Élveznéd barátnőm házát Rákoshegyen. Volt egy idő, mikor azt hittem elviszi a ház tetejét a leszálló malév gép. Most már jobb a helyzet, de azért csendesnek nem mondanám a helyet.
Engem, nyilván nőként, nem vagyok annyira izgalomba a gépekért, soha nem tudott izgatni. Életem első útja ibusz turistaként rémálom még most is ha eszembe jut. Utána 9 évig nem ültem repülőre. Aztán mikor felkerültem északra, rájöttem, hogy muszáj ha napot akarok látni. Nagyon féltem, de akkor már persze modern nagy géppel mentem és semmi izgalom nem volt. Mára már tök mindegy, hogy buszra vagy repülőre szállok. A busz javára szól, hogy bármikor ki lehet szállni és nem kell 10-12 órát egy helyben tipródni. Nem is beszélve attól a rettenetes tömegről, ami manapság a reptereken van. Nincs már szándékomban repülővel utazni ebben az életben. De a fiatalok csak utazzanak, bírják a gyűrődést és utazni csodálatos dolog.
Azt én nem tudom, de legalábbis időszakonként elég sokat, és annyira fölöttünk, hogy sokszor eszembe jut, mi van, ha ránkesik egy. Láttam szinte minden Légikatasztrófa részt. :)
A szüleim Malévos (irodai) dolgozókként ismerkedtek össze. Anyám volt még Pest feletti sétarepülésen is anno.
Fölöttünk is légifolyosó van (Zugló), az erkélyről kiválóan lehet repülőket nézegetni. Nyitott erkélyajtónál mondjuk nem öröm, meg kertes házban lakóként se értékelném, de így elvagyunk vele. Hidegben meg nagy melegben is úgyis csukva van minden. :)
Személyes kötődésem van repülőgép vezetőkkel, gyerekkorom jelentős részét a perőci reptéren töltöttem.
Életem nagy élménye volt, amikor Algírból jövet a szomszédom hozta Párizsból a Malév járatát, miután megbeszéltük, melyik járattal jövünk haza. A felszállás kivételével végig a pilótafülkében dekkoltam, sok diát lőttem az éjszakai leszálláskor.
A másik, hogy előttem fordul ki a légi folyosó, ha a 31-es küszöbről szállnak fel a gépek, sokuk már személyes ismerősöm, akár hangja alapján is.
Ez sem tud lázba hozni. Mikor Lényemet egyszer régen elküldtem Floridába lakást venni, akkor kisértem őt oda vissza izgatottan. Pontosan tudtam, mikor száll le és ki , majd be és fel. Akkor még át is kellett szállni, Amerikán belül. De személytelenül már nem érdekelnek a repülők sem.
Mivel a Queen Mary 2 a világ egyetlen működő óceánjárója (hajókategóriailag, felépítésileg) így nála jobb hajóra nem szállhatok tengeri úthoz. :) Aztán majd meglátjuk. Anno a Dimitri Sosztakovicsos 'cruise'-t jól bírtam a Földközi tengeren, de a rövid Ciprus-Egyiptom kompolást meg nagyon nem, mert veszett olajszag terjengett a hajón.
Biztos kényelmesen lehet létezni rajtuk, egy oldalon láttam ilyen beszámolót is, de amiket én néztem kíváncsiságból, azok nagyon drágák voltak. (Bp.-németek.) Akkor már részemről inkább a - nekem és sokaknak - legendás Queen Mary 2, meg a norvég fjordok, ahol még nem jártam...
Például a Bíbic II éppen úton van Esztergomba majdnem hetven km/h sebességgel
A napokban egy francia hajó, elég nagy hajó a Victor Hugo izgatta a népeket a Tisza mentén, ugyanis ezek a jó franciák lejönnek a Dunán, majd felmennek Tokajig a Tiszán, hogy igyanak némi jó kis borocskákat ott! :D
Épp hogy csak befért a Kiskörei zsilipbe, nem tettem volna oda a kezemet a hajó oldala meg a zsilipfal közé
Tegnap érkeztek oda, lassan indulhatnak visszafelé.
Azért egy ilyen hajón érdekes lehet egy ilyen utazás. Lassú,mint a fene, de sok a látnivaló a folyó mentén.
Ha kényelmesen lehet a hajón létezni, akkor klassz lehet.
Én csak egy pár évvel ezelőtti szardiniai kompozásra emlékszem Livornóból, ami az adrenalin színtemet az egekbe nyomta. Leginkább az autónk behajózása mértani pontosság szerint, úgy, ahogy utasítottak minket, na meg a kihajózás. Aztán ha felmentem a fedélzetre naplementét nézni, akkor utána visszataláljak a kabinunkba. A hajó térképét szorongattam állandóan. Aztán a reggeli, 5 órás ébresztés( SzPéter akkor kezdett zuhanyozni), meg hogy a megfelelő liftbe szálljunk, és megtaláljuk a kocsinkat. Izgalmas volt, és örök élmény. Gondolom bármilyen, ilyen jellegű hajózás az.
Nem írhatod rólam szinte egyszerre azt, hogy nyugdíjas vagyok, meg hogy fiatal. :)
Amúgy mi se annyira cruise ship-re vágytunk, hanem inkább amolyan Titanic-féle nosztalgiára, és arra a QM2 tökéletes. Itt a vendégek nem sokkal vannak többen, mint a legénység kétszerese, sokan írják, hogy abszolút lehet találni mindig csendes / nyugis helyeket. Nézd meg pl. Google-en a legújabb és legnagyobb cruise ship-et, az Icon of the seas-t! Na ilyenre soha nem mennénk, ez nem is hajó...
DN még fiatal, veled együtt. Minket inkább taszítanak ezek a hatalmas hajók és a bennük lévő tömeg. Tényleg soha egy percre se kísértett meg a tengeri hajózás gondolata. Azt hiszem sok pénzt megspóroltam ezzel, amit aztán pl. repülőre költöttem.:-)
De a QM nem tudom hanyadikat láttam egyszer Grand Canarian. Az egész város izgalomban volt már napokkal előtte. A szállodából lehetett látni, először azt hittem egy panelház áll ott, de az volt a hajó. Este valamikor indult, kezdődött a tűzijáték, ami végig kísérte a parton. Két világjáró barátnőmmel voltam, de ők se vágytak hajóra soha, pedig különben rengeteget utaztak, mert mindig volt rá pénzük.
Engem, minket soha nem vonzott. Lényem mint elektromérnök sokat dolgozott hajókon. Ő se vágyik már hajóra. Szóval maradtunk a szerény, de igen változatos folyami hajózásnál, ahová bármikor elmennék ismét, bár a könnyen elérhető folyókon már mind voltunk. Duna, Rajna, Mosel megvolt, leginkább a Rajnát szerettem. Az ember minden nap máshol van, a hajó éjszaka megy, reggel kiköt és már lehet is menni valamit nézni. Fiatalok szerencsére ezeket az utakat nem prferálják, békés nyugodt társaság volt mindig a hajón.
Ugye a Queen Mary 2-t 3x is láttuk Hamburgban ill. Cuxhavennél, (egyszer este, tűzijátékos / italozós / tömeges esemény keretében,) és mindig volt bennem egy kis sóvárgás, hogy de jó lenne, mondjuk főleg New Yorkkal kapcsolatban, mert akkor még nem voltam ott.
És mikor tavaly Miamiban eszeveszett dugóban araszolva bebuszoztunk a kikötőbe, mert az idegenvezető megígérte egy onnan és akkor a közös utunk után cruise-ra induló utastársnak, hogy odaviszik, és ott állt egy halom nagyobbnál nagyobb cruise hajó, DN azt mondta, hogy úgy elmenne egy ilyennel valahova... És nekem több se kellett. :)
Azért nem komplikált, mert a szervizdíj meg minden fedélzeti költés a hajókártyáról megy, és az összeget a legvégén kell csak kiegyenlíteni. De a költések / terhelések nyomon követhetőek naponta a telefonos alkalmazásukban.
Nem, csak 8 éjszakára megyünk, egy kedden kora du. szállunk fel, és következő szerdán reggel szállunk le. De én is látok olyanokat az ezzel kapcsolatos csoportokban, akik hetekig / hónapokig maradnak, a Queen Mary 2 eleve pár napja jött meg egy világkörüli útból, ami ha jól emlékszem januárban kezdődött. Mindig láttam ugye a beíróktól hogy éppen hol jár, 3 QM 2 csoportnak vagyok a tagja a Facebook-on. Jó lehet nekik, de hát ezekkel mi anyagilag nagyon, nagyon, nagyon nem egy ligában játszunk. :)
És ja, biztos tévelygünk egy ideig, de ahogy látod, azért elég felkészült vagyok mindenből. :) Kismillió YouTube videót is láttunk már.
Első nap lesz biztonsági oktatás mindenkinek, de azt hiszem elég már csak a kabinban tévén élőben nézni és aztán leokézni. :)
A cruise, aminek ránézésre szintén a kereszthez van köze, meg a német Kreuzfahrt, 'keresztutazás' azoknak a hajóutaknak a neve, amik alatt
keresztbe-kasul :) mennek a vizen, és itt-ott megállnak egy időre turistáskodás céljából. Az ezt végző hajók meg a cruise hajók, shipek. Nincs megfelelő magyar szó a cruise-ra, azért írtam így.
(Viszont éppen ezért a nagy Queen Mary 2 rajongók azonnal rápirítanak arra, akik a transzatlanti átkelést cruise-nak meri nevezni, az szerintük egy voyage! :D
Az is utazást jelent, de ha megnézi az ember a definícióját, akkor különösen olyat, amit távoli földre végeznek vizen vagy levegőben.
Ehhez képest a CUNARD is emlegeti cruise-nak az oldalán a Southampton-New Yorkot is.)
