Üdv! Győr MNYV kezdőpontja érdekelne, hogy melyik objektum volt, honnan indul a szelvényezés Graz Ung. Westbahnhofig (ma Ostbf.) Nem Győr MÁV (Wien—Raaberbahn), nem Győrszentiváni elág a 0+00, ez tuti. Úgy rémlik, eredetileg a grazi összekötő külön volt szelvényezve.
A MNyV legnagyobb állomása és egyben egyetlen önálló saját csomópontja,elágazási állomása Kiss-Czell volt,mely egyben a magyarországi vonalak tengelyközpontjába is esett.Székesfehérváron,Győrben és Szombathelyen a MNyV-nak nem volt saját állomása,ezeken az állomásokon szerződéses alapon a csatlakozó vasutak korábban megépült állomásait használta.
A MNYv-nak Székesfehérvártól az ország határáig megépült fővonala 234,835 km hosszúságú,míg a Kiss-Czelltől-Győrig terjedő szárnyvonala 69,891 km hosszúságú volt.
Ehhez jött még az osztrák vonalszakasz országhatár-Graz nyugati p.u.(jelenleg Graz keleti p.u.) közti 64,36 km-es hossza,továbbá a Graz nyugati p.u.-Graz déli p.u.(jelenleg Graz főpályaudvar)közti 3,803km-es hosszúságú összekötö vágány.
Az engedélyokmány azonban az építkezésekkel kapcsolatban eléggé megkötötte az engedélyesek kezét,amikor a 3.§-ban egyebek mellett rögzítette,hogy:
a pálya építése és felszerelése az engedélyesek által készítendő,s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő általános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni.
Ezeken felül az építkezéseknél különösen a kormány kívánalmai,nemkülönben a fennálló általános építkezési és rendőri szabályok szerint kell eljárni.
A MNyv fővonala Ausztriába is átnyúlt.Az országhatártól Grazig terjedő vonal-szakasz kiépítésére és üzletére azonban az engedélyt az osztrák kormány adta meg.
A magyar engedélyokmány 5.§d.) állomások címszó alatti pontjának harmadik bekezdésében a következőket írták elő:
a szombathelyi állomás a vontatási szolgálat czéljainak megfelelő nagyobb berendezésekkel,úgyszintén a forgalmi eszközök kijavítási műhelyeivel ellátandó.
A fenti előírás teremtette meg a törvényi alapját annak,hogy a MNyV Szombathelyen forgalmi eszközeinek javítására műhelyt létesítsen.
A Magyar Nyugoti Vasút engedélyokmányát az 1869.évi V. törvénycikkel fogadta el az országgyűlés.
Az engedélyokmány alapján az engedélyesek a következő mozdonyvasutak építésére és üzletére kaptak engedélyt.
a) egy Székes-Fehérvárról-Veszprémen,Kiss-Czellen,Sárváron,Szombat-helyen,Körmenden,Szt.-Gotthárdon át,Gráczal valló összeköttetés czéljából az ország határszéléig terjedő fővonalra.
b)egy ,Kiss-Czelltől-Pápán át Győri vezető szárnyvonalra.
Tudomásom szerint nem egyidős.Vagy később épült,vagy az eredeti felvételi épület átalakításával jött létre.A pontos történetét nem ismerem.Pedig valahol biztosan meg lehetne nézni.
Szép épületek!Magyarországon sajnos ritkaság a vasúton az ilyen díszes motívumokkal rendelkező épület.Azért szerencsére akad néhány.Ezek az épületek egyidősek a vasútvonallal?
Vinár állomásról keresek régi képeket,sajnos a neten szinte semmit nem találok róla!Ha valakinek esetleg van vinári képe és megosztaná,szívesen venném!
