Az, hogy a fotózást mivel végzed, igazából már mindegy. Az az ék alakú tartó azért jó, mert a berendezés automatikusan lapoz, és a lapok tövéig egyformán lát be a kamera, egyformán világít a lámpa. Öt-hat lapot persze lehet szoftveresen helyreállítani, de ha könyvről van szó, akkor szerintem megéri a fáradságot.
Vagy kell egy okos telefon applikáció, amely nem csak befotózza a lapokat, de kiegyenesíti a lapokat, javítja a képminőséget és torzulást is csökkent. Némelyik egész jól felismeri a szöveget is, így kereshető dokumentum készül.
Elismerésem! Nekem egy dobszkenner van a listámon, melyet szeretnék elkészíteni. Síkfilm szkennelésére használnám. A sima lapszkennerek FF módban csak 8 bitre szkennelnek, ami elég kevéske. Majd meglátjuk, de nagyon jó lenne megcsinálni.
Én a régi digitális fényképezőgépet használtam fel ami az elemeket már gyorsan lemerítette de a tápegységről működött minden funkciója. Egy ipari varrógép orsó tartó állványára lehetett felszerelni állíthatóan. Kézzel kellettt bohóckodni de sokkal jobb volt mint a fénymásolóval tönkretenni a kölcsön könyv gerincét. A laptőnél kicsit torz a kép de az üveglappal síkba hozva sajnos nem értem el eredményt.
A posztod nyomán rákeresetem a könyv szkennerekre. Vannak ilyenek Magyarországon is. Otthonra nem éri meg venni. A fizetős szolgáltatás elég drága, egy helyen 50Ft/oldaltól indul. Másrészt a szerző jog az utolsó szerző halálát követő 70 év elteltével évül el. A könyvem kiadása 1961-es. Nem tudom, meddig élt Bárány Nándor vagy Mitnyán, de ha a 60-as években haltak meg, akkor még jóideig hivatalosan nem is lehet közkincs egy szkennelt példány.
Megjegyzem a bookline-hu -n van 4db antikvár példány potom pénzért:
Olyan ügyben szeretnék tájékozódni, hogy mennyi esélyem van a vas, esetleg valamelyik szomszédos megyében fogaskerék legyártásával foglalkozó helyet, embert, céget találni?
A Bárány-féle könyv 900 oldalas, elég vastag, normál szkennerbe nem tenném be.
Láttam már "rendes", nagyüzemi szkennert, mint ez a fotón. igazából két darab Canon 5dII kamera, valamilyen fix fókuszú plan lencsével. A lényeg az a V alakú üveg (két szkenner-üveglapból össze lehet állítani. És akkor már csak egy digitális kamera kell, meg persze manuálisan lapozni. Már ha ingerenciát érzel a könyvszkenneléshez.
Az amerikai méterrúdról szóló infókba minduntalan belebotlik az ember ha a méterrúd történetére keres rá. Viszont a mérése pontosságáról nem taláéltam infó, ezt köszönöm. Egyébként ha növeljük a méterrúdra vésett karcolás leolvasásának a pontosságát egy idő után már az lesz a kérdés, hogy a karcolás melyik részéhez viszonyítsunk? Több egyéb tényező miatt 1960 óta már nem a párizsi méterrúd a hosszegység.
A Bárány-féle könyv 900 oldalas, elég vastag, normál szkennerbe nem tenném be. A másikról még lehet szó, ha több időm lesz.
Köszi a rengeteg infót!!! (Azért nem állítom hogy nem maradt bennem még kérdőjel)
Jó volna ezeket a könyveket beszkennelni.
,,Tényleg 100nm pontosan mérték a méterrúd hosszát?''
Igen. Pl az USA méterrúdjának (ez a 27-es sorszámú) az adatait meg lehet találni az interneten, annak a hossza 999.9984mm ± 0.2 μm(*). Ez öt tizedes. Igaz, hogy a hibahatár ±200nm, de abban benne van először is az, hogy már ez a méret is származtatva van az alap etalonról (ami egyébként a 6-os szorzámú rúd), meg az összes járulékos becsült hiba.
Itt már az orsó is egy probléma. Nem sokan tudják, de Jedlik Ányos egy könyvet írt arról, hogyan kell állandó menetemelkedésű orsót készíteni. Vesszőparipája volt az optikai rács készítése, ahhoz készített egy karcoló készüléket. De előtte kitalálta a fő probléma lehetséges megoldását.
> De hogy a súlyba mérnek rá (mértek rá 100 évvel ezelőtt!) arra a karcra 100nm pontossággal?
Az első méterrúd készítője Étienne Lenoir épített egy komparátort is a replikák méréséhez. Arról nem találtam ábrát, de egy 50 évvel későbbi (1850 környéke)
Komparátor-mikroszkóp öntöttvas alappal, amelyre két vas csúszófelületet készítettek. Ezeken a csúszófelületeket egy ugyanabból az anyagból készült szán van, amelynek elején két bronz csőmikroszkóp és egy függőleges tengely van, az alsó részen a fókuszálás szabályozására szolgáló csavarokkal felszerelve. Hátul egy függőleges bronz tartó van, amelybe egy harmadik mikroszkópot lehet behelyezni. Ez utóbbi mikroszkópot a komparátor és az osztógép számára is használják. Ezek a mikroszkópok fél milliméteres menetemelkedésű, 250 részre osztott mikrométeres csavarral vannak felszerelve, amelyet a mérések mikroszkópos egybeeséseinek különbségének mérésére használtak. Miután a minták végeit mikroszkopikus egybeeséssel helyezték el, más szóval úgy, hogy a mikroszkóppal megfigyelve a minták végpontjai egybeessenek, a mikrométeres csavaron keresztül ezredmilliméteres nagyságrendű különbségeket is fel lehet jegyezni.
Ennek hibája közvetlen méréssel: +/- (0,00002+ (L/2) /1.500.000) ummm, összehasonlító méréssel +/- (0,00005+(L/2)/1.000.000) um mm, ahol L a mért tárgy hossza miliméterben. Tehát egy 3mm-es mérőhasáb magasságát +/- 21 nanométer pontossággal tudták megmérni. Ez egészen elképesztő.
Ennek hibája közvetlen méréssel: +/- (0,00002+ (L/2) /1.500.000) um, összehasonlító méréssel +/- (0,00005+(L/2)/1.000.000) um, ahol L a mért tárgy hosszának a fele.
Két könyvem van, amelyekben optomechanikai mérőműszerek, ezen belül abszolút és relatív hosszmérésre alkalmas eszközöket leírnak:
Ju. G. Gorogyeckij: Gépipari mérőeszközök szerkezete és alkalmazása
Bárány-Mitnyán: Opti-Mechanikai műszerek
> Azután: a kadmium kék hullámhossza (F') 479nm, a vörösé (C') 644nm, a nátrium sárga (D) 589nm. Ez még mind jóval nagyobb, mint a szóban forgó 100nm, akkor is, > ha a tükröződés miatt kettővel elosztjuk. Hogy lehet ezzel 100nm-t mérni? Egy hullámhosszon belül is nézik az interferencia erősségét? Hogyan?
Ha a Michelson-interferométerre gondolunk, akkor az egyik tükör 's' elmozdulása '2s' optikai úthossz változást eredményez, tehát effektíve felezzük a fény hullámhosszát. Ha pedig a tükrök nem pontosan merőlegesek az optikai tengelyre (az egyik tükör), akkor a kimeneten csíkrendszer lesz látható, a csíkok távolsága változtatható a tükrök döktésével. A csíkok elmozdulását mérni tudják a csíktávolság tört része pontosságával. A lézererek előtti korszakból az egyik legpontosabb ilyen műszer a W. Körster-féle interferencia komparátor. Ennek hibája közvetlen méréssel: +/- (0,00002+ (L/2) /1.500.000) um, összehasonlító méréssel +/- (0,00005+(L/2)/1.000.000) um, ahol L a mért tárgy hosszának a fele. Tartozott hozzá egy fényhullám logarléc, ahol a leolvasott interferencia csík távolság megfeleltethető hosszúságnak, ezen a hosszskála osztása 0,01 um, azaz 10 nm ! A mérést 20C-on és 760 Hg mm nyomáson kellett végezni, de az ezektől való eltérés figyelembe vételére is volt egy grafikon.
> Azután: ha a méretet egy etalonhoz próbáljuk hasonlítani, ahhoz képest meg jó nagy lesz a különbség, sok hullámhossznyi. Azt hogy mérjük? Számolni kell valahogy a > hullámok számát? Hogyan?
Igen. Erre is alkalmas az előző bekezdésben említett műszer. A leírás annyira nem részletes, hogy az abszolút mérés menete pontosan kiderülne. Egy abráról az látszik, hogy az M-interferométer egyik tükre egyben a tárgyasztal, amire ráhelyezik a tükrösre polírozott mérőhasábot. így két intereferncia csíkrendszer jelenik meg a látómezőben, ebből egyből leolvasható a fény hullámhossz tört része pontossággal a mérhőhasáb hossza, tehát valami ilyesmi képletbe kell helyettesíteni:
L = (lambda/2) * (n+x), ahol n egész, és x a törtrész. Az n mérése még a kérdés, ezt valószínűleg az asztal (tükör) emelésével/süllyestésével oldották meg, de erről részleteket nem írnak le.
Ennél egyszerűbb komparátork is vannak, no meg olyan műszerek is, amelyek fény mutatósak, a kis elmozdulás szögelfordulássá alakul a műszerben és a fénypála egy skálán mutatja az elmozdulást.
A méterrudak karcolásához való hasonlítás menetét nem tudom. De nagyon valószínűnek tartom, hogy ez is optikailag történt. Immerzió olajos mikroszkóp felbontása nagyobb tud lenni a levegőn működőnél, mert az olajban rövidebb a hullámhossz. Ha például a refraktív index 1,5, akkor a 450nm fény hullámhossza már csak 300nm. De ez még > 100nm. Tényleg 100nm pontosan mérték a méterrúd hosszát?
Váltsunk! Rengeteg kérdésem van ebben a témakörben.
Pl. azzal kapcsolatban, amit írtál: a maga konkrétságában hogyan lesz ebből egy golyó átmérőjének a lemérése? Rá kell tenni valami síklapot?
Azután: a kadmium kék hullámhossza (F') 479nm, a vörösé (C') 644nm, a nátrium sárga (D) 589nm. Ez még mind jóval nagyobb, mint a szóban forgó 100nm, akkor is, ha a tükröződés miatt kettővel elosztjuk. Hogy lehet ezzel 100nm-t mérni? Egy hullámhosszon belül is nézik az interferencia erősségét? Hogyan?
Azután: ha a méretet egy etalonhoz próbáljuk hasonlítani, ahhoz képest meg jó nagy lesz a különbség, sok hullámhossznyi. Azt hogy mérjük? Számolni kell valahogy a hullámok számát? Hogyan?
A másik dolog, amire nem rég jöttem rá, hogy nem értem: A méter etalonok úgy néznek ki, hogy van a platina-irídium rúd, amire rá van karcolna két vonal (nagyjából) 1m távolságra, ezt a távot lemérik pontosan (hozzámérik a mesterdarab karcaihoz, ami per definíció 1m), feljegyzik az értéket, és ezt a méretet viszik tovább.
De hogy a súlyba mérnek rá (mértek rá 100 évvel ezelőtt!) arra a karcra 100nm pontossággal?
