A világhírű francia trombitaművészt életének hetvenkilencedik évében, a délnyugat-franciaországi Bayonne kórházában érte a halál.
Maurice André 1933. május 21-én született Dél-Franciaországban, Rochebelle-ben. Gyermekkorában bányászként dolgozott egy szénbányában. A trombitajáték alapelemeit nagybátyjától és apjától tanulta. Tudását 1951-től a párizsi zeneakadémián tökéletesítette, alig múlt húszéves, amikor a zeneakadémia első trombitása lett.
Szólista karrierje 1963-ban kezdődött, olyan nagy karmesterekkel játszott, mint Jean-François Paillard és Herbert von Karajan. A nyolcvanas években a francia televíziók sztárja lett, hatalmas népszerűséget szerezve a barokk trombitára komponált művek újbóli felfedezésével. Új iskolát teremtett, s a trombitát a legnépszerűbb szólóhangszerek közé emelte, melynek nyomán kortárs zeneszerzők – André Jolivet és Marcel Landowski – kifejezetten számára kezdtek trombitaműveket írni.
Pályafutása során több mint százharminc művet írt át trombitára, kétszázhetven lemeze jelent meg, amelyekből tucatnyi lett arany- és platinalemez.
A „trombita királya” pályája során több kitüntetést is kapott. Művészi munkássága elismeréseként 2003-ban Mádl Ferenc államfő előterjesztésére a Magyar Köztársasági Érdemrend középkereszt a csillaggal kitüntetést vehette át Budapesten.
Az elmúlt évtizedekben világszerte 2700 koncertet adott, a Liszt Ferenc Kamarazenekarral több koncertkörúton is részt vett. Utolsó hangversenyét 2004-ben adta, azóta másik szenvedélyének, a faszobrászatnak szentelve minden idejét, visszavonultan élt dél-franciaországi otthonában.
