Valamikor régen élt egy ember.
Nagy király volt. A törököket többször legyőzte. Igazságossan uralkodott. Magyarország az ő idejében épült, szépült.
Apja nagy hadvezér volt.
A nevét nem mondhatom ki, mert abból a szomszédok miatt, még baj lehet.
Igazából a szelleme a fontos.
Nem is biztos, hogy élt, de amit tanított, az valamilyen szinten elfogadható.
Azt gondolom, a világban van ellentét. Amikor Jézus neve felcsendül, csak az jön elő, ami addig rejtve volt.
Állsz egy ponton. Sok út van körülötted. Nagyon sok, és még egy. De azt sem lehet kizárni. Jön egy ember. Hallottál már erről az útról. Nem akarok ellentétet. Még egy út.
Felnézek. Egy tér közepén állok. Nincs több út.
Nem mozdulok. Értelmetlen. Jobbra, balra? Előre, hátra? Igaz, hamis? Szavak, nincs értelmük.
Magyarország nemcsak a nyugati országokhoz képest, de a posztkommunista országokhoz viszonyítva is kiugróan magas negatív adatokkal büszkélkedhet, így például megdöbbentően magas a dohányzási ráta, de az alkoholfogyasztás, öngyilkosság válás területén sincs okunk a büszkélkedésre. Mindez, az önpusztító életstílus felismerhetetlen jegyei, mihez vezethetőek vissza, ha nem az értékvesztéshez, a kilátástalansághoz, mely jórészt a materializmusnak, ateizmusnak, s az ehhez kapcsolódó szellemi áramlatoknak köszönhetőek. Oroszországban csak tavaly 40.000 alkoholista halt meg, az egyfőre jutó tiszta szesz fogyasztása ott 7.5 liter, a határértéknek tartott 5 literrel szemben.
Budapesten, de bármelyik nagyvárosban az ember semmit nem mer a kocsijában hagyni, így is tartania kell, hogy esetleg a kocsiját ellopják.
Ezzel szemben nézzük meg, hogy mi történik akkor, amikor az emberek engednek Isten munkájának, s a Biblia értékrendjének.
1904-ben Wales-ben ébredés tört ki: az emberek megtértek, s bűneiket megbánva Istenhez fordultak. Ennek az egész társadalomra hatása volt: férfiak imacsoportokat alkottak, s éjszakákat imádkoztak, s az is megtörtént, hogy egy vádlott a tárgyaláson adta át életét Jézusnak, miután a bíró és az esküdtek imádkoztak érte. A bányászok durva nyelvezete annyira megjavult, hogy lovaik már nem értették őket, s ezért nem engedelmeskedtek nekik. Kocsmákat zártak be, a bíróságoknak nem akadt dolguk, s válságstábot hívtak össze, mert a rendőrség is munka nélkül maradt.
Válaszolj őszintén: melyik az idilli állapot? Pszichés állapot valóban a kereszténység, mindenféle következmény nélkül?
Jogos a felvetésed, valóban lehet valami szubjektív, objektívabb, és még objektívabb.
Azonban Istent csakis objektív valóságként lehet elképzelni, valóban amikor Isten kijelenti magát az embernek, csakis egy, az objektívra hasonlító szubjektív képet kap mégis, ami viszont nem baj.
Abból,hogy az emberi gondolkodás soha nem mentes a szubjektivitástól,még nem következik, hogy ne lehetne az objektivitás fokozatai szempontjából különbséget tenni különböző kijelentések között. Különben minden kijelentés - a legabszurdabb is - egyenértékű lenne ismeretértékét tekintve minden egyéb kijelentéssel. Ami mégiscsak különös elképzelés lenne.
Az, hogy "az elmére nem lehet építeni",egyszerűen önellentmondó; mégpedig azért, mert az a döntés, hogy valaki az istenre hagyatkozik,az isteni törvényeket követi, szintén az emberi elme döntése.
gondolom te sem bízol a gondolkodásodban. Az emberi gondolkodás soha sem mentes a szubjektivitásból. Bármi, amire rájössz, az a valóság egyfajta értelmezése, s bármennyire is törekszik az ember az objektivitásra, a következő nemzedék megmutathatja, hogy hol téved.
Valószínűleg, veled is ez fog történni, ha a saját gondolkodásodban bízol. Azt hiszed, neked van igazad, holott csupán elméd diktálja ezt. S lehet, hogy már nem is élsz, amikor emberek esetleg félreérthetetlenül bebizonyítják azt, hogy miben tévedtél. Hidd el, az elmére nem lehet építeni, nem építhetsz semmit, Jézus szavaival: az homok, összedől a házad előbb-utóbb.
Én viszont nem magamra hivatkoztam, s nem is akarok, kétségetelenül tévedhetek, hanem Istenre, s Isten kijelentésére. Isten, a mindenható, aki tőlünk független objektív valóság /VAGYOK AKI VAGYOK -ezzel érdemes lenne nyelvészetileg eljátszani, mivel Isten a létigével definiálja magát, nyelvészetileg is bizonyítható léte/, megbízható.
még egy kérdés: gondolod, hogy olyan jó a keleti szrezeteseken?
igen, valóban mosolyognak egyfolytában, meg halálos nyugalmat színlelve ücsörögnek.
hiszen erre nevelték őket.
keveset mozdulnak ki a kolostorból, tehát nem is láthattak sokat a világból.
megtanították nekik, hogy harmónikusnak kell látszani.
de gondolod, hogy ettől valóban harmónikusabbak is?
neked is lírom egyébként: attól még, hogy az emberek (és ezek szerint te is) nem tudnak jól bánni a szexualitással, attól még nem a szexualitás a rossz, "alantas" dolog.
a nemiség ott van mindenhol, akár tetszik, akár nem. nem az a hibás, hanem az emberek, akik nem tudják kezelni a dolgot.
nem értelek. miért akarsz te ezen túlemelkedni? nincs semmi rossz a gerjedelmeben, csak tudni kell bánnni vel.
ezek szerint te rosszul bánsz vele. ezek szerint sokan rosszul bánnak vele.
de attól még nem a szexualitás a rossz.
én nem akarok "túlemelkedni" rajta.
az eunuchok ezek szerint felsőbbrendűek? őket "nem köti gúzsba a gerjedelem".
gyakorlatilag nemtelenek.
szeretnél olyan lenni, mint ők?
szerintem meg inkább csak egyszerűen tanulj meg élni, bánni a szexualitásoddal, és sokkal jobb lesz neked.
nincs technika. akinek kicsi a gyomra, sokáig bír koplalni. :-)
ennyi.
meg létezik maszturbáció is a világon. legfeljebb nem veri mindenki nagydobra. elég fura lenne, ha a dalai láma beszámolót tartana arról, hogy naponta hányszor veri ki.
ki lehet bírni mindezek nélkül is. de valószínűbb, hogy amit te harmóninikusságnak hiszel náluk, az valójában enerváltság.
nézd, a tesztoszteronszint nagyrész örökletes.
már eleve determinálva vagyunk fogantatásunk óta, hogy emmynire leszünk majd férfiasak nagykorunkban.
van, aki kevésbé férfias agyi struktúrával születik, neki alacsonyabb lesz a tesztosztronszintje, és erős feminin beütésű lesz. ez nem homokosságot jelent, hanem pl. akár erős vallásos érdeklődést, áhítatot.
van, aki macsóbnak születik, és isten helyett egyfolytában a női bugyik körül forognak a gondolatai nagykorában.
értve? :-)
Hozzászólásoddal egyetértek, ám a második felénél én pontosítanék: "Egyedül Isten az, aki legyőzi benned/bennem a gonoszt" - ugyanarról beszélünk, de sokszor a nevek használata indokolatlan kizárólagosságával ellenvéleményt von maga után.
Jézus Krisztust, (attól függyetlenül, hogy hús-vér testben létezett-e vagy sem) szimbólumként értelmezhetjük. Aki keresi/megtalálja azt a szellemet, melyet Ő hirdetett, az közelebb kerül az isteni lényeghez. Ugyanúgy, ahogyan pl. a hermetikus filozófia, vagy a buddhizmus is közelebb visz Istenhez. Nem a nevek a fontosak, mert azok tőlünk származnak. A megnevezhetetlen, de "megtapasztalható" az, ami igazán fontos. Nem a különbségek, hanem az azonosságok, amik előbbre visznek. A nevek ellentéteket szülnek, az ellentétek vért. Véres áldozatra nincs szüksége Istennek.
Finnugor szerető!
Ugyanúgy, ahogy te sem, én sem tudom úgy élni az életemet, hogy a szexualitás ne foglaljon el benne fontos szerepet. De! A nemtelenség szerintem is egy magasabb, szellemi/tudati szintet feltételez. Itt elsősorban az anyagi világon való felemelkedésen van a hangsúly, egy olyan állapotra gondolj, ahol már nem kötnek gúzsba a tested kívánalmai, ahol már könnyen ellen tudsz állni vágyaidnak, gerjedelmednek. Sem én, sem te nem vagyunk ezen a szinten. De nem kell, hogy ez egyből kissebbrendűségi komplexust váltson ki belőled. Még azon a szinten vagyunk, ahol a farok csóvál... Türelem!
fin.sz. tesó!
Valami nagyon nagy polihisztor-tudós-kutató lehetsz, hogy ilyen biztos tények birrtokában vagy...
Egyet kérdezek halkan. A keleti szerzetesek pályája kisgyerekkorukban dől el, amikor még el sem indult a nemi hormontermelés, de nyugaton is már 10-14 éves kor körül jobbára eldől, hogy valaki papi pályát választ. Nem?
Azt mondom, a nyugati papságnál egyébként, talán bizonyos (meglehet, hogy nem is elenyésző) százalékukra igaz lehet, amit írtál. De náluk, ha jól tévedek, nincs is ilyesmi. Sajnos ahogy látom, keresztény dogmarendszerből "kihipózták" a szexuális energiák nemesítésének ősi (ezoterikus) technikáit (tudtommal az okkult kereszténységben, pl Rózsakeresztességnél is megtalálható ez), így szegény nyugati papoknak és szerzeteseknek (hacsak maguktól rá nem jönnek vagy, nem - ahogy írtad - tesztoszteronhiányosak), marad az elfojtás... (és itt megintcsak elérkezünk ahhoz a bizonyos átkos, kényes témához, amibe inkább ne menjünk bele)
Ez az egész egyébként azt hiszem, már inkább a cölibátus-topikba illene...
azt kötve hiszem, hogy harmónikusabbak lennének. legfeljebb annak látszanak. nekik nem okoz gondot a cölbátus, hiszen nincs is akkora igényük a szexre. kisétvágyú ember könnyen böjtöl.
szerintem inkább örülj, hogy benned legalább van valamennyni tesztoszteron.
bár bizonyos tekintetben igazad van, ezek az emberek közelebb állnak az "androgünitáshoz", igen alacsony tesztoszteronszintjüknek köszönhetően.
az alacsony tesztoszteronszint amúgy még nem jelent kapásból impotenciát, csupán gyengébb libidót, szóval olyan "macsótlanságot", erős feminin beütést.
ilyen is van, de nem hiszem, hogy ez felsőbbrendű dolog lenne.
eláruljam? :-)
nos, egy kutatás szerint pl. a papoknak, szerzeteseknek, egyéb sprituális embereknek kirívóan alacsony a tesztoszteronszintjük. (a kivételek általában úgyis az újságok címlapjára kerülnek) :-)
vagyi,s számukra ez egyáltalán nem volt megerőltető, se elfojtásra, se "transzformálásra2 nem volt szükségük. ezért választották ezt a pályát. egy tesztoszteron-túltengéses fickónak eszébe sem jut papnak menni. :-)
Szerintem mindaddig gondod lesz az emberek véleményeivel, amig nem döntessz úgy, hogy mostantól ténylegesen, tisztán csak a másik véleményét nézed önmagában és nem (teszed hozzá) azt, amit beleképzelsz és belemagyarázol...
Nem istenítem, de csodálom azokat, akik (állítólag) képesek elfojtás nélkül kvázi áttranszformálni szexuális energiáikat más (állítólag magasabb szintű) energiákká (taoisták, buddhisták, jógik stb.), úgy hogy (állítólag) sem testi, sem lelki károsodás és kellemetlenség nem éri őket, sőt álítólag sokkal energikusabbak és harmónikusabbak nálunk, szexelgető átalgembereknél.
Ki tudja, talán ők közelednek az androgünitás felé...
még annál is szörnyűbb, mint amit hittem.
ember, szörnyen sajnállak. még az iszonyatosnál is iszonyatosabb nyomor a te lelked. nem kárhozhatsz már el, mivel már a pokolban élsz, és nem is szabadulsz, csak egyre mélyebbre taszítod magadat.
gyógyulást már nem kivánhatok, csak azt, hogy legyen szenvedésed minél rövidebb.
Ui: rám nézve van értelme az életnek. de te ezt nem érheted meg.
Az van. Látom Isten szemével magam. Amit te látsz belőlem, én is látom, sőt még ennél többet is.
Nem magamra nézve élem az életem, mert ez őrület lenne.
Istenre tekintek. Az Ő szeme tiszta, életet ad, megkegyelmez.
Jézusra nézve érdemes csak élni. Se rám nézve, se rád nézve nincs értelme az életnek.
megint te beszélsz a szexualitás ellen, burkoltan valami "alacsonyabbrendű" dologgá minősítve azt.
szóval, te igenis isteníted a nemtelenséget.
de miért?
ne lopd a szövegemet.
nézd, te magyarázkodtál, hogy a szexualitás szellemi csecsemőknek való.
te meg nyilván magasabb szinten állsz. .-)
szóval te magyaráztad a bizonyítványodat. :-)
Az állati ösztönökkel nincs semmi baj. Nem az állati szintre sűllyedt le (fel) az ember, hanem nem azt az életet éli, amit Isten adott a számára.
Én inkább úgy fogalmaznék, hogy mivel az Isten által megtervezett emberi életet nem akarja élni, az állatvilágból vesz magának példát, nem csak a nemiségének a kiélésére.
Ebből jött megszabadítani minket az Úr.
Több? Kevesebb? Mindent csak méricskélsz?
Úgy gondolom, amire te (önmgadadat fényezve) utalni küzködsz, az testi (nemi) érintkezés nélkül is létezik... Hogy több-e vagy kevesebb? Vajon létező fogalmak ezek vagy csökevényes, emberi kényszerképzetek?
Mindesetre úgy vélem, nekünk, akik az állati, ösztön- és vágy-uralt létben leledzünk ezek a dolgok nehezen felfoghatók...
Az emberek jó esetben FÉRFIAK meg NŐK, meg olyan lények, akik lázadnak a nemiségük ellen. Az orvosok sokszor segítettek már életem során, de tudásuk korlátolt, ismeretük véges.
Az agykutatók kevesebbet tudnak, mint a Szív Kutató.
Az a férfi, aki nőként éli az életét, magát nőnek vallja, és nem férfinek és nőnek.
Ugyan ez a helyzet azokkal a nőkkel, akik magukat férfinek vallják.
Valóban nem tehetnek arról, hogy lázadnak Isten ellen. Mindenki aki erre a romlot világra születik, örökli a szüleitől az Isten elleni lázadást.
Nyomorult-e a világ?
Menj le egy koszos kocsmába, vagy menj fel Rózsadombra egy előkelő villába.
Nézzz! Bátran. Látni fogod azokat az embereket, akik nyomorultúl élik az életüket a gonosz kínzásai alatt.
Engem is legyőzhet ez az erő. Egyedül Jézus Krisztus az, aki legyőzte, és legyőzi bennem is a gonoszt.
Hiba az, ha valaki azt gondolja, nincs szüksége megváltásra. Hiba az, ha valaki úgy gondolja, jó.
Hiba az, ha valaki azt hiszi, képes megváltozni.
Úgy hangzott? Tehát úgy értetted! Mert? Mindenki magából indul ki!
Azt mondom, mindenki mindent úgy ért és értelmez, amilyen ő maga, amilyen a lelkivilága.
Neked ezek szerint ilyen... ;)
