Aki nem tud otthon hívni, annak megoldom a fekete fehéreket. Ezeket nem nagyon szokták vállalni c41-re beállt üzletekben. A fekete fehér kisfilmes diahívást is megcsinálom, mert azt már senki se vállalja be. Digitalizálom, vegyszeresen papírra is nagyítom,ha kell. Nagyából önköltségi áron!
Hm. Azt hiszem, most jöttem rá, hogy nem kell az azonosításhoz ez az info. Hisz joggal tehető föl, hogy a film a legtöbb gépben balról jobbra halad, így a képek állásából a film helyzete kikövetkeztethető.
Remélem, jó helyen járok. Régi családi képeket dolgozok fel, eközben a következő problémába ütköztem. A régi negatívokon nincs számozás, ezért nem lehet megállapítani, melyik a film eleje és melyik a vége. A befűző része hiányzik. Egyetlen támpont a film szélén levő felirat. Kérdésem: van-e, volt-e erre vonatkozó szabvány vagy konvenció? Konkrét példa:
Az emulziós oldaláról fényképezve. Kérdés: a film eleje vagy a vége van a képen?
A 100-as filmet 50-re lövöm, az azt jelenti amire gondolsz. Befűzöd a 100 ASA filmet a gépbe, de a fénymérőt 50 ASA-ra állítod be. Így egy fényértéket túl fog a gép exponálni.
De amíg ilyen kérdéseid vannak, addig hagyd a gammát a fenébe, és használd a gyári értékeket az exponáláshoz, meg a híváshoz is. Szedd le a gyártó honlapjáról a tájékoztatókat, azok általában elég részletesek. Mivel a gyártók se totál idióták hogy a hülyeséget tolják, meg nem is a maguk ellenségei, olyan paramétereket adnak meg, amivel a legnagyobb valószínűséggel tudsz jó minőségű eredményt kapni. Szokásos körülmények között persze, az extremitások majd később jönnek.
Szokásos kérdés szokott lenni a milyen filmhez milyen hívót, meg a melyik a legjobb hívó. Ezek hülye kérdések. Nézz körül a piacon, és ha választottál filmet, nézd meg mit ajánl hozzá a gyártója, oszt jóvan. Vagy nézz körül, hogy milyen film-hívó párost akarsz használni és akkor már ilyeneket szerezz be. A legkevésbé akkor tudsz mellé lőni, ha mindkettő ugyanattól a gyártótól származik.
De ha csak próbálkozni akarsz, a legegyszerűbb, ha veszel C41 eljárásban hívható fekete-fehér filmet, ezt bármelyik gyorslaborban előhívják neked. Ilford XP, Kodak 400 CN BW, vagy valami ilyesmi a nevük.
Kedvedért kiszedtem egy részt, remélem így már OK ;-))))
Visszatérve a példánkhoz a Tmax100/Xtol 1+1 az általam kedvelt meredekséghez (kb. 0,55gamma) 8 percig kell hívni, ami nekem az általános film / hívás párosom (Normál hívás). Abban az esetben ha csökkentem a hívásidőt (Ésszerű határokon belül.) pl. 6min csökken a hívás meredeksége, csökken az ISO, kisebb lesz a szemcse, és javul a felbontás. (4*) Ha növelem a hívásidőt pl. 10min, meredekebb, kontrasztosabb lesz a kép, nő a szemcse, nő az ISO, csökken a felbontás. Sajnos az ISO a legtöbb esetben korán sem olyan mértékben nő, mint azt a gyártók illetve klf. szerzők állítják. Tehát például egy ISO400 -nak gyártott film (5*), erős túlhívás esetén sem lesz ISO1600 de mégy, lehet ISO800 se, sok esetben esetleg ISO500, cserébe a szemcse félelmetes nagyságokat érhet el. És még lágy papírra is nehezen nagyítható, a túlzott hívásmeredekség miatt. Viszont ha csökkentjük a hívásidőt az ISO rohamosan csökken, akár kevesebb mint a felére.
A filmes dobozra írt ISO értékek, illetve amiket a neten találsz, sajnos sok esetben nem felelnek meg a valóságnak. A többi infó a linken, jó töményen van fogalmazva tudom, próbáld meg elolvasni és értelmezni, ha valamit nem értesz kérdezz.
ok, de ez a hivás katyvasz ami ezen a linken van- az még odébb van :-) nem ezt kérdeztem :-) maradjunk ott hogy befűztem a filmet :-) és akkor az eredeti kérdés :-)
Azt megjegyezném, hogy valójában max ISO400 érhető el analóg módon. Némi kompromisszummal Kodak Tmax400 / Xtol 1+1 20fok 10min ISO800, de végeredmény lényegesen rosszabb lesz mint ISO400 ugyanez a film /hívó.