Levélben szólította meg a frakcióvezetőket Sólyom László
Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke október negyedikén, szerdán az alábbi levelet intézte a parlamenti frakcióvezetőkhöz – tájékoztatta az OBJEKTÍV Hírügynökséget a Köztársasági Elnöki Hivatal Kommunikációs és Sajtó Főosztálya.
„A vasárnap esti beszédem óta történtek nem a kibontakozás irányába mutatnak.
A pártok korábbi politikájukat folytatják. Ez károkat okoz Magyarországnak.
Alkotmányos rendszerünkben a néphatalom gyakorlásának és a politika formálásának elsődleges eszköze a népképviseleti Országgyűlés. Elvárható ezért, hogy a demokrácia alapjait érintő eseményeket – mint a napirenden lévő bizalmi kérdést – az ellenzéki képviselők a Parlament ülésén értékeljék, és vegyenek részt a döntéshozatalban. A békés gyülekezéshez való jog gyakorlása, a politikai vélemény kifejezésének minden törvényes formája alapvető joga mindenkinek, és ezzel nyomás gyakorolható a politikai döntésekre is. A tömegtüntetések azonban semmiképp nem állíthatók szembe az Országgyűlésben folytatott politizálással.
A Kormány – „a köztársasági elnök vélemény-nyilvánítására is figyelemmel” – bizalmi szavazást javasolt az Országgyűlésnek. Ebben az Országgyűlés támogatását kéri a Kormány gazdasági programjához. A bizalmi kérdés felvetése helyes, azonban az indítvány továbbra is megkerüli az alapkérdést. Felhívom a frakciók figyelmét arra, hogy az Országgyűlés a bizalmi szavazással arról is dönteni fog, hogy a miniszterelnök megengedhető eszközöket használt-e az országgyűlési választások megnyerése érdekében.”
Húha jó hosszú hozzászólás :) de azért megküzdök vele(mindez irónikusan értendő):
1. kötelező szavazás: lehetséges, csak nem erkölcsös szvsz. (Értve mindkét oldalra) Hiszen a képviselőnek sazabad mandátuma van, ergo sem az mszp sem a fidesz és még a kétfarkú kutyapárt sem "fenyegetheti" a képviselőit retórzióval az esetleges átszavazásnál. Főleg nem azt a 176 képviselőt, aki egyéniből került be, ők ugyanis elvileg nem a pártnak, hanem a konkrét választóknak tartoznak 'felelőséggel"(nem szószerint értendő, csak nem találtam jobb szót)
2. vakondozás: nevetségesnek találom az mdf ellen -nem itt- hanem általában felhozott vádakat.
3. Minden szabályos volt(pontosabban jogilag NEM kifogasolható), a Országgyűlés többsége Sólyom Lászlót választotta KE-nek... Jól van ez így. NEM pártpolitikus kell KE-nek, ezért is nem szerettem annyira Gönczöt és részben Drakulát sem.
4. Sólyom a lehető legjobb választás volt. Hallgatólagosan az SZDSZ, sőt még a minielnök is elfogadta...(Hiszen el nem tudom képzelni, hogy ha valóban annyira akarta volna GYF Szilit KE-nek, akkor ne "teremtett volna rá" az SZDSZre... De GYF érdeke az volt, hogy ne nyerjen Szili, hiszen ekkor a saját pártbéli hegemóniája forgott volna veszélyben...
Fórumtársaink jelentős része újra meg újra megkérdőjelezi a köztársasági elnök erkölcsi hitelét megválasztásának körülményei miatt. Minden megnyilatkozását hiteltelenné akarják tenni azzal az állítással, hogy megválasztásakor megsértették a választás titkosságát, ő ezt eltűrte, nem lépett vissza, ahogy a jó erkölcs megkívánta volna. Vannak, akik beérik egy kis vakondozással. Érveléssel, bizonyítással senki sem bajlódik, bár mindig a vádló feladata a bizonyítás. Helyettük dolgoztam. Lássuk, mi történt: 1. idézet: „A Fidesznél kötelező szavazás lesz a köztársaságielnök-választáson; eddig egy képviselő sem kérte felmentését ez alól, mondta Pokorni Zoltán, az ellenzéki párt alelnöke pénteken egy televíziós műsorban. "Van kötelező szavazás, hasonló a rend, mint az SZDSZ-nél, kérheti valaki a felmentését a kötelező szavazás alól, de eddig még nem tette senki" - mondta Pokorni Zoltán a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában.” http://index.hu/politika/belfold/fidval0603/
A Fidesz tehát előre bejelentette, hogy kötelező szavazás lesz náluk, minek következtében a frakciótagok tudni fogják egymásról, hogy Sólyomra szavaznak, illetve, hogy nem akar Sólyomra szavazni az, aki felmentést kér. 2. idézet Lendvai Ildikó azt mondta: a parlamenti képviselőcsoport hétfői frakcióülésén valószínűleg téma lesz a frakciószabályzat módosítása, mert szükség van a képviselők teljes létszámú jelenlétére az Országgyűlésben. A javaslat szerint - mint mondta - bevezetnék a kötelező szavazás intézményét, vagyis ha valaki nem tud egyetérteni egy indítvánnyal vagy törvényjavaslattal, amit a frakció többsége helyesnek gondol, akkor azt jó előre jeleznie kell, hasonlóan ahhoz, ha nem tud részt venni a szavazáson. Az alelnök úgy látja, nem ez lesz az elsőrendű fegyelmező eszköz, hanem a képviselők mögött álló választói akarat, amely szerinte a legerősebb politikai nyomás. (2002-05-01) http://www.origo.hu/valasztas/20020501kotelezo.html 3. idézet Újságíró: Könnyen irányítható képviselőcsoportra számít? Az elmúlt években nem volt kötelező szavazás a frakcióban, büszkék is voltak a szabad képviselői mandátumra, mostantól viszont pénzbüntetés vagy súlyosabb retorziók is várnak arra, aki ,kiszavaz" a frakcióból. Ugyanolyan szavazógép lesz az MSZP, mint amilyennek a Fideszt tartották mostanáig? Lendvai Ildikó: Isten ments! Kormányzati pozícióban vasfegyelemre, de nem vakfegyelemre van szükség. Nem lehet elvárni egyetlen képviselőtől sem, hogy bekötött szemmel vagy mechanikusan szavazzon azért, mert a frakcióvezetés azt úgy akarja. A döntéseket megelőző egyeztetési folyamat jó eszköz a viták lebonyolítására. Nem szeretném az előzetes vitákat fékezni, viszont a szavazáskor már valóban a fegyelem a fontosabb, hogy a többségi akaratot mindenki elfogadja. Interjú Lendvai Ildikóval, 2002-05-12 http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=50341 4, idézet Ugyanakkor szocalista forrásokból az Index úgy értesült, hogy az MSZP frakcióban többen szigorítanák a fegyelmet. A képviselőcsoportban kötelezővé tennék, hogy a képviselők például támogassák szavazataikkal az interpellációkra adott miniszteri választ és a frakción belül kialakított álláspontot. 2003-10-10 http://index.hu/politika/belfold/mszp1008/ A szavazás titkossága jog és nem kötelezettség. A frakció tagok saját elhatározásukból vetik alá magukat a frakció fegyelemnek. Ha a frakció olyan szabályt hoz, mely lehetővé teszi a kötelező szavazást, de ez a képvielőnek nem felel meg, kiléphet frakcióból, ha nem lép ki, de nem tesz eleget a frakció szabályzatának, kizárhatják a frakcióból, egyik sem érinti azonban képviselői jogait. Aki megsérti a frakció szabályzatot, az egy olyan szabályzatot sért meg, melyet frakciótagságának fenntartásával maga is elfogadott. Ha azt is elfogadta, hogy kötelező szavazás esetén a frakcióvezető ellenőrizheti szavazatát, nem tett egyebet, minthogy lemondott a titkos szavazáshoz való jogáról, s ehhez a lemondáshoz is joga van. Megjegyzem az ellenőrzés tényét sem bizonyított a számomra senki, tehát csak mint feltételezést tárgyalom. 5. idézet A csütörtök esti Háttér vendége volt Medgyessy Péter korábbi miniszterelnök, Magyarország utazó nagykövete. ”- Olvastam egy kétmondatos véleményt öntől, hogy sajnálja, amiért nem a baloldalnak jutott eszébe Sólyom László jelölése az államfői posztra. Ha ezen a véleményen van, akkor ha nincs frakciófegyelem, akkor akár Sólyom Lászlóra is betette volna az x-et a szavazólapon? - Ha nincs frakciófegyelem, akkor betettem volna, ezt bevallom, de miután van, ebből következően természetesen nem titkolom azt, hogy kire szavaztam: Szili Katalinra. Azért hadd mondjam el azt, hogy példátlan a magyar újkori demokrácia történetében, hogy egy parlamenti többség nem tud élni a lehetőségeivel. Ez nem jó, ez előrevetít különböző feszültségeket, és nyilvánvaló, ha ez a többség szeretne a választásokon 2006-ban nyerni, akkor nem ismételheti meg ezt a katasztrofális kudarcot – mondta Medgyessy Péter.” 2005-06-09 http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=140168 Medgyessy megsértette volna a szavazás titkosságát? Dehogy! Csak nem élt vele. Ha a fenit okfejtés nem igaz, akkor az MSZP-frakcióban ugyanúgy megsértették a szavazás titkosságát, mit a Fidesz-frakcióban. Gondolatmenetem szerint azonban az MSZP-nek éppúgy joga bevezetni a kötelező szavazás intézményét, mit a Fidesznek és fordítva – hacsak magasabb szintű jogforrás, pl. házszabály, nem tiltja ezt. Ha tiltja, akkor viszont az Országgyűlés elnökének vagy a házbizottságnak mindkét frakciót el kellett volna tiltani a kötelező szavazás intézményének fenntartásától (az első idézet szerint az SZDSZ-t is, és lehet, hogy az MDF-et is). Ha valaki nem értett egyet a kötelező szavazás intézményével, az kifogásait már jóval korában elmondhatta volna, akár 2002-ben az MSZP kapcsán, akár a KE-választást megelőzően a Fidesz kapcsán, hiszen mindkét párt nyilvánosságra hozta, hogy frakciójukba lehetőség van a kötelező savazás elrendelésére. A vakondozásról: Idézet az Alkotmányból: 2) Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. A szükséghez képest többszöri szavazásnak van helye. Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki a képviselők kétharmadának szavazatát elnyeri. (3) Ha az első szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, az (1) bekezdésnek megfelelő új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani. A második szavazás alapján való megválasztáshoz ugyancsak a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az a tény, hogy az első és második fordulóban egyaránt a képviselők kétharmadának szavazata szükséges az elnök megválasztásához feltételezi és megengedi, hogy a képviselők a két fordulóban eltérően szavazzanak. Hogy taktikai vagy egyéb megfontolásokból szavaznak-e így vagy úgy, az a képviselők saját elhatározása, semmilyen megkötés nincs. A taktika pedig a politizálás fontos eleme, még akkor is, ha napjainkban szeretnék összemosni a hazudozással. Következtetés: a köztársasági elnök jelöltnek nincs beleszólása abba, hogy valamely frakció tagjai milyen szabályokat fogadnak el kötelezőnek magukra nézve, ha ezzel az elfogadással nem sértenek semmilyen jogszabályt. A kötelező szavazás intézményének alkalmazása nem tilos, a képviselők ennek elfogadásával önként lemondanak titkos szavazáshoz való jogukról, az eljárás tehát erkölcsileg sem kifogásolható. A Sólyom Lászlót ért vádak tehát nem állják meg a helyüket. ----
Bárcsak tévednék, és mindezek dacára az Országgyűlés képes lenne folytatni azt a törvényhozási munkát, amelyre tavasszal a választóktól felhatalmazást kapott
Ezt azért bővebben kifejthetnéd....mert én nem emlékszem, hogy erre a csomagra kaptak volna felhatalmazást. Szerényen emlékeztetnélek az öszödi beszédre...
A kedelyeknek meg van az a szokasa hogy maguktol lecsillapodnak. De ha valami idiota direkt hergeli a nepet akkor el lehet nyujtani ezt a dolgot. Es persze az idiota vegig mutogatni fog a masikra, hogy o hergel, lassatok.
Plusz Orbant is szoritja az ido, ha nem tud zaros hataridon belul eredmenyt elerni akkor ot rugjak seggbe. Szoval most mind a ketto ossze fogja szoritani a fogat es var hogy a masik bukjon elobb...
Különösen a "rendőrök ne listázzák a tüntetőket" kitétel, amit én nem ismerek pontosan, mert nem hallottam, de a rendőrök fel vannak háborodva... hogy akkor most mivaaaan? A köztársasági elnök nyíltan politikai indíttatású törvénytelenséggel vádolja meg a rendőrséget? "Nekünk nem jár az ártatlanság vélelme?" kérdezte egy rendőr.
De lehet, hogy ez csak kacsa, Sólyom elnök úr nem is mondott semmi ilyet, akkor MC.
Bárcsak tévednék, és kiderülne, hogy Sólyom László köztársasági elnök úr vasárnap, az urnák zárása után elmondott beszéde nem volt olaj a tűzre.
Bárcsak tévednék és, kiderülne, hogy Sólyom László köztársasági elnök úr szokatlan szónoklata nem egy rosszkor elmondott rossz(indulatú) beszéd volt.
Bárcsak tévednék, és kiderülne, hogy nem az volt Sólyom László köztársasági elnök úr vasárnap esti beszédének a lényegi üzenete a Kossuth téren Árpád-sávos zászlók alatt alkotmányellenes követelésekkel tüntető emberek és az őket tüzelő/felhasználó jobb- és szélsőjobboldali erők számára, hogy gyerünk fiúk, csak folytassátok a harcot.
Bárcsak tévednék, és kiderülne, hogy a köztársasági elnök úr nem az őt megválasztó Fidesz programját hajtja végre, hanem csak átmenetileg elhagyta politikai realitásérzéke.
Bárcsak tévednék, és az úgynevezett békés tüntetők a köztársasági elnök úr beszédét nem tekintenék nyílt felhívásnak a törvényes kormány, ha kell, erőszakos megbuktatására.
Bárcsak tévednék, és Sólyom László köztársasági elnök úr beszéde nem jelentene megerősítést Orbán Viktor hetek óta tartó ámokfutásának folytatására.
Bárcsak tévednék, és mindezek dacára az Országgyűlés képes lenne folytatni azt a törvényhozási munkát, amelyre tavasszal a választóktól felhatalmazást kapott.
Bárcsak tévednék, és Sólyom László köztársasági elnök úr beszédét nem kell majd a történészeknek úgy értékelniük, mint, amely szikra volt … (nol, Léderer Pál, okt 1)
Egy köztársasági elnöktől helyes, és minden demokrata részéről elvárt tartalmú kiállás hangzott el. Hogy a tisztességes magatartást egy kormányzó párttól elváró megnyilvánulás nem tecc egy politikai tömörülésnek, az a tény csak ez utóbbit minősíti.
Patikus uram, csak hogy stílszerű legyek: nem nyugtató, hanem izgatószert talált levenni a polcról.
Két mondatot kellett volna mondania, nem többet:
- Örülök, hogy a választások rendben lezajlottak, ezt megköszönöm a választóknak és a lebonyolításban résztvevőknek.
Felhívom a pártok figyelmét, hogy a most még nem ismert eredmények kommentálásával ne a nyugalom ellen ható nyilatkozatokat tegyenek.
Ehelyett felszólította a parlamentet, rúgja ki Gyurcsányt.
Szerintem a Gyurcsány ezek után nyugodtan felszólíthatja ezt az elszabadult sötétzöld hajóágyút, hogy mivel szégyent hozott a parlamenti demokráciára, ne papoljon etikárol, továbbá monnyonle!...:}}}
A baloldali szavazók szerint az a helyes megoldás, ha a székében tartanak egy teljesen vállalhatatlan embert, akit minimum a fél ország zsigerből gyűlöl. Biztos, hogy hosszú távon ez lecsillapít bármilyen kedélyt?
