Mivel nem szakmám a fényképezés, nincs meg az elméleti tudásom minden világításra.
Bementem egy étterembe, ahol sok régi tárgy adott hangulatot a helynek, és nagyon szeretnék igen jó képet csinálni egy-két köcsögről, kis tükörről, ózsdi használati tárgyról. A jó gép és objektív adott, van állvány, de mivel ez egy étterem, nem nagyon állnék neki feltűnően állványozni, világítani, deríteni, bútort húzogatni, persze engedélyt kérnék ha lenne értelme, azaz a minimumokat szeritem megkapnám.
A gondom az, hogy több féle fény áll rendelkezésre, és nem tudom, lenne-e olyan megoldás, amiben igen jó képet lehetne készíteni.
Sokat agyaltam míg ettem, de nem lett jó ötletem.
Van egy keskeny párkány, fehérre vakolt fal mögötte, a párkány régi szúette fa.
Ezen áll pár régi edény és tárgy, mint pl.: egy rusztikus felületű hosszúkás, párhuzamos oldalú, kis fülű köcsög, amit jó lenne sszép textúra kiemeléssel lefényképezni. (Persze van más is)
A rendelkezésre álló fények a a szemből 35 fokbólérkező természetes fény, ami elég kevés, és a benti lámpa fénye, ami vagy 80 fokból érkezik, és ezzel már túl ferde árnyékot vet, ami 4-5x olyan széles, mint az edény.
Van közelebbi lámpa, amit nem használnék, mert nagyon erős és szinte pofán kapja a tárgyat, nem szép a hatás.
Szóval az oldal fény jó lenne, de túl oldalról jön, a helyzete nem változtatható.
Egyszerű kérdésem van: hasonló helyzetben lenne -e ötletetek, hogy hogyan kellene ezeket a kivételes tárgyakat mindenképpen megörökíteni, hogy ne csak túristafotó legyen, hanem valami igazán szép, még ha egyszerű is.
(Lámpákat igazítani nem lehet, külső fény változó és lehet, hogy alkalmazható egymagában is, de kicsi a lyuk, és alig van delej, vakum van rendszervaku, de nem a többihez méltó (nem szoktam használni) nem nagyon állítható, csak felfelé és fókuszálható, azaz ha álló kép, akkor oldalról, ha fekvő, akkor felülről.
Van olyan állás, állítás, hogy jó legyen a kép a rendelkezésre állókkal ?
Ja, egy-két gyertya még alkalmazható, de mögé nem fér a párkány keskenysége miatt, mellé is nehezen, max kézben tartható...
:-)
Ha ez bukta, akkor nem is kell hozzászólni, de gondoltam adok egy esélyt, hogy megörökítsem.
Egyénként egy modern hasonló tárgyat tudnám hogyan világítsak, de egy ilyen érdes felületű kerámiát nem tudom, hogyan kellene jól.
Eltekintve attól, hogy még az egyforma csöveket sem "illik" párhuzamosan kötni, két fő gond lehetne vele:
1. nagyobb kisütőáram, amit a szabályzás nem biztos, hogy elvisel (nem erre van méretezve)
2. rövidebb villanási idő, ami közeli felvételnél túlexpóhoz vezethet, mert a szabályzóáramkör nem lesz (4x) gyorsabb, és így nem biztos, hogy tud majd elég rövidet szabályozni.
Azóta még nem kerestem tovább (neten), de valahol tuti be lehet szerezni egy ilyen szép nagy kerek csövet...!
(Amúgy egyenesem sincs, szóval mindenképp venni kellene (egyenesből négyet...:).)
Mit kellene rajta mérni talpfeszültségen kívül, hogy kiderüljön? Szívesen méregetek, ha megmondod mit.
Nem fogom már az FZ30on használni, de akkor is nagyon kíváncsi vagyok, hogy Chinon C900 és PRO-C990 között mi a különbség, mert a talpfeszültség ugyanaz, de mégis csak a C900 működött az FZ30on.
Erről már beszéltünk korábban, s azóta tudom, hogy van elővillanása..és ezt nem lehet megszüntetni. Ettől függetlenül - lehet, hogy csak szerencsés helyzetekben használom - de a képek zöme teljesen jól sikerül.
Amikor az előbb írtam, hogy FT3-on slave-ként lesz használva, akkor bár nem mondtam, de úgy gondoltam, hogy a Panán egy külső vaku lesz, ami már nem villan elő.
A panának van manuális vakumodja amikor nem elövillanással mér fényt? Mert az FT3 nem tud elövillanást számolni, igy elvillantja az elövillanásra a rátett vakut ami rossz expot eredményez.
Igen, ezt megírták, meg is köszöntem. Nem tudtam, hogy 24V feletti ártana. Azóta fent se volt a vaku a gépen, s nem is lesz , csak slave vakuként használva.
De a kérdésem nem csak ez volt. Továbbra sem értem mitől lehet az, hogy két u.olyan talpfeszültségű vaku közül az egyik megy, a másik nem.
A Panasonic FZ30as fórumban nem nagyon kaptam választ (lehet, hogy ott off topic voltam?), ezért itt is feltenném a kérdésem.
Van egy FZ30-asom, amivel egy Chinon 900C külső vaku hibátlanul működött. Vaterán vettem egy Chinon PRO-990C külső vakut, gondolván, hogy ez ugyanúgy kompatibilis lesz.
Sajnos nem az. A 990-est nem süti el az FZ30asom, s ha fent van a gép tetején, akkor a TEST gombbal sem lehet elsütni, pedig feltölt a vaku. Egy ősrégi Praktika gép ellövi a 990-est, de az FZ30 nem.
Nem nagyon értettem ehhez a témához, de annyi rémlett, hogy a talpfeszültséget szokták emlegetni a hozzáértők. Megmértem, ugyanazokat az elemeket használva a 900C és 990Cben. Mindkettő talpfeszültsége ugyanúgy 184V körülire mászik fel. Bár a 900C jelentősen lassabban éri el ezt a feszültséget. Polaritás is megegyezik. De akkor miért működik e 900C és a PRO-990C miért nem?
Ha más nem, akkor megtartom és a Soligor FT-3 -as távkioldóval (amivel szintén működik) fogom extra vakunak megtartani.
Az i-TTL-nek én eddig egyetlen hátrányát találtam, azt, hogy az összes vaku a gépen levő vezérlővakutól függ. Tehát ha egy vaku túl messze kerül és már nem kapja meg a kellő jelet akkor az bizony állva marad. Ezzel szemben a sima automata vakuzásnál a vakuk még elsütötték egymást. Akár 20-30 m-re is letehettél egy sor vakut, a vége is elvillant. Igaz, mindez ma is használható minden olyan vakuval, ami tud drótnélküli automata (Nikonnál SU-4) módot. Igaz, erre a Nikon kínálatából jelenleg csak a csúcsmasina, az SB-800, valamint a régiek közül az SB-27 és SB-28/28DX képes.
Nem lenne egyszerubb 4db sima egyenes villanocsovel megoldani a dolgot ? Ha ele teszel egy feher diffuzort (mondjuk tejfeher plexit) akkor nem latszik hogy egy cso vagy negy kulonallo. Igaz akkor a kondenzatort, gyujtotrafot is meg kellene negyszerezni, viszont akkor lehetne allitani, hogy melyik oldalrol mennyit vilagitson....
Annyibol jobbak ezek az uj TTL rendszerek, hogy lehet oket egyaltalan hasznalni digitalis keperzekelokkel, mig a hagyomanyos TTL vakuzas a film feluleterol visszaverodo fennyel szamolt. Ez sajnos nem mukodik sem CMOS-al, sem CCD-vel (mas a fenyelnyelesi tulajdonsaga, mint a filme). Egyedul a fuji tudta megoldani, ha jol emlekszem az S2-nel, de S3-tol mar ok is elovillanasos TTL-t hasznalnak.
Ezeknek az uj TTL rendszereknek minden marka sajat fantazianevet adott, verzioszamtol fuggoen.
Azert annak, hogy nincs elovillanas, sokszor bizony van elonye.
Kevés pénzből ez nem oldható meg. Egy-egy 20 W felwett teljesítményű, napfényre érzékenyített fénycső átlag 20 Euro áron kapható külföldön. A három vagy négy foglalatú búra hozzá szintén nem olcsó. Persze lehet egyben venni, csak a példa miatt bontottam szét az eszközöket.
Sokkal egyszerűbb és olcsóbb, ha valami hagyományos fényforrást használsz addig, amíg összejön a vakura való. Barkácsboltokban kapható 500 vagy 1000 W-os vonalsugárzó. Digitális gépnél nem gond a színhőmérséklete.
Ha mégis fotós célra fejlesztett világítás érdekel, keress meg mailben és megoldható a példaként felhozott fénycsöves eszközök beszerzése. Talán a sajátomat el is adom a közeljövőven, ha sikerül újat vennem! 2 db 3 fénycsövesről van szó.
Tárgyotózáshoz szeretnék összehozni egy viszonylag kevés pénzből beszerezhető világítást. Sajnos most nincs pénzem stúdióvakukra, ezért a következő megoldásra gondoltam:
Eladó egy Nikon SB-28 vaku használati utasítással. Mind esztétikailag, mind műszakilag jó állapotban van. Ajánlatokat e-mailben várok (de reális ajánlatot). Akit érdekel, keressen meg.
Okkal ajnarozzak, a vilag legkenyelmesebb dolga, barhol elszorok ket vakut, aztan hasznalom barhonnan, egyetlen felelmem, hogy egyszer elhagyom valamelliket:)
hát azért ennek az i-TTL vezetékmentes vezérlésnek marhanagy haszna van a nikon makrovakuszettjénél, nincs semmi kábel,sorkétűen fejleszthető maga a rendszer mert az új i-TTL vakuk közül bármit be tudsz kombinálni a többi közé,és tényleg pofonegyszerűen a vezérlőről beállítok mindent,nem baj ha avakuk 5m-re vannak,nem kell szaladgálni egyesével beállítgatni .sose voltam oda a vakukért, de úgyérzem nagyon jól tettem hogy beruháztam rá.
szerintem marhára nincs SEMMI diffi, legtöbbször egyszerűen csak marketingfogásként újabb rendszerkommunikációt fejlesztenek ki, hogy az új vázak a régi vakukkal ne, vagy csak korlátozottan legyenek használhatók. péel nikon, amit én is használok. analógon 3D- TTL egy vakunál, többnél már váltok vissza sima TTL-re, digiten meg csak A módot szoktam. Teljesen ugyanazaz eredmény, többet nem is érdemel. (az I-TTL-t ajnározzák, hogy vezetéknélkül is lehet a vakukat állítgatni a fővakuról, szerintem ez is túllőtt a célon)
Canon: E-TTL II, E-TTL , Nikon: i-TTL, D-TTL Sony Alfa: ADI, P-TTL
Üdv mindenkinek!
Szeretném megkérdezni,hogy mennyivel jobbak (ha egyátalán jobbak) ezek az "ujabb" vakus rendszermegoldások (Pentax:P-TTL / Canon E-TTL II, E-TTL / Nikon: i-TTL,D-TTL / Sony Alfa ADI,P-TTL) mint a sima régi TTL-s megoldás??! Csak azért is mert már olvastam olyan hozzászólásokat is amiben a sima TTL-t jobbnak mondják!Sőt sok ak nem is kedvelik és nem is használják az ujabb megoldásokat!
Azoktol is várok véleményt akik TTL-ről váltottak valamelyik márka ujjabb vakumegoldására!Ők miben látják a külömbséget,az is érdekelne mik a gyakorlati,tapasztalati külömbségek a régi TTL és az ujjabb rendszerek közt (kevésbé exponál alul?megbízhatóbb?direkt vilantásnál jobb?slave funkciók?...stb.)
Valamint mik a tapasztalatotok a Sigma EF500 DG vakukkal kapcsolatban!?
