Nyugi a piszkos munkát én is másra bízom...bár egyszer tuti kénytelen leszek megszokni....
Most egyelőre én vagyok a jó mami, aki gondozza, neveli, eteti, gyógyítja a pipiket...pucolja a tyúkólat, xarrá ázik, ha az esőben be kell menteni őket....mint ma is kétszer.
És van a gonosz férfiember és az öregasszony akik jönnek csillogó bottal, aztán elhallgatnak a csirkék....
És persze aki bepanírozza az is én vagyok....:-)))
Sajnos ha az ember élni akar, valakinek meg kell halnia...
A Természet törvénye...? vagy a nagy hal megeszi a kishalat...?
A lényeg a lényeg, a tyúkokat többnyire ezért tenyésztjük...:-))
Még nem vagyok képes elvonatkoztatni és élelemként tekinteni akkor a csirkére, amikor még szalad, és...menekül...
Amikor már mozdulatlan az már más, bár félek, hogy amiket napos koruktól én neveltem, azokat megpucolni sem lesz "erőm"....
De ez még odébb van:-))
Pest: mi a hétvégén voltunk egy fél napra, elég is volt...bár bizonyos lelki okai voltak, hogy most nagyon nem éreztem jól magam...
Amúgy szeretek felmenni egy-két napot eltölteni, sétálni a férjemmel a Duna-parton, de ennyiben ki is merül az "élvezet"...
Amit viszont észreveszek és elszomorít a fővárosban, az a sok-sok elpusztult, elhanyagolt, valaha gyönyörű bérház, a kis palotácskák, a sok szépség amit elődeink ott létrehoztak és most szemlátomást pusztul, megy tönkre.
Ez szomorú nagyon....
Hogy a koszról, az aluljárók "népéről", a közbiztonság hiányáról ne is beszéljek...
Én már olyan idős vagyok, hogy már nem igen változik az életstílusom. Azaz vén vagyok akár a Föld. :)
Mint írtam, elég sokat járok vidéken, tekintettel arra, hogy szénhidrogén-kutatással foglalkozom. Sok fele jártam már a világban és nem csak a nagy városokban. Van magammal kapcsolatban tapasztalatom :)
Örülök, hogyha valaki értelmesen tudja kialakítani az életét egy faluban, vagy tanyán, főként ha városból költözött oda. Nekem, nekünk van elképzelésünk miket csinálnánk, ha vennénk egy tanyát. Állatokat nem nagyon tartanánk, mert azok csak szaporodnának, mert egy egeret sem tudnánk agyoncsapni. De kutya, macska lenne bőven. Na meg ló is. (Szamár már van, vagy malac? :) )
Sok városból tanyára költözött emberrel találkoztam, fantasztikus miket tudnak alkotni egy számukra idegen környezetben.
Igen, én elhiszem hogy "pestinek lenni" is egy életforma, és van akinek ez a MINDEN:-)
Az én férjem is pesti illetve budai volt, de már lassan totál falusi lesz, múlt héten levágta és felpucolta élete első csirkéjét...aztán jóízűen megettük:-)
Na jó segítettem neki én is pucolni, de vágni, belezni, szétbontani nem:-)))
Ezért írtam, hogy irigyellek. Mint a feleségem engem, amikor ruszlit eszem. Azt mondja olyan gusztusos, olyan jó ízűen eszem, csak éppen utálja az ízét. Én nem utálom, sőt szeretm a szép kis falvakat, de sokáig nem bírom ott (illetve kénytelen vagyok). Pedig hányszor kinéztünk egy-egy elhagyatott régi kúriát, távol mindentől. A munkánk miatt szinte mindenhol megfordulunk az országban és olyan helyeken is, ahova még a környékbeliek se teszik be a lábukat. Elképzeltük milyen jó lenne ott élni, de tudom meghülyülnék. Ismeritek: Nekem a Gellért-hegy a Himalája.....
Biztosan nem való mindenkinek ez az életforma...még jó, hogy lehet választani.
Én 13 km-re lakom a várostól, tehát nem távolság bemenni boltba, vagy postára....Budapesten is simán lehetnek ilyen távolságok a lakhely és a munkahely között. És én ezt az utat 15 perc alatt megteszem kocsival:-)
Bizony este nem lehet menni moziba, szórakozóhelyre, de aki kellemesen végigdolgozza a napot az állatokkal, kerttel, stb. annak este nem is sok kedve van bulizni...
Max. fáradtam mered maga elé...:-)))
Tökig sár az van, igaz inkább csak ott, ahol a csirkék, libák lelegelték a füvet.
Amúgy minden tiszta zöld, órákon át nem hallok sem emberi szót, sem autózajt, mentőt, tűzoltót főleg nem...Csak a madarakat, néha őzeket, kakasok vészriasztását, amikor jön a róka...:-))
Szóval boldogságos, békességes, politikamentes, mindaddig, amig be nem kell menni ügyet intézni a városba...Na azt útálom:-)
Én csak irigyelni tudlak benneteket, hogy élvezitek a vidéki életet. Én ugyanis csak szeretném, ha élvezni tudnám, de nem tudok meglenni város nélkül és ez egyet jelent nekem Budapesttel. Itt nőttem fel itt élek, de a munkám miatt rengeteget járok az ország különböző vidékeire, ahol esetenként több napot, hetet, sőt hónapot is eltöltök anélkül, hogy haza tudnék jönni egyetlen percre is. Két -három hét elteltével lelassulok, és csak szerncsés természetem akadályoz meg abban, hogy ne legyek depressziós. Az ellátás meg röhejes. Kérem tegyenek félre kakaót, ha jön, nagyon készségesen megigérik, de 3 napig nem jön a tejes. Ha véletlenül húszezres van csak nálam, akkor 2 hétig hitelbe vásárolok. A jó, hogy 3-4 nap után az összes környező faluban ismernek. Ez kellemes. Ha jó az idő, és nem tökig járunk a sárban, akkor jól el lehet lenni, bár este semmit nem lehet csinálni legfeljebb inni, de én meg nem iszom legfeljebb ásvány vizet.
Összességében szép, szép a vidéki élet, de nem nekem való.
Az 5 perc dagasztás az kézzel vagy géppel történik?
Nekem olyan gépem van ami egy robotgép, tehát sütni nem lehet benne, viszont csak bele kell szórni mindent, és kb. 5-10 percig dagasztani és kész.
Én Zala megyében laktam mindig. Előbb egy nagyobb faluban, aztán egy kisebb városban, most pedig egy kisebb faluban, úgyhogy tőlem nem teljesen idegen a falusi lét.
Van esetleg valakinek fokhagyma-gondozásban tapasztalata?
Nem tudom milyen földet és gondozást szeret, de olyan kis satnyák, hogy egy épkézláb gerezd nem lesz rajtuk...Tavaly sem volt...egyben volt a feje, mint a vöröshagymáé....:-)
Pedig én úgy szeretnék szép nagy gerezd fokhagymákat....!:-)
Fel akartam menni a honlapodra, de sajnos vírust jelzett a gépem...:-(
Itt a faluban van bolt, de én itt nem vásárolok, bemegyek a városba hetente 2x3x, mert úgyis más dolgokat is el kell intézni.
Én ma vettem először olyan lisztet, amit kenyérsütéshez árulnak, van benne élesztő, csak vizet kell beletenni. Kenyérsütőm nekem sincs, csak egy szuprt dagasztóm, azzal fogom megdagasztani, és a villanysütőben megsütni.
Persze majd próbálkozom normális lisztből is sütni:-)
Húsvétra mindig szoktunk kenyeret sütni, de az inkább olyan kalács-szerű lesz:-)