Beszéljünk az egyházi iskolákról. Ott állítólag a vallásos emberek a saját vallásuknak megfelelő oktatást biztosíthatnak a gyereküknek. Ezek a szülők elérték hogy saját (a világnézetüknek megfelelő) iskolarendszerük legyen. Azért valamit tudnak ezek a vallásosak! Hiszen ez fontos dolog. Míg a nem vallásosak meg csak bedobják a ki tudja milyen világnézetű - bár állítólag semleges - iskolába a gyereküket, hogy majd az jól felneveli. Hát nem furcsa?
Békésszentandráson az iskola egyházi átvétele egy öthektáros területet is érint, eszük ágában sincs az egészet ingyen odaadni a püspöknek.
Kübekházán pedig az ingatlanban működik a központi főzőkonyha, és egy civil közösségi ház, itt ezek működése kerülne veszélybe az átadással.
Inkább bilincsben vitetné el magát a békésszentandrási polgármester, mintsem átadja a település tulajdonában levő iskolát a Szeged-Csanádi Egyházmegyének, Sinka Imre bejegyzését a Telex vette észre. A békésszentandrási polgármester kirohanását megelőzően már Kübekháza is jelezte, hogy kénytelenek tudomásul venni, hogy az egyházmegye bejelentkezett az iskolájuk ingatlanának átvételére, de egyáltalán nem veszik jónéven.
A hódmezővásárhelyi polgármester is kiakadt a kilátásba helyezett vagyonvesztésen, itt ráadásul, korábban már százmilliós adásvételről egyeztettek az egyházzal, most meg vihetik ingyen. Ezek voltak az első reakciók az egyházak igénybenyújtásáról, amelyet egy tavaly decemberi törvénymódosítás tett lehetővé.
Azóta már a testületek is megtárgyalták a váratlanul beesett egyházi igényeket, és kiderült, hogy azon túl, hogy nem szeretnék ingyen odaadni, még csak nem is egyszerű az átadás.
Kérdésünkre a tárca kifejtette, hogy hatalmas igény van az állami fenntartású iskolákban a felekezetenkénti hit- és erkölcstanoktatás megszervezésére, ám korábban a minimális csoportlétszám 8 fő volt, viszont a kis létszámú intézményekben előfordult, hogy az adott felekezetbe tartozó gyermekek számára így nem lehetett megszervezni a hitoktatást.
"Konzultációt hirdetett Ferenc pápa , amit nagy reformkísérleteként értelmeznek.
A program első állomása, a „meghallgatás ” lesz, amikor minden témát megvitathatnak az egyházközségekben . Fontosnak tartja, hogy azok is hallassák a hangjukat, akik általában az egyházi élet peremére szorulnak,a nők, a lelkipásztori kisegítők vagy a tanácsadó testületek tagjai."
Máris közzéteszem javaslataimat :
- cölibátus eltörlése avagy a papság szintjén csak ajánlott legyen nem kötelező
- nő is lehessen pap
- kötelező böjt megszüntetése / az egész élet böjt legyen elég :)) /
- az eszetlenül hosszu papképzési időt / hat év / felére csökkenteni.
- a hitéletben misén politizáló papot azonnal elbocsátani /jézus nem politizált /
- a klérus ne viseljen ékszert !
- az egyház mérsékelje szerepvállalását az oktatásban NEM AZ Ő DOLGA
0rbánnal és a fidesz-kdnp-vel ellentétben valóban keresztény! ;)
Én meg ateista, s így sem szüntetném meg az egyházi iskolákat, csak nem kényszeríteném oda a gyerekeket, mint 0rbánék. Mivel sok helyen nincs is állami iskola...
Négyszer többet költ a kormány az egyházi iskolában tanulókra, mint az állami diákokra
Egyre több gyerek jár Magyarországon egyházi iskolába.
Oktatási szakértők szerint ebben nagy szerepe van annak, hogy a kormány közel négyszer több támogatást ad az egyházi iskolában tanuló diákok után, mint az állami iskolások után.
Ráadásul a rugalmasabb szabályozási környezet miatt nagyobb szabadságot kapnak az egyházi intézményekben tanító pedagógusok, nincsenek kötelező állami tankönyvek.
Emiatt az egyházi iskola kezdi átvenni a magániskolák szerepét, főleg vidéken: a középosztály ide menekíti a gyerekeit a forráshiányos állami intézményekből.
Mivel az egyházi iskoláknak arra is lehetőségük van, hogy felvételivel szűrjék a gyerekeket, úgy tűnik, kialakult egy államilag finanszírozott, magasabb színvonalú egyházi oktatási rendszer, ahová nem jutnak be a hátrányos helyzetű gyerekek.
Évről évre nőtt a távolság az egyházi iskolába járó diákok és az állami iskolába járók támogatása között, a 2017/2018-as tanévben már majdnem négyszeres volt a különbség. Miközben egy egyházi iskolába járó diák után 200 ezer forint, működési költségekre fordítható támogatás jutott, az állami iskolák tanulóinak ennek csak a 27 százaléka, 55 ezer forint járt fejenként.
bocs, de én itt épphogy arról írok, hogy a keresztények tudtak maguknak saját iskolarendszert csináltatni az állambácsival, de az ateisták vagy más vallásúak meg nem... azaz lúzer mulyák ezek az ateisták és egyébb vallásúak :)