Ez a topik dr. Szász Gyula Imre fizikus elméletének helytelenségét (vagy helyességét) bizonyító kísérlet elméleti leírásáról, kritikai vizsgálatáról, a kísérlet végrehajtásáról és a mérési eredmények közzétételéről szól.
Fénykaput valóban lehetne használni, bár azon is el lehetne merengeni, hogy az milyen pontos lenne házilag. Mindenesetre az akusztikus mérést jobb poénnak tartottam, mert sokkal barkács jellegűbb. :) De igazad van, semmi akadálya hang helyett a fényt használni.
Gondolom szuszceptiBIlitásra gondoltál. M adott, itt H-val lehet variálni és ha kell ezt fogom tenni.
Mechanikus indítással szerintem kár próbálkozni házilag. Nem tudnék millisecundumra időzíteni ilyesmivel. Majd megmutatom, hogy konkrétan hogy néz ki egy ilyen preparált kinder-tojás. Úgy kell elképzelni, mint egy nagyon távoli utánzata egy bombának. Elöl van a próbatest beépítve a tojásba, a tojás hátsó végén meg egy kis kiálló "farokra" van rögzítve a mágnesre tapadó talpacska. A mágneses tér ott fenn nagyon gyenge, nagy felületen tapad a korongocska, és ha kell, akkor sokszor 10 cm áll rendelkezésre. Ámbátor, minél hosszabb és összetettebb tartórészt fabrikálok, annál inkább elő fognak jönni a nem tökéletes rugalmassági tényezők miatt a tranziensek - ahogyan az brémában is történik.
Mindenesetre annál gyakorlatiasabb ember vagyok, hogy ilyeneket számolgassak, ehhez fogunk két olyan anyagot, amik közül az egyik mágnesezhető a másik nem, és Szász szerint ~egyforma a tehetetlen/súlyos tömeg arányuk. Ha ezek egyszerre esnek le, akkor nincs gáz,
Egyébként gondolom léteznek közel azonos szuszceptibilitású anyagok nagyon különböző szász tömegarányokkal. Ezekkel még könnyebb a kísérlet.
Alap elő-kísérlet lehet még, hogy nagyon különböző áramok mellett használom a mágnest ez különböző H-kat ad majd. Ha ugyanaz a próbatest nem reagál érzékenyen erre a dologra se, akkor szintén nincs vele probléma.
meg egy megjegyzes. ill. kerdes. mennyire pillanatszeruen engedi el a kapszulat a magnes? ez elvben fugg a kapszulaban levo probatest szuszceptilitasatol, tehat vihet be szisztematikus hibat. Nem kene ugy modositani, hogy a kapszula alatt 1-2mm-re van egy fenykapu, es amikor az megszakad, akkor indul a zummer? Vagy egy tok egyszeru kirantom-a-pockot inditoautomatika?
Ha jól számolom, akkor a mai nappal lejár a kísérlet elméleti előkészítés része, és a kritikai észrevételek mind megtárgyalásra kerültek.
Szász Gyula részéről egyetlen kritikai észrevétel érkezett: az e.m. tér zavarását emelte ki, mint olyan hatást, amely a Szász-effektus megfigyelését lehetetlenné teszi. Nem válaszolt a kérdésre, hogy miért teszi lehetetlenné, ennek ellenére az ejtőcső fémtextíliás borítást fog kapni e.m. zavarszűrés érdekében. Így ebből a szempontból teljesen Brémai torony kompatibilisek leszünk.
Nem kaptam semmilyen választ a nagyobb költségvetésű, direkt kutatólaboroknak szánt építőmodulokből összeállítható hivatalosan is megfelelő ejtőcső megépítésére vonatkozóan, noha ez olyan csekély összegből kivitelezhető lenne, aminél Szász úr már jóval többet költött a kísérletével kapcsolatban. Ebből arra következtetek, hogy Szász Gyula nem akarja elvégezni a mérést, ami igazolhatná az elméletét.
További következtetéseket nem szeretnék levonni, ahogy időm engedi, a topik első hszében vázolt kísérletet el fogom végezni a következő holdtölte tájékán.
" hogy te itt nem a kétfajta tömeg különbségéröl beszélsz! " De igen. A tömegspektrométer tehetetlen tömeget mér, a mérleg súlyosat. A MS elterjedése előtt egy csomó móltömeget már meghatároztak 1E-4-1E-5 pontossággal (mérleggel, tehát "súlyos" moláris tömegről volt szó), és ezeket az eredményeket később a MS nem cáfolta, csak pontosította. Nem most, hanem 40-50 éve. Szász effektusnak nyoma sincs.
Figyuzz, ket teljesen kulonbozo dologrol van szo. Csak folhivtam a figyelmet arra, hogy meg a vegyeszek is, rutinszeruen eszreveszik, ha a molaris tomeg 1 ezrelekben elter a varttol. A Li eseten ezt az okozza, hogy Li-bol gyartottak a hiidrogenbombat, es ezert kinyertek belole az egyik izotopjat, a masikat pedig eladjak ugy, hogy nem figyelmeztetnek ra, hogy nem termeszetes Li-rol van szo, hanem dusitasi mellektermekrol. Ez az egyik jelenseg. Tehat nehany ezrelekkel kulonbozik a Li mol. tomege a varttol, es ezt jobb egyetemeken otatjak, azaz felttunt.
Szasz szerint a tomegspektrometerben mert atomtomegeknek kulonboznie kene a merleggel/titralassal meghatarozottol, szinten nehany ezrelekben. Na ez spec nem tunt fol senkinek, csak Szasznak.
De ez csak egyetlen pelda az en szakteruletetmrol. De meg jopar hasonlo peldat osszeszzedtunk anno. Na engem ezert nem erdekel az exp. crucis, merthogy szerintem azt par millio alkalommal mar elvegeztek. (lofaszt nem erdekel, itt postolok.)
Nem, nem erről van szó sajnos. A moláris tömeg egy adott darabszámú elem tömege. Az izotópok különböző számú elemi protonból-neutronból épülnek fel ezért a moláris tömeg (az Avogadro számra adott tömeg) eltér attól, mintha csak izotópok nélküli anyagot mérnénk. Szász szerint az izotópok nélküli anyagnak is ezrelékben eltér a tömege az elméletileg várttól. Ez az, amit sehol nem tudtak kimutatni, pedig az atomok tömegét nagyon nagyon pontosan ismerjük. A mérési módszerből fakadóan a súlyos tömegét!!! És az mindig egyenlő volt az elvárt tehetetlen tömeggel.
Nem érdekelnek a 4 éves cikkek. A mostantól történő megjelenéseidre gondolok. Nyilván nem fogom piszkálni az újságokat, mert valamikor készítettek veled egy interjút.
Ráadásul a cikknek nem Te, hanem 1956 van a középpontjában, senki nem kíváncsi benne rá az elméletedre. Az csak egy szükséges melléktermék, amit meg kell villantania az újságnak. Október 21-én kőkeményen az 56-os üldözöttségről beszélnek, nem Rólad. Egy eszköz voltál az újság számára, hogy bemutathassa a hazáktól elszakadt értelmiség egy rétegét.
"az izotópok miatti tömegdefektus" nem az izotopok miatt van, es az altalam emlegetettnek nem sok koze van az izotopokhoz. A lenyeg, az eletben jopar olyan jelenseg van, ahol merjuk olyan pontosan az elemek "sulyos" es "tehetetlen" tomeget, hogy a Szasz fele elteresnek fel kellett volna tunnie. Nem tunt fel. Szasz pedig mindent megtesz, hoy ne legyen ellenorzo kiserlet.
Nem ezt szokta iszugyi emlegetni, hogy 1920 óta ismert az izotópok miatti tömegdefektus, ezért ennek fel kellett volna tűnni a fizikusoknak, és ejtőkísérleteket végezni izotópokkal? Én nem értek hozzá, de szerintem erről van szó.
hogyannema? Az elemek tomeget joval pontosabban merik pl. tmegspektrometerrel ill. hagyomanyos (merleg+titralas) modszerrel. A Li eseten pl. siman eszzre kellett volna venni a kulonbsegeget. (Egyebkent pont a Li eseten figyelmeztet is ra a szakirodalom, hogy a forgalomban levo vegyszerek egy resze a korabbi izotopdusitokat is megjarta, igy az izotoparany elter a termeszetesstol, es par ezrelekben kulonbozhet a molaris tomeg....) De az iszugyis topikokban meg jopar peldat osszeszeddek anno.
Továbbra is jelezném, hogy ezt a topikot és tartalmát mindenhol fel fogom használni, ahol Te megjelensz. Minden médiába be lesz küldve és minden cikk mellé csatolva lesz. Kérlek, ne állíts ki magadról ilyen szegénységi bizonyítványt! Ebben a topikban a tudományos vitának van helye, nem pedig a vulgáris és szleng szókincsünk bemutatásának! Nyithatunk ilyen veszekedős topikot is, ha kedvedre van. Tudod, hogy ha kell, a körmönfont duplafenekű trágárságok terén is megállom a helyem.
Nem vagyok hülye, már elnézést. Te nem fogod fel, hogy a Kepler törvény egy közelítés, amiről Ő is nagyon pontosan tudta, hogy közelítés. Viszont közelítésnek borzasztó jó, annyira jó, hogy belőle meg lehet alkotni a klasszikus gravitációs modellt. Ehhez kell felhasználni mindkét test tömegét és megoldani a klasszikus kéttestproblémát, és ez már nem ad 0.15%-os hibát.