Nem, csak egyszerű koordináta rendszerről beszélek, ami gyakorlatilag semmire sem jó.
/ Mivel szeparált a magasabb dimenzióktól, így semmiféle törvényszerűség nem definiálható benne, hiszen a tárgyak csak úgy , minden ok nélkül megjelennek és eltünnek ebben a dimenzióban. Nincs gyakorlati haszna az egésznek. /
Rendelhetünk a fotonhoz koordináta rendszert. Ekkor ez a tér 1 dimenzióval kevesebb lesz, mint az a világ, amiben a fotont vizsgáljuk.
1 tér- és 1 idődimenzió esetén két ilyen KR vehető fel. Az egyik a jobbra haladó fotonoké, a másik a balra haladóké. Minkettő egy vonal, és függetlenek egymástól.
Newtonig nem volt világos, hogy a gravitáció - a különféle tömegek közötti vonzás. Jellemzően a Föld tömege és a földi tárgyak, a Föld és a Hold tömege tözött, a Nap és a bolygók között.
Legnehezebb kimérni kisebb tárgyak között.
Tehát a gravitáció a komplex jelenség, a tömegvonzás ennek a jelenségnek a magyarázata egy ötletes kifejezéssel.
Kepler például még valami mágneses vonzásra gondolt, amikor azon tűnődött, hogy mi tartja pályán a bolygókat.
Tehát azt, hogy itt tömegvonzásról van szó, azt Newtontól tudjuk.
De lehet, hogy Newtonnak nem volt teljesen igaza, és nem a tömegek vonzzák egymást, hanem valamilyen tömeggel arányos dolgok.
Esetleg nem is vonzás, hanem csak vonzásnak látszó jelenség.
Mi a lényegbeli különbség a gravitáció és a tömegvonzás között? Szerintem sem egy és ugyanaz a kettő és a napokban vitába keveredtem ez végett másokkal és érdemben nem igazán tudtam megvédeni magamat. Help! :)
Ez szégeny gyalázat! Nem csak a kaja terén,hanem minden téren mekkora pócsékolás zajlik. Az olajra is gondolhatunk,vagy amikor büszke mezőgazdász "értelmiségek " kiöntik a tejet meg az egyéb kaját,mert nincsenek rendesen megfizetve a tevékenységük.
A világ olyan,mint egy üveg. Ha túl nagy belső feszültség gyülik meg benne,akkor már kis mechanikai behatás hatására is szétrobbanhat. A világpolitika létrehozta ezt a feszültséget,és a terrorizmus is innen ered. A világ egyes helyein a minimális életfeltéteikhez szükséges feltételek is alig adottak,USA-ban pedig megszokott dolog,hogy az étkezdékben kidobják a kaját. Ez az életszínvonalbeli különbség a fejlődő és a fejlett világ között,ami ezt a feszültséget okozza,és remélhetőleg sohasem fogja felrobbantani a világot ez a feszültség.
Ha mondjuk,hogy belegondolsz,hogy mennyit fejlődött a rádió hatvan év alatt... Akkor óriási elektroncsőves dobozok voltak,most pedig a mobiltelefonok segédtartozékai között is megtalálhatjuk őket. Vagy a számítógépek fejlődésére is gondolhatunk. A nanotechnológia fejlődése sok új meglepetést hozhat. Azért jó lenne az űrlift,mert biztonságosabban lehetne az űrbe feljutni,mint egy rakétában utazva.
A "tervezés" szó használata kissé optimista dolog. Inkább azt mondanám, vágyálom. Mint mikor az ősember nézte a madarakat, hogy milyen jó lenne repülni...
Ki lehet számolni, milyen szakítószilárdság kellene, aztán szomorúan nézni az eredményt.
Úgy tudom,hogy nanoszálas technikával Föld körüli űrliftet terveznek építeni. Mondjuk a Holdon egy ilyen "pecabotot" összerakni nagyon nehéz lenne. De nagy ötlet!
Érdekesnek találom,hogy a Szovjetek a Szuptnyik I-et 1957. október 4-én állították pályára,valahogy összefüggésben látom 1956-os szabadságharccal. Mert '56 az USA magyaroknak tett ígérete miatt robbant ki,és ez eléggé nagy bajba sodorta az oroszokat. Talán egyfajta visszavágásnak tekintették az USA felé,hogy ők az űr felé terjeszkednek.
Nagyok voltak a korai atombombák. Az USA úgy ítélte meg, hogy túl nagy rakéták kellenének a hordozásukhoz, és inkább bombázó repülőgépekre koncentrált.
A Szovjetúnió meg úgy döntött, hogy ha nagy rakéta kell, akkor csinál nagy rakétát hozzá. Így előnybe kerültek a nagy rakéták fejlesztése terén, ami aztán a műhold és úrhajó felbocsátásban is jelentkezett.
Az USA megdöbbent, és rohamléptekkel nekiláttak a hátrány ledolgozásának. Az első űrhajóknál még nagy volt a különbség, Gagarin megkerülte a Földet, míg Shepard inkább űrugrást hajtott végre: lényegében felment az űrbe és visszaesett. :-)
Aztán az Apollo Holdprogrammal az USA átvette a vezetést.
A háborúban halmozódik össze a legtöbb pénz,mert igazából a háborúk mindig is a tőkés,pénzesek üzlete. Embereket küldenek a halálba,hogy ők méggazdabbak legyenek,és ezért cserébe vagyonuk jelentősebb részét is képesek belefegtetni a fegyverek fejlesztésébe,annak érdekében,hogy háborúik sikeres legyen(vagyis a további gazdagodásuk útja biztosítva lesz).
Példa erre az első és a második világháború,ahol a repülőgépek sohasem látott fejlődése következett be. Illetve a Vietnami háborúban a harci helikopterek fejlődtek nagyon. Úgy tudom az űrhajózás a hadiipar melléktermékeként született.
"A háborús fenyegetettség viszont kitűnően motivál."
Tehát ha esetleg valamelyik "emberbarát" kormány elkezdene azzal foglalkozni, hogy célzottan megváltoztasson bizonyos aszteroida pályákat, hogy azok egy célzott területbe csapódjanak (a tömegük korlátozva, hogy a károkozás, csak lokális legyen).
Ebben az esetben érdekelté válnának a védekezés kidolgozására. :o)
A motiváció nagyon fontos. A kisbolygók fenyegetése gyenge, távoli és személytelen - ezzel nehéz belelkesíteni az embereket. Pedig ez kell ahhoz hogy összedobják a pénzt és keményen hajtsanak a kutatásokban.
A háborús fenyegetettség viszont kitűnően motivál.
Igazad van,de az ölés adja a fegyverkereskedelemnek a legtöbb pénzt. Ameddig hőssé avatnak tömeggyilkosokat,dicsőségnek számít katonának menni,és végtagok nélkül vagy holtan hazatérni,addig nincs is miről beszélni. A fegyverkereskedők emberei szerintem azok,akik például az Afrikai országokban is lázítják a lakosságot,és hozzák nekik a fegyvereket. Afrikaiaknak házuk sincs,éheznek,és mégis mindegyiknek van fegyvere.
Igazad van,csak a kisbolygó mozgási energiájához képest a legnagyobb hidrogénbombák is iszonyú pici energiájúak.
Ha esetleg az évi sok milliárd dollárt nem arra a fejlesztésre költenék, hogy minél hatékonyabban lehessen embert ölni, hanem minél hatékonyabban kisbolygót eltéríteni, megsemmisíteni, akkor több esélyünk lenne.
"Lehet majd az emberiség is utólag fog rájönni, hogy erre többet kellett volna költeni."
Szerintem nem a pénzen múlik a védekezés lehetősége. Ha egy kisbolygó repülne a Föld felé,akkor az erőviszonyok mindenképpen a kisbolygónak kedveznének,nem az atomfegyvereknek.
