Jövőre (az egyetem végeztével) szeretnék én is doktori iskolába menni, és úgy gondoltam, néhány amerikai egyetemre is beadom a jelentkezésem. Az ehhez szükséges felvételi, motivációs levél és kismillió egyéb dolog mibenlétét megértettem, egy kitételt azonban nem egészen: "Your application should include complete and official transcripts of all previous college and university work." (Vagy valami hasonló olvasható minden graduate school honlapján.)
Ez indexfénymásolatot (ill. annak angol fordítását) jelenti? Esetleg még valamit mellékelnem kéne? (Diplomám, oklevelem még nincsen, mert nekem még egyszintű a képzés.) Ha valóban indexfénymásolat, bármilyen fordítóirodával lefordíttathatom vagy csak az OFFI (Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda) "elég hiteles"? Esetleg az egyetem maga kellene hogy adjon angol nyelvű kivonatot? (Ezt nem hiszem.)
Egy kapcsolódó probléma: a legtöbb egyetem szeretné, ha megadnám az átlagomat az amerikai GPA rendszer szerint. Nekem (természetesen) ilyen átlagom hivatalosan nincsen (van viszont három másik), de ha összeszedem magam, azért ki bírom számolni. :) Most akkor számoljam ki, és írjam be azt (vállalva, hogy az összes hivatalos papíromon mindenféle más átlagok fognak szerepelni) vagy jelezzem valamilyen nyilvánvaló módon, hogy nekem ilyenem nincsen? (Teszemazt beírhatok egy 0-t.)
Igaz. Valóban erősen kisarkítottam a dolgokat. Én is sok ellenpéldát ismerek. Vannak jó és kevésbé jó témavezetők, vannak akik feladatuknak érzik a hallgatóik felkészítést, vannak néhányan akik kevésbé. Az állásinterjús kommentárt én is megkaptam két-háromszor. Még olyan helyen is, ahol fejlesztésre kerestek embert. Vannak olyan vezetők és HR-esek akiknél majdnemhogy hátrány a Ph.D. (szöszmötölő, ötletelő embereknek érzik őket, akik nem igazán illenek bele a katonás rendszerbe). Ezért inkább a külföldi tanulmányutakat, nemzetközi projekteket, külső munkákat kezdtem hangsúlyozni a CV-ben, nem a 6-8 publikációt, x előadást és hasonlókat, amiket ugye megszoktunk az egyetemi évek alatt a pályázatoknál. Azoktól ui. még ugyanolyan pályakezdőnek tartják az embert, mint a kettes diplomával frissen végzeteket. Végül aztán mégis a kapcsolati tőke felhasználásával találtam meg a megfelelőt :). Lehet, hogy kicsit negatív kicsengése van a fentieknek, de most úgy látom megérte, vagy inkább fogja érni a Ph.D. Később már minden bizonnyal nem lesz időm rá. Jobb azt úgy csinálni, hogy nincs mellette család, munkahely. A levelező és nappali (diploma) közti különbségnél a pénz is lehet motiváló erő, de én azt tapasztaltam, hogy inkább a gyengébb hallgatók választják a levelezőt. Ill. a jobbak inkább kiegészítőként vágnak bele egy nappalis dipi mellett. A Ph.D. estén már kicsit más a helyzet. Azt már nem csak a papírért csinálják. A követelmények adottak a doktori iskolák szabályzatában. A nappalisoké mindenhol szigorúbb. Ami persze nem biztos, hogy ettől jobb vagy nehezebb is (ld. lent).
"Vannak értékes eredményeik, saját cikkeik (nem csak a "divatos", könnyen publikálható területen). Belőlük lesznek a docensek egyetemi tanárok stb., ill. a versenyszférában is megjelennek."
Muhaha, bár máshol már írtam: Állásinterjún hangzott el, még a télen, miután az ürge elolvasta a cvmet: "Hát fiatalember, ez egy szép egyetemi karrier kezdete!" Én meg majdnem leestem a székről :)
Életszemlélet-tudás dolga: Ez erősen tanárfüggő. Konzulensemmel beszélgettemerről régen, mondta, hogy Ő speciel azon az állásponton van, hogy az egyetemnek nem elsősorban konkrét lexikális tudást kell adnia, hanem sokkal inkább szemléletet és gondolkodásmódot. Azt kell "megtanítani", hogy hogyan oldja meg az ember a problémákat magától.
Csak épp a nappali és a levelező között más szempontból is vannak különbségek: pl a pénz....
Aki pl. sok (kettőnél több) Ph.D. hallgatót bevállal, az már jó lehet ilyen szempontból,
Erdekes, amit irsz. Nekem az a tapasztalatom, hogy minel tobb hallgatoja van a temavezetonek, annal nehezebb a (hallgatok) sorsa. Gyakorlatilag kevesebb ideje van veluk foglalkozni.
De ismerek olyan oktatot is, aki rengeteg emberkevel veszi korul magat (jol fizeto kulsos munkakra), de nem PhD hallgato egyik se, csak "tanszeki mernok", mert az itteni Doktori Iskola nem engedi, ecceruen nem adnak neki! (Ugyanis olyan szegyenletes sok ido (6-7 ev) alatt birt atnyomni egy-egy embert, hogy a fonokok ugy dontottek, ne rontsa a statisztikat.) Na ok sincsenek elkenyeztetve.
Ez erősen témavezető függő. Akinek elvileg amúgy is az lenne a feladata, hogy segítse a jelölt munkáját, csak ennek mértékét értelmezik különbözőképpen. Láttam már olyat, szinte semmi érdemi segítséget sem adott vki, de az gyakoribb a fent (lent) írt "betanított munkásként" való alkalmazás. Az illető gyakorlatilag tényleg kutatási tevékenységet folyat, de nem ért belőle sokkal többet mint pl. a technikus, vagy csak a ábrákat készít a "főnök" cikkeihez, előadásihoz (igaz volt aki ezért már Széchenyi ösztöndíjat is kapott, nemcsak Ph.D.-t). Az eredmények értékelést, publikálást, további kutatási irány kijelölését stb. már elvégzik helyette. Ami akár még ideologizálható is a témavezető szerepével, de azért az elég elgondolkodtató, hogy mennyire önálló kreatív embereket nevel ki így az iskola. Több olyan helyet is ismerek ahol elfogadott (sőt általánossá vált) ez a módszer. Ezek felderítésének módszere a következő: Kikeressük az egyetemek leggyengébb szakjait: amelyeket a legkönnyebb elvégezni (felvettek/végzők aránya), és még a bejutási ponthatár is sokat mond, de nem az aktuális, hanem mikor a most végzős évfolyam kezdett. Ezt követően megnézzük, hogy ezekről a szakokról melyik tanszékekre, melyik témavezetőkhöz kerülnek az emberek. Aki pl. sok (kettőnél több) Ph.D. hallgatót bevállal, az már jó lehet ilyen szempontból, de kockázata is van, ezért nem árt kérdezősködni a hallgatói körében. Természetesen van néhány kiemelkedő oktató, akikhez a presztízse miatt mennek többen, de (sajnos) nem ez az általános. Pontosabb, de a kis számú statisztikai minta miatt nem annyira megbízható módszer még annak utána járni, hogy az aspiránsok milyen arányban végeztek nála az elmúlt években. Ha ez több mint 50%, akkor csak az nem végzett ott aki nem akart, vagy nem tudta letenni a nyelvvizsgáit. Persze ez nem jelenti azt, hogy könnyebb Ph.D.-t írni mint diplomát, csak itt is nagyok a követelmények közti különbségek. Még jobb, ha van lehetőség külföldön (egy ottani doktori iskolában, nem a magyar követelmények szerint) Ph.D.-t csinálni. Helyenként meglepően alacsonyak az elvárások. Általában itthon bejutni könnyebb, ott viszont elvégezni. Van ahol még egy árva cikk sem kell hozzá, kb. mint régen a műszaki doktoriknál.
Szerintem az utóbbi időben a Ph.D.-nak két fajta ember áll neki. Az első a bandikaa által is említett "benyomottak" kategória. Ők többnyire az olyan diplomát szerzettekből kerülnek ki amivel nem nagyon lehet elhelyezkedni, vagy rosszabb viszonyok mellett mint a Ph.D. ösztöndíj (gyakorlatilag kényszerpálya, csak nagyobb a presztízse). Amúgy, az ilyen szakról (természetesen erősen általánosítva) az a véleményem, hogy sem szakmailag, sem emberileg nem készítik fel a hallgatókat, ami gyorsan ki is derül az álláskeresés során. Ezért inkább bent maradnak "biorobotnak" (technikusi munkákat végeznek, egyszerűbb oktatási tevékenységeket stb.), mivel fizetni sem kell nekik, és még némi pénzt is hoznak a tanszéknek, önállóan pedig (többnyire) úgysem tudnak dolgozni. Erre a témavezető gyorsan rákészíti a jelöltet (ráírja a nevét egy-két cikkre és elviszi néhány konferenciára), a könnyű szak miatt az átlaga is jobb az esetleg érdemesebb jelölteknél. Így nem is nagyon kell beleszólnia a dologba. Később sem. Mikor a témavezető megírja helyette a cikkeket (gyakran még a dolgozatot is), akkor fog végezni, vagy soha. Velük a topic témája szempontjából nincs több gond. Ők nagyrészt még 50 éves korukban is tanársegédek esetleg adjunktusok lesznek, vagy a közalkalmazotti/köztisztviselői szférában futnak be hasonló karriert (mivel ott nincs verseny, és követelmény). Persze azért vannak kivételek. A második csoportba az elhivatottabbak tartoznak. Nekik nem is a tudományos fokozat a lényeg, hanem szeretnek az adott területtel foglalkozni, kielégíteni az érdeklődésüket, kiélni a kreativitásukat stb. Vannak értékes eredményeik, saját cikkeik (nem csak a "divatos", könnyen publikálható területen). Belőlük lesznek a docensek egyetemi tanárok stb., ill. a versenyszférában is megjelennek. Itt Ph.D. előnye eleinte (40 év alatti tartomány), inkább nagyobb választási lehetőséget jelent a munkák közül. Nem kell "gályának" érezni a munkahelyet, mivel választhatók olyan többnyire jóval érdekesebb feladatok amiket a többiek nem (vagy csak nehezen) tudnak megcsinálni. A főnökök is "hagyják" dolgozni az illetőt, mivel esetenként szakmailag ők sincsenek olyan szinten stb. A fizetésben ez ugyan nem mutatkozik meg jelentősen (vagy egyáltalán nem), de élvezetesebb a munka. Ez persze erősen függ a munkahelytől és a felettesektől is. Általában vagy nagyon nagy, vagy kis céghez kell menni. Fentiek persze igazak az átlagnál jobb Ph.D.-nélküli emberekre is, csak a Ph.D. munka során esetleg ezen lehet még egy kicsit javítani. Szerintem az egyetemeknek, doktori iskoláknak, témavezetőknek ugyanis nem is annyira az oktatás, inkább a nevelés a fontosabb feladatuk. Ha sikerül kialakítaniuk egy jó életszemléletet, az adja az igazi pluszt a többiekkel szemben. Ez oka a nappali és a levelező/esti szakokon diplomát szerzők közti különbségnek is (meg persze az alacsonyabb követelmények) 40 felett, pedig valóban jobban mutat a felsővezetésben egy Ph.D.-val rendelkező ember, mint más azonos jellemzőkkel rendelkező. Itt jön még be egy harmadik csoport, ami gyakorlatilag az elsőhöz tartozik. Mikor 40 táján a már magasabb pozícióban lévők észreveszik, hogy a Ph.D. (ill. manapság ebben a korcsoportban még a műszaki doktori a divat) hiányában elakadnak az előrejutásban, és a feladatik mellett már nincs idejük a tudományos munkára, akkor "vesznek" egyet. Ez általában úgy szokott történni, hogy a egyes feladatokkal külső szakértőket egyetemeket bíznak meg, ők pedig "hálából" ráveszik az illetőt egy-két cikkre, ill. sokszor magából az alkalmazott kutatási tevékenyséből születik a cikk. A védés pedig már csak formalitás.
Na ez jó hosszú lett. :)
Szóval, összefoglalva, aki "suta" annak mindegy, hogy van e Ph.D-je, talán csak az élete lesz egy kicsit kényelmesebb. Aki meg amúgy is jó, és van ilyen fokozata, az talán több lehetőség közül választhat. Fiatalabb korban inkább azonos szinten, idősebb korban pedig magasabb pozíciók is megnyílnak.
Ugyanoda, ahol végeztem tavaly, azaz a Szent István Egyetemre.
Kérdés: Hogy kell megfogalmazni egy cég felé egy mecénáskereső levelet?:)
Arra gondoltam, hogy megkeresem azt a céget, amelynek az egyik termékét igen aktívan használtam a diplomamunkához. Egy német alapítványi cégcsoportról van szó.
A munkahelyem engedi csinálni, persze azzal a feltétellel, hogy nem lehet kihatással a munkám elvégzésére...
Nah. Esemény van :) Felvettek levelezőre.
Most már csak az a kérdés, hogy a cég, ahol elkeztem dolgozni (!), hogyan áll hozzá a dologhoz... Na meg, hogy ki tudom-e fizetni a félévenkénti 100 ropit.....
A felvételi előtt beszélgettem konzulensemmel, hogy mire számíthatok. Megnyugtatott, hogy a nappalit felejtsem el, esélyem nincs a 4-5 publikációval, plusz ofkorsz 5.0 átlaggal rendelkező benyomottakkal szemben...
Mondtam neki, hogy egyrészt a Karon működő másik szakon nagyon könnyű megcsinálni az 5.0 átlagot (Nem véletlenül SZAKKÖR a gúnyneve), sőt egy kicsit valahol strébergyűjteménynek érzem a PhD-t.
Nagy megdöbbenésemre a válasza ez volt: "Sok olyan PhD védésen voltam már, ahol szakmai okokból diplomát nem adtam volna a jelöltnek, nemhogy PhD címet....."
Mindegy. Nekem nem a 2 betű miatt kell (Na jó. Részben igen:) ), nem időhúzásnak kell. Csak be akarom fejezni amit elkezdtem.
Meglátjuk.
Kzt: Megéri-e? Igen. Nagyon szeretném befejezni amit elkezdtem.
Nadamhu: Annyit azért hozzátennék, hogy ez nem egészen alapkutatás volt. Sokkal inkább technológiai fejlesztés, mivel egy tudomásom szerint full új dolgot írtam. Az egyik bíráló annak idején úgy fogalmazott, hogy "A techológiai fejlesztésben valórészvétel miatt a diplomamunka példamutatónak tekinthető".
A masina előállítási költségét pontosan nem tudom, mivel asszem kettő darab létezik belőle. Tippem szerint 8-10e forintnál nem több az anyaga, a munkaidőt nem számítva. Az árat nem is ez dobja meg a kutatóhelyek szempontjából, hanem az, hogy az egyik használt automata eszköz most 550 euro... (ok, ez igazi kutatásban kisnyúl:) )
Meglátjuk. De a phdhoz olyan meló kell, ahol nem ellenzi a cég.
A sokaddiploma es a doktori ket kulonbozo dolog.
A sokaddiplomas valamilyen okbol helyben futja a koreit a kepzesi rendszerben, szvsz ez elegge folosleges. A PhD egyreszt rovidebb mint a sokaddiploma (3-5ev), szakmailag messze magasabb szinvonalu,es a PhDsok jo resze tanit / dolgozik mellette. Pl. ilyen "futobolondok" tanitanak a legtobb egyetemen. Az ervenyesules nezopont kerdese, en jopar phd-st lattam aki elismert szakember (telecom / IT).
Nekem az a tapasztalatom, hogy azok akik tul sok idot toltenek egyetemen (doktori, masod, harmad, otoddiploma) azokkal altalaban valami nem oke. Vagy a vegere teljesen elvesztik a realitas/praktikussag/gazdasagossag erzetuket, vagy soha nem is volt nekik azert nem mertek kilepni az egyetem falai kozul.
Egy kezem osszes ujjara sincs szuksegem ha meg akarom szamolni, hogy sok eves szakmai palyafutasom soran hany "normalis" PhD-ssel talalkoztam akit nem tartottak futobolondnak a hata mogott. Mondjuk nem az egyetemen forgok, hanem a SW "iparban", az egyetemeken oktatok kozott lehet, hogy jobb lenne a statisztika.
Vegul az is lehet, hogy csak az irigyseg beszel belolem, mert rogton a diploma utan en is belekezdtem anno egy PhD megcsinalasaba, de aztan feluton aszontam, hogy lofax az egesz es inkabb elmentem valami hasznosat csinalni. :)
mintsem papirok utan szaladgalni, es azokat lobogtatva fenyezni magam. ennel a PhD lenyegesen tobbet ad, szakmailag is ill. az allaspiacon is.
Hogy az allami penzen valo PhD-zesnek lett -e volna, nos ez mar nem fog kiderulni... Ha 5 ev utan maradsz igyanabban a pozicioban akkor nem. Ha esetleg tovabb akarsz lepni a kovetkezo 10-20 evben akkor elofordulhat hogy megjelenik az igeny tovabbi kepesitesre (PhD, MBA)(reszedrol ill a munkaadod reszerol).
Akkor szerencses ember vagy. Azert altalaban az egyetemi alapkutatas es az eladhato termek kozott a legtobb temaban fenyevnyi kulonbsegek vannak. Ez termeszetes, mashol vannak a hangsulyok.
Inkabb ugy fogalmaznek, hogy probalok inkabb minel tobb szamomra erdekes es hasznos tudast megszerezni, mintsem papirok utan szaladgalni, es azokat lobogtatva fenyezni magam.
Hogy a diplomammal elegedett vagyok - e? Ez alatt nem tudom pontosan mit ertesz. A BME-es informatika szak oktatasi szinvonala szerintem magas. (Legalabbis az volt 5 eve, amikor vegeztem.) Ebbol kovetkezoen a BME-t vegzettek nagy resze megallja a helyet a munkaero piacon. Az MIT-vel nem hasonlitanam ossze, de mindenkeppen eros kozepmezonyben van. Magaval a tantervvel sajnos soha nem voltam elegedett, szerintem es sokan masok szerint is; nem (volt) eleg informatika, tul sok volt az 'analog matek' es egyeb mas mernoki szakmakhoz nelkulozhetetlen targyak.
8+4+5=17 ev tanulas utan ugy gondoltam, hogy a tovabbi tanulasom intezmenyesitett volta teljesen folosleges; eleg onallo vagyok a tovabbi tanulashoz. Ezen kivul bebizonyosodott, hogy az eles piacon azota eltelt 5 evnek volt ertelme. Hogy az allami penzen valo PhD-zesnek lett -e volna, nos ez mar nem fog kiderulni...
Nekem speciel olyan a dipitemam, hogy ha kidolgozom egy PHD kereteben, el lehet adni belole a vilagon 30-40 dbot, darabja 15e euro.... Megeri?:)
Azert csak ennyi db, mert egy nagyon specialis teruleten keszul(ne), talajtani muszerfejlesztes.
Mond neked a university spin-off valamit? Idealis esetben egy PhD soran 3 even at a tema legjobb szakertoi segitenek hogy kidolgozz egy egyedulalloan uj dolgot - ez lehet a szellemi toke a vallalkozashoz. Mo. ill. a BME nem eppen a legjobb pelda ilyen vallalkozasokra Hallottam ilyen professzorok altal alapitott cegekrol amelyek Amerikaban es Nemetorszagban teremnek. De hallottam ugyanugy Amerikabol indulo mammutvallalatokrol, amelyeket az egyetemrol kibukott sracok alapitottak.
Erre leultem magammal beszelgetni: Mivel Magyarorszagon vagyok itt semmi nem ugy mukodik, mint Amerikaban. Ebbol kovetkezik, hogy se az egyetemrol valo kibukassal, sem pedig PhD-vel nem fogok jelentos anyagi profitra szert tenni. Igy hat valasztottam a 3. alternativat: elvegeztem az egyetemet, de PhD nelkul:)
1. Hmmm... Milyen elonyt jelent egy otlet kitalalasaban es kidolgozasaban, majd az uzlet sikereben a Phd? Mond neked a university spin-off valamit? Idealis esetben egy PhD soran 3 even at a tema legjobb szakertoi segitenek hogy kidolgozz egy egyedulalloan uj dolgot - ez lehet a szellemi toke a vallalkozashoz. Mo. ill. a BME nem eppen a legjobb pelda ilyen vallalkozasokra.
2. Negyven ev feletti karriert tervezni huszonevesen, hmmm... En akkorra mar szeretnem az idomet egy tropusi szigeten tolteni egy laptop tarsasagaban. Ez is egy terv...:)
Visszaterve az eredeti temara a PhD ketfelekeppen fizetodik ki:
1) kitalalsz es kidolgozol egy otletet es a kovetkezo 10 evben uzletet csinalsz belole
2) munkavallalokent 40eves kortol folfele tobb pozicio nyilik meg neked mint a kollegaidnak 1. Hmmm... Milyen elonyt jelent egy otlet kitalalasaban es kidolgozasaban, majd az uzlet sikereben a Phd?
2. Negyven ev feletti karriert tervezni huszonevesen, hmmm... En akkorra mar szeretnem az idomet egy tropusi szigeten tolteni egy laptop tarsasagaban.
En soha nem ertettem a Phd megcsinalasanak mozgatorugoit. Egyfajta elismeresre valo torekves biztos van mogotte. Netan egy csipetny sznobizmus is.
Amugy en a sajat BME-s diplomamat Mop.-nak ismerem el. Master of puppets:)
Valóban nem volt egészen pontos, ahogyan én tudom.
Mégis, az Msc vel kapcsolatban igazam van!!!
Idézem:
"
1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról
97. §
(6) A Magyarországon szerzett felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek külföldön az alábbi, angol nyelvű elnevezéseket használhatják a tanulmányi irány megjelölésével:
a) a főiskolai végzettséggel rendelkezők a "Bachelor" (rövidítve: BA, BSc stb.);
b) egyetemi végzettséggel rendelkezők "Master" (rövidítve MA, MSc stb.); c) a doktori (PhD) fokozattal rendelkezők a "Doctor of Philosophy" (rövidítve: PhD);
d) a mesterfokozattal rendelkezők a "Doctor of Liberal Arts" (rövidítve: DLA).
"
Tehát valóban használhatom a Master of Agricultural Sciences megnevezést a végzettségemre.
