Raadasul 80 rendor megserult tegnap ejjel.Tobben lofegyver altal. Abban remenykednek a hatosagok hogy ezek az osszetuzesek nem fognak mas varosokra is atterjedni.
Összecsapás Párizsban a tavalyi zavargások évfordulóján
NOL • Népszabadság Online • 2006. október 22.
Rendőrök és fiatalok csaptak össze Párizs egyik peremvárosában, miután mintegy harminc fiatal felgyújtott egy autóbuszt - közölték helyi illetékesek.
<!--
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
//-->
Egy rendőrségi szóvivő elmondta, hogy mintegy 30-50-en vettek részt az összetűzésben a francia főváros déli peremén fekvő Grignyben, ahol felgyújtottak egy autóbuszt, miután leszállítatták róla az utasokat. Több szórványos incidens, főként kődobálás is történt - mondta a szóvivő.
Az egyik legnagyobb rendőri szakszervezet, az Action Police CFTC közleményben sürgette a kormányt, hogy "nagyszámú és látványos" rohamrendőri egységeket vezényeljenek a helyszínre, hogy elvegyék a fiatalok kedvét attól, hogy a rendőrjárőrökre támadjanak.
A tavalyi zavargások évfordulójának közeledtével az elmúlt napokban a francia rendőrjárőröket több alkalommal dobálták meg Molotov-koktélokkal országszerte. "A legutóbbi összecsapás a 2005 novemberi zavargások megismétlődésének fokozatos kezdetét jelzi" - áll a CFTC közleményében.
Tavaly október végén három hétig tartó erőszakhullámot váltott ki a francia peremvárosokban két bevándorló családból származó fiatal halála, akik Clichy-sous-Bois-ban a rendőrök elől egy transzformátorházba menekülve szenvedtek végzetes áramütést. Mintegy 200 középületet, közöttük iskolákat, valamint közel 9000 gépkocsit gyújtottak fel a randalírozók. A kormány a szükségállapot bevezetésével vetett véget a zavargásoknak.
Az afrikai bevándorlók rohama az EU észak-afrikai spanyol külső őrhelyeire, Ceutára és Melillara ismét ráirányította a közérdeklődést a bevándorlás kérdéseire. Az EU ebben a folyamatban semmi esetre sem tekinthető teljesen kívülállónak. Az egységes menekültügyi és bevándorlási politika fontosságára vonatkozó valamennyi bizonykodás kivétel nélkül üres szónoklat maradt. Napjainkban bosszulja meg magát az, hogy nincs az EU-ban egységes szabályozás a bevándorlási kérdések tekintetében. Brüsszel éveken át tétlenül nézte az engedély nélküli külföldiek tömeges befogadását Spanyolország, Portugália és Olaszország részéről, ami által a harmadik világból származók millióit tették egyik napról a másikra „európaiakká”. Ez az állítólag „humanitárius gesztus” nem tévesztette el hatását a harmadik világban. Meghívást jelentett az elindulásra Európába. Át kell csak jutni valahogy az EU külső határán, a legrosszabb esetben néhány évig bujkálva kell élni – és az illető aztán előbb-utóbb birtokába jut a hőn óhajtott tartózkodási és munkavállalási engedélyeknek. Afelől, hogy „az Európa-erőd elleni rohamból”, amint sok újságcikk címe szólt, Brüsszel levonja-e a következtetéseket, lehetnek kételyeink. Ahelyett, hogy végre felhagynának a tömeges legalizálás jogállami erkölcstelenségével, csak önigazoló látszatintézkedésekre futja. Az EU kapui előtt, Ukrajnában, Moldáviában vagy Tanzániában felállított gyűjtőtáborok kellene hogy segítséget adjanak. Az azonban teljesen megválaszolatlan, hogy ezeket az EU határain kívül fekvő táborokat miként lehetne ellenőrizni. Az Európa Parlament eddig mindig gondoskodott arról, hogy az őslakos népek kívánalmaihoz igazodó hatékony bevándorlási politika kidolgozására irányuló valamennyi kísérlet megbukjon. Legutóbb elfogadott egy, az EU Bizottság által a menekültminőség meghatározására kidolgozott irányelvet, ami kevésbé a jogállami minimumfeltételeket foglalja össze, hanem sokkal inkább a menekültügyi eljárás végtelen elhúzásának biztosítékát teremti meg. A nem kormányzati szervek bevonása lehetővé teszi, hogy az idevágó határozatok értelmezése kizárólag a politikailag korrekt erkölcsfelvigyázók felfogása szerint történhessék. Leleményes önkinevezett jogvédők már lázasan azon törik a fejüket, hogy Európa kapuit miként lehet sarkig kitárva tartani és a gyűlölt Európa-erődöt miként lehet végre ágyutűzzel annyira szétlőni, hogy aztán indítható legyen a roham. Mivel a „menekültek” között csak a legritkább esetben akad a Genfi Egyezmények szerinti politikai üldözött, ki kell terjeszteni a „környezeti okokból menekültek” meghatározását. Mindazokat, akik az időjárásváltozás miatt hagyják el származási országukat, ugyanazok a jogok kell megillessék, mint az afrikai vagy keleti zsarnokok kínzásainak áldozatait. Magától értetődik, hogy mindenkinek segíteni kell, aki természeti csapás áldozatává válik. Azt azonban, hogy a segítségnek miért éppen ezeknek az embereknek az Európába hozásában kell állnia, az úgy nevezett segélyszervezetek nem tudják és nem akarják megmondani. A természeti csapások áldozatainak szenvedését sokkal inkább ahhoz veszik alapul, hogy az erkölcsi bunkóval hadonásszanak az Európa történelmileg kialakult népeinek fennmaradásáért síkra szálló hazafias erők felé. Forrás: Junge Freihet berlini hetilap, 2005. október 21., fordítás: Kádár István
Szerintem még megérjük, hogy az elgettósodott nyugati multi-kulti társadalmak valami egészen új politikai közeget hoznak létre, és mi keletiek leszünk az európaiak. Hacsak nem az lesz - ami valószinűbb - hogy egy-két évtized múlva egész Ny-Európában kitör az intifáda, és politikailag igen inkorrekt eszközökkel fognak véget vetni az iszlám "kultúra" ny-európai jelenlétének. Nincs veszélyesebb állat a kispolgárnál, ha kényelmét és egzisztenciáját veszélyben érzi. Nyugaton addig van békés multikulti meg tolerancia, amíg tele a hűtőszekrény. Márpedig ahogy a dolgok alakulnak, a két legnagyobb kontinentális gazdaságban hamarosan kisebb hűtőszekrényre lesz szükség...
Ezzel en egyet tudok erteni, csak ok ezt valoszinuleg politikailag tok maskepp latjak!-)) A tenyek a politikaban k... keveset szoktak szamitani sajnos-((
"Magyarorszagot minden lehetseges nemzetkozi forumon,majd megkerdojelezni, hogy valoban Europahoz tartozunk-e!!"
Hát, amilyen állapotban Európa jelenleg van, a kérdés inkább fordítva vethető fel: hová tartoznak a multikulturális nyugat-európai országok? Mert Magyarország hozzájuk képest színtiszta Európa...
Marseille-ben peldaul semmi nem volt pedig ott van a legtobb arab.
Egyszeruen egy paran felkaptak a vizet a ket srac halala miatt a tobbiek meg akartak egy kis balhet. Aztan volt nehany profi provokator aki politikat akart csinalni az ugybol.
Azutan szepen lecsendesedett az egesz amikor a fo bajkeveroket kivontak a forgalombol.
Meg azt szm lehet mondani hogy a rendorszg "brutalisan" leverte a lazadast.
Ez igy igaz, es sietnenek bevezetni a visum kenyszert es elitelni Magyarorszagot minden lehetseges nemzetkozi forumon,majd megkerdojelezni, hogy valoban Europahoz tartozunk-e!! Sajnos ez nagy valoszinuseggel igy lett volna szerintem is.
Ha ezek a faji lázongások mo-on történtek vóna, már a világ minden országában....... fel lennének háborodva, a mo-i rasszizmus miatt!!!! Vagy ez nem ugyan az miatt?
Növekedett a francia belügyminiszter népszerűsége a franciaországi zavargások idején - derül ki az Ipsos közvélemény kutató intézet felméréséből. Nicolas Sarkozy 11 ponttal növelte népszerűségét, annak ellenére, hogy a zavargások elfajulásához nyilatkozatai is hozzájárultak. Jelenleg ő a legnépszerűbb francia politikus.
Október 27-én kezdődött
Ajánlat
Lepipálják a francia huligánokat a gettók lakói
A francia ellenzék és sajtó által kijelentései miatt a zavargások provokátorának tekintett Nicolas Sarkozy belügyminiszter népszerűsége növekedett a leginkább az elmúlt hetek során, de Dominique de Villepin kormányfő és Jacques Chirac elnök elfogadottsága is jelentősen emelkedett a francia közvélemény szemében - derült ki a Le Point című folyóirat legfrissebb számában nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási adatokból.
Az Ipsos közvéleménykutató-intézet felmérése szerint a francia belügyminiszter 11 ponttal növelte népszerűségi indexét. A franciák 63 százaléka helyesli Sarkozynek a zavargásokban részt vett külföldiek kiutasítására tett intézkedését, és 68 százalék általánosan az elmúlt hetekben követett politikáját. A kormányfőről a megkérdezettek 62 százaléka (7 pontos emelkedés), az államfőről pedig 41 százaléka (6 pontos emelkedés) gondolja ugyanezt.
Pierre Giacometti, az Ipsos igazgatója értelmezése szerint Sarkozy és Villepin már nemcsak hagyományos jobboldali választótáborának, hanem a szocialista választók több mint 40 százalékának is élvezi támogatását. A belügyminiszter kimagasló népszerűségét a szakértő a szélsőjobboldali választók körében tapasztalható 90 százalékos népszerűségével magyarázza. Ezzel szemben a Nemzeti Front (FN) választóinak csak 54 százaléka elégedett a miniszterelnök tevékenységével.
Franciaország jelenleg legnépszerűbb politikusa Nicolas Sarkozy 63 százalékkal, őt követi Bernard Kouchner, egykori szocialista egészségügyi miniszter és Koszovó korábbi ENSZ-kormányzója 61 százalékkal, valamint Bertrand Delanoe, Párizs polgármestere 56 százalékkal. A 2007-es elnökválasztásra legalkalmasabb jelöltnek a franciák 61 százaléka Nicolas Sarkozyt, 53 százalékuk pedig Dominique de Villepint tartja.
"A francia parlament meghosszabbította a szükségállapotot 2005. november 15. 21:38
Meghosszabbította három hónappal a szükségállapotot a francia nemzetgyűlés, miután a kormány kibővített hatásköröket kért a közel négy évtized óta legsúlyosabb zavargások megfékezéséhez, Nicolas Sarkozy belügyminiszter pedig a parlamentben bejelentette: a peremvárosi zavargásokban részt vett tíz külföldi ügyében indult meg a kiutasítási eljárás. A nemzetgyűlés 346 igen és 148 nem szavazattal, négy tartózkodással döntött a meghosszabbítás mellett. A szocialisták nem támogatták a törvényjavaslatot, mondván, hogy nincs tovább szükség rendkívüli intézkedésekre, a zavargások csökkenőben vannak. A Chirac elnököt támogató konzervatív képviselők támogatásával ennek ellenére sikerült elfogadni a jogszabályt.
Franciaországban múlt kedden léptette életbe a kormány a rendkívüli állapotot egy 1955. április 3-án, az algériai háború idején elfogadott törvény alapján. A jogszabály szerint kormányrendelettel legfeljebb 12 napra hirdethető ki rendkívüli állapot, meghosszabbítására csak egy parlament által elfogadott törvény adhat felhatalmazást.
A rendkívüli állapot egyik legfontosabb következménye, hogy feljogosítja a prefektúrákat kijárási tilalom bevezetésére és házkutatásokra, ami elősegíti a gyújtogatásokkal kísért külvárosi zavargások megfékezését. A meghosszabbítás november 21-én lépne hatályba. A szenátus szerdán vitatja meg a törvényjavaslatot.
A vitában felszólalva Dominique de Villepin miniszterelnök hangsúlyozta, hogy "számos lakónegyedben továbbra is nehéz a helyzet", és kérte a törvényhozást, támogassa az intézkedést. "Nem fogadhatjuk el, hogy több mint 200 gépkocsi égjen minden éjszaka" - hangsúlyozta a kormányfő.
Villepin a nap folyamán - most első ízben - ellátogatott Aulnay-sous-Bois-ba. Az október 27-én kitört zavargások által legjobban sújtott párizsi peremvárosok egyikében tett váratlan látogatása során a kormányfő helyi lakosokkal, tanárokkal és vállalatvezetőkkel találkozott. A kormányfő a Párizstól északkeletre fekvő peremvárosban azt hangsúlyozta, hogy segítséget kell nyújtani azoknak, akik munkát keresnek, és előbbre akarnak jutni. Kiemelte, hogy fel kell lépni az igazságtalanság és a faji diszkrimináció ellen.
A francia belügyminiszter a parlamenti vitában figyelmeztetett: az ország az egyik legsúlyosabb és legbonyolultabb városi válsággal néz szembe. Nicolas Sarkozy, akit kemény szavai miatt sok bevándorló okol a zavargások kiváltásával, közölte: sokan élnek félelemmel a szívükben a külvárosi bűnözés miatt. Sarkozy hangsúlyozta: a helyzet megoldása "határozottságot és megfontoltságot" igényel. Hozzátette: a helyzet javításához nemzeti méretű erőfeszítésre van szükség.
Sarkozy a parlamentben azt is bejelentette, hogy a peremvárosi zavargásokban részt vett tíz külföldi ellen kedden megindult a kiutasítási eljárás. Sarkozy a múlt héten közölte, hogy meg kívánja kezdeni a kiutasításokat. - "Nem a számokról van szó, ez elvi kérdés" - hangsúlyozta szombaton a belügyminiszter az intézkedés által érintett személyek száma kapcsán. (MTI)"
Nekem ugyan nincs szigorlatom latinból csak középiskolás jegyem, de a népszerű az nem populáris véletlenül?
Az "..ista" az inkább mindig valamilyen irányzat híve, mittudomén trockista, dekabrista, stb.
A "következmény vagy ok" meg messzire vezet, ha egy folyamatban valamiféle eseményt vagy jelenséget szemlélsz, az többnyire következménye valaminek ami volt, és egyben oka is valaminek ami lesz.
Közvetlen demokrácia meg miért ne létezne? Persze tisztán nem, ahogy tisztán képviseleti se, mindig valamilyen valakinek célszerűnek tűnő arányú keverék az, ami van. Akkor úgy fogalmazok, hogy a főként képviseleti demokrácia helyett főként közvetlen... így jó? :)
tévedés azt hinni, hogy a populista, meg a demagóg ua. jelentik
ugyanis:
populista=népszerű demagóg (demos+agó)=népvezető (fentieket jeles szigorlattal, meg nyelvvizsgával tudom alátámasztani a szótárak mellett)
annyiban igazad van, hogy a pontos kifejezés nem a demagóg, hanem az agymosás lenne, annak is azon fajtája, mikor a következményket azonosítják az okokkal
Lászlónál ez két okból egyértelműen következik. Az első, hogy az általa favorizált "lovag-eszmény" a gyengék védelmét hirdeti. A másik egy praktikus ok: a királyi hatalmat a bárókkal szemben kellett megszilárdítani, nem a földművelők fenyegették ekkortájt:)
