Az egyik topicban azt mondták kellenek a részletes topicok, eddig csak egy általános topic volt és ott nem esett szó a két ebbe a kategóriába tartozó járművekről, ez a kettő a BDVmot és a BVhmot.
Utasaink június 8-án, szombaton, a Mátra InterRégió vonatokon találkozhatnak az idén 30 éves, hazai gyártású InterCity-motorvonattal. A BVmot, becenevén Samu egyedülálló járműsorozat a magyar vasúton, melyből három darabot gyártott a Ganz 1994-ben. A légkondicionált szerelvényhez egy motorkocsi, egy 1. és egy 2. osztályú betétkocsi, valamint egy vezérlőkocsi tartozik. Napjainkban egy teljes szerelvény közlekedik forgalomban. Ezen az eseményen a teljes szerelvény 2. osztályként, öt egységes motorvonatként közlekedik, 1. osztályú foglalás nem lehetséges.
A marhavagon kft-t május 1-el eladták a fasztudjakiknek (elvileg a Dunakeszit tulajdonlóknak), a JBI-k elvileg megmenekültek, vagy mégsem?Mit lehet tudni?
A BSI kapcsolókészüléket már nem gyártja senki? Ez meglepő.
Jó, az schaku, de vagy felújítottat, vagy vadi újat Voith cimkéset kapott a Szolnokon veszteglő két Samu vezérlő. Azután Istvántelekre vitték őket, nem tudom, mi lett a sorsuk. Az a baj, se alkatrész, se rajz nem volt hozzájuk. Ugyanez igaz a hernyó vezérlőkre is. Ezért is van ez, hogy szidják egyesek Miskolcot, mint a sz@rt,itt is, mert szarból kéne várat építeni, a know-how meg a rajzok átadása vagy léte Szolnokon is csak ímmel-ámmal megy, hát, még a többi JBI közt. Szolnokon egy személykocsi fővizsga is úgy működik, hogy bejön, átveszik, hibalista is van, de a szerelelő semmit sem kap belőle, majd a fővizsga folyamat közben kiderül. Vagy meghozzák hiánylatban a végén. Néha elgondolkozik az ember, hogy hogy működhet ilyen szarul ez az állami vállalatkomplexum
Valójában mindkét átalakítás érthető. Az eredeti vonókészülék egy nálunk semmivel sem kompatibilis típus, a szerelvényben a többi kapcsolat eleve csavarkapcsos volt. Ennek az átalakításnak egy negatív hozadéka lett, így már nem tud két szerelvény szinkron üzemben menni.
A tükör mozgató szerkezet pedig mindig is egy problémás része volt a járműnek, erről sok-sok fénykép tanúskodik.
Ezeknél sokkal nagyobb baj, hogy ezt a jármű sorozatot sem sikerül megfelelő darabszámban üzemben tartani.
Volt arról szó hogy felujítják őket miután Miskolcra kerülnek, mert a koruk még lehetővé tenné 20-25 év szolgálatot. Mint oly sok mindennek ennek is a pénzhiány vetett gátat.
Ezzel kapcsolatban azért kíváncsi lennék az igazságra, mert nem arra emlékszem, hogy ez valaha is olyan hű de jó sorozat volt, és csak úgy hiba nélkül suhantak volna a 70-71-es vonalon.
Vagy ha ott annyira szeretik őket, miért nem lobbozzák vissza maguknak? Miskolcra meg jöhetnének a Flirtök.
Nem lehet, hogy Miskolcnak marhára nem hiányzott, hogy a levetett pesti szarokat rájuk sózzák úgy, hogy konkrétan még a csörögi c*gányok primitív karcai is benne vannak az ablakokban? Tehát bármiféle ráncfelvarrás nélkül. Ha eleve nincs pénz, és ráadásul pontosan ugyanannyi V43+3 kocsit kell üzemben tartani ezek mellett mint korábban (mert ez a szar bármikor megdögölhet), akkor nyilván jönnek az olcsó házi barkácsolások, amivel egyszerűsíteni és sztenderdizálni lehet a szükséges alkatrészeket.
Miskolciak kezdték el szétbaszni a sorozatot, csavarkapocs, rágányolt hagyományos tükör. Kíváncsi vagyok, mikor dobják ki a VESZ-t és raknak helyére relés vezérlést...
Igaz nem Samu, hanem Hernyó, de kérdeznék én is. A hernyó vezérlők mindig is csavarkapcsosak voltak a vezetőállásos végen, vagy BSI volt azokon is minden? Múltkor találkoztam csavarkapcsossal, azon elől fűtési UIC dugalj sem volt. Ez is jellemző a sorozatra, vagy csak némely példányra?
Kétrészesként jártak Oroszlány-Tatabánya fordát egy darabig egy évtizede, de ott vmax=80 km/h volt, de annyival ment is.
Csak sokadkezi információm van, tán az sem helyes, de a kétrészes elég lomhának bizonyult, és azért bővítették fel két betétkocsival, hogy ironikus módon jobban gyorsuljon, és az eset is kapcsán valamilyen kétrészesként meglévő teljesítménykorlátozás volt emlegetve. De ez vagy igaz, vagy nem, nem tudom.
A perdülésvédelem és a villamos fék csúszásvédelme nézi a gyorsulást is a BV-ken és a BDV-ken is. A BV-n nem jellemző a hajtott kerekeken a fordulatszámkülönbség, mivel egy közös inverterről jár a négy párhuzamosan kapcsolt vontatómotor (sönt jellegű aszinkron motorok). A BDV-ken két független hajtás van, de képes a két hajtás (mind a négy tengely) egyszerre elpörögni, amikor is szintén nincs fordulatszám különbség a tengelyek között.
Az említett járművek alapvetően úgy készültek hogy egy motorkocsi két betétkocsival és egy vezérlőkocsival közlekedik. Amennyire emlékszem, ha a szerelvényben két motorkocsi van, akkor az elpörgésvédelem "nem érti" mitől gyorsul annyira a szerelvény, és visszaveszi a gázt. Ezért nem szokás két motorkocsival teljesen kitolni a csülköt. Úgy rémlik BDV-nél nincs ez a jelenség. Az egykori motorkocsi reszortos szokott erre járni, majd pontosít :)
