Erről jut eszembe, kb 20 éve már, vizsgára vittem az MTZ-50-est. Meg volt a vizsga, minden rendben, indulok haza és a kormány a kezemben maradt. Egy csillagkulccsal kormányoztam haza az MTZ-t. Azután visszahegesztettem a kormánykerék küllőit, és ronggyal jól betekertem. Úgy adtam el 7 éve.
A tervezésről. És a túlméretezésről. Pl. egy szék esetében mi lehet a gond. a gond az, ha pl. elosztod a kb. 150 kilót négy lábra. És ha billeg az illető, akkor összerogyhat? NEM. 1 lábra legalább 120kg tömeg! Ha tartósat akarsz.
Én se tartanám jó ötletnek, ha nem számítana minden gramm.
És nem veszem kötekedésnek, nem én terveztem.
De azért ez nem egy sufnituning. Van egy sok-sok száz oldalas szabálykönyv, hogy mit szabad és mit nem, részletes tervezési és tesztelési előírásokkal, amit szigorúan ellenőriznek. Az alkatrészek pontosan méretezve, a terhelések számítógépen szimulálva vannak. A kész alkatrészek méréses stresszteszten esnek át stb stb.
Hűha! Magam gyáva vagyok, nagyon nem mernék használni autó kormányműben, alu fogaskereket, ragasztott karbon csövet, és pláne nem alu bordás tengelyt. Ne vedd kötekedésnek, de szerintem ez veszélyes dolog.
Köszi, de ahogy mondtam, csak a bordázás (javítása), amit mi csináltunk.
,,Jönnének a kérdések , anyag ,hőkezelés ,van e hőkezelés utáni megmunkálás .''
Alumínium, nincs hőkezelés.
,,De szép munka , egyedi ? Nem kapható készen ?''
Egyedi tervezés, nem kapható. Egy autó kormánymechanizmus része. Egy karbon csőbe lesz (jelen idő szerint: van) beragasztva, azért van homokszórva a két illesztőperem közötti rész. A cső másik végén van a kormánykerék. (Legalábbis azt hiszem).
Elsőre valóban ezt mondaná az elmélet, de a gyakorlat az, hogy az átmérő mindegy, a recéző beletalál az előző kör rovátkáiba és szépen kiegyenlíti az átmérő különbséget. Le tudomnám számolásokkal is vezetni, hogy miért van ez így, de inkább eltekintek ettől.
Ne tekintsünk el, mert ez az igazán érdekes a dologban. Ugyanis ez rokon helyzet a fogaskerék modullal. A "beletalál" egy esetben képzelhető el, ha kicsi a "modul" különbség, azaz 1 tized körül kell beletalálni, akkor elhiszem. De akkor is lesz egy rece, ami nagyobb méretű, mert nem az összes rece lesz 1-2%-kal kisebb/nagyobb, hanem csak az utolsó. Ha fél fogtávolság van, akkor ott nem fogsz beletalálni.
Az általad leírt jelenség inkább az lehet, hogy a sok rece miatt egy rakás átmérőre pontos a recéző, jóval többre nagyon kicsi eltéréssel jó -- és ilyenkor "talál bele" --, de lesz egy rakás átmérő, mondjuk 11,75 mm, amire piszokul nem jó. (Az érték csak ex-has, példaképp említve)
Némileg kapcsolódik, hogy épp a múlt héten kellett egy ilyet csinálnunk - pontosabban javítanunk a fiammal:
A CNC-s szakember megcsinálta szépen a bordástengelyt, csak éppen rövidek lettek a bordák, és a mélységet se sikerült eltalálni, egyáltalán nem ment rá a fogaskerék.
Ilyenkor az ember előveszi az 50 éves technológiát és kijavítja amit a CNCs guru (ez nem a CNC guru!!!) elcseszett.
Kicsit egyszerűbb lett volna, ha nem javítani kell, hanem nulláról megcsinálni. Marha keserves volt a marógép asztalán feküdve nagyítóval ráálni a már meglévő barázdára.
,,Valahogy az volt az érzésem hogy nagyobb erőt igényelt volna a keresztszán mint amit egészségesnek gondolok, ha ennél jobban megnyomom.''
Ahogy Feri mondta: időt kell neki hagyni. Ahogy forog körbe, érezni fogod, hogy előszőr fullra meghúzod, de ha vársz, akkor - ahogy alakul a rece - lazább lesz és tudsz még ráhúzni.
,,Ja... ha belegondolsz, az átmérők arányának passzolniuk kell, azaz egész számra kell kijönniük, mert ahogy fordulnak, nem fognak találkozni a kezdőpontok. Ezt egyszerűsíti, hogy a recézés osztásköze miatt sokkal több hányadosra is működik, de ha például 11-es átmérőt akarsz recézni, az nagy eséllyel ilyen lesz.''
Elsőre valóban ezt mondaná az elmélet, de a gyakorlat az, hogy az átmérő mindegy, a recéző beletalál az előző kör rovátkáiba és szépen kiegyenlíti az átmérő különbséget. Le tudomnám számolásokkal is vezetni, hogy miért van ez így, de inkább eltekintek ettől.
Ha dupla a rece, annak az az oka, hogy nincs eléggé belenyomva. Még húzni kell rajta és akkor jó lesz.
Sima négyszögacélból meg tudod csinálni a karokat. Az enyém valami öreg motor szelepemelő himbáiból készült. Megláttam a méh telepen egy kupac olajos motor alkatrész között, és rögtön gondoltam hogy ez lesz belőle.
Nem megjárni kell ötször, hanem odanyomni, és hagyni, hadd forogjon, aztán lassan, finoman adni neki egy kis fogást, ahogy a csavaron érzed, hogy enged, majd megint hagyni, hadd forogjon. És így tovább, ameddig jó nem lesz. Közben ne vedd el róla!
Én van, hogy egy percig is forgatom, mire jó lesz.
Írtam (a fórumon), hogy vettem egy kínai osztókészüléket (125-ös tokmányhátlappal.)
Ahogy méregettem az osztóköröket meg az illesztő peremet, a kínaiak más szabványt használtak.
A tokm. felfogó csavarok furatainak osztóköre ø107,62 mm, az illesztőperemè pedig ø 95 mm. Hát erre nem szerelhető a TOS tokmány. De ez még hagyján!
A hátlap meredek kúppal szerelt a készülék orsójára. D41, d39, l11,3 mm, fél kúpszög ~5°-ra jön ki. De ami furcsa, hogy a sikok (orsó és a hátlap) között még meghúzott csavaroknál is jól látható rés van. Jó ez így? Nem húzódhat el a tokmány hátlapostól?
A csavarok elég nehezen "járnak" a menetekben és mocsokul meg voltak húzva! Az orsó amiben a három menet van edzett. A hátlap öntvény.
Szvsz az ilyen recéző nem való csak nagy gépre, mert kinyírja a szánban a menetes orsót. Készíts egy ollós recézőt, az alig terheli a szánt és a főorsót és sokkal nagyobb erőket tud. A recézésnél egy kicsit játszani kell az átmérővel hogy ne több bekezdésű recét készíts.
