A Mavir a közleményben megjegyzi, az október 31-én hajnali óraállítás hatása az energiafogyasztás mérséklésére nem olyan látványos, mint a tavaszié.
6 milliárd forintnyi áramot spóroltunk meg mondják.
Alapból ott van elcseszve az egész, hogy a napjainkat nem az óraidő alapján kellene beosztani, hanem inkább a nap járását és a saját bioritmusunkat kellene követni. Akkor aztán teljesen mindegy lenne, mennyit mutat épp az óra.
Tudom, hogy vicc volt. Hiszen ugyanazért írtam én is, hogy beállítottam a vekkert.
Komolyabban! Nekem is tetszik az óraátállítás. Nekem egyáltalán nem okoz gondot. Mi értelme lenne nyáron, ha hajnali 3-kor világosodna, majd este már 8-kor sötét
én egész éjjel nem aludtam az izgalomtól, inkább neteztem, h a számítógép órája pont 3-kor fog-e visszaugorni. pechemre nem akkor, beleuntam a bámulásába, és egyszer csak azt látom, az új időt mutatta. az elszalasztott pillanat miatt én is azt mondom, ne legyen óraállítgatás!!
Én elfogadom azt, hogy érdemes előre állítani, csak azt magyarázza meg valaki, hogy miért kell vissza állítani. Azzal csak azt nyerjük, hogy akkor is megzavarodik a szervezet, aztán tavasszal kezdünk mindent újra.
Sajnos újra aktuális ez az eget rengető marhaság. Meddig még, kérdem én...
Emberek! Gondoljunk már bele, hogy a mérlegnek mindig két oldala van! Lehet, hogy megtakarítunk 6 milliárd forint értékű villamos energiát, de az egyéb következményeit és az ebből fakadó többlet kiadásokat sohasem számolják. 4 évig laktam egy klinikához közeli kollégiumban, így tapasztalatból tudom, hogy óraállításkor (különösen tavasszal) ingajáratban jár a helikopter a kórház és a baleseti helyszínek között, a sok-sok mentőautóról nem is beszélve. Különösen, ha még meg van spékelve a dolog egy jó kis fronthatással, akkor üt igazán!
Vajon a balesetek elhárítása, a mentők munkája, a sok-sok kezelés, műtét, miegymás amit a kórházakban végeznek, az mennyibe kerül? Szerintem több, mint 6 milliárd. És akkor még adjuk hozzá a kiesett munkaidőket, a balesetek miatti torlódásokból kialakult késéseket (szintén kiesés). Vajon hány embernek kell még értelmetlenül meghalnia az utakon, hány lesz örök életére nyomorult? Ki fogja eltartani a családjukat, ha meghalnak vagy ha nem bírnak tovább dolgozni? Vagy egyszerűen a stressz, a kimerültség miatt hányan fognak megbetegedni, meghalni? És így tovább, hosszasan lehetne ragozni. Könnyű belátni, hogy baromság az egész úgy ahogy van. Átalakult az életvitel is (TV, internet késő estig), tehát a koncepció, miszerint energiát lehet megtakarítani, elavult. És végül: attól, hogy mi tekergetjük az órát, a nap még ugyanannyit fog sütni, tehát ugyanannyi ideig lesz világos, mintha nem tekernénk.
Nyereség: 6 milliárd Ft. Veszteség: alsó hangon 5-10X annyi, mint a megtakarítás + emberéletek + egyéb károk Hol itt a spórolás?
Oroszországban idén utoljára állítják át az órákat a nyári időszámításra, mivel szerintük több kára van, mint haszna. Nálunk is sokan gondolják így
Simonné Tóth Éva szerint fölösleges piszkálni az időt
Ezért jó - Csökken a balesetek száma, hiszen többet vezetünk világosban - Aktívabban tölthetjük a napos órákat, ami jó hatással van az egészségünkre - Kisebb az esélye annak, hogy bűncselekmény áldozatai leszünk, mivel nem töltünk annyi időt a sötét utcán
Ezért rossz - Napokba telik, amíg a szervezetünk hozzászokik az óraátállításhoz - Fáradékonyabbak, figyelmetlenebbek vagyunk, sokaknál erős fejfájás jelentkezik - Akik alvászavarral küzdenek, ilyenkor még inkább szenvednek, hiszen felborul az alvási ritmusuk Sokan gondolják úgy, hogy a harminc évvel ezelőtt bevezetett nyári időszámításnak ma már nem sok haszna van. A közvilágítás a fényviszonyokat érzékelve automatikusan kapcsol be és ki, és a napnyugta nyáron amúgy is kitolódik. Miért legyen még este tízkor is világos? Március utolsó hétvégéjén elvesznek egy órát az éjszakánkból, amit csak szeptemberben kapunk vissza.
– Régen ennek még volt értelme, de ma már nincs – vélekedik Simonné Tóth Éva. – A kisfiamat megviseli. Ha rajtam múlna, én eltörölném.
Évente hatmilliárd forintot takarít meg az ország az óraátállítással a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. közlése szerint. Ám mások úgy vélik, a világításon megspórolt energia elenyésző ahhoz képest, amit háztartási gépek – például a légkondícionáló – fogyaszt éber óráinkban, ráadásul a szervezetet is megviseli az átállás.
– Egy óra még nem vészes, ez biológiailag nincs komoly hatással a szervezetünkre – vélekedik dr. Kővári Gábor.
– Nem is tudom, mit tennék, ha rám bíznák a döntést – tűnődik Schobert Norbert. – Egyfelől hosszabbodnak a nappalok, másrészről viszont kevesebbet tudok aludni. Amúgy nekem csak az első nap nehezebb, gyorsan megszokom az óraátállítást.
Mindenesetre nálunk lehetetlen volna bevezetni ezt a sziesztásdit, mert a családok legnagyobb részében a nő is kötött munkahelyen dolgozik, valamint gyerek(ek) is van(nak), és ezt össze kell hangolni.
Hogyne, de ez a nyugati határszélen még csak nem is a 80-as években volt így, hanem már a 60-asban is, egyszerű mezei antennával is bejött a jugó meg az osztrák tévé. Ettől függetlenül azért nem nézték tömegek hosszasan ezeket, leginkább a nyelvtudás hiánya miatt.
Igen ez volt az elmaradott fovarosban, de a nyugati hatarszelen es odalenn delen ,vagyis MO europaibb reszein mar akkor nagykozossegi TV antennak voltak a lakotelepeken es lehetett fogni az osztrak es jugo csatornakat,a maganhazakon is kinn volt az antenna az osztrak es jugo csatornakra.En mar akkor neztem az osztrak TV-en Puskast A REal madridban amikor NagykaniZsaan meg a magyar TV-et nem is lehetett fogni,mert nem volt kesz kabhegy amit 1962 aug 29-an adtak at
Déli országokban nem jellemző, hogy családos nők teljes állásban dolgozzanak. Még a fiatalabbak is, akiknél divatba jött, hogy visszamennek dolgozni, csak pár órában dolgoznak, amíg a gyerek(ek) iskolában vannak.
Persze, tudom, hogy arrafelé szokásos a szieszta. Csak azt nem tudom, hogy akkor miként oldják meg, hogy a szieszta miatt kitolódó munkaidő közben elhozzák a kisebb gyerekeket az oktatási intézményekből, és utána hova teszik addig, amíg a felnőttek munkaideje befejeződik.
Mert az azért nem volna túl nyerő, ha a gyerekeket este 8-ig az oviban/suliban kellene aszalni, csak azért, hogy a felnőttek délben kényelmesen pihenkélhessenek.
Dehogyis. A műholdas csatornák 1986-ban jöttek be az országba, de vagy 2 évig kizárólag a szállodák és egyes közintézmények foghatták az adásaikat. 88-tól kezdtek nagyon lassan elterjedni, de inkább a rendszerváltás után, a kábeltévék kiépülésével.
Tehát 1980-tól, amikor bevezették a téli-nyári időszámítást, még sok éven keresztül az emberek telente valóban zömmel nyugovóra tértek este 10 körül, jobb otthoni szórakozás híján, vagy max. kislámpánál olvasgattak, rádióztak.
Ez a sziesztásdi jó megoldás lenne, ha a világ csupa szingliből állna, azonban gyerekes családoknak nagy szívás volna. Ugyanis, ha ebéd után van 2 óra pihenő, akkor nyilván annyival hosszabb a munkaidő, és akkor ki/hogyan ér oda az óvodába/iskolába a gyerekekért? Ami amúgy jelenleg is necces, lévén ezek az intézmények max. fél 5-ig szoktak nyitva tartani :(
Valamint, az okfejtésed szerint nyaranta kellene a legtöbbet dolgozni, hiszen akkor a leghosszabbak a nappalok. Ez is aligha lenne kivitelezhető, lévén nyáron szeretnek az emberek szabadságra menni leginkább.
Végül, ismét csak a túlsúlyban levő családosok esetében nem annyira arról szól a munka utáni idő, hogy az emberek felfrissüljenek, hanem a család összeszedéséről és ellátásáról.
