A James Webb űrteleszkóp több száz furcsa, szabadon lebegő bolygót észlelt, hogy mi a magyarázata ezeknek a szülőcsillag nélküli bolygóknak, az rejtély. Most egy új tanulmány alaposabb vizsgálatnak vetette alá a magányos bolygókat és a közülük is kitűnő, Jupiter-méretű párokat.
" Ha a hideg sötét anyag elmélete helyes, akkor a korai Univerzumban kellett létezni nagy fényességű törpegalaxisoknak, amelyekre a James Webb-űrteleszkóp rá is találhat. "
1. gravitációs test: nincs anti-anyag alapú gravitáció
2. elektromos töltés: van anti-anyag alapú elektromosság, és az anti- és a rendes elektromos töltésű részecskék kioltják egymást, miközben nagy energiájú fotonok keletkeznek belőlük . Az ellentétes elektromos mezők leárnyékolják egymást .
3. neutrínó részecske: van anti-anyag alapú neutrínók, de az anti- és a rendes neutrínó nem oltják ki meg egymást, hanem közös gonon atomként létezik tovább . Az ellentétes mező-szerű neutrínó-kölcsönhatások nem árnyékolják le egymást .
A furcsa az, hogy a logikailag lehetséges esetek mindegyike előfordul a holt természetben ♥
Az eszköz jóval nagyobb, a gejzír által létrehozott felhőt mért meg, mint amekkorát a Cassini űrszonda detektált, ráadásul maga a kitörés is sokkal nagyobb volt:
"tehetne egyáltalán ilyet a Proxima Centauriról ?"
Magad is ki tudnád számolni, hiszen csak szimpla trigonometria. Két adatot kellene csak hozzá a netről kikeresned: a távcső optikai felbontóképességét és a csillag feltételezett átmérőjét. A távolság meg megvan.
De ha utánakeresel a csillag méretének, akkor még a számolást is megspórolták neked: ugyanúgy megtalálod szögmásodpercben, ahogy a távcső felbontóképességét is ebben adják meg, innentől meg szimpla összehasonlítás: melyik a nagyobb?
"és, ilyen sebességél az is képbe jön, hogy mit okozhat pl, egy egészen kis meteor, vagy űrszemét, ha az útjába kerül bárminek.."
Nem kell annak meteoroidnak lennie! Gondolj bele mit okoz a szimpla nagyon-nagyon híg csillagközi gáz és por, ha évekig megy neki az űrhajó orrának. Nem lehet annyira híg, hogy ne koptassa le csutkáig...
fénysebesség 10%-ig számolva (relativisztikus sebességhez közeli érték, de nem túl közeli): 3 055 988,30 s /60 s/60 ó/24 ó= 35,3 nap, amíg egy 1G-vel gyorsuló űrhajó eléri a fénysebesség 10%-át, elméletben, a relativisztikus torzítást nem figyelembe véve.
(és, ilyen sebességél az is képbe jön, hogy mit okozhat pl, egy egészen kis meteor, vagy űrszemét, ha az útjába kerül bárminek..)