Keresés

Házalni leértékelt bóvlival szoktak a vándorkereskedők, akik el akarnak valamit sózni. Isten országa kincs, ezért méltatlan ilyen formában házalni vele, ez a tiltás oka.

Jézus bárhol megjelent az emberek özönlöttek hozzá, sokszor alig bírt elmenekülni előlük,  nem ő kajtatta őket, ezért írta elő ezt a tanítványainak is. Menjenek, térjenek be egy érdemes ember házába, gyógyítsanak, és fogadják az odajövőket és hirdessék nekik Isten Országát.

Azt is megmondta, követőit milyen jelek fogják kisérni. De Jézus szavai alapján vajon ki mondhatja ma követőjének magát?

A hetvenkét tanítvány elküldése c. részben lehet erről olvasni. Valóban benne van ez a házról házra való járás tiltása, de az egészet egyben kellene olvasni, hogy végülis miről van itt szó. Nekem ez nem egyértelmü.

Általában ez az intenzív missziós tevékenység a Jehova tanúira volt jellemző ismerettségi körömben.  A Mormon Egyház tagjaival is találkoztam ugyanilyen tevékenység közben.

Így igaz, ez a két társaság tagjai azok, akik Jézus szava ellenére házról házra járnak.

A városmisszió nem egy program a sok közül. Nem is egy kampány, vagy akció. Inkább lehetőségeket kínál a valóság mélyebb megértésére, és folyamatosan Isten felé irányítja a figyelmünket. Krisztus üzenetének és szent jelenlétének a megtapasztalására hív meg. Megerősíti az öreg kontinens keresztényeit, azért hogy örök újdonságként tekintsünk a hitben gyökerező hagyományokra. A misszió plébániáink és közösségeink számára az imádság, a remény és az Egyház ünnepe. Az előttünk álló időszak alkalmas a magunk kereszténysége, személyes és közösségi hivatásunk átgondolására.

Birkáknak való szöveg.

Számitunk mindenkinek az imádságára, gyakorlati segítségére, hogy minden ember részesüljön a topic címe szerinti igéretben !

ÖT NAGYVÁROS ÜZENETE

Bécsből 2003 tavaszán egy felhívással a szívünkben jöttünk el: „Nyissátok ki az ajtókat Krisztusnak!”


Párizsban 2004 őszén Krisztussal együtt válaszoltuk meg a kérdést: „Ki mutatja meg nekünk a boldogságot?” (Ps 4,7)

Az értünk meghalt és velünk élő, Feltámadottra tekintettünk fel 2005 őszén Lisszabonban: „Krisztus él”

2006. október 28 - november 5. között Brüsszel keresztényeivel együtt fogadjuk el a meghívást: „Gyertek, nézzétek meg!” (Jn 1, 38-39)


 

Budapesten 2007. szeptember 16. és 22. között az Isten szeretetéből fakadó derűt és örömöt fogadjuk be és adjuk tovább: „Reményt és jövőt adok nektek” (Jer 29,11)

Szentlélek, szeretet Lelke. Újítsd meg Pünkösd csodáját egyházadban itt és most is.
Készíts fel minket, hogy befogadhassuk ajándékaidat, amelyekkel el akarsz halmozni minket.

Szűz Mária, Megváltónk Édesanyja.
Rád bízzuk a városunkban élő valamennyi embert.
Érints meg a szívüket! Vezesd őket szeretett Fiadhoz!
Szolgáltátok a szegényeket és e városhoz kötődve tettetek tanúságot az evangéliumról.
Imádkozzatok értünk, hogy közbenjárásotokra Isten Országa láthatóvá váljék bennünk és általunk.

Úr Jézus Krisztus, az emberiség testvére. Te ismered örömeinket, félelmeinket és szükségeinket. Engedd, hogy felismerjünk Téged, mint Megváltónkat és Üdvözítőnket! Adj nekünk reményt és vágyakozást egy Istenben gyökerező élet után! Áldd meg mindazokat, akik keresik az igazságot, adj erőt és bátorságot azoknak, akik országod eljöveteléért fáradoznak!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben most és mindörökké.
Amen.

Megmondom őszintén először amikor közel 20 éve Jehova tanuival találkoztam egyből sikerült félreértenünk egymást és mindjárt meg is kaptam: " báránybőrbe bújt farkas !" vagyok.

A következő találkozásnál szélesre tártam az ajtót szépen elbeszélgettünk és a végén mindketten jót kivántunk egymásnak és örömmel váltunk el.

Miért írtam le mindezeket ? Általában ez az intenzív missziós tevékenység a Jehova tanúira volt jellemző ismerettségi körömben.  A Mormon Egyház tagjaival is találkoztam ugyanilyen tevékenység közben.

Itt most valami hasonló, de egyúttal más indul el. Tudomásom szerint naponta  más - más helyen egymást váltva jelennek meg a misszió tagjai. Szeretettel végezve ezt és szerintem bármilyen más tevékenységet is annak eredményesnek kell lennie.

Mindezek érdekében:

Csatlakozva az Európa nagyvárosaiban élő keresztényekhez egyre sürgetőbbnek tapasztaljuk a Krisztushoz tartozásunk elmélyítését. Hitünket olyan értéknek tartjuk, amely méltó a megosztásra a keresők, az Egyháztól eltávolodottak és a nem hívők körében. Katolikus plébániáinkon, intézményeinkben és közösségeinkben papok és világiak, szerzetesek és püspökök együtt keresik és járják a hit útját. Naponta tapasztaljuk, hogy a minket és a körülöttünk élő embereket feszítő gondokra egyedül a keresztény remény képes megoldást kínálni. Bizalommal és tisztelettel szólítjuk meg e nagyváros lakóit, az itt dolgozókat, tanulókat, a gyógyulást keresőket, az ide látogatókat, hogy Jézus Krisztust felajánlva hívjuk meg őket egy szebb, tisztább, igazabb életre.

„Krisztust hirdetjük mindenkinek”. A megtérésre hívó üzenettel el szeretnénk érni a hívők közösségeit, a plébániákhoz lazábban kapcsolódó és az Egyháztól távol álló embereket is. Missziónk során az Életet, mint a jövő és a reménység beteljesedését szolgáljuk, amely Jézus Krisztusban van. Az imádság és az áldozatos szeretet közösségeiként hívunk meg egy evangéliumi életre, ami egy igazságosabb és testvériesebb Magyarországnak és annak fővárosának szól.

Fontosnak tartjuk, hogy hangoztassuk a XXI. század Budapestjén Jézus Krisztus örök érvényű felhívását: „Betelt az idő és elközelgett Isten országa: Térjetek meg és higgyetek az Evangéliumban!” (Mk 1,15)