Lehet, nem tudom. Haragszom is magamra, hogy az egyik estét nem áldoztam fel erre. Tulajdonképpen amin hezitáltam az IC kábel volt...hosszú kellett volna, ami van az még nem volt használva...és egyébként is, huh de szépen játszik ez a Virgil Fox )))
Nyilván: de attól még zaj marad...csak épp a zenei dramturgia része...de végeredményben a lényeg az, hogy ami az egyik embernek kakofónia, zaj, zörej, az a másiknak a szférák zenéje))))
S nem utolsósorban a levegő rececéje)))
Bár volt egyszer egy kollegám, aki a régi mechanikus írógép zaját, amely a géppuska kezű titkárnő miatt mindenkinek az agyára ment, úgy kívánta megszűntetni, hogy rátett volna egy búrát a nőre és a gépére, majd kiszívta vón a levegőt. (Ezt beadta újításban!!!)
Aztán igen morcos lett, hogy a bizottság elutasította, mondván: a fulladásos halál igen randa...
Visszatérve az erősítőre.
Most így több nap távlatából, és ismét a saját megszokott rendszert hallgatva érdekes módon a Hallográfok hiánya került ismét előtérbe. A fene se érti, de a 4 db közös hatására valahogy úgy éreztem, az egész nagyobb levegőt tud venni. Ezért sajnáltam, hogy nem jött össze az MC2 és a hallográfok együttes működésének megfülelése.
A nagyvas egyébként érdekes módon a megszólalás körüli atmoszférát sokkal markánsabban hozta. Aztán hiányzik nagyon a "korlátlanság" érzése a megszólalásban. Persze a jelen összeállítással is órákig tudok fülelni, a hiányérzet inkább az életszerűség illúziójúnak a csökkenése miatt van.
Amit elmákoltam (nem volt kedvem szórakázni, inkább halgassunk lemezeket) elmaradt az ARC LS15 és a Linn végfok együttes megfüllentése. Azaz a Wakonda/ LS 15 megszólalási különbségének a megismerése: végül is az egyik szilicica, a másik meg csöves. Aztán azóta sem hagy nyugodni a gondolat: vajon mennyit jelentett az LS15 a hallott hangban.
Pár agykutató és egyéb tudós szerint az egyik fontosabb kérdés annak a megértése, hogy a törzsfejlődés meg az évezredek során miért maradt meg zenekedvelési, zenélési természetünk illetve miért vált egyre kifinomultabbá, miközben a túléléshez nem szükséges. Általában azok a tulajdonságaink fejlődtek a múltban, amiknek közvetlen szerepe van a túlélésben. A zenének első ránézésre meg nincs. Persze lehet, hogy pont a megléte bizonyítja, hogy van, csak esetleg még nem tudjuk milyen módon...
Vazze Spacc-lee, má megint bőcsködöl, oszt nem fidelsz! Az ausszi benszülöttek, vagy az indiánerek hangicsálása, az eszkimókusok dajnászása más fülnek akár bőven kakófónia...meg vicc a verzatil...ha erre esz megint a fene, teszek neked fel középkori japán zenét...ekkis sakuhacsi meg szamiszen, hajjaj... ugye rájuk nemigen lehet mondani, hogy "primitív népek". *
Ha kibírod egy óráig józanul, rendes hangerőn hallgatni, akkor kapsz tőlem egy szép LP-t )))
Ha nem, akkor ide beírod: igenis a kábeleknek eltérő hangja van)))
* Érdekes, hogy a dobokkal elkövetett dolgok általában mennyivel jobban átjönnek mindenkinek. A dobolásos zajászkodás, úgy tűnik annyira ősi az emberben, hogy annak felfogása generálisabbnak tűnik bármi másnál...
De bizony, h az! Me az ausztrál benxülött zenéje is jo. Söt a bantu négereké is. Lásd soul, ami abbol fejlödött ki, de mutko Pagrus be is linkelt egy-két ilyet, és meg kö mondjam, h nagyon is ott wan a xeren. Te meg érwelj mással, me ez hülyeség. A zenét föleg a komolyat waloban köll tanulni, h jobban élwezhessük. De nyilwán nem a Tüzmadárral, wagy a Fantasztikus szinfoniáwal kezd mindenki. Nekem pl a Kékxakállu kifejezetten borzalmas. Ugyanakkor csomo más Bartok pedig nem. Eccer biztos megérint. Pont igy wan wele az elmaradott benxülött is. A kutya kiskorában menekül minden xokatlan hang elöl. De az én régebbi kutyáim bizony hogy leültek a fotelom köré, miko látták, h most zenét fogok hallgatni. Xerinted mié? He? )))
Nézzed még eccer utoljára: mi a francot hall a füled, érzékel a tested: légrezgéseket... a kottát azt legfeljebb látod...vagy te vagy Pernye András reinkarnációja, akinek elég volt olvasnia a kottát, aztán a belső hallása megszólaltatta neki a leírtakat?
Vazze, Spacc, most lebuktál... te kizárólag metallt hallgacc, vagy a kedvenced, amikor 20 kilás kalapáccsal verik a fellógatott acéllemezeket. Külön imádod a rozsdáshangű etűdöket )))) és isteneid a mai zajból üzletet csináló hangászkodók.
Há ménem költözöl Ferihegy mellé... mennyei lenne a fülednek ezek szerint a nagy Boeing indulási fortisszimója )))
Megjegyzem: jáccad le meglepetésszerűen valamék Beethowen koncertet mondjuk egy ausztrál benszülöttnek... lehet tűpárnát csinál belőled ijedtében...
Ha axxonyállat helyett kutyád lenne, tunnád, h az jobban xereti a zenei zajokat (1812 nyitány) mint elöbbi... Föleg hangosan hallgatwa. Perxe megmagyárázni mindent megtucc, de amig nem wolt (wan) állatod, addig mennyé máshowa exet oxtani ebben a témában. )))
Érdekes, hogy a legtöbb eb nem kultiválja a porszívót, sőt.. A konzerv zenénél nem tapasztaltam azt, hogy zavarná őkelmét, hangversenyre meg nem fizettem be, így nincsenek tapasztalataim.:))
Nem gyüttem én az állatsereg érzékeny hallásával, hanem arra mutattam rá, hogy a zajtűrőképesség mennyiretág határok között vagyon.
De ugye te se vonod le azt a következtetést, hogy ha a te blökid relaxál a flex mellett, akkor a többi is élvezi, kérdezgesd csak dzogcsen-bátyót, hogy csipeszkutyája hogy szétkapja a pórszívót.....már ha be van kapcsolva...
Inkább az az általános - a mefigyelések szerint - hogy az állatok a fülüket, hallásukat arra használják, amire az teremtődött, és zömmel kerülik a szokatlan zajokat. Márpennig a zene - rezgés ide, recegés oda - nekik biza szokatlan. De majd a legközelebbi topictalin letesztelhetjük a dolgot, ha a karámban megiint lex pár vadcoca.
Szerintem nem kellene túldramatizálni ezt a kérdéskört. :-) A muzsika hallgatása (ebbe talán nem köt bele senki :-) ) az autóban elkövetve is lehet ugyanolyan megindító, mint egy csúcsszuper sokmillijós renceren!!! Szóval számomra nem sokat jelentenek ebből a szempontból a már kivesézett kérdések és erre szerettem volna annó is utalni, remélem (most már) érthető vagyok. Az otthoni rendszerem annyiban jelent pluszt ezek felett, hogy azt nagyan-nagyon, de nagyon-nagyon sokáig el tudom hallgatni anélkül, hogy bármi is zavarna, vagy fárasztana. Hozzáteszem mindezt úgy mondom hogy hallottam sok, a sajátomnál sokkalta "jobb hangú" (is kimondhatatlanul drágább :-D ) rendszert is!
Abban igaza van Linn mesternek hogy ez az egész ízlés dolga, de a másik ízlését is lehet respektálni.... :-)
"Na, erre szokta az asszony mondani, hogy nem süket a (fiú) kutya, csak alkalmilag, mint minden férfi. :-ppp" No, ez így, ebben a formában nem igaz. Nekem lány kutyám volt, de hasonlóképpen reagálta le a zajokat.:))))
Amig a zene idézőjelben áll, szerintem hagyni kéne a francba, az emocionális hatással együtt. Vajon ezek az állatok mit hallgatnak? Interpretációt vagy inkább mégiscsak a zenét, a maguk módján? Megmagyarázható a hangsorok által kiváltott hatás a hangok szintén maradva?
"ami a todomány mai állása szerint hangok (vö: légrezgés) szép egymásutáni és egyszerre megszólalásában nyilvánul meg."
Hol és melyik todomány mondja ki, hogy a zenének fenti megnyilvánulását köll hallgatni?:) U.i:.: Miféle személyeskedés? Meg se szólítottalak, nem állítottam rólad semmit, amibe beleköthetnél, stb. Akkor meg mi bajod?:)
Az én kutyám képes arra, hogy amikor pl. flex-el vágok vasat, ott horkoljon lehetőleg a lábamnál. Fel sem ébred, mivel nincs dolga, miközben hullik a szikra a bundájába, túlhorkolja a gépet is. :-)
Bezzeg, ha egy másik kutya elvakkantja magát a szomszéd utcában, képes még engem is fellökni, úgy rohan.
Na, erre szokta az asszony mondani, hogy nem süket a (fiú) kutya, csak alkalmilag, mint minden férfi. :-ppp
1általán nem keseredtem el, sőt! hogy Sly-t idézem a Dredd bíróból: "Tudtam, hogy ezt fogod mondani"
Akkor kard ki, kard!
Ammondó wok, hogy következtetésed nem állja meg a helyét. Az hogy háziállataink hogy reagálják le a dolgot, az nem bizonyíték, illetve nem a zenére és annak érzékelésére bizonyíték, hanem a környezeti hangok, és azok elviselésére szolgáló példa. Ők úgy vannak véle valahogy, mint amikor mi kimenünk a rétre, vagy beménk az erőbe - csicsrgés kuvikkolás, meg egyebek, arról már nem is bexélve, hogy nyárestelen a vízparton a békahadak kuruttyolása, vagy kiránduláso, a természetben nyáron szerelmeskedve az tücsköknek cirpelése minő élvezet....
Node! 24-36 óra talponlét és robot után mindezek elviselhetetlen pokolra kívánni valók egy ember számára. Ergó hangulatunk kondíciónk szabja meg hogy mit viselünk el, hovatovább élvezünk. (Mert mindenki úgy élvez... hogy egy klasszikust idézzek.. :DDD )
Nem akarlak elkeseríteni Spacc-lee, de ezt sem jól tudod. Bizony az állatvilág érzékeny a muzsikára, millió kísérlet bizonyítja ezt.
Vannak az állatvilágnban is kedvelt, és vannak nem kedvelt dallamok, amikre eltérő módon reagálnak. Olvass csak utána pl. a Koko gorillával folytatott kísérleteknek, vagy a tehenek kifejhető tejmennyiségének és bizonyos típusú zenéknek az összefüggéseivel kapcsolatos tapasztalatokra.
Saját tapasztalatom is van: bizonyos lemezek feltételekor a kisebbik kutyám pánikszerűen menekül, másoknál lefexik a két láda közé és hátrafordulva fickándozva jelzi, hogy dejól érzi magát.
A Garfieldünknek is van zene amitől belemászik az ölömbe és dorombol, mint a rossebb, aztán van amitől prüszkölve követeli az ajtónyitást...
Az hogy az állatok nem tanultak sem összhangazattant sem pentatóniát, az igaz. Csakhát a muzsika az nem elsősorban az észre, hanem az érzelmekre kíván hatni. A zeneszerzők és a darabjaikat megszólaltató előadók nem a kontrapunkt elméletéről akarják meggyőzni a hallgatóságot, hanem emocionálisan szeretnék őket megfogni.
Másrészt a kisbarátunk (szokásos) beszólása mindössze azért is volt csak egy gyenge flame bepróbálkozás, merthiszen annak előtte éppenséggel egy erősítő-kombó konzervmegjelenítő tulajdonságairól volt szó. Aminek végül is a lényege az volt, miképpen volt képes ipróbált rendszer meglengetni a Thiel membránjait...amik ugye úgy csinálnak hangot, hogy recegetetik a levegőt...
"ami a todomány mai állása szerint hangok (vö: légrezgés) szép egymásutáni és egyszerre megszólalásában nyilvánul meg"
+ ami az EMBER agyában mint zene tudatosul ellentétben más élőlényekkel - amik bár hallanak, de ezen emberi képességgek nem rendelkeznek - így bennük dallam ide, dallam oda kakofon lármának fogják azokat a bizonyos légrezgéseket hallani.
Gondolom vitaparnered erre az apró, bár nem elhanyagolható momentumra harapott rá, és tette szóvá. Magunk közt azért el kell ismerned, hogy nem a legszerencsésebben fogalmaztad meg - bár én értettem, s ezért nem is tartottam szóra méltónak, de hát vehetjük úgy is, hogy vitapartnered lelkébe tapostál, amit ha figyelmesen olvasod reagálását, abból kiolvasható.
Bizony bizony... te nyilván a zenét mint elvont fogalmat hallgatod, lehetőleg plazma nagyképernyővel, mint már annyiszor. Magam részéről megmaradnék a zenedarabok interpretálásának hol eredeti, hol konzerv hallgatásánál, ami a todomány mai állása szerint hangok (vö: légrezgés) szép egymásutáni és egyszerre megszólalásában nyilvánul meg.
Aztán ha tovább szeretnél személyeskedni, akkor keress magadnak valami mást...
Hello mindenkinek! Szélessávú hangszóróval szerelt tölcsérek tárgyán én is szót kérnék a kis teljesítmény-nagy teljesítmény vitában. Van nekem egy Lowther DX3 hangszóróm, ezt helyezgettem különféle tölcsérekbe. Nekem az volt a tapasztalatom, hogy érdekes módon, sokkal jobban szerette a nagy hangtömegeket, mint a pár hangszeres zenéket, akkor omlott inkább össze a hangkép. Mondjuk a basszusa sem volt az erőssége. Mindezt egy 3,5 W-os 2a3 triódával pár tized wattal meghajtva. Sajna, mivel jobban kedvelem a kevés hangszeres zenéket(blues és jazz) ezért jelen pillanatban egy szolid kis 3 utas Klipsch-Altec-Eminence hibrid építése van soron (Klipsch 38-as mély, Klipsch nyomókamrás közép, Eminence magas tölcsér, a mély direkt, a közép pedig a legendás Altec 511B tölcsérből fog zenélni). Az USA-ban a Klipsch fórumon Cornscala néven fut ez a pjoject, mondjuk az eredeti tölcsérrel. Vissza a fő csapásirányhoz, én nem ítélem el, ha valaki érzékeny hangdobozzal nagy teljesítményű erősítőt hallgat, abból nem hiszem, hogy általánosítani kell, ha valami rosszúl szól egy párszáz wattos kommersz vagy ahhoz közeli erősítővel, csak sajna nekem jelen pillanatban ez adatott meg. Az USA-ban is egyre többen hallgatják a Klipsch LaScala-kat tranzisztoros erőművekkel, például az egyik legnagyobb ottani Klipsch guru, Bob Crites is.
