Nagyon helyesen a wiki "Biológia" szócikke öt pontban foglalja össze a modern biológiatudomány ténynek tekinthető öt axiómáját:
1. A sejtek az élet alapvető egységei.
2. Az öröklődés alapvető egységei a gének.
3. Az új fajok és öröklött jellemzőik az evolúció eredményei.
4. Egy szervezet úgy szabályozza belső környezetét, hogy fenntartsa stabil és állandó állapotát.
5. Élő szervezetek energiát fogyasztanak és alakítanak át.
Ez az öt alapvetés az, amire a biológiatudomány jelenlegi ismeretanyaga felépül. Azért ez, mert ezek az axiómák nemcsak, hogy minden kétséget kizáróan helyesek, de a mindennapi gyakorlatban eredményesen használhatóak!
Mi most itt csak a harmadik ponttal kívánunk foglalkozni, mivel ez az a fundamentum, amit nagyon sokan nem fogadnak el. Más fórumtémák vitái alapján nekem az a meggyőződésem alakult ki, hogy a sok nem-elfogadó többsége egyszerűen azért nem fogadja el a biológusok tízezrei által az élet helyes működési modelljének tekintett evolúcióelméletet, mert ő maga gyakorlatilag vagy hibásan tudja, vagy alig tud valamit a valódi, a biológiatudomány szerinti evolúcióelméletről, annak működéséről, bizonyítékairól.
Tehát ez a fórumtéma kizárólag a tudományos evolúcióelmélet kérdéseinek megvitatására szolgál, ismeretterjesztésre, a tényleges evolúcióelmélet elmagyarázására azoknak, akiket érdekel a tudományos álláspont és érteni szeretnék azt. Ez persze azt is jelenti, hogy semmiféle módon nem tűrjük a makacs evolúciótagadást, a téma flood-olását, vagy bármiféle vallási érvelést. Ez TUDOMÁNY és nem vallás vagy világnézet!
Szeretném feltenni a kérdéseimet a FlexTra HPLC-vel és a hármas kvadrupól tömegspektrométerrel kapcsolatban, amiről az előbb olvastam, ti ismeritek? Ami érdekelne, hogy milyen érzékenységet és felbontást lehet elérni a biomolekulák elemzésében vele?
Egyszerre kevesled a szelekciót - és panaszkodsz a drasztikusan csökkenő utódszám miatt.
Mija franc bajod van? Nem teccik a rendszer?
Hát nem az a szelekció maga, hogy a biológiailag lehetséges utódszámnak csak egy töredéke éri el a szaporodóképes kort?
Netán az a gondod, hogy nem te magad válogathatod ki, mely egyedek maradjanak meg, vagy szelektálódjanak ki?
Az ember igencsak alkalmazkodóképes jószág. Éppen ez juttatta a mostani helyére, és ez a tulajdonsága - még ha egyik másik egyeden nem mutatkozik is meg - változatlanul fennmaradt.
Ha megvizsgáljuk az evolúció működési mechanizmusait, akkor megállapíthatjuk, hogy az ember következetesen felrúgja mindegyiket, ami folytán felszámolja saját túlélésének, sőt ezzel párhuzamosan sok más faj túlélésének esélyét is.
Mi vagyunk a kakukktojás ebben a csapatban.
Az evolúció lényege a folyamatos kiválogatódási folyamat, amely alapja az, hogy az utódok száma mindig meghaladja a rendszer eltartóképességét, tehát nyersanyagot biztosít a kiválogatódáshoz, és bizony aki ezen a vizsgán elbukik, nem ritkán a többség, az megy a levesbe, táplálékként hasznosul a megmaradók számára.
Valljuk be, emberi szemmel nézve ez egy rendkívül kegyetlen mechanizmus, amelyben a szereplők mindegyike folyamatos megpróbáltatások között él, gyakran a lét és nemlét határán billegve, a pusztulás állandó fenyegetettsége mellett, ami az életerős egyedeknél kisebb, de amint csökken a fittsége az öregedés, vagy sérülések, betegségek, táplálékhiány folytán, rögtön megemelkedik, és hamar a selejtezendők körébe lehet kerülni.
A modern emberi társadalmak ezt a kiszolgáltatottságot számolják fel, de ennek súlyos ára van, óriási energiafelhasználás, a környezet, a természet folyamatos kizsarolása, pusztítása, az utódok számának drasztikus csökkentése.
Ennek pedig korlátja van, előbb utóbb elfogynak a források, de ha nem fogynának el, akkor is gond lenne, mert a faj folyamatos genetikai erózión menne keresztül, folyamatosan emelkedik a genetikai hibák aránya a népességben, amelyeket már nem szűrnek ki az élővilágban működő mechanizmusok.
Addig nincs ebből gond, amíg a társadalmak képesek ellensúlyozni ezt az egészségügy, és szociális rendszerek működtetése révén, de ez egy folyamatosan növekvő terhet jelent hosszabb távon, míg az erre fordítható források egyre fogynak.
Ez evolúciós léptékben nézve hamar összeomlik.
Az emberi szempontból normálisnak, elfogadhatónak minősített élet nem fenntartható hosszabb távon, csak amíg erre lehet külső forrásokat biztosítani a környezetből...
"A fehérjekódoló szekvenciák (exonok) a humán genomnak mindössze 1,5%-át teszik ki. A géneken és az ismert szabályozó szekvenciákon kívül genomunk tartalmaz funkciótlan (illetve jelenleg nem ismert funkciójú) DNS-régiókat. Ezek jelentik a genom 97%-át. Nagy részük ismétlődő szekvenciákból áll, transzpozonokból és pszeudogénekből, de van egy nagy hányad, mely semmilyen besorolás alá sem esik."
Egy érdekes előadás a sejt működését és fejlődését szabályozó fehérjékről:
A logika a megfigyelt tényekhez, jelenségekhez, kiválasztandó eredményekhez kell! Pont olyan mint amikor egy zárat kell kinyitni egy kulcscsomó kulcsaival! Ami nem illik bele, az nem jó hozzá alapon! Nem szórakozásként, hanem munkaeszközként kell használni. A természet sem szórakozik.
Hülyék és nemhülyék. A hülye nemhülyének gondolja magát, de hülye. Ennek okozataként a nemhülyék bármilyen logikátlan dolgot képesek elhitetni a hülyékkel. A hülyéket a nemhülyék irányítják, a hülyék a nemhülyéket szolgálják.
Több millió kutató teszi fel ide a publikációját, amire a rendszer hetente visszajelzi, hogy kik, hol olvasták, citálták s véleményezték. Összefoglalója van a feltett cikkeidről, s mutatja, hogy mekkora az érdeklődés irántuk. Még állásokat is felkínál a szakterületeden az egész földkerekségről.
A mai tudományoság abban szenved, hogy egyre több az eszkimó s egyre kevesebb a fóka! S az eszkimók többsége sem jó halász/vadász! DE publikálni a kevésbé alkalmasok is publikálnak s tehetik, mivel megnőtt a cikkek közléséért pénzt kérő kiadványok száma. Ergo, a kezdő kutató vagy a csak érdeklődő alig tud a cikk dzsungelben kiigazodni. Jellemzően az érdektelen cikkek többsége szószátyáron van megírva s nem tartalmaz eredeti eredményeket, megfigyelésket, hanem csak véleményezéseket mások eredményeire hivatkozva. De a scientometriába ez is belefér, sok kicsi sok megy alapon. De ezen nincs mit csodálkozni, amikor nem a tényleges tudás a lényeg, a kreatívitás, az eredeti munka, hanem a diploma, a cím. Ez a tendencia jól látszik a tudományos világ elnőiesedésén is. Vannak kreatív és jól dolgozó női kutatók, de a számuk elenyésző a csak rutin tevékenységre valókhoz képest. Ez a férfiaknál is meg van, de az arány már sokkal jobb.
Hát ez eléggé szégyenletes a magyar tudományos/akadémiaivilágra! DE máshol sincs ez nagyon másként.
A rendszerváltás után, szinte mintha elvágták volna, megszünt az érdeklődés a tudományos ismeretterjesztés iránt! Az ÉT, a Búvár, a Természetvilága alig ismert s terjesztett kiadványokká váltak, tengődnek. Alig fogadnak elkéziratokat s azokat is immel-ámmal közlik, nem sokakhoz jutnak el. Újak meg nem jelentek meg az magyar NG-on kivül, de az bevallottan méregzöld eszmeiségű.
Tudomány népszerüsítő online vitafórumok alig vannak, vagy szigorúan szakmai blogok (pl.a Critical biomass), vagy alig ismertek, s mint ez is, ki vannak téve a topik inditó hangulatának. Nem igen tűrnek el más véleményeket. Nem vitázni akarnak, hanem kinyilatkoztatni! A TV csatornák bőven vannak, de kész dokumentum filmeket adnak s megszerkeztett tartalommal, nem spontán felvételekként. Még DA is csak felmondja a neki megírt szöveget. Olyan könyvek sem igen jelenek meg, mint Gerald Durrell idejében.
De a reál tudományok területén sincs tudományos vitafórum, mindenki csak publikál (főleg angolul) s besöpri az IF-kat meg a hivatkozásokat, a szent tudomány-metria érdekélben! Szerencsére van a ResearchGate, ahol legalább az ember látja a szakágon (de a többi szakterületen is) folyó munkának az eredményét s hozzá is lehet szólni, javasolni, értékelni.
, de hogyan lehet a nyilvánosság tudtára hozni a kutatói eredményünket, mert én azt tapasztalom, páran lézengenek a portálomon, ők is vagy értik vagy nem ♥
Tipikusan akiknek már nem kell küzdeniük napi szinten,
és rákényszerítenek másokat, hogy szórakoztassák őket. Vagy értelmetlen dolgokat csináltassanak velük, aminek az egyetlen célja, hogy ők megőrizzék a hatalmukat." : Unatkozás helyett fejleszthetik képességeik, tanulhatnak.
A kutatómunka alapja a kreativitás s benne a logika! A kutató pont úgy dolgozik mint a kriminalista: kizárásos alapon! Ami sem tényszerüleg, sem logikailag nem felel meg, azzal nem kell foglalkozni. Persze, bölcselkedni lehet bármiről, de semmi eredménye a szószaporításon kívül! Elméleti fantáziálgatás. Viszont, mivel mindig akadnak hiszékenyek, akár sikeres karriert is lehet belőle építeni!
