be good and correct is just a human psychological state. Based on my research and testing, rational argument doesn't work against either. You are also just repeating one of the dogmas of the mathematics religion, that it is legal to narrow down the possibilities with the Peanó procedure. This means that you can only have one "God" and no more. You write funny things! :-)
When we sum up the results of Gödel's 1931 Incompleteness Theorem by formalizing Wittgenstein’s verbal specification such that this formalization meets Gödel's own sufficiency requirement: ”Every epistemological antinomy can likewise be used for a similar undecidability proof." then we can see that Gödel's famous logic sentence is only unprovable in PA because it is untrue in PA because it specifies the logical equivalence to self contradiction in PA.
Bizonyíték arra, hogy Wittgensteinnek igaza van Gödellel kapcsolatban
Amikor összefoglaljuk Gödel 1931-es hiányosság-tételének eredményeit Wittgenstein szóbeli specifikációjának formalizálásával, hogy ez a formalizáció megfelel Gödel saját elegendőségi követelményének: „Minden episztemológiai antinomia hasonlóan felhasználható hasonlóan a megdönthetetlenségi bizonyításhoz. "akkor láthatjuk, hogy Gödel híres logikai mondata csak PA-ban bizonyíthatatlan, mert a PA-ban nem igaz, mert a PA-ban meghatározza az önellentmondással való logikai egyenértékűséget.
Azon a tényen nem változtat semmi sem, hogy az axiómák csak feltételezések. A matematikában 1+1 = 2 és lehet 1+1 = 10 is teljesen szabályosan. Csak más axióma rendszert kell felvenni. (Más vallást)
Meg kell jegyeznem, hogy Gödel ezen tételét már a kortársai is cáfolták. Köztük Russel és Hilbert is bizonyította, hogy ez csak egy banális és régen tudott felismerés. Csak valamiért nem figyeltek rá eléggé és a tételből meg kultusz lett. Gödel tételei ( 1.2.3.4.) saját magukat és egymást is cáfolják. Ez nem logika. Ez PARADOXON.
I must note that this theorem of Gödel's was already refuted by his contemporaries. Among them, Russel and Hilbert proved that this is just a banal and long-known realization. For some reason, they didn't pay enough attention to it and the item became a cult. Gödel's theorems (1.2.3.4.) contradict themselves and each other. This is not logic. This is a PARADOX.
Meg kell jegyeznem, hogy Gödel ezen tételét már a kortársai is cáfolták. Köztük Russel és Hilbert is bizonyította, hogy ez csak egy banális és régen tudott felismerés. Csak valamiért nem figyeltek rá eléggé és a tételből meg kultusz lett.
Többek közt Ludwig Wittgenstein (1889-1951) filozófus, matematikafilozófus, nyelvfilozófus, logikus a munkáiban viszont a nemteljességi tételt helyesen látta: "logikai trükkökre jó". Valóban arra is lett használva.
Sokan mások is írnak hasonlóakat: "Gödel nem-teljességi tételének bizonyítása egy önmagára hivatkozó matematikai kifejezés felírásán alapul, hasonlóan az Epimenidész paradoxonhoz.” - Tautológia? (Duglas Richard Hofstadter (1945 -), kognitív tudomány.
Sőt a netes fórumos társaslgásokban is rátapintanak a lényegre: "Szemléletes példája annak, hogy minden krétai matematikus hazudik. De mit kezdjünk vele, ha ezt egy krétai matematikus mondja? Ha a tétel teljes, akkor önmagáról bizonyítja, hogy nem teljes."
Egy kijelentés vagy IGAZ vagy NEM-IGAZ. Ez egy egydimenziós világban való mozgás. Vagy előre megyek, vagy hátra. Vagy mind az idő, amely szintén 1 dimenziós. 2 dimenzióban már mehetek jobbra is és balra is és végtelenül sok irányba.
Sok geometriai kijelentés csak az euklideszi térben érvényes. Pitagorasz-tételéhez hozzá kell kapcsolni azt a feltételt, hogy az "euklideszi térben játszódik". Valószínűnek tartom, hogy az "egy kijelentés vagy IGAZ vagy NEM-IGAZ" állításhoz is hozzá kell kapcsolni, hogy mindez csak az XY logikai rendszerben érvényes. Ebből követezik, hogy minden állítás érvényes, csak meg kell találni a hozzá illő logikai rendszert. Lényegében minden igaz. Ahogy Stanislaw Lem lengyel sci-fi író fogalmazta: MINDEN VAN.
Pedig nagyon könnyű megérteni. 14-15 éves gyerekek is megértik 1-2 perc alatt, csak jó példát kell felhozni hozzá. Ez a példa meg a barkóba kitalálós játék. Annak van két változata. Az alap barkóbában csak igen és nem válasz lehetséges. A bővített barkóbában meg már öt válasz van. Nos az utóbbi az ami jobb és hatásosabb.
It's very easy to understand though. Even 14-15-year-old children can understand it in 1-2 minutes, you just have to give a good example. This example is a guessing game. It has two versions. Only yes and no answers are possible in the basic Barkóba. There are already five answers in the extended puzzle. Well, the latter is better and more effective.
Egyes matematikusok tolták túl és amiatt vannak hibák. Erről így írok a netes naplómban:
Úgy kezdődött hogy néhány matematikus fejébe vette, hogy a MATEK MINDENEK FELETTI, ....ÜBER, ... meg szárazabb érzés. ... Meg a Matek a tudományok führere, császára és királynője. Meg minden tudományok tudománya és alapja. Logikák logikája és mindent lehet vele helyettesíteni, az általános logikus gondolkodást, a filozófiát és a tudományfilozófiát is. Tehát kitalálták úgy köbö 120-140 évvel ezelőtt főként a tudományfilozófiát helyettesíteni kívánó szándékkal a MATEMATIKAI FORMALIZÁLÁST. Aminek később és főként a számítás és irányítástechnika miatt lett jelentős haszna is persze, de nagy hiba, hogy azt néhányan, ettől eltérő logikai területeken túltolták.
Keresed a menekülő útvonalat? Mert hirtelen átdefiniálod a "matematika" fogalmát, mert bevontad a logikát meg a halmazelméletet és így bizonytalanítod el a fogalmakat, amiről itt hadoválunk. Ismerem módszeredet, hogy utólag úgy definiálod a fogalmakat, hogy előző tévedéseidet is bevonzod, csakhogy valamilyen formában igazad legyen.
