Uj es igaz. Kirajoznak a mehek egy darabig koveti a mehesz de elvesziti. Atmegy es mondja a szomszednak; Itt vanak a meheim jotem erte hogy elvigyem. Honan tudod fiam? Hat az enyemeknek sarga a labuk...
A konkrét esetről beszéltem. Ott szó sem volt permetezésről, a napraforgó "vetőmagon" lévő csávázószert okolták, ennek a fals voltára próbáltam utalni. Ehhez nem kell milliárdos laboratórium, csak egy kis józan ész...
Egyébként nincs szükség "milliárdos" laboratóriumra. Pár ezer forint megteszi. Bárki megrendelhet szermaradvány vizsgálatot, napraforgónál szokták is kérni, elsősorban az OPP(szerves foszfortartalmú peszticidek) tartalomra.
Próbáld meg mégegyszer átgondolni, hátha nem okoz fájdalmat. HA rosszkor permetezik le a növényt, MEGJELENHET a mézben a hatóanyag. Itt sincs automatizmus, feltételes módban működik a dolog. Most hasonlítsd össze a növény felületét a mag felületével. Hányszor akkora adag vegyszer "fér el" rajta. Mindez vegetatív időszakban amikor a növény felszívHATJA, beépítHETI a mérget. Még ekkora dózisnál sem automatikus, hogy visszaköszön a vegyszer a mézben. Akkor mekkora eséllyel találkozol a magra felhordott csávázószerrel?
Ahhoz is józan ész kellene, hogy belásd amit a végén írtam. Nincs helyes út, ennyi embernek nincs. Ennyi embert nem lehet etetni GMO vagy vegyszerek nélkül. Ezt nem hajlandóak belátni a zöld szervezetek.
Arról meg ne nyissunk vitát, hogy az ilyen látványos sötétzöld szerveződések valójában miért és miből működnek. Nagyon ostobának kell ahhoz lenni, hogy valaki bevegye a lózungjukat.
Érdekes számomra és tanulságos, hogy te a veled nem egyező álláspontról feltételezel valamilyen gonosz hátsó szándékot: a cél a konkurencia letörése, a GMO bevezetése, a hagyományos gazdálkodás kiszorítása a bio-termeléssel stb. A tiéddel ellenkező álláspont csak tudatlanságból, megvásárolt kutatásokból, pánikkeltésből, Greenpeace stb. által becsapott balekok butaságából van. Becsületes és tisztességes kutatás, jó szándékú természet- és ember!-védő, és főleg a kirajzolódó veszélyektől ezeket féltő emberek pedig nem léteznek, az összes nemzetközi és hazai szervezet, amely kételyeket fogalmaz meg, tudatlan vagy szándékosan félrevezet.
Nos, ez is egy gondolkodásmód, ez is egy felfogás. Nekem nem szimpatikus. Nem tudom, mi játszik a legnagyobb szerepet benne: az, hogy ha a horizontunk nem elég tágas (hogy finoman fogalmazzak), vagy a mundér becsülete védelme, vagy a saját jól (?) felfogott érdekeink védelme, mások érdekeinek jól kifejlett figyelmen kívül hagyásával.
De mindannyiunk és a vita mentségére szolgál, hogy a helyzet persze nem egyszerű, és főként pedig az, hogy mindez ideig az alkalmazott növényvédő szerek, és általában a vegyi anyagok eü hatásait alig vizsgálták, s most kezd a világ felébredni e tekintetben. Lehet, hogy későn…
Kétféleképpen lehet ülni a lovon. A magyar hatóság így: még nem bizonyosodott be, hogy adott szer ártalmas (ez végtelenül ostoba és felelőtlen, de mindennapos. Hiszen nem is vizsgálták, hogyan hat a méhekre, akkor hogyan bizonyosodott volna be bármi?). A Greenpeace: még nem bizonyosodott be, hogy ártalmatlan. Ez utóbbi a helyes, az az irány, mely felé muszáj menni, ha élni akarunk, s a tízezrével ész nélkül forgalomba hozott vegyi anyagokat egyenként kell megvizsgálni egészségi ártalmasságukat tekintve (ez egy EU program, mely évszázadokig el fog tartani a mai tempó mellett.)
Keveset tudunk, s azt is bizonytalanul – ilyenkor a legésszerűbb az óvatosság, pl. az idézett időleges betiltás.
Ami a konkrétumokat illeti:
1. Te nyilván meg vagy győződve arról, hogy logikus okfejtéssel be lehet bizonyítani, hogy olyan kis mennyiségű csávázószer, ami a mézbe kerülhet, nem okozhat gondot. Sajnos, az efféle állítás – enyhén szólva is – naivitás. Már száz évvel ezelőtt is az lett volna, a kémia korának kezdetén, de ma…Ha csak nincs milliárdos, felszerelt laboratóriumod, amelyben ezt megvizsgálod, jobb, ha erről nem nyilatkozol ilyen halálos biztonsággal. Viszont légy erős: kutatók megvizsgálták, és úgy találták, hogy:
"A neonikotinoidok kis mennyiségben megjelennek a méhek által gyűjtött nektárban, virágporban és a növények által kiválasztott ún. "guttációs" cseppekben. Házi méheknél már akkor is problémát okoz a szer, ha kis dózisban találkoznak vele a Franciaországban dolgozó Mickaël Henry és munkatársainak a Science tudományos folyóiratban közölt eredményei szerint."
Legnagyobb sajnálatomra, tele vagyunk Mo-on is neonikotinoidokkal. Bozsik gazda a Rádióban reggelente buzgón ajánlgatja ezt a hatóanyagot, magam hallom – a gyártót tilos mondani.
2. Szűklátókörűségre utal az a szokásos álláspont is, hogy "Magyarorszrágra ez nem vonatkozik". Ami Európára és a világra érvényes, az itt is az, vagy az lesz, legfeljebb a mérték más.
3. A magyar viszonyok:
"Emberi mulasztás miatt pusztultak a méhek
Méhmérgezésekről 2007-ben 170, 2008-2012 között évente 200 vizsgálatot végzett az OMME. Az eredmény: a rovarok azért pusztultak, mert rosszul permetezték a szántóföldi növénykultúrákat, tehát a gazda nem tartotta be a technológiai előírásokat."
A végeredményt tekintve tejesen mindegy, hogy úgy pusztulnak a méhek, ha mondjuk minden megfelel az előírásoknak (a szerek is, a technológia is), avagy úgy, hogy nem felel meg – lásd fent.
Abszurd dolog tagadni a permetezések miatti méhmérgezéseket. (Például azzal, amit egy korábbi hozzászólásban egy méhész felvetett: hogy a méh elpusztul a kipermetezett méregtől, és így nem is készíthet mézet, nem esszük meg, nincs baj. A valóság az, ezzel szemben, hogy kimutatták: vannak olyan mérgek, amelyekre a méhek nem reagálnak, az emberre viszont nagyon is károsak.)
Én magam is több méhészt hallottam panaszkodni a permetezésekre. De sajnos csak egy megy a Greenpeace-hez, épp ez a probléma, a többi csendesen beletörődik a vesztségbe, hozzászokott már, meg ahhoz is, hogy nem kap segítséget, mert egyes méhésztársai még a probléma létét is letagadják. Azt hiszik, ezzel jót tesznek – rövid távú érdekeiknek talán…
A cikkeid nagyjából ugyanarról az esetről szólnak. Arról az esetről, ami megrendezett műbalhé...
"Szegény" károsult méhész egyből a greenpeace-hez rohant...ők meg aztán jól megvédik, mert mindenhez értenek...leginkább az eszetlen romboláshoz meg ahhoz, hogyan lehet pénzt kihúzni a balekok zsebéből.
Azon egy kicsit gondolkozz el, az a csávázószer, amire a méhpusztulást fogják, a maghéjra kerül. Elvetik. Nedves környezetbe kerül, le is oldódik valamennyi...teheti, a dolgát elvégezte. Kibújik a csíra, a mag beltartalmát használja fel, nem a héjat. A nem egészen egytized grammos magocskából lesz egy cirka kilós növény amikor virágzik. Ennek a kilónak mekkora hányada az a pár grammnyi virágpor? Amiből egy-egy méh megintcsak tized-század grammnyit visz el?
Több tízmilliós higításról beszélnénk akkor is, ha a csávázószer egy az egyben bekerülne a növénybe.
De ha valakinek az az érdeke, hogy hisztériát keltsen és így tegye tönkre a konkurenciát, akkor lehet nagyon látványos kutatási eredményeket vásárolni.
A GMO támogatóinak az az érdeke, hogy a hatékony vegyszerek kikerüljenek a forgalomból, így a termelők kénytelenek legyenek az Ő "beépített" védelemmel rendelkező növényeiket termelni. A "bio" gazdálkodók pedig szeretnék mindkettőt térdre kényszeríteni, hogy az ő méregdrága termékeikkel árasszák el a piacot.
Egyik sem jó. Sokan vagyunk, ennyi embert nem lehet etetni biogazdálkodással. A GMO pedig időzített bomba, nem ismerjük a hosszútávú hatásait. Emellett lehet, hogy jobb megoldás, mint a vegyszerezés.
Elkezdtem visszafelé a cikkeket olvasni. kezdjük az utolsóval:
"Betiltják a méhpusztulás okának tartott szereket - Magyarország nem ért egyet a döntéssel"
"Az Európai Bizottság néhány héten belül tiltólistára helyezhet, egyelőre két éves időtartamra három olyan növényvédőszert, amit szakértők felelősnek tartanak a méhek tömeges pusztulásáért főleg Európa nyugati részén."
"Magyarországon eddig nem találtak közvetlen összefüggést a három említett növényvédőszer használata és a méhpopuláció megritkulása között."
"...több uniós tagállamban készült független tanulmány is világosan dokumentálta, hogy ha a neonikotinoid növényvédőszereket korrektül használják, egyáltalán nem hatnak a méhpopulációra."
Alább egy kis lista az idei hazai hírekkel – persze, csak néhányat kiemelve a számtalan hír közül, mely napvilágot látott e témakörben. Van köztük videó is –persze, az is csalás, nyilván a méhecskék tömegei csak ügyesen halottnak tettetik magukat az én kedvemért. A sok háttérelemzést, kutatást most nem említem újra.
- Tömeges méhpusztulás a Balaton közelében - Origo
- Drámai méhpusztulás Somogyban – Greenpeace
- Itthon: Méhpusztulás: már korábban szigorították a fipronil ... - HVG.hu
- Hirado.hu - Méhpusztulás: Magyarországon
- Akár 30 százalékkal is drágulhat a méz a méhpusztulás miatt
- Betiltják a méhpusztulás okának tartott szereket - Magyarország nem ért egyet a döntéssel
Ahogy eddig is, erre is nyilván az lesz a válasza, hogy ezek a hírek nem léteznek, mind csak az én tudatlan fejemben vannak jelen, én találom ki őket, és nyilván továbbítom az összes magyar újságnak, hivatalnak és hírportálnak, majd titokzatos módon ráveszem őket a hazugságok közlésére. (Félek, kissé túlbecsüli szerény személyem befolyását.) Ezek is mind tudatlanok, és aljas módon összeesküdtek Ön ellen, hogy a megélhetését veszélyeztessék.
Hihetetlen, hogy ezek az áltudományos huhogók milyen széles körben terjesztik a butaságaikat. :-(((((((
Női fórumokon naponta tapasztaljuk. :-(
Pontosan ilyen csúsztatási módszerekkel, amiket te is felsorolsz: előhúznak egy jó távoli országbeli -irreleváns - példát - és összemossák a hazai dolgokkal.
Kedves Eta. Részemről befejeztem a vitát. Olvasta valahol, hogy az USA-ban és Franciaországban (valamint Olaszo., Spanyolo. és Töröko. egyes részein) gondok vannak, pusztulnak a méhek. Ezt az ottani tudósok a neonikotionidoknak és egyéb mérgeknek tulajdonítják. Utána olvasta, hogy itthon az idén hatalmas méhpusztulások voltak. Ergo biztos, hogy ugyanaz a probléma létezik a tanulmányok születési helyén is és hazánkban is.
Hát kedves Eta, ez nem így van :) Ha tudná, hogy hogyan telelnek a méhek, mit csinálnak a telelőfürtben, milyen hőmérsékleti hatásokra kezdik meg a fiasítás kiterjesztését, és hogy reagálnak a dajkaméhek, mikor a kinti hőmérséklet hihetetlen és szokatlan mértékben zuhan, akkor elfogadná, hogy a március 14.-én mintegy másfél óra alatt totálisan megforduló időjárás (hó, és fagy!!!!) intézte el a méhcsaládjainkat.
De az előbb felsoroltakat nem tudja, és a hozzászólásai alapján nem is feltételezem, hogy tudni akarja, hiszen csak az állításaira keres igazolást.... Szóval, kedves Eta, minden jót kívánok, részemről ennyi volt a próbálkozás :D !
Azt hiszem, azzal a részletező, árnyaltabb állásponttal, amelyet most kifejtett, igazában nincs sok vitatkoznivalóm, Talán csak egy: azt írja, hogy amit hivatkozott cikkben írtak, az Magyarországra nem vonatkozik.
Ezzel két okból nem érthetek egyet. Az egyik az, amire már utaltam korábban is: ahogy a méz sem kivétel a többi termékhez képest, vagyis ha minden más szennyezett (lehet), akkor az erre a termékre is igaz kell legyen. Hasonlóképpen: ha mi, mint az EU tagjai, alapvetően ugyanazokat az eljárásokat, növényvédő szereket stb. használjuk a mezőgazdaságban, mint a többi tagország, akkor ennek eredménye is csak ugyanaz lehet. Mellesleg eléggé vontatottan halad az EU által tiltott "permetező"szerek forgalomból és főleg a használatból való kivonása – többek közt egyéb, helyettesítő szerek híján. Nem hiszem ezért, hogy e tekintetben előbbre lennénk az átlagnál. Azt is mondják viszont, hogy a Mo-i. földek, a vizek, s általában véve környezet még nincs olyan nagymértékben elszennyeződve, mint sok más országban. Ezt hajlamos vagyok elhinni, (bár, őszintén szólva, attól félek, a hazai termelés védelmének szándéka ebben az állításban túl nagy szerepet játszik…), s ezért azt is lehetségesnek tartom, hogy ezért a mi mézeink kevésbé szennyezettek idegen anyagokkal.
De azt nem hiszem el, hogy mi nem vagyunk érintettek a cikkben leírtakkal kapcsolatban.
A cikk egyébként vonatkozik Európára is, több európai országot említ meg, ahonnan konkrét vizsgálatok, adatok vannak.
A másik ok az, hogy én a magam részéről idén nagyon sokszor hallottam jelentős hazai méhpusztulásról, leginkább a Kossuth Rádió hajnali műsorában, ahol maguk a méhészek panaszolták el gondjaikat. A tévéhíradókban is többször láttam hasonlót. És ha most az Interneten rákeresek, akkor is sok találat jön, sőt, videók is vannak erről. Van olyan méhpusztulás, amely hirtelen történik, s ezért aránylag könnyen beazonosítható a forrása, oka (permetezések), s van olyan, melynek nem ismerik az okát, csak vizsgálódnak, találgatnak, gyanakodnak. Úgyhogy a problémát én élőnek gondolom nálunk is, s a veszélyt egyre nagyobbnak. Nem egyszer hallottam az idén azt is, hogy Mo. mezőgazdasága különösen veszélyeztetett e tekintetben – nem azért, mintha itt több lenne a méhpusztulás, hanem mert a mezőgazdaság egyre fontosabb (lesz) nálunk, de eredményei nagyban függenek a megporzástól.
És még egy dolog: nem állítom, csak feltételezem (másik négy, szintén leírt elképzelésem mellett), hogy azért nem fordult elő, hogy áruházi, egyébként sokkal gyengébb méztől rosszul érezzem magam, mert ezekben sok termelő mézét keverik össze. A feltételezés oka nagyon egyszerű és logikus, a szennyeződés felhígulásának elve jól ismert a környezetvédelemben is. Példa: ha egy termelő mézében van 1 %-nyi adott, oda nem való anyag, akkor ha ehhez hasonló mennyiségben kilenc termelő "tiszta" mézét hozzákeverik, ez az arány 0,1 %-ra csökken.
Azt írja: "Kérem, félinformációkra hagyatkozva NE rontsa ezt az esélyem." Ahogy írtam, legyen nyugodt, sem az én félinformációimat, sem pedig az Ön hozzáértő hosszászólásait nem olvassa három embernél több – különös tekintettel hosszúságukra. Így biztos lehet benne, hogy nem rontottam esélyeit, nem is volt szándékomban.
További lelkiismeretes és eredményes méhészkedést kívánok.
Megjegyzem, ismertem Dunakeszin egy idős méhészt (sajnos, már nem él), aki azt mondta, ő az egyedüli, aki nem ad antibiotikumot a méheinek, mert ezt saját "találmányával" helyettesíti.Hogy az mi, azt nem árulta el.
5. Nekem nincs bajom azzal, hogy Ön veszélyesnek tartja a mézet, és csökkenteni akarja a mézfogyasztását. Tegye. A bajom azzal van, amit sugall, és amire alapozva sugall. Pontatlanok az ismeretei a méhészkedésről, a méztermelésről, a mézfeldolgozásról, mégis ezeket tényként állítja be. Azt állítja, hogy a piaci mézek veszélyesebbek, mint a boltiak, mert a piaci mézeket sosem ellenőrzik. Ez nem igaz. Szúrópróba szerűen időről időre felbukkannak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársai a piacokon, és ha egy méhész ott bukik, annak el kell adnia a házát, hogy a büntetést kifizesse. (Nekem legalábbis el kellne adnom, mert akármennyit dolgozom, nem tudok meggazdagodni a méhészetből.) Azt is állítja, hogy az egalizált, hőkezelt bolti mézek biztonságosabbak, mint a termelőtől vásárolható mézek. Ez nem igaz, hiszen a boltokba a felvásárlókon és feldolgozóüzemeken keresztül a TERMELŐTŐL kerülnek a mézek. A feldolgozóüzemek "hőkezelnek", de a hőkezelés csak annyit jelent, hogy az oda kristályosan beérkező mézeket újra folyékonnyá teszik, azért hogy szivattyúkkal szállíthatóvá, és üvegezhetővé tegyék! Nem forralják a mézeket, azt pedig ugye tudjuk, hogy elpusztulni 43 fokon nem nagyon fog semmi... A feldolgozóüzemekbe öreg, párszor már átmelegített mézek kerülnek, amiket hígítanak friss mézekkel, hogy valahogyan csökkentsék a HMF tartalmát (hidroxi-metil-furfurál, keressen rá a google-ben, mi is ez)
Végezetül, és még egyszer: -Nem állítom, hogy ebben a tönkrement világban egyre nehezebben élő, és egyre betegebb embertársaink mindegyike képes a méz feldolgozására. Állítom viszont, hogy ez nem a méz és a méhek hibája. -Nem állítom, hogy a mézben nem lehetnek mérgek. Állítom viszont, hogy a méhecskék alkotta védővonalak miatt csak EMBERI TÉNYEZŐ okozhatja a mérgezett méz fogyasztó elé kerülését. -Nem állítom, hogy a világban nincs gond a méhekkel, mézekkel, sőt! Kína egyes körtetermelő részein már emberek végzik a beporzást, mert a beporzó rovarok kipusztultak a permetezések miatt. Amerikában őrült nagy méhpusztulások vannak, elsősorban a monokultúrális termelés (képzeljen el EZER meg EZER hektáros mandulaültetvényeket!!!), a méhek funkcionális éhenhalása, és a nagyüzemi (több EZER (!!!) méhcsalád egy egy méhésznél) Állítom viszont, hogy hazánkban, ahol a párszáz családos méhészetek vannak, ahol a főhordást az akác jelenti (aminek nagyrészét Nógrád gyönyörű, tiszta erdeiből gyűjtetjük), ahol - ugyan nagyon nehezen - el tudjuk látni a méheket szinte az egész méhészeti évben változatos legelővel, ahonnan az egészséges életükhöz szükséges ásványi anyagokat, virágport be tudják gyűjteni... Kérem, NE Észak- amerikából, Dél -amerikából, Kínából szerezzen be tudományos olvasnivalót a MAGYAR viszonyokról, mert az nem fog menni. Nekünk is van kutatóintézetünk (KÁTKI), higyje el, bármilyen kérdése van a mézzel kapcsolatban, ott meg fogják válaszolni, és vagy megerősítik az aggodalmait, vagy megnyugtatják - nem tudom, de mindenképpen a mi viszonyainkra szabott válaszokat fog kapni.
Én kicsi méhész vagyok, van 40 családom, nem is akarok többet 50-nél. Elsősorban nem a pénz hajt, hanem a méhek iránt érzett tisztelet, rajongás, bámulat, és szeretet. A pénzt, amit kapok tőlük a segítségemért, elfogadom, és felhasználom. Szükségem is van rá, és nem akarom a felvásárlóknak, feldolgozóüzemeknek, és multiknak adni. Ezért szükségem van a piacon való árusítás lehetőségére. Kérem, félinformációkra hagyatkozva NE rontsa ezt az esélyem. Köszönöm, és szép napot, kedves Eta!
Kedves Eta, 1. Nem nyugtalankodom a mézfogyasztás csökkenése miatt. Egészen más miatt nyugtalankodom. 2. Nem állítotam, hogy a méz nem lehet veszélyforrás. Természetesen, ahogy bármi, amit a szervezetünkbe beemelünk akármilyen módon, LEHET veszélyforrás. Leírtam, hogy gondatlanságból, nemtörődömségből de akár még szándékosságból is elképzelhető mérgezett méz. Elég, ha egy méhész nem tartja be az atkairtási előírásokat, és pl. méreggel védekezik méztermelési időszakon belül. Elég, ha a szabályokkal ellentétben antibiotikummal kezeli pl. a nyúlós költésrothadásban szenvedő családjait. (ilyenkor a teljes család , és az összes, nem fertőtleníthető felszerelés elégetését írja elő a törvény) Elég, ha pl. egy méhész a mézét olyan "óccsóért" megvett hordóban tárolja, amiben előtte pl. PERMETSZERT tároltak! És sorolhatnám. De nem ez a jellemző! A méhek védekeznek a mérgek ellen a már leírt módon. A paradicsom, a narancs, és a többi szintén említett NEM védekezik. A méhek védik az egészségét - igaz akaratlanul... Az élelmiszeripar egyéb szereplőinek bőven elég, ha nem hal meg rögtön a szermaradványtól. Mézből a többi élelmiszerfajtához képest KEVESET eszünk (KSH adat: 80dkg/év !!!!!!)... (Kérdezem, milyen töménységben kellene jelen lennie a méregnek a mézben, hogy gondot okozzon egy amúgy egészsége embernél?) 3. Vannak olyan mézek, amiket én sem tudok elfogyasztani. Ez adódik abból, hogy meglehetősen érzékeny a gyomrom, és az erősen savas (a méznek - bármelyiknek - savas a kémhatása) mézek bizony akár egész napig tartó gyomorfájdalmat, és az ezzel járó hányingert is képesek okozni nekem. Ezeket a mézeket kerülöm, és ennyi. Ilyen példának okáért a napraforgó méz, a selyemkóró méz némely években, illetve néha sikerül pergetnem gyümölcs mézet - hát az is erős nekem. Ez viszont az én hibám. Stresszes életmód, gyomorfekély, savtúltengés - civilizációs betegségek. Ezekért nem a méheket, és nem a mézet hibáztatom. 4. A tudományos szakcikkek, amelyek a mézfogyasztás veszélyeivel foglalkoznak, nem vonatkoznak hazánkra. Amit említett pár hozzászólással ezelőtt... családpusztulások, kaptárelhagyás - nem vonatkozik hazánkra. Amerikára vonatkoznak. Hogy ezt megértse, és elhigyje amit állítok, meg kellene néznie egy idei dokumentumfilmet. More than honey a címe, egy svájci rendező munkája. Elég, ha a trailert megnézi a youtube-on. Tovább ezt a témát nem akarom feszegetni, túl sokat kellene mondani, úgy hogy azt el tudja fogadni, és ez sok sok időbe tellene.
1. Először is kérek minden méhészt, aki ezt olvassa netán, hogy ne nyugtalankodjon: nem fog a mézfogyasztás hazánkban csökkenni az én észrevételeim miatt, melyeket csak néhányan olvasnak el. – s azok sem értenek egyet velük vagy/és méhészek
2. Azért, mert valaki nem csecsemő, természetesen előfordulhat, hogy a szervezete az átlagosnál kevesebb kórokozót visel el megbetegedés nélkül, vagy konkrétan, például mondjuk a botulizmus kórokozójára érzékeny. Nyilván egyetért ebben velem, hiszen Ön fogalmazott így: "személyes allergia". A különbség közöttünk csak ennek értelmezésében rejlik, azaz a nézőpontban. Ön szerint, aki nem lett sohasem beteg a méztől (azaz pontosítsunk: nem A méztől, hanem bizonyos mézektől), s ráadásul méhész, ez nem a méz hibája, hanem az én hibám. Nos, így is fel lehet fogni a dolgot. Ha elmegyek az orvoshoz ezzel a bajommal, mondhatja, hogy az én hibám, mert gyenge a szervezetem. De ez nem igazán elegáns, sem pedig nem hatékony a gyógyítást tekintve. A hatékony s ésszerű eljárás nem a probléma egészének letagadása, hanem az, ha a terméket bevizsgálják és ha kell, további intézkedéseket tesznek. Továbbá: fertőző ágens megbetegítő képessége a számától függ. Ha egy termékben éppen sokkal több a kórokozó, mint a szokásos, a megbetegedést okozhat. Mivel a mézek alapvetően nincsenek ellenőrizve (ahogy persze a többi élelmiszer java része sem), ez IS veszélyforrás.
3. Ahogy írtam: ez EGY veszélyforrás a sok közül. Ön ezzel nem ért egyet, Ön szerint a mézfogyasztás semmi veszélyt nem jelent. Félek, Ön ezt csak azért állítja, mert méhész, és ezért elfogult. Azt hiszi, ha felsorol még más tucatnyi környezeti veszélyforrást, ezzel bármit is mond a méz esetleges szennyeződéséről, ártalmas vagy ártalmatlan voltáról. Sajnos, az, hogy vannak fertőzött húsok, rossz az ivóvíz és még bármi más, amit elmulasztott felsorolni, nem igazolja azt, hogy a méz viszont sosem fertőzött. Sőt,a szomorú valóság az, hogy ha gyakorlatilag az egész mezőgazdaság, és egész környezetünk fertőzött és szennyezett - ahogy Ön helyesen jelezte -, akkor ez éppen azt jelenti, hogy a méz sem lehet kivétel, hiszen nem egy másik bolygóról származik. Már csak ezért is teljesen hibás az az elképzelés, hogy a méz sosem szennyezett. Csak azért mert méhész, nem lehet olyan elfogult, hogy ezt ne lássa be.
4. Tudományos publikációk ezrei foglalkoznak világszerte a méz növekvő szennyezettségével és fogyasztásának lehetséges ártalmaival. El lehet kezdeni az olvasását egy összefoglaló jellegű tanulmánynál, és utána lehet folytatni érdeklődés szerint. Csak egyet nem lehet józan ésszel.: a probléma létezését letagadni.
Antibiotic, Pesticide, and Microbial Contaminants of Honey: Human Health Hazards
A magyar élelmiszer könyv szerint, kedves Eta, nem tekinthető méznek az az anyag, amit 43 celsius fok felé melegítenek. Hát képzelje el, hogy a mézben található anyagok ezen a hőmérsékleten nem pusztulnak el.... Akkor milyen feldolgozásról beszél? A 43 fok azért lett meghatározva, mert a méz értékét adó enzimek ezen hőmérséklet felett lebomlanak, a mézből "értéktelen" (azért a rengeteg féle cukrai értékesebbé teszik még mindig, mint a kristálycukrot) cukor keletkezik. (szóval, nem jó gyakorlat a forró teát mézzel ízesíteni, meg kell várni, míg kihűl... és a mézessüti is csak méz ízű cukros süti) Az egalizálás (mézek homogenizálása, a különféle, csodálatos, egyedi ízű mézek egyenízű tömegtermékké silányítása) sem pusztítja el az esetleges mérgeket. baktériumokat, gombákat. A bébiételekbe kerülő méz sem méz többé, hiszen a bébiételeket magas hőmérsékleten kötelező pasztörizálni... Ez egyenlő a méz halálával...
Végezetül, kedves Eta, kérem számolja ki, hogy mennyi mézet fogyaszt az átlagember, és mennyi banánt, narancsot, télen tartósított almát, készételeket, és mennyi vizet iszik. Ezek tudatában mondja ki még egyszer, hogy a méz veszélyes, és mérget tartalmaz. Jó éjszakát :)
Kedves Eta! Ezt írta: "Az első életévben a csecsemők, a fejletlen, éretlen bélflórájuk miatt különösen érzékenyek a Clostridium-mal szemben"
Én meg ezt: "Csecsemőknek nem az intenzív mezőgazdasági termelés kezdetétől nem adunk mézet, hanem jóval korábbtól (rémlik egy az 1200-as évekből származó írásos emlék)"
Semmi ellentmondás nincs itt. Én viszont már elmúltam 1 éves, rám nem a méz a veszélyes, és Önre sem. Rám az ivóvizünkben felhalmozódó antibiotikumok, a 13 éves fiamra, kortársaira, és az ő megtermékenyítőképességükre az ivóvizünkben felhalmozódó (fogamzásgátlók!) hormonok, mindannyiunkra pedig az érésgyorsítókkal kezelt gyümölcsök, tartósítószerek, az un. "E" vegyületek, a gyomirtók, a permetszerek, a nagyipari hústermelés ( vízmegkötő gyógyszerek, gyorsabb súlygyarapodás!) stb. veszélyes! Ezek az anyagok kerülnek belénk nap mint nap, ezek az anyagok teszik azt, hogy egyszerűen nem vagyunk képesek a tiszta természetben megélni, hatásait pozitív módon alkalmazni (parlagfű, amit kikiáltottak közellenségnek, pedig 30 évvel ezelőtt szinte nem volt virágporallergia!) A mérgek ellen a méheknek kettős védelmi rendszerük van. A kaptárba nem kerülhet büntetlenül méreg! Ha erős a méreg, a méhecske elpusztul, mielőtt a kaptárba érhetne. Ha gyengébb a méreg, és a méhecske beér a kaptárba, akkor a sokkal érzékenyebb fiasítás pusztul el, és utána a méhcsalád, utánpótlás híján! Ilyen minden évben előfordul egyes méhészetekben, ennek oka a felelőtlen permetezési technológia, a nem engedélyezett vegyszerek alkalmazása! De a mérgezésben elpusztult családoktól nem kerül méz a fogyasztó asztalára! (Nem igaz, kerülhet, mert mindenhol vannak felelőtlen, csak a haszonnal törődő emberek. De nem ez a jellemző!!!) (folytatása következik)
Ajánlom figyelmébe az alábbi cikket, ha netán még nem ismerné.
"Veszélyes lehet a méz egyéves kor alatt – állapították meg Angliában, miután az elmúlt évben három gyermek került kórházba újszülöttkori botulizmus miatt.
...
Többen úgy gondolják, hogy jót tesznek a csecsemőnek azzal, ha a teájába mézet raknak. Mások azt vallják, hogy az anya mellét be kell kenni a szoptatás előtt mézzel, és ettől a csecsemőnek nagyobb kedve lesz hozzá. Egyik ötletet sem szabad megfogadni, és bármilyen egészséges és magas tápértékű élelmiszer is a méz, egy éves kor alatt semmilyen formában nem szabad a csecsemőnek adni. Hogyan hathat a méz a csecsemőkre?
A feldolgozatlan méz a Clostridium botulinum nevű baktérium spóráit tartalmazhatja. Az első életévben a csecsemők, a fejletlen, éretlen bélflórájuk miatt különösen érzékenyek a Clostridium-mal szemben; különösen igaz ez a hat hónapnál fiatalabb csecsemőkre. A csecsemő bélcsatornájába került spórák a bélben ideális körülményeket (megfelelő hőmérséklet, oxigénmentes környezet) találnak, és ott szaporodásnak indulnak. Az elszaporodott Clostridium botulinum által termelt igen erős méreganyag, az ún. botulotoxin a bél nyálkahártyáján át a szervezetbe jut.
A rendkívül erős bénító hatású méreg többek között a száraz száj, a nehéz nyelés, a makacs székrekedés, az izomgyengeség, valamint az izombénulás tünetei mellett légzés- és nyelésbénulással járó halálhoz vezethet. Az állapot azonnali intenzív ellátást igényel, de a gyógyulás nem biztos, hogy bekövetkezik.
Később, egy évnél idősebb egészséges gyermekeknél és felnőtteknél, a mézben található nagyon alacsony számú Clostridium spóra már nem okoz semmiféle megbetegedést, életveszélyes mérgezést. Valószínűleg az éretté váló bélflóra védelmet jelent a Clostridium-ok megtelepedésével szemben.
Az előbbi tiltás a feldolgozatlan mézre vonatkozik, illetve az abból otthon, házilag készített ételekre. Az élelmiszeripar által előállított bébiételekben esetlegesen megtalálható méz nem kell, hogy aggodalmat okozzon."
Nos, a cikk ugyanarról ír, amit én tapasztaltam és gondolok: hogy ÉPPEN A FELDOLGOZTALAN, a LEGFINOMABB ÍZŰ MÉZ A VESZÉLYES, MERT CSAK AZ TARTALAMZHATJA EZT A TOXINT. Az áruházi, agyonkezelt - az nem veszélyes. Sajnos, de így van.
Szívesen elolvasnám a teljes hozzászólást. Nagyon érdekelne. Kérem, ha megtenné, hogy újra beírja, hálás lennék érte. Több tételben írja le és másolja ki elküldés előtt, nehogy elvesszen. Köszönöm előre is.
Hosszan válaszoltam, a rendszer nem is illesztette be. Nincs már kedvem újraírni, nem lenne pozitív hozadéka :) Látom, hogy jól kifejlesztette magában a véleményét, meggyőzni lehetetlen vállalkozás lenne. Csak egy dolgot említek meg. Csecsemőknek nem az intenzív mezőgazdasági termelés kezdetétől nem adunk mézet, hanem jóval korábbtól (rémlik egy az 1200-as évekből származó írásos emlék). És nem a mérgek miatt nem adjuk, hanem azért, mert az emésztőrendszerük nem képes feldolgozni. Mint ahogy példának okáért a hagymát sem... Az összes többi állítása ugyanígy cáfolható. Üdvözlettel eaton
Köszönöm, hogy hozzáértő válaszolt. Szóval, ahogy írtam, én szeretem a mézet, és évtizedek óta fogyasztom is, régebben talán túl sokat is...(Ezért sem akarok sérteni érzékenységet, sem pedig érdekeket. Csak amit tapasztalok, azt mondom, semmi mást.)
Sok mézet kóstoltam, és azt hiszem, tudom, milyen a jó, sőt a kiváló méz. Sőt, nem egy termelőt személyesen ismerek, s amit tőlük vettem, azokkal a mézekkel évtizedekig semmi bajom nem volt. Csak ismételni tudom: semmiféle megbélyegzésről nincs szó a részemről.
A bajom semmiképpen nem a termelői méz ízével van – az valóban sokkal finomabb, mint az áruházi, semmi kétség, tömény ízbomba –, de sajnos az íznek semmi köze a károsanyag-tartalomhoz. Még csak az sem zavar, ha hamisítják: ha nincs méz íze, egyszerűen nem veszem meg, vagy visszaviszem. A cukor pedig legalább nem ártalmas.
Hanem a termelői méz időnként előforduló valószínű szennyezettségét kifogásolom. Ezt senki sem tagadja, legfeljebb a mértékről, a károsságáról folyik vita. Nyilván van egyéni, rövidtávú hatás, azaz érzékenység, (ami attól is függ, ki mennyit eszik belőle – én elég sokat tudok megenni egyszerre), és hosszú távú káros hatás, amely veszélyes lehet, mely ráadásul nem is függ attól, érez-e valami kellemetlent valaki a fogyasztást követően (ez a rosszabbik eset: ilyen a kevés fagyállóval készült borok esete is: nagyon finomak!). Konkrétumot sajnos keveset tudunk. Ami viszont a híreket illeti: az újságok, azaz ma már a Net időnként hozza a szennyezett, mérgezett mézek listáját termelőnkénti, büntetésenkénti bontásban.
Az sem véletlen, hogy a csecsemőknek tilos a méz – arra a méregre, amely benne lehet, vagy talán gyakran benne is van, csak kis mértékben, az ő szervezetük rosszabbul reagál. De a miénk sem örül neki…
A termelő által a piacon árult mézet sajnos nem ellenőrzik.
Megjegyzem, én jelenleg is két áruház mézét fogyasztom – azokkal érdekes módon nincsen bajom. Igaz, hogy kevésbé ízletesek, vagy pl. hígabbak a piacinál, viszont valami miatt ezek nem okoznak panaszt nálam. Miért? Erre én a következő választ adom:
1. mert keverékek, azaz sok tételt kavarnak össze, s ha egy-egy tartalmaz szennyeződést, káros anyagot, az így felhígul.
2. Kezelve vannak, hőkezelve is, s ekkor elpusztulhatnak bennük az esetleges kórokozók.
3. Sokáig, egy-két évig is állhatnak a polcon, a raktárban – a méreg ezalatt lebomlik.
4. A nagy üzletláncok által forgalmazott termékeket ellenőrzik, szinte semmi mást – ez az általános gyakorlat, mert ennek van értelme.
5. Azok a vegyszerek, akarom mondani rovarölő szerek, idegmérgek, amelyek az egyre aggaszóbb méhpusztulást okozzák, benne vannak a mézben is, természetesen – az lenne a csoda, ha nem ott koncentrálódnának. A méhek híg formájában, azaz a nektárban lévő mérget felveszik (ha túl sok nekik, elpusztulnak azonnal, vagy csak később), a kaptárban azután besűrítik, s így a méreg is töményebb lesz. Ezért lenne fontos az elemzés, az ellenőrzés.
6. Rossz jel, hogy a méhpusztuás nálunk is és világszerte egyre súlyosabb – éppen a méhészek panaszkodnak…
Kedves Eta, tudna linkeket adni, hol olvasta amiket állít? Csecsemőknek nem adunk mézet, ezt eddig is tudtuk. A többi érdekelne, és elsősorban a magyarországi vonatkozásaik. Kérdezem mindezt azért, mert magam is méhész vagyok, és eddig semmi panasz nem érkezett a mézeimre. Ha Ön beteg lett a méztől, az nem feltétlen a méz hibája, simán lehet valamiféle kialakuló személyes allergia. És még valami. A termelő a legjobb, legfinomabb mézeit kiüvegezi, és eladja. Piacon, háztól, stb. Ami a felvásárlókhoz kerül, és onnan üvegekbe és a boltokba - hát kérem, az a maradék, a felesleg, amit nem tud háztól vagy a piacon eladni! Több éves mézek, többször melegítve, hőkezelve, egalizálva ... A méz aromája, illata a pergetéstől számított egy év alatt majdnem a felére csökken. A méz, mint minden élelmiszer, BIZALMI termék. Javaslom, próbáljon ismerettségbe keveredni egy termelővel, látogassa meg pergetéskor, és kóstoljon frissen pergetett mézet, mert az hihetetlen élményt tud nyújtani :) (Ha Kecskemét közelében lakik, jövő május közepén nagyon szívesen vendégül látnám egy akácpergetésre. Akkor beszélgethetünk a mézről és termeléséről bővebben, mert jobb egy hozzáértőtől információt szerezni, mint saját - esetleg félreértelmezett - tapasztalatból kiindulva megbélyegezni ismeretlen embereket)
A mézet gyógyszernek hiszik sokan, mely "mindenre jó".
Sajnos, személyes tapasztalataim éppen a méz egészségügyi veszélyeire hívták fel most már többedszerre a figyelmemet. Ezért írok ide. Előre mondom, hogy szeretem a mézet, és régebben nagyon sokat is fogyasztottam.
Mostanában viszont a piacon többször vettem (akác)mézet, nem is egy helyen, és volt, hogy kifejezetten beteg lettem tőle: rossz közérzet, és fejfájás – pár napom el volt rontva, elég az, a hosszabb távú dolgokról nem is szólva, azaz nem is tudva. Nagyon finom volt mind, nem hamisított méz, nem azzal volt a baj. Hanem valamivel, ami belekerült, s aminek nem kellene ott lennie. Fogalmam sincs, mi az. Az is lehet, hogy maga a méhész se tudja, nem akarom őket bántani: se a méhész, se a méhek sem tudják, mi mivel volt pl. permetezve. Gyógyszert is minidig kapnak a méhek…
Aztán meg elolvasom a Neten az ezzel kapcsolatos híreket (csecsemőknek tilos adni a botulizmus veszélye miatt, mérgező mézet árulnak Törökországban, vagy: rákkeltő anyagok, esetleg antibiotikumok miatt vontak ki a forgalomból mézeket sorozatban áruházakból), akkor elgondolkodom, és egész más kép alakul ki.
A veszélyes mézeket egyébként mind áruházakban találták – miért? Azt jelenti vajon ez, hogy amit a piacon termelői, kezeletlen mézként árulnak, az jobb lenne? Nem, valószínűleg az ellenkezőjét: az a veszélyesebb. Főként a nagy láncokban árult termékeket ellenőrzik a nagy mennyiség miatt, érthetően. A piacon áruló termelő mézét szinte sosem vizsgálják – pár üveg miatt minek fizetnék ki a vizsgálat magas díját, sokkal fontosabb, hogy a nagy tételben szállított mézek tiszták legyenek.
Nem a mérgezésre hivatkozva vinném vissza. nem bontottuk ki, itt a blokkja, sok helyen le lehet vásárolni a terméket ha visszaviszi az ember. Csak volt egy-két cikk, ami szerint szulfadimetoxint és trimetoprinet találtak a mézben ami nem túl egészséges dolog. Az ha cukorral hamisítanák az nem érdekelne, legfeljebb édes lesz tőle minden, de nem káros.
Nem fogják visszavenni, mert attól hogy 2 éve volt valami probléma a mézeivel most egyáltalán nem biztos, hogy megint van. Ha hamisítvány, attól nem lesz semmi bajotok tőle. Mérgezőnek meg biztos, hogy nem mérgező. Akkora ellenőrzéshullám van most, hogy valószínűtlen, hogy bármi baja lenne.
