Szokás TGM-et azzal vádolni, hogy hiteltelen amiért illyen gondolati hajtűkanyarokat tesz.
Ismerősöm Dávid Ferenccel, az unitárius egyház megalapítójával hozta párhuzamba azon az alapon, hogy DF sokszor módosította hitbeli kötődését, míg az unitáriusságra talált. (Nem ismerem Dávid Ferenc munkásságát, elhittem neki.)
De miért baj ez?
TGM nem Saulus/Paulus-típusú ember, aki egyként volt fanatikus zsidóként és megtértként, nincs ártalmára senkinek azzal, hogy keresi a maga számára legmegfelelőbb válaszokat. Sőt, éppen hogy ez a dolga - mint minden értelmiséginek - , saját viszonyát a világhoz folyamatosan újraértékelni, kérdezni és a kérdésekre adekvát válaszokat adni.
Ha a válaszok netán valamiért már nem autentikusak, akkor másokat kell keresni.
Miként már írtam, a baloldaliságot illetően egyetértünk.
Örültem ennek a kis eszmecserének, pedig korábban már kértem a körülöttem lévőket, hogy ha látják rajtam, hogy ismét topiknyitási szándékkal közelednék a billentyűzethez, azonnal kötözzenek meg.
Ám neked és néhány nick-nek köszönhetően itt valóban kialakult egy párbeszéd.
Ha valami újabb cikket találok a témáról, jelentkezem és téged is erre kérlek.
Eloszor is bocs, hogy csak most reagalok, az elmult napokban nem volt idom a forumra!
Szalai Erzsébet-tel szemben en hatarozottan azt gondolom, hogy "a nok altalaban" NEM tudnak egy egesz tarsadalmat osszetartani (plane, ha szetesett), mert jellemzoen tul keves emberben, tul kis meretu kozossegekben gondolkodnak. A nok tipikusan a CSALAD, illetve a CSALAD MERETU kozossegek fenttartasaban jok. Ez lehet (adott esetben) egy iskolai osztaly, egy kis munkahelyi kozosseg, egy muveszeti csoport, egy sportklub, vagy csak az illeto holgy udvarloi kore (:-), stb. Specialisan lehet egy kisebb part (vagy annak valamely sejtje) is.
Mindez termeszetesen NEM jelenti azt, hogy egy adott "NŐ" (csupa nagybetukkel) ne lehetne megis annyira jo abban, hogy a NAGYOBB KOZOSSEGEK erdekei szerint tudjon gondolkodni, politizalni, hogy azzal ne legyen kepes lepipalni a szobajoheto ferfiakat is. Idonkent akadnak ilyen kivalo noszemelyek (:-). (Momentan pl. a koztarsasagi elnoki posztra nekem is 2 jeloltem volna, mindketto no (Solyom Laszlo helyere), akik kozul az egyik tenylegesen is volt jelolt es folyamatosan az egyik legnepszerubb politikus, a masik pedig hatalmasat nott az utobbi idoben - a kulonben hallatlanul piszkos ellenszelben.)
Az igazan nagy (komoly szervezettseget igenylo) kozossegekben (pl. hadsereg) altalaban jobbak a ferfiak. De nem csak a nagyobb fizikai erejuk miatt (:-), hanem fokepp 2 dologert:
1.) jobban tudnak alkalmaszkodni a "kitalalt jatekszabalyokhoz",
2.) rugalmasabbak olyankor, amikor embereket, rajokat, szakaszokat, szazadokat, ezredeket, stb. ATCSOPORTOSITANAK. Ugyanis rendkivul fontos, hogy a nagy kozosseg mukodokepessege ne bukjon meg azon, hogy az aktualis igenyek szerint rekombinalt kisebb csoportok es szemelyek nem kepesek EGYBOL hatekonyan egyuttmukodni, mert nem fogadjak el egymast, a masik csatlakozasat, illetve azt, hogy barmikor megvaltozhat, ki a fonok.
Hogy ne csak a hadsereg legyen a pelda, tekintsuk pl. a jogot! Ez ugyebar "kitalalt szabalyok" szerint valo gondolkodast jelent, amiben (szerintem) hatekonyabbak a ferfiak (baloldali tulajdonsag). Az is igaz viszont, hogy a nok SZIVOSABBAN ragaszkodnak jogaikhoz, privilegiumaikhoz (jobboldali tulajdonsag), es ez alkalmasabba teszi oket pl. ugyvednek. Ennek alapjan akar fifti-fifti is lehetne az allas. Ha viszont azt nezzuk, hogy kik kepesek inkabb olyan szempontbol nezni a jogra, hogy mi szolgalja inkabb a legnagyobb kozosseg (pl. orszag) erdekeit (lasd alkotmanybirosag), akkor ertheto, ha ott tobb a ferfi.
Mindenesetre az, hogy a jog megtanit a "kitalalt jatekszabalyok" szerint valo gondolkodasra, a nok genetikusan inkabb jobboldali mentalitasat nyitottabba teszi a baloldali gondolkodasra, ami jo dolog. Ebbol a szempontbol egyaltalan nem tartom megleponek, hogy az altalam emlegetett mindket kivalo noszemely jogasz vegzettsegu.
Irod:
"az egyenlőség a hangsúlyos a baloldali gondolkodásban, és ez sajnálatosan sokszor - de törvényszerűen - összeütközik a szabadság eszméjével. "
Termeszetesen az "egyenloseg" eszmeje szerintem is nagyon hangsulyos a baloldali gondolkodasban, mondhatni majdnem a szivebe talal. De megis azt mondom, hogy inkabb eredmeny, mint forras. Ennek felismeresehez eloszor is azt kell eszrevenni, hogy mennyi mindenre NEM VONATKOZIK az egyenloseg! Nincs szo ugyanis, sem a magassag, sem a testsuly, sem a borszin, sem a haj, sem az egeszsegi allapot, sem az intelligencia, sem a tudas, sem a szorgalom, sem az izles, sem a szandek, sem az eszmek, sem a vallas, sem nagyon sok mas dologban valo egyenlosegrol/azonossagrol.
Az egyenloseg csupan JOG ELOTTI EGYENLOSEGET, illetve ESELYEGYENLOSEGET jelent, de meg EZEKET SEM SZO SZERINT, hiszen pl. a bunozoket kizarjuk bizonyos jogaik gyakorlasabol (sot, pl. a tul fiatalokat is a valasztasokrol), illetve ha meg is engedjuk valakinek, hogy egy versenyen elinduljon, ez meg NEM BIZTOSIT szamara valodi eselyegyenloseget.
Tehat a baloldali ertelemben vett egyenloseg csupan "a jogosulatlan hatranyos megkulonboztetes" kizarasat ("a kizaras kizarasat") jelenti. Ezzel nyilvanvaloan ellentetes, amikor valaki(k) olyan privilegiumokat ved(enek), amelyrol azt gondoljak, hogy jogosak, a tobbseg viszont azt, hogy nem.
Mindezzel egyutt egy valamirevalo tarsadalmi alakulatnak MUSZAJ integralnia a BAL- ES A JOBBOLDALI gondolkodast is, egyfajta munkamegosztasban. (Az embernek is 2 keze van.) Ilyen a mar emlegetett hadsereg, de ilyenek a korabban emlegetett egyhazak, illetve ilyenek az ujabb vallasi szektak is. Az emberek csoportba szervezeset, osszegyujteset tipikusan baloldali eszmekkel es tevekenysegekkel vegzik, majd a beszervezett emberekre olyan szabalyrendszert kenyszeritenek, amelynek lenyege, hogy egyesek "kivetelesek" (privilegiumaik vannak) masok pedig "bunosok" (minimum kirekesztettek), ezek pedig jobboldali modszerek.
Tehat gyere a papához-zal szemben en azt gondolom, hogy a klerus nem tisztan baloldali, es nem is tisztan jobboldali, hanem mindketto, amde csaknem tisztan mentes a liberalizmustol. Innen ertheto, hogy az egyhazakat erheti biralat jobbrol is meg balrol is, de a legsulyosabb konfliktusai a liberalisokkal lesznek. Az is vilagos, hogy egy terjeszkedo egyhaz inkabb mutatkozik baloldalinak, egy regi, esetleg visszahuzodo felben levo pedig konzervativ jobboldalinak.
A kulonfele egyhazak es vallasok nagyon sokaig jol szolgaltak az emberiseg fejlodeset, de az utobbi evszazadok gyors fejlodese mutatja, hogy a bal- es a jobboldali gondolkodasi modok melle szukseges integralni a liberalist is, ha valoban hatekony mukodest akarunk.
Jelenleg Magyarorszagon az MSZP es az SZDSZ egyutt eleg jol kepviselik a baloldali es a liberalis gondolkodast, ugyanakkor a Fidesz nem eleg jol a jobboldali/konzervativ gondolkodast, ami eppen ezert hianyzik. A jobboldali ertekeket NEM helyettesiti a Fidesz destruktizmusa, demagogiaja es OVI populizmusa. Tehat DI-nek nagyon igaza van akkor, amikor azt mondja, hogy kell egy parlamenti part (MDF), amelyik hitelesen kepviseli es megszolaltatja a jobboldali ertekeket, gondolatokat.
Nézd, TGM ebben a cikkben szvsz. azt mondta el, hogy több választási lehetőségre volna szükség. És arra is, hogy a szavazat valójában sohasem veszik el. Ez fontos dolog.
Viszont arra is utalt, hogy a baloldali érzelmű embereknek nem okvetlenül kell az Mszp-re mögött felsorakozniuk. Mivel jelenleg az Mszp-ben jelenleg nem a szocdem frakció az uralkodó.:)
A legkevésbé sem hülyéskedem, szerintem az említett civil szervezetek fontos, kiegészítő, kontroll szerepet töltenek be, melyek segíthetnek a "prioritások" kialakításában.
Te viszont igencsak egyszerűsíted és bagatellizálod ezeknek a szervezeteknek a funkcióját, ám ez a részedről természetes is, hiszen a szükséges kicsinyítés nélkül nem lehet semmibe venni őket.
A nőkkel kapcsolatos véleményed kezd kissé mulatságos lenni, de ezt kivéve nagy vonalakban egyetértünk.
A mai Népszabadságból:
"A nők politikai szerepvállalásáról, arról, hogy van-e "hozadéka" annak, hogy a nők képviseljék választóikat a parlamentben, megoszlanak a vélemények. Szalai Erzsébet szociológus például azt látja: a rendszerváltás óta szétesett a magyar társadalom, s a még meglévő összetartó erőt a nők biztosítják. A férfiak képtelenek erre a szerepre, mert vagy túl gyors karriert csináltak, amire a figyelmüket koncentrálják, vagy pedig éppen hogy lecsúsztak, és emiatt vesztették el ezt a képességüket. ... a klasszikus értelemben vett női mentalitás számára elfogadhatatlan az a fajta érdekérvényesítő metódus, ami a politikában tapasztalható."
Ehhez mit szólsz, hogy épp a nők képviselik a közösséget összetartó erőt?
A szabadság-egyenlőség-testvériség hármas jelszavával kapcsolatban én is "hívd a papát" - remélem, jól emlékszem a nickjére - hozzászólásával értek egyet, mely szerint az egyenlőség a hangsúlyos a baloldali gondolkodásban, és ez sajnálatosan sokszor - de törvényszerűen - összeütközik a szabadság eszméjével. Egyszerre e kettőt nemigen lehet megvalósítani, hol egyik, hol másik kerekedik felül. Ahol a szabadság az úr, ott a természetes versengés pillanatokon belül elnyomja az egyenlőséget, testvériséget, ahol pedig az egyenlőség, pláne testvériség kerekedik felül, ott a közösség erőteljesen korlátozza az egyént.
Így a baloldaliság és a liberalizmus akár adott történelmi szituációban harcban is állhat egymással, illetve akár egy ember gondolkodásában - lásd TGM hajtűkanyarjait.
"Szerinted a kollektivizmus, szerintem az egyenlőség eszméje."
A "kollektivizmust" is sokan sokféle képpen értik, ezért én nem használnám ezt a szót, habár ha nem lennének zavaró tényezők, tényleg jól kifejezhetné azt, amit én a baloldaliság lényegének (gyökerének) látok.
Az egyenlőség eszméjével kapcsolatban ismét utalok az egyházakra, amelyek szintén hirdetik az egyenlőséget, miközben a magukat baloldaliaknak valló emberek elég jellemzően antiklerikálisok.
"De szerintem még a régi időkben sem az volt a legjellemzőbb ismérve a baloldaliságnak. "
Az ismérvek, illetve jellemzésre használható tulajdonságok nagyon távol lehetnek attól, ami egy dolog lényege. Sőt, általában pont hogy "forma-tartalom" ellentmondás feszülhet közöttük. Az ilyen formális (nem a lényeget megragadó) jellemzések félrevezethetnek, illetve szándékos félrevezetésre is használhatók (demagógia).
Amint felsorolták, leírták, kimondták formálisan, hogy mit tekinthetünk pl. többségnek, jönnek akik szó szerint értelmezik, és ezzel kifordítják, de minimum kiüresítik a fogalmat és visszaélnek vele. Pl. az elmúlt 2 parlamenti választáson (2002 és 2006) OVI és rajta keresztül a Fidesz úgy értelmezte a többséget, hogy ha pl. laszóval sikerül összefogdosniuk annyi embert, hogy a választáson több szavazatuk lesz, akkor ettől kezdve teljes joggal hivatkozhatnak arra, hogy a többség őket támogatta.
(Ezek után nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy OVI szerint szűzzé válnak azok az örömlányok is, akiknél orvosi beavatkozással mesterséges szűzhártyát alakítanak ki.)
"Ha a máig legtipikusabb balos jelszónak a szabadság, egyenlőség, testvériségnek része lenne a kollektivizmus is, akkor mondhatnánk, hogy hát igen, a baloldal bizony kollektivizálni akar."
E jelszavak közül a "szabadság" egyértelműen a liberalizmus érdeme, nem a baloldaliságé. Az "egyenlőség" és a "testvériség" már baloldaliak, ezek viszont az ember számára kívánatos KÖZÖSSÉGI ÉLETET próbálják meg körüljárni.
"Egy mai, modern baloldalinak szerintem nem olyan fontos a kollektivizmus, viszont a régi hármas jelszó annál inkább. Tehát ezek a fontosak, lényegesek, és jellemzőek."
Én meg inkább azt gondolom, hogy:
1.) A szabadság fontos, de (hála a liberalizmusnak) tulajdonképpen trivialitássá vált (csak Mikola-félék próbálkoznak ellene).
2.) Az egyenlőség esetében az vált a legfontosabbá, hogy ne csússzon át egyenlősdibe.
3.) A testvériségnél meg az, hogy ne csússzon át nacionalizmusba.
És bizony, ha megnézem, hogy mire irányult mindkét nagy magyar párt (MSZP és Fidesz) törekvése, hát bizony az új hívek toborzására, a közösségi érzés erősítésére, az összefogásra, stb. (Annyiból igaza van tehát DI-nek, hogy momentán a Fidesz is baloldali szövegekkel próbált nyomulni.)
És ha megnézem azt, hogy miket ígér GyF (soha nem látott reformokat), az is tipikusan baloldali, hiszen arról szól, hogy milyen szabályok szerint éljünk egy megújult Magyarországon.
Inkább az lehet, hogy más a vonatkoztatási rendszerünk (a használt bázis). Nem olyasmiket tekintek baloldalinak, liberálisnak, jobboldalinak, stb. (bázisvektorokként), amelyeknek tiszta formájára feltétlenül rá lehetne mutatni, hanem olyasmiket, amelyekből kifejlődhetnek és levezethetők a társadalomban észlelhető viselkedési formák, mint a bázisvektorok valamilyen pozitív definit kombinációi.
Minél bonyolultabb rendszerben kell rendet teremteni, annál előnyösebb az ilyen felbontás. (Hasonlat: a kémiai elemek közül is csak nagyon kevesen figyelhetők meg tisztán a természetben, és mégis, csak ezekből reményteljes dolog magyarázni a kémiai átalakulásokat, szemben azzal a megközelítéssel, amikor a valóságban könnyen megfigyelhető vegyületeket tekintjük "eleminek".)
Mindenesetre, konkrét események (vagy személyek) értékelésével lehet tisztítani a képet. Pl. azt mondom, hogy mert TGM előszeretettel csapódik különféle közösségekhez, tényleg baloldali. Ebből a hozzácsapódási késztetéséből és viselkedéséből természetesen fakadnak más baloldali tulajdonságai is (pl. empátia nagyobb közösségek problémái iránt), de éppen azért, mert ezek úgyis következnek, tulajdonképpen felesleges külön is felsorolni őket.
Ugyanakkor TGM nem kötődik szorosan (tartósan) egyetlen közösséghez sem, meglehetősen egyénieskedő, vagyis tényleg liberális. Egy baloldali liberális ember. A jobboldaliság meglehetőes hiányzik belőle (hiába is kacérkodna vele), ezért a hűség és a kitartás, a béklyók tartós elviselésének képessége nem az erénye.
Úgy érzem, eltérülünk a "kályhától". A mi vitánk arról szól, hogy mi a baloldaliság leglényege. Szerinted a kollektivizmus, szerintem az egyenlőség eszméje. Amellett persze, hogy mindkettőnk szerint, ezen kívül van még egy csomó ismérve.
Én úgy gondolom -de ez már ismétlés-, hogy régebben, a régi baloldali gondolkodásban inkább volt jelen a kollektivizmus, mint ma a modern baloldaliságban. De szerintem még a régi időkben sem az volt a legjellemzőbb ismérve a baloldaliságnak. Hiszen ez már a jelszavak szintjén is látszik. Ha a máig legtipikusabb balos jelszónak a szabadság, egyenlőség, testvériségnek része lenne a kollektivizmus is, akkor mondhatnánk, hogy hát igen, a baloldal bizony kollektivizálni akar. De a jelszó máig maradt, máig érvényes, úgy, hogy nem bővült ki. Szóval tulajdonképpen csak ez a vitám veled, semmi más. Én a kollektivizmus idecibálását kissé erőltetettnek, hajánál fogva ide rángatottnak érzem. Egy mai, modern baloldalinak szerintem nem olyan fontos a kollektivizmus, viszont a régi hármas jelszó annál inkább. Tehát ezek a fontosak, lényegesek, és jellemzőek.
Amiket itt leírtál, azok olyannyira tele vannak kivétellel, hogy ezzel el is veszíti az értelmét az effajta meghatározás. Van ebben minden: az extrovertált és introvertált attitűd bal-jobb skatulyázásától a nem, vagy épp életkor szerinti bal-jobb skatulyázásig.
"humanista az, aki az emberiség sorsáért felelősséget érez, és ezt adott esetben tettekkel is kifejezésre juttatja."
Az emberiség egészével a baloldali mentalitásúak könnyebben vállalnak közösséget, mint a többiek (pl. a jobboldali és a liberális mentalitásúak), de a humanizmus olyan értelemben tovább bontható, hogy vajon az illető csak elvileg humanista, vagy pedig gyakorlati segítségre is képes, konkrét, valóságos emberek (illetve egyre inkább állatok) számára is.
Az erősen jobboldali mentalitású ember csak az emberiségen kívül fekvő, határozottan veszélyes (pl. "gonosz") lény miatt, illetve a parancsolatok sűrű felidézésével képes megmaradni humanistának. De nincs kétségem afelől, hogy ha teszem azt, a marslakók rátámadnának a Földre, a jobboldaliak ugyanolyan hősiesen védenék az emberiséget, mint a baloldaliak. (Csak ki kell várni ezt a külső támadást (:-)...)
"a nők-férfiak bal- ill. jobboldaliságára, mely felosztást alapvetően vitatok, éppen a nők nagyobb empátiája miatt érzékenyebbek mások problémái iránt, segítőkészebbek az elesettekkel."
Szerintem nem az empátia mértékében, hanem IRÁNYULTSÁGÁBAN van a különbség a baloldali és a jobboldali, adott esetben a férfias és a nőies gondolkodás között. A férfiak több és nagyobb közösségben gondolkodnak, a nők meg leginkább családban.
Ha egy nő nagyon támogat egy pártot, akkor jó eséllyel csak arról van szó, hogy támogat egy férfit, aki történetesen abban a pártban van.
A kormányzás nem filozofálgatás kávé meg sör mellett a haverokkal, hanem állandó DÖNTÉS!
A civil szervezet harcolhat azért, hogy csináljanak a békák részére az utak alatt-fölött átkelőket, a másik azért, hogy létesítsenek minden városban ingyenes jogsegélyszolgálatot a családi erőszak áldozatainak - ha csak egyikre futja a büdzséből, a politikának el KELL döntenie, hogy melyik lesz az. Akármilyen oldali.
Mint mondám, a politikai bal- vagy jobboldalt épp az különbözteti meg az ilyen civil szerveződésektől, hogy egyszerre, egyidejűleg kell választ adnia az eltérő, sőt ellentétes érdekek és értékek generálta kérdésekre. Prioritásokat kell valamely eszmerendszer mentén felállítania, és többé-kevésbé koherens program keretében folyamatosan döntenie. Ezért baromság TGM legújabb polgárpukkasztó opusa.
"de ha ugyanakkor meg azt mondod, hogy a "lényege", akkor az szerintem mégis csak azt jelenti, hogy a "legfontosabb". "
Csak annyiból (ahogy írtam is), hogy ez az az út, amelyen baloldalivá válhat az ember, vagyis (még pontosabban) amelyik úton képességként elsajátíthatjuk a baloldali gondolkodást. Tehát pl. ha az a cél, hogy minél több baloldali ember legyen, akkor ez a LEGFONTOSABB dolog is lesz. Ugyanakkor viszont egy már érett baloldali mentalitású embernek nincs szüksége arra, hogy a legkülönfélébb csoport bulikba szabadon bekapcsolódjon, vagyis számára már mindez nem fontos, anélkül is tudatában van a jelentőségével (nem úgy, mint pl. Mikola).
"én egyszerűen csak azt állítom, hogy a baloldaliságnak a legfontosabb jellemzője (lényege- lásd az 1. bekezdésemet), az egyenlőség eszméje. "
Akkor vegyük a különféle vallások esetét! Ezek többnyire mind "Isten előtti EGYENLŐSÉGET" hirdetnek, ámde mégis, ahogy Te magad is írtad, a baloldaliság egyik fontos jellemzője az "antiklerikalizmus". Ezek szerint van itt valamilyen konfliktus.
Mégpedig szerintem az, hogy a vallások hiába törekszenek egyenlőségre, nem feltétlenül baloldaliak! Ugyanis egy valamire való vallásnak ügyesen kell ötvöznie a különféle gondolkodási módokat. Amikor egy vallás magához csábít, megtérít embereket, akkor éppen baloldali módon hat. De amikor kőtáblába vésett szabályokat erőltet, már jobboldali. Ugyanígy jobboldali, amikor nem hagyja szabadon távozni a híveket.
A vallásokból/egyházakból tulajdonképpen a liberalizmus hiányzik leginkább, nem véletlen hát, hogy az egyházaknak jellemzően a liberálisokkal szemben vannak konfliktusaik.
Márpedig egy modern társadalmi gondolkodáshoz pont az kell, hogy ötvözzünk gondolkodásunkba bizonyos mennyiségű liberalizmust is. A bal és a jobb kötélhúzásánál (hogy most változtassunk-e a szabályokon, vagy sem) általában a liberálisok oldják fel a patthelyzetet, mert ők meg élből "útálják" a szabályokat.
Írod:
"Az egyén szintjén talán azt, hogy egyre kevesebb az olyan közösség, amihez lehet, vagy érdemes csatlakozni. "
Szám szerint talán túl sok is van belőlük. Mindenesetre, pl. egy internetes közösség, mint itt ez is, ha befogad másokat, kíváncsi az újak véleményére, akkor az baloldali jellegű, és mindenképpen jó terep a fejlődni vágyó lelkeknek (:-).
Írod:
"Tehát a kollektivizmus eszméjének szerintem egyelőre befellegzett, mind organikusan, mind pragmatikusan."
A tiszta baloldaliságnak már legalább azóta befellegzett, hogy a keresztény egyház rájött arra, hogy a baloldali és a jobboldali eszmékből hogyan lehet fabrikálni egy határozottan ütősebbet. A felvilágosodás óta pedig már azt is tudjuk, hogy a liberalizmus sem hagyható ki.
"Ha jól értem, finomatottad azt az álláspontodat is, hogy "a baloldali az igazi demokrata", "
Ha gondolod, leírhatom még néhány féle képpen, de az álláspontom nem változott. Egy jobboldali szerintem csak nagyon nehezen tud lenni"igazi" demokrata, még ha adott esetben a demokratikus szabályokat is veszi védelmébe (mert azokat szokta meg fiatal korában). Az igazi demokrata az, aki nem csupán fenntartani igyekszik a demokráciát (ha az már korábbról létezik), hanem kialakítani is, ha másmilyen lenne a rendszer. Egy jobboldali számára ez utóbbi törekvés 2 okból is szerfelett nehéz:
1.) nem szeret változtatni a szabályokon,
2.) maga számára kivételezett helyzetet tart jogosnak.
(By the way, elég ránézni Budapest térképére, hogy kik azok, akik kivételezett helyzetben vannak lakóhelyüket illetően, és hogy azok hova szavaztak.)
Vélekedsz:
"A jobboldali gondolkodás az üzleti világhoz hasonlít, nagyjából egy ilyen folyamatban: felmérés-tervezés-végrehajtás"
Szerintem ez igen nagy tévedés! Ugyanis az üzleti élet az pont egy olyan terep, ahol tartós eredményt CSAK OLYANOK tudnak elérni, akik az adott szituációnak megfelelően (tehát kiváló helyzetfelismeréssel, a realitások tisztán látásával) tudják VÁLTOGATNI a különféle gondolkodási formákat. Magyarán, ha célszerű, el tudnak szakadni a csoportoktól. Ha érdekeik úgy kívánják, tudnak csatlakozni is. Ha úgy érzik máshol jobb nekik, akkor átállni is képesek.
Na most általánosságban a jobboldali mentalitású ember túlságosan konzervatív (ragaszkodik az általa korábbról megismert szabályokhoz és emberekhez) ahhoz, hogy optimális "gazdasági" teljesítményt nyújtson.
Persze a baloldali sem különb, mert az meg nem tartja eléggé szem előtt a kisebb közösség (pl. család) és benne saját maga érdekeit, és könnyelműbben (akár még hűtlenül is) vált át más közösségekbe, ahol meg esetleg őt teszik lóvá.
Hogy a liberálisok se maradjanak ki (:-), ők meg tulajdonképpen lenéznek szinte minden közösséget (cinizmus), és halálukig sem fér a fejükbe, hogy a különféle jobb és baloldali közösségek miképp tudnak olyan eredményesek lenni, hogy aztán ők olyan kényelmesen megélhetnek (:-) rajtuk.
Újra egy érdekes elágazás a témában, a baloldaliság és a humanizmus kapcsolata.
Először kellene tisztázni, ki mit ért humanizmuson, hogy ugyanarról beszélünk-e.
Magam részéről csak homályos defínicióval tudok szolgálni: humanista az, aki az emberiség sorsáért felelősséget érez, és ezt adott esetben tettekkel is kifejezésre juttatja.
Ekképpen ez is a baloldalisághoz kapcsolódik, de ha említesz egy általad jobboldali humanistának tartott embert, lehetséges a korrekció.
Visszatérve még egy szösszenetre a nők-férfiak bal- ill. jobboldaliságára, mely felosztást alapvetően vitatok, éppen a nők nagyobb empátiája miatt érzékenyebbek mások problémái iránt, segítőkészebbek az elesettekkel.
(Nem érzek lelkiismeret-furdalást, hogy a Miép nem jutott be a parlamentbe, sőt, de még azért a baloldali értékek a vonzók számomra.)
De hát ha nem is azt írtad direktben hogy a "legfontosab" jellemző (a kollektivizmus), de ha ugyanakkor meg azt mondod, hogy a "lényege", akkor az szerintem mégis csak azt jelenti, hogy a "legfontosabb". Amennyiben 1 lényeg van. Ha sok lényeg van, akkor persze csak "egyik legfontosabb".
Ez a történeti, organikus eredeztetés (mármint a kollektivizmusé), azért eléggé emlékeztet engem a konzervativizmus elméleteire. De hát persze ettől még lehet igaz. Amiért talán mégse igaz -és nem szeretném ha egymás mellett beszélnénk el-, az az, hogy én egyszerűen csak azt állítom, hogy a baloldaliságnak a legfontosabb jellemzője (lényege- lásd az 1. bekezdésemet), az egyenlőség eszméje. Sokkal inkább, mint a kollektivizmus eszméje, és ma meg főleg sokkal inkább mint mondjuk 100 éve (de ez utóbbiban mintha Te is egyetértenél velem).
No most hogy mit is jelent ez a kollektivizmus... És főleg ma mit jelent az egyre individualistább társadalomban? Az egyén szintjén talán azt, hogy egyre kevesebb az olyan közösség, amihez lehet, vagy érdemes csatlakozni. Persze itt nem a táncklubról, vagy a bélyeggyűjtő szakkörről van szó, hanem olyanról, ami alapvetően meghatározza, befolyásolja az egyén életét. Mert a korai kommunisztikus (kommuna!) elképzelésekben ez a feltűnő, hogy legyen egy olyan nagyközösség (országnyi), ahol a kollektíva megosztja minden javát egymással, és minden egyén elfogadja magára nézve a szabályokat. Ha csak a megosztást, és az elfogadást nézem, akkor olyan minden társadalomban van többé kevésbé. Csak ebből attól lesz kommuna, meg kollektivizmus, hogy mennyire represszívek, kötelező érvényűek ezek a szabályok, továbbá hogy a tagok mennyire fogadkák ezeket el maguktól. És én azt gondolom, hogy míg a korai baloldali elképzelések tényleg dolgoztak ilyen hát végeredményben nem is kissé antidemokratikus megkötő szabályokkal, vagy elképzelésekkel (tehát magyarul: kollektivizmust akartak csinálni), addig a maiak már nem ilyen elvetemültek. Tehát a kollektivizmus eszméjének szerintem egyelőre befellegzett, mind organikusan, mind pragmatikusan.
Az egyenlőség meg persze nem egyformaságot jelent. Hanem társadalmi, jogi, és esetleg elosztás szerinti (de az már nagyom merész) egyenlőséget. És ha valami eredendő, és organikus, akkor ez az eszme aztán igazán az.
De az csak az egyik kérdés, hogy mi a baloldaliság legfőbb jellemzője. Az meg teljesen más kérdés, hogy azzal mit lehet csinálni, és hogy. És még mi kell hozzá, hogy viszonylag jól működjenek a dolgok.
Köszi, érvelésed így már koherens. A tyúk-tojás kérdése áll fenn közöttünk, amit nem lehet feloldani, de ez így is van jól. (Hasonló vitát folytattam az itt újra szívesen olvasott "gyere a papához" olvtárssal a "mi az a konzervatív?" témában vagy fél éve...)
Ha jól értem, finomatottad azt az álláspontodat is, hogy "a baloldali az igazi demokrata", de ezt írod:
Abban is egyetertek, hogy a jobboldali gondolkodas szivesebben marad meg a szabalyoknal ("a szabaly, az szabaly"), mintsem hogy merlegelne, honnan is szarmazik az, nem rossz-e veletlenul, nem volna-e erdemes modositani rajta. A baloldali gondolkodasu ember szamara nyilvanvalo, hogy a rossz szabalyokon lehet, es kell is valtoztatni, a jobboldali viszont adottnak (esetleg egyenesen "szentnek") veszi a szabalyokat, amelyek valahonnan kivulrol, vagy felulrol (pl. Isten) jottek, es ezert megfellebbezhetetlenek.
Ebben megint tévedsz. A jobboldali gondolkodás az üzleti világhoz hasonlít, nagyjából egy ilyen folyamatban: felmérés-tervezés-végrehajtás. Mindezt folyamatos méréssel, ellenőrzéssel és eredményszemlélettel. A jobboldal tehát elvileg nyitottabb a szabályok indokolt változtatására. Amit írsz a "szent szabályokról" az a jobboldali gondolkodás kockázata, nem pedig alapesete.
A férfi-nő megkülönböztetést azonban továbbra sem tudom elfogadni, ennek semmi értelme jobboldali-baloldali elhatárolásban.
"Az általad szinte legfontosabb baloldali ismérvként adott kollektivizmus semmiképpen sem a legfontosabb. "
Nem pontosan azt irtam, hogy a "legfontosabb", hanem hogy a gyokere, hogy ebbol szarmaztathato, s ilyen ertelemben a lenyege. Adott korulmenyek kozott (adott problemaval, konfliktussal szemben) lehet mas is fontosabb.
"Ezt én inkább egyfajta történeti, mára talán már megkopott, elavult jellemzőnek gondolnám. "
Fuleimnek ez kb. ugy cseng, mintha valaki azt mondana, hogy az elovilagban a DNS-mRNS-tRNS-Ribosoma feherjeszintetizalo apparatus mara elavult, megkopott lenne, csak mert mar evmilliard evekkel ezelott letrejott.
Hat nem (:-)!
Amikent a tarsadalomban tortenelmileg, ugy MINDEN EGYES EMBER eleteben is akkor es annak fuggvenyeben alakul ki a baloldali gondolkodas, hogy AZ EGYEN KULONFELE EMBERCSOPORTOKHOZ CSATLAKOZHAT es MAGA IS ALKOTOJAVA VALHAT AZOK SZABALYAINAK. Ha ez a folyamat serul, csokevenyes, ha az egyennek (gyereknek) nincs modja kulonfele csoportok eletebe szabadon bekapcsolodni, plane ha elszigetelt, akkor nem tud baloldaliva valni.
"A 20. század az individualizmus százada is volt, és míg az elején úgy gondolhatták, hogy a problémák kezelésének egyik módja a kollektivizmusba való "menekülés" lehet, addig ma már talán ezt mégse gondoljuk annyira, és olyan sokan. "
Egyetertek. A kollektivizmus sem lehet egyoldalu, kizarolagos cel. A baloldalisag eppugy csak egy fontos emberi keszseg, mint a jobboldalisag.
"Ha csak egyetlen egy, legfontosabb, legjellemzőbb, elvi (és jelszó) szintű baloldali ismérvet kellene kiválasztanom, akkor az mindenképpen az "egyenlőség" lenne."
Az egyenlosegre valo torekves szerintem is fontos balos gondolkodas, de nem vonatkozik mindenre (pl. hogy egyenlo magasak legyunk), es amire vonatkozik, ott meg annak kovetkezmenyenek latom, hogy az emberek szabadon (akadalyok nelkul) szeretnenek csatlakozni a nekik szimpatikus csoportokhoz, es ott ugyanugy jatszani, mint a tobbiek. Tehat olyan egyenlosegrol van szo, amelynek melyen az van, hogy ne zarhassa ki senki onnan, ahova csatlakozni akar. Ez egyuttal a legfobb emberi szabadsag is, vagyis ebben a melysegben a liberalizmus es a baloldalisag kozos a torol fakad. (A liberalis fejlodesi irany kesobb az individualizmus fele tart, mert mar nem lesznek olyan fontosak szamara a kozossegek.)
A politikai baloldaliságnak viszonylag markáns, határozott ismérvei vannak. Ezek egyrészt politikai elvekben kumulálódnak (szabadság- egyenlőség- testvériség, a gyengék, elesettek "pártolása", internacionalizmus, antiklerikalizmus, a társadalmi haladásba, az átalakíthatóságba vetett hit, stb.) másrészt (ahogy az elvonttól a konkrét felé haladunk) politikai ideológiákban (kommunizmus, szocializmus, anarchizmus, szocdemség) És harmadrészt meg lecsapódik a napi politikai harcokban, az ellenfelekkel való polémiában, a konkrét ügyekben való állásfoglalásokban, az így kikristályosodó álláspontokban. Tehát ez így mind együtt jellemez, persze különböző mértékben, és súllyal. Az általad szinte legfontosabb baloldali ismérvként adott kollektivizmus semmiképpen sem a legfontosabb. Ezt én inkább egyfajta történeti, mára talán már megkopott, elavult jellemzőnek gondolnám. A 20. század az individualizmus százada is volt, és míg az elején úgy gondolhatták, hogy a problémák kezelésének egyik módja a kollektivizmusba való "menekülés" lehet, addig ma már talán ezt mégse gondoljuk annyira, és olyan sokan. Ha csak egyetlen egy, legfontosabb, legjellemzőbb, elvi (és jelszó) szintű baloldali ismérvet kellene kiválasztanom, akkor az mindenképpen az "egyenlőség" lenne. A baloldalinak fontos a szabadság is (de az pl. a liberalizmus alapköve) és a szolidarítás (vagyis a testvériség) is, de szerintem az egyenlőség a legfőbb, legjellemzőbb bűvszava.
"Fogalmi zavaraid vannak. A közösség szabályok által jön létre. "
A kozossegekben termeszetesen vannak, mert a fennmaradasahoz kellenek, hogy legyenek szabalyok, de a kozossegek LETREJOTTE a CSATLAKOZASON mulik. A csatlakozas es a szabalyok kialakitasa tipikusan baloldali cselekmeny, a szabalyokhoz valo kesobbi ragaszkodas pedig jobboldali.
Folytatod:
"A szabálykövetés viszont kizárja, de legalábbis korlátozza (hiszen feltételekhez köti) a befogadást, amit már jobboldali tulajdonságként rögzítesz."
Pontosan!
Folytatod:
"Vagyis a logikádat követve, amíg valaki belép egy közösségbe, addig baloldali, utána jobboldali. "
Igen, ez a tipikus menetrend! (Persze elofordulhat, hogy valaki, noha mar regebb ota tagja egy adott kozossegnek, nem korlatozza masok bejutasat, es nem formal jogot kulonleges helyzetre. Az ilyen ember bizton megorizte baloldalisagat.)
Irod:
"Éppen a férfiak vonzódnak jobban a valamilyen szabályszerűség alapján működő közösségekhez: hadsereg, szurkolók, pártok, hivatali apparátus, céghierarchia, egyházi szervezet stb. "
Igen, mert valoban nagy es sokfele kozosseg csak konstrualt szabalyok alapjan mukodhet. Vagyis a ferfiak elturik a szabalyokat, HOGY RESZESEI LEHESSENEK eme nagy kozossegeknek, illetve igyekeznek legalabb maguk kialakitani a szabalyokat.
Ezzel szemben a nok tobbnyire nem szeretnek csatlakozni ilyen kozossegekhez, nem szeretik alavetni magukat a "kitalalt" szabalyoknak, de ha egyszer megis csatlakoznak egy ilyen kozosseghez, roppant mereven tudnak ragaszkodni az altaluk nagy nehezen elfogadott szabalyokhoz.
Folytatod:
"Az embernek genetikailag örökölt hajlama a szabályszerűséghez van, ennek csak következménye a közösségi élet. "
Termeszetesen van orokolt hajlamunk a szabalyszerusegekhez, de elobb van a kozosseg(hez valo csatlakozas), es csak azutan (annak fuggvenyeben) a szabalyok. (Kozossegek lete nelkul a szabalyok eleve ertelmetlenek, semmitmondoak lennenek, igy ki sem alakulhatott volna a genetikai alapjuk.)
Folytatod:
"A kettő tehát összefügg, de oksági viszonyban van, igen erőltetett tehát a szembeállítása."
Valoban osszefuggenek, es tenyleg van oksagi osszefugges is kozottuk. Megpedig az, hogy eredendoen a kozossegi let teremti a szabalyokat. (Fejlettebb szinten termeszetesen a visszahatas is megjelenik.)
Irod:
"Szerintem a baloldali inkább elvekben, a jobboldali inkább szabályokban látja a demokrácia lényegét. Egy kérdést két oldalról vizsgálnak, miért csak az egyik tudná komolyan venni?!"
A baloldali annyibol tenyleg kozelebb all az "elvi" gondolkodashoz, hogy a jobboldalit inkabb fenyegeti a szimpla onzes, rovidlatas, korlatoltsag. Azonban legprimitivebb esetben az elvszeru baloldalisag is vezethet oda, hogy "ha nekem rossz, akkor legyen rossz neked is!".
Azzal nagyon egyetertek, hogy az egeszseges emberi intellektus kepes baloldalian is es jobboldalian is gondolkodni, sot, nemcsak kepes, de teszi is, felvaltva, egymast kiegeszitve.
Abban is egyetertek, hogy a jobboldali gondolkodas szivesebben marad meg a szabalyoknal ("a szabaly, az szabaly"), mintsem hogy merlegelne, honnan is szarmazik az, nem rossz-e veletlenul, nem volna-e erdemes modositani rajta. A baloldali gondolkodasu ember szamara nyilvanvalo, hogy a rossz szabalyokon lehet, es kell is valtoztatni, a jobboldali viszont adottnak (esetleg egyenesen "szentnek") veszi a szabalyokat, amelyek valahonnan kivulrol, vagy felulrol (pl. Isten) jottek, es ezert megfellebbezhetetlenek.
Irod:
"A változások a szabályok megváltoztatásával járnak, tipikusan alkotmányozással, ez ad keretet az új közösség kialakításához."
Pontosan! Ez baloldali gondolkodas nelkul nem megy.
Folytatod:
"... a jobboldal pedig akkor. amikor értékválságban lévő társadalmat kell "becsatornázni". "
A jobboldal valtoztatas cimen inkabb csak bebetonozza a neki szimpatikus helyzetet, szabalyok valodi alkotasa helyett pedig atvesz szabalyokat korabbrol (akar a regmultbol), vagy mashonnan.
Irod:
"Mivel a változások általában a társadalom értékválságából adódnak, ezért általában erős jobboldali politikai attitűd jellemző a változások irányításában. "
Ezzel nem tudok egyeterteni! A tarsadalmakban rendkivul sokfele nagy valtozas mehet vegbe. Mindenesetre, vegso fokon a termeloerok (technika, tudomany, gazdasag, nagyobb nepszaporulat, bonyolultabb munkamegosztas, stb.) fejlodese teszi idoszeruve oket, es jellemzobb az, hogy MAR MEGSZULETTEK AZ UJ ERTEKEK, csak meg nem fogadja el azokat a szelesebb kozosseg. Tehat szerintem elobb jelennek meg az uj ertekek, es csak ezutan jutnak valsagba a regiek. Eppen ezert jellemzoen a jobboldali mentalitas (a regi ertekek vedelmezese) van valsagban, es a baloldali mentalitas viszi elore a "forradalmakat".
Irod:
"pl. az 1917-es orosz forradalmat bátran tekinthetjük szélsőjobb változásnak, mert hamis elvek alapján a korábbitól kőkeményen eltérő szabályokat vezetett be.)"
Hogy egy elv hamis-e, vagy sem, az nem befolyasolja a jobb-, vagy baloldalisagat. Amikent attol sem lesz egy csoportosulas jobboldali (esetleg szelsojobboldali), mert hagyomanyosan azt szoktak ra mondani. Indulasakor a kommunizmus es a fasizmus is BALOLDALI eszmerendszer volt. Mas kerdes, hogy rekord sebesseggel valtak elitista, masokat kirekeszto, s letukben is fenyegeto rendszerek alapjava, es ilyenforman (utolag) jobboldaliva.
Irod:
"A baloldali (elvszerű) irányítás ideje éppen akkor jön el, amikor az ésszerű szabályok között a közösségi rendszer kezd megszilárdulni."
Szerintem ha egy szabalyrendszer esszeru (azaz megfelel a kor igenyeinek), akkor semmifele kulon iranyitas nem szukseges hozza. Kulon iranyitas (lehetoleg elvszeru) csak addig kell, amig a szabalyrendszert folepitjuk, illetve az emberekkel megismertetjuk. Ha a mu kesz van, akar jobboldali mentalitassal is lehet tovabb vinni a boltot.
Irod:
"Ekkor kell biztosítani az esélyegyenlőséget, a lemaradó rétegek biztonságát stb. Úgyhogy éppen fordítva, mint ahogy írod..."
Elvileg ugye (baloldali alapon) az eselyegyenloseget mindig kellene biztositani. Amde ha mar jol be vannak jaratva a tarsadalom kerekei (egy adott rendszerben), akkor az eselyegyenloseg nelkul is eleg jol mukodhetnek a dolgok. Ezzel szemben, a nagy valtozasok idejen, egyszeruen MUSZAJ, hogy igazi tehetsegek juthassanak szohoz, ezert valik fontossa az eselyegyenloseg megteremtese (akar ha csak viszonylag rovid idoszakra is). Mondhatnam, azert kell a tarsadalomnak gondosodnia es eselyt adnia a millio "csoronak is", mert valtozasok idejen szuksege van az onnan felbukkano tehetsegekre is.
Irod:
"Ez persze elég vegytiszta rendszer, pölö az MSZP-nél szerintem keverednek a bal- és jobboldali elemek a gondolkodásban, ezért tud integrálni. "
Igen. Szerintem pl. az MSZP egyuttal liberalisabb is, mint az SZDSZ (:-).
Irod:
"A Fideszben is jelentős a baloldali elem, amivel nem lenne semmi baj, de a retorikájuk zavarossá vált. A szolidáritás jelszavát a jobboldalisággal összetenni szerintem az évszázad politikai giccse volt..."
Arra mar sokan rajottek (szerencsere), hogy a Fidesz igazabol NEM liberalis, NEM baloldali es NEM is jobboldali, hanem ezeknek egy sajatos, leginkabb populistanak nevezheto kevereke, amelyben a tomeg eszkozkent szolgal a hatalom megszerzesehez, amely tulajdonkeppen az egyeduli cel, minden mas csupan alkalmasint levetheto (al)ruha.
Ez a lenyeg nem mas, mint hogy az embernek (kulonosen, ha ferfi) roppant eros, genetikailag orokolt hajlama van a kozossegi eletre, a kozossegekben valo gondolkodasra. Vilagos, hogy az ilyen ertelemben vett baloldalisag nelkul nem lenne nyelv, nem lennenek kulonfele torzsek, nepcsoportok, nemzetek, nem lennenek partok, sem pedig sport klubok, es egyaltalan, nem lenne civilizacio. A baloldalisag letfontossagu alkotoeleme az Embernek.
Fogalmi zavaraid vannak. A közösség szabályok által jön létre. A szabálykövetés viszont kizárja, de legalábbis korlátozza (hiszen feltételekhez köti) a befogadást, amit már jobboldali tulajdonságként rögzítesz. Vagyis a logikádat követve, amíg valaki belép egy közösségbe, addig baloldali, utána jobboldali. Éppen a férfiak vonzódnak jobban a valamilyen szabályszerűség alapján működő közösségekhez: hadsereg, szurkolók, pártok, hivatali apparátus, céghierarchia, egyházi szervezet stb.
Az embernek genetikailag örökölt hajlama a szabályszerűséghez van, ennek csak következménye a közösségi élet. A kettő tehát összefügg, de oksági viszonyban van, igen erőltetett tehát a szembeállítása. Vagyis nincs "ilyen értelemben vett baloldaliság". A mindennapokra ezért igencsak felesleges politikai attitűdöket erőltetni...
A demokraciat igazan komolyan csak baloldali gondolkodassal veheti valaki. A jobboldali mentalitasu ember a demokraciabol mindig ki akar emelkedni.
Ezt nem is értem. Szerintem a baloldali inkább elvekben, a jobboldali inkább szabályokban látja a demokrácia lényegét. Egy kérdést két oldalról vizsgálnak, miért csak az egyik tudná komolyan venni?!
Ha egy tarsadalom olyan idoszakban van, hogy sokfele uj kozossegnek kell benne kialakulnia (valtozasok idejen), ahhoz elonyosebb a baloldali, demokratikus szisztema. Ha viszont a mar kialakult csoportokat (szervezeteket) kell stabilizalni, ahhoz jobb a jobboldali.
Ismét a szabály-közösség problémánál járunk. A változások a szabályok megváltoztatásával járnak, tipikusan alkotmányozással, ez ad keretet az új közösség kialakításához. A baloldal akkor vezényli a változást, ha viszonylag egységes elvek alapján működő társadalomnak kell szabályokat adni, a jobboldal pedig akkor. amikor értékválságban lévő társadalmat kell "becsatornázni". Mivel a változások általában a társadalom értékválságából adódnak, ezért általában erős jobboldali politikai attitűd jellemző a változások irányításában. (pl. az 1917-es orosz forradalmat bátran tekinthetjük szélsőjobb változásnak, mert hamis elvek alapján a korábbitól kőkeményen eltérő szabályokat vezetett be.)
A baloldali (elvszerű) irányítás ideje éppen akkor jön el, amikor az ésszerű szabályok között a közösségi rendszer kezd megszilárdulni. Ekkor kell biztosítani az esélyegyenlőséget, a lemaradó rétegek biztonságát stb. Úgyhogy éppen fordítva, mint ahogy írod...
Ez persze elég vegytiszta rendszer, pölö az MSZP-nél szerintem keverednek a bal- és jobboldali elemek a gondolkodásban, ezért tud integrálni. A Fideszben is jelentős a baloldali elem, amivel nem lenne semmi baj, de a retorikájuk zavarossá vált. A szolidáritás jelszavát a jobboldalisággal összetenni szerintem az évszázad politikai giccse volt...
"Számomra mindenekelőtt a szociális igazságtalanságok elleni küzdelmet jelenti."
Igen, ez valóban lényegi baloldali gondolat, hiszen az embereket alapvetően egyenértékűnek tekinti, és ahhoz képest utasítja el az "igazságtalan" kivételezéseket.
"Egy tömegben általában a nők - gyerekcsoportban a lányok - képviselik a humánumot, nekik többnyire jobban szemet szúr a hétköznapokban is az igazságtalanság, mely ellen készek cselekedni is. "
Nem önmagában a segítőkészség különbözik a bal- és a jobboldali mentalitású embereknél, hanem hogy tipikusan kikre irányul. A nőknél leginkább csak saját magukra, aztán családtagjaikra, majd még baráti körükre (de már nem válogatás nélkül). Idegenekkel szemben a nők többnyire csak akkor empatikusak, ha már saját maguk is kerültek hasonló helyzetbe. Tipikus konfliktusforrás, amikor a feleség nehezményezi, hogy a férje miért "másokat" segít, a "saját családja" helyett. Hogy egyáltalán "miért törődik másokkal?".
A vélt, vagy valós igazságtalanságokra is elsősorban saját magukra vonatkozóan érzékenyek. Ha ilyesmit tapasztalnak, kimondottan bosszúállóvá is válhatnak.
A nők és a férfiak közötti mentalitásbeli különbségek részben nyilván neveltetési eredetűek. A nőkkel (lányokkal) szokás kivételezni, amiről aztán egy idő után úgy is gondolkodják, hogy az nekik jár.
A férfiaknál meg inkább az a jellemző (pl. a katonaságnál is), hogy "közösen viszik el a balhét", ezért az önző, többiek kárára való viselkedést nem tűrik. Nem lóghatsz ki a sorból.
Szóval, maradva a humánumnál, egy humanista is lehet baloldali (kb. "minden ember ember"), és lehet jobboldali is (kb. "nem minden ember ember"). A jobboldali humanista képes eltűrni és elfogadni még a rabszolgaságot is (mondjuk az ókorban), vagy bizonyos csoportok, etnikumok kirekesztettségét (nem véve emberszámba őket), esetleg kimondottan a megsemmisítésükre is törve.
Egy baloldali gondolkodású ember nem akarja kirekeszteni még a konkurenciáját sem, mondjuk adott esetben a parlamentből. Egy baloldali örül az MDF parlamentbe jutásának, még ha ezzel erősebb is az ellentábor, mert a potenciális partnert látja benne. (Egy baloldalinak a lelke mélyén még azért is lelkifurdalása van, mert nem jutott be a MIÉP. Pedig aztán velük nem könnyű...)
Érdekes megfogalmazása a baloldaliságnak, mindenesetre árnyaltabb, mint az itt a fórumon szokásos.
Számomra mindenekelőtt a szociális igazságtalanságok elleni küzdelmet jelenti.
A nemek szerinti megoszlás baloldaliság-jobboldaliság tekintetében elég merészen hangzik, de ha már belemennék, akkor éppen fordítva gondolom, ha egyáltalán.
Egy tömegben általában a nők - gyerekcsoportban a lányok - képviselik a humánumot, nekik többnyire jobban szemet szúr a hétköznapokban is az igazságtalanság, mely ellen készek cselekedni is.
A demokraciat igazan komolyan csak baloldali gondolkodassal veheti valaki. A jobboldali mentalitasu ember a demokraciabol mindig ki akar emelkedni.
Örültem a cikkének én is, mert igazat adott nekem abban, hogy szavazhatok érvénytelenül is a magyar politikai élet elleni tiltakozásul, sőt erre jogom is van. Meg is tettem, nagy bátran! Büszkeséggel tölt el mostmár, hogy egyik alapítója és szellemi atyja vagyok az ÉSZAP-nak.
TGM történetesen szavazott, mégpedig érvényesen, és történetesen az SZDSZ-re.
A civil szerveződések is épülhetnek egy adott ideológiai alapra.
A felsorolt szervezetek felhívják a figyelmet néhány fontos kormányzati feladatra, illetve jogi hiátusokat pótolnak, érdekvédelmet is ellátnak, mint pl. Társaság a Szabadságjogokért, AI, Roma Polgárjogi Alapítvány.
A környezetvédelmi szervezetek segíthetnék a mindenkori környezetvédelmi minisztérium munkáját, amelynek hagyományosan gyenge az érdekérvényesítő lobbizása, mert minden kormány rövid távra rendezkedik be e tekintetben, noha kezdünk az utolsó órában lenni.
Migrációt és az európai problémát illetően meg vigyázó szemed Párizsra vessed, hogy csaknem belebukott a kormány a tüntetésekbe.
Ezzel kapcsolatban többször felhívta TGM a figyelmet, hogy nem vagyunk mi olyan messze Franciaországtól, időben lehetne rajta studírozni, miként lehetne megelőzni a probléma efféle kezelését.
TGM aszerint mond okos, vagy buta dolgokat, hogy eppen okos, vagy buta muveket olvas. Idonkenti okossagat dicserni olyan, mintha a hangszoro intelligenciajat dicsernenk, mert "olyan jo dolgokat mond".
Baloldalisag:
Szerintem a politikai baloldalisagnak, illetve altalaban a baloldalisagnak van egy olyan magja, amelybol szarmaztathato. Ezt nevezhetjuk a baloldalisag lenyegenek. Ez a lenyeg nem mas, mint hogy az embernek (kulonosen, ha ferfi) roppant eros, genetikailag orokolt hajlama van a kozossegi eletre, a kozossegekben valo gondolkodasra. Vilagos, hogy az ilyen ertelemben vett baloldalisag nelkul nem lenne nyelv, nem lennenek kulonfele torzsek, nepcsoportok, nemzetek, nem lennenek partok, sem pedig sport klubok, es egyaltalan, nem lenne civilizacio. A baloldalisag letfontossagu alkotoeleme az Embernek.
De az elobbi ertelemben vett baloldalisag csak az erem egyik oldala. Ugyanis nem eleg nyitottnak (fogekonynak, erzekenynek) lenni egy-egy ujonnan kialakulo kozossegre (ami a baloldalisag), hanem esetenkent meg kell tudnunk orizni onallosagunkat, integritasunkat, husegesnek is kell maradnunk (konzervativizmus) korabbi csoportjainkhoz (ami pedig a jobboldalisag).
Szoval:
- A baloldali konnyen haverkodik, konnyen lep be uj csoportokba (es fogad be masokat), a jobboldali viszont jobban ragaszkodik korabbi barataihoz, csoportjaihoz (husegesebb).
- A baloldali erekenyebb masok, akar idegenek bajaira, a jobboldali viszont csak a sajat korabbi kozossegeinek (pl. csaladjanak) iranyaban empatikus.
- A baloldali alapvetoen egyenertekunek erzi magat a tobbiekkel es azokat is egymassal, ezzel szemben a jobboldali kivetelesnek gondolja sajat magat es azokat a kozossegeket, amelyekbe korabban bekerult.
- Fiatalon, amikor meg kialakuloban vannak szocialis kapcsolataink, inkabb baloldali a mentalitasunk, kesobb pedig, ahogy fokozatosan elveszitjuk nyitottsagunkat ujabb kozossegekhez valo csatlakozashoz, egyre jobboldalibb.
- A ferfiaknak inkabb hajlanak a baloldalisagra (nyitottabbak sokfele kapcsolatra, kozossegre), a nok pedig inkabb jobboldaliak (nehezebben nyitnak, de utobb husegesebbek).
Az elobbiek miatt, ha egy kozosseg azert szervezodik, hogy onnan szandekosan kirekesszenek valakiket (a csatlakozas nem nyitott barki szamara), az jobboldali tipusu szervezodes (legyen szo etnikai, vallasi, vagy akar tudomanyos alapu kozossegrol, mint pl. az MTA). Ha egy kozosseg elojogokat akar biztositani/fenntartani a maga szamara, az is jobboldali. A szervezodes "civil" jellege nem tesz baloldaliva.
A demokraciat igazan komolyan csak baloldali gondolkodassal veheti valaki. A jobboldali mentalitasu ember a demokraciabol mindig ki akar emelkedni.
Ha egy tarsadalom olyan idoszakban van, hogy sokfele uj kozossegnek kell benne kialakulnia (valtozasok idejen), ahhoz elonyosebb a baloldali, demokratikus szisztema. Ha viszont a mar kialakult csoportokat (szervezeteket) kell stabilizalni, ahhoz jobb a jobboldali.
