... Legyen a Te hited szerint...
Nekem csupán az a véleményem, hogy a bűnös embert is szeretni kll, met ő is Isten gyermeke. Ennél többet ugyanis nem tehetünk. A megtérés hosszú belső út, amit mindenkinek magának kell megtennie.
" Aki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét minden nap s úgy kövessen."
Nézd kedves, én tekintély alapon senki kinyilatkoztatását nem fogadom el. Dombi Ferenc teológiai nézeteit is csak azért fogadtam el, mert A BENSŐMBEN IGAZNAK ÉREZTEM...
Egyébiránt nekem semmi bajom sincs a keresztényekkel egészen odáig, amig a hitük belső erőt ad őnekik és ezt másokra rá nem erőltetik. Ám abban az esetben , amikor már mindenki mást lenéznek, akiknek némileg más a hitük - hát ez már számomra elfogedhatatlan.
... Ember és Isten kapcsolatának az őszinte alázaton kellene alapulnia s ezt az evangélium szellemisége is tükrözi. ( "Aki magát felmagasztalja - megaláztatik" ... "Aki legnagyobb akar lenni köztetek az legyen mindenki szolgája"...) Egyébirán összecsengést a keletieknék is lehet találni. "Légy alázatosabb mint egy fűszál, légy béketűrőbb mint egy fa. Adj meg minden tiszteletet másoknak s ne várj el semmi tiszteletet magad számára"
(Krisna Caitanya).... Mindha maga Jézus mondta volna. Amúgy Jézus sehol sem kérte az ő személyes bálványként való imádását. Pál apostol néhány spekulációja ugyan erre enged következtetni, de ez nem mérvadó...
Nézd, az abszolut igazságot én sem birtokolhatom ezt belátom, ám észérvekkel igyekszem rávilágítani a hozzád hasonlóan "keresztények" - megítélésem szerint destruktív magatartására. Számomra mindenki hite szent és sérthetetlen, de a konkrét megnyilvánulásokban igenis differenciálni kell! Higgy úgy ahogy jónak látod, de azért tiszteld a másik ember hitét is. Megítélésem szerint ez a helyes krisztusi gondolkodás a hitről!
"Csak" Jézus volt az Isten s senki más. "Csak" őáltala üdvözölhetünk. Mindenki más hozzá képest kutya-p...a.
Erről nem tehetek. Egy Mindegyik ellen - Mindegyik Egy ellen. A "Mindegyik" pedig egy felfújt lufi - ld. new age-féle összemosás, aholis Mindegyik egyesíti erejét.
Hát igen, a Biblia bizonyos igéit csoportosítva valóban kiolvasható ilyen jellegű teológia is.
Rendben, de akkor mutass rá arra, hogy Isten hol engedi, hogy másban higgyenek! Legfeljebb elnézte türelmesen. ApCsel. 17,30. Nem idézem, majd ha van kedved, elolvasod.
A Biblia CSAK EGY KÖNYV, BETŰK HALMAZA, MELYBŐL MINDEN KIOLVASHATÓ ÉPPÚGY MINT AZ ELLENKEZŐJE.
Te ezt mondod: CSAK MERNI KELL GONDOLKODNI!!!! Viszont Dombi Atya kijelentését elfogadtad, gondolkodás vagy értelmezés nélkül. Ti. Dombi vagy önnön hite ellen dolgozott (hiszek egy olyan igazságban, ami nem biztos, hogy...), vagy az Istent gúnyolókra mondta ezt. Jó lett volna ezt is megkérdezni tőle. (Szerintem.)
... Eléggé furcsa lenne ugyebár, ha egy szenvedő, éhező s fázó beteg koldushoz azzal állítanánk oda hogy: "Van egy örömhírem számodra, Krisztus meghalt a bűneidért" Mondd, kedves Barátom, mi jó származna mindebből???? Na ugye milyen abszurd!!! Később persze esetleg lehetne prédikálni Krisztusról, Bár szerintem ez teljesen fölösleges.
Kisarkítod a problémát. Itt a fórumon szerintem egyikünk sem tartozik a fázó, éhező koldusok közé. Persze lehet, hogy tévedek. Ez vitafórum. Érvek és ellenérvek csatája. Miért feltételezted rólam, hogy az éhezőket "térítgetném"? Ez az abszurd. A sorrendet jómagam is tudom.
Aki már megtanult szeretni, annak számára teljesen mindegy miben hisz. Meg egyébként is , miért kellene elvenni bárkitől mindazt, ami erőt ad neki???? Ha valaki minden este Diana Istennő szobra előtt borul le százszor s ebből merít erőt az odadó szerető szolgálathoz az vajon miért baj????
(Ez most erős lesz, előre is bocs.) Szóval szerinted a hit csak egy kampó ahhoz, hogy szeretni tudjunk. Ez a new age felfogása. Béke-béke, nem érdekes, hogyan, csak béke-béke... Hogy lehetne béke, amikor eltussolás folyik csendben? Az akar békét, aki "kezdettől fogva embergyilkos"? Aki csak koppintani és maszatolni tud? Béke akkor lesz, amikor lerántjuk a leplet erről.
1. A JÓZAN ÉSZ.
2. A SZENTLÉLEK VEZETÉSE.
Diana szenlelke? Hmmm, mindenesetre érdekes. :)
Egyébiránt is a szerető odaadással bárkit könnyebben meg lehet szólítani, mint Bibliai igék pufogtatásával.
Ebben teljesen egyetértünk. Sokan éppen a pufogtatás miatt távolodnak el Istentől, emberek miatt. Főleg, ha a képmutatás ténye napfényre kerül. Ezért is részesülnek a "tanítók" szigorúbb ítéletben.
Igenis a helyes cselekedet a mérvadó s Jézus igenis elsősorban erkölcsi tanító volt. Azt, hogy hány százalékban volt ember s hány százalékban Isten fölösleges firtatni.
Igen, önmagát valóban meg nem tagadhatja. Azonban nem árt tudni, kitől vesszük az erkölcsöt.
Elég szomorú, hogy teológusok évszázadokik szőrszálhasogattak ezügyben, ahelyett hogy a szegényekkel törődtek volna.
Ezt nem vitatom. Viszont kiegészítem azzal, hogy ez érvényes pl. a tudósok (filozófusok, matematikusok, közgazdászok, csillagászok, evolúcionisták) csoportjaira is.
A tapasztalataim viszont azt mutatják, hogy még mindig erőteljesen az "ószövetség istenét" akarják megélni.
Ha a megélni azt jelenti, hogy imitálni, játszani, akkor egyetértünk. Isten nevével senki nem élhet vissza. Ha viszont az egyedülállóságát és a minden bálvány (vallás-misztérium) felettiségét hirdetve látva őket lett ez a tapasztalatod, akkor itt sajnos szembe kell fordulnom veled. Ugyanis Isten konkrétan elmondta, hogy Ő, JHWH, AKI VAN, ÁBRAHÁM, IZSÁK ÉS JÁKOB ISTENE A TEREMTŐ, NINCSEN RAJTA KÍVÜL MÁS, akit imádhatunk/amiben hihetünk (A szabad akaratot és így a szabad választást azért adta, mert nem marionett-bábokat akart létrehozni). Elválasztotta a világosságot a sötétségtől. Teljesen.
Nincsen olyan, hogy a feketében-egy-kis-fehér-pont-és-fordítva. Vagy ilyen: Azért történik veled, mert rossz voltál egy előző életedben; légy a magad hőse és megmenekülsz (karma-egy igazságtalan, tkp. önüdvözítő vallás - erre még visszatérek). Az ilyen jellegű próbálkozások mind a rosszat, kellemetlenséget, gonoszságot akarják megmagyarázni (és legyőzni). Ha ez így van, JHWH kénytelen-kelletlen kizárja az összes többi lehetséges hiedelmet.
A Biblia nem magyarázkodik. Ahhoz, hogy tudd a jót, nem kell ismerni a rosszat (ez a megszokott, összehasonlításra épülő gondolkodású ember számára viszont elképzelhetetlen). Azonban el kell kerülni, ha már egyszer van.
Továbbmenve, a Krisztus-követés kizárja a többi monoteista vallást is, hasonlóan egy ellentmondást nem tűrő kijelentés által
"Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam. [Zsid 10,19-20]
Jn. 14,7
Ha ismernétek engem, ismernétek az én Atyámat is: mostantól fogva ismeritek őt, és látjátok őt." Éppen ezt igyekszem magyarázni a topic elején.
A keleti elhajlás lényege a túlzott passzivitás a világtól való elvonulás...
Ebben igazad van, az Ige is megerősíti:
Jak. 4,17
Aki tehát tudna jót tenni, de nem teszi: bűne az annak. [Lk 12,47]
A nyugati elhajlás lényege inkább a fanatizmus, a túlzott erőszakoskodás
A módszereken tényleg javítani kellene, de néha elkerülhetetlenül arculvág a mentőöv, amikor feléd dobják...
A világtól elvonuló remete ugyanis másnak nem árt Ez a megtévesztettség felsőfoka. A jótevőt megtagadni, ártalmasnak nevezve összekeverni valami rosszakaróval, a lehetőséget is elzárva magunktól, hogy segítsen. Olyan ez, mint az ejtőernyő zsinórját meg nem húzni. Az viszont teljesen rossz, ha veszni hagyjuk embertársainkat. Nem igaz az, hogy ... a keletiek javára billen a mérleg.
Jöjjön ismét az Ige:
Jak. 5,19
Testvéreim, ha valaki közöttetek eltévelyedik az igazságtól, és megtéríti [visszahívja] valaki,
Jak. 5,20
tudja meg, hogy aki megtérített [visszafordított] egy bűnöst a tévelygés útjáról, megmenti annak a lelkét a haláltól, és sok bűnt elfedez. [Péld 10,12; 1Pt 4,8]
Végül hadd essék néhány szó arról, hogy az üdvösség nem kiérdemelhető, vagy hogy csupán cselekedetek által nem szerezhető meg, hanem éppen a kegyelembe vetett bizalom, hit által kapjuk. Ha valamit az ember tönkretesz, azt nem tudja helyrerakni nyomok nélkül. Képtelen. Még a következő életében sem tudna visszamenni az időben és ott helyreállítani a dolgokat. Erre egyedül Isten képes: Jézus a még el nem követett bűnökért is vállalta az elutasítást, a halált. Az igaz bűnhődött a bűnösért. Megtehette, és megtette.
Ahogy az ige is mondja:
Ef. 2,8
Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; Ef. 2,9
nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék. Ef. 2,10
Kedves ATTEE!
Te mindenáron bibliai igékkel próbálsz bombázni engem, csakhogy van köztünk egy alapvető s egyben áthidalhatatlannak tűnő szakadék. Számomra ugyanis a Biblia eleve NEM SZENTÍRÁS! Legalábbis nem úgy, ahogyan azt Te hiszed. Én azonban szeretnék most egy kicsit visszakanyarodni a kiinduló kérdésfelvetésedhez. Te nyilván ahhoz a csoporthoz tartozol, aki azt vallja, hogy a helyes hit a fontos. "Csak" Jézus volt az Isten s senki más. "Csak" őáltala üdvözölhetünk. Mindenki más hozzá képest kutya-p...a.
Hát igen, a Biblia bizonyos igéit csoportosítva valóban kiolvasható ilyen jellegű teológia is. De könyörgöm, ez is csak egyfajata teória a sok közül!!!!! Számtalan helyen Jézus a helyes cselekedet fontosságát hangsúlyozza. Gondoljunk itt a Máté 25-re, vagy az irgalmas szamaritánus példázatára.... Csupán a Biblia szövege alapján az ilyen koncepciós vitákat nem lehet eldönteni.
Mit lehet tenni ilyen esetben???? Szerencsére a kereszténységnek vannak ma is kiváló prófétái. Számomra Dombi Ferenc Atya útmutatása erre nézve a leginkább elfogadható. Ő a következőt tanítja:
.... A Biblia CSAK EGY KÖNYV, BETŰK HALMAZA, MELYBŐL MINDEN KIOLVASHATÓ ÉPPÚGY MINT AZ ELLENKEZŐJE. Az embernek adatott azonban két fontos natúra:
1. A JÓZAN ÉSZ.
2. A SZENTLÉLEK VEZETÉSE.
Nyilván a józan ész egy vastagabb rostájú szita - a Szenlélek vezetése egy vékonyabb, mely arra való, hogy a józan ész által nehezen felfogható dolgokat megvilágítsa. Vegyük hát górcső alá ezen szempontok alapján az eredeti témafelvetésed. Vajon melyik a magasabbrendű - ahelyes hit, avagy a helyes cselekvés.
Nos minderre nézve számomra calcuttai Teréz Anya tevékenysége a mérvadó. Ő ugyanis egyetlen egy hindut vagy buddhistát nem kívánt kereszténnyé téríteni. Nyilván persze nem értett egyet az ő istenképükkel, DE TISZTELETBEN TARTOTTA!!! Ő a másik emberben , aki éhezik, fázik, s beteg a SZENVEDŐ KRISZTUST LÁTTA. Semmi mást nem akart, csak szolgálni és szeretni őket.
... Eléggé furcsa lenne ugyebár, ha egy szenvedő, éhező s fázó beteg koldushoz azzal állítanánk oda hogy: "Van egy örömhírem számodra, Krisztus meghalt a bűneidért" Mondd, kedves Barátom, mi jó származna mindebből???? Na ugye milyen abszurd!!! Később persze esetleg lehetne prédikálni Krisztusról, Bár szerintem ez teljesen fölösleges. Aki már megtanult szeretni, annak számára teljesen mindegy miben hisz. Meg egyébként is , miért kellene elvenni bárkitől mindazt, ami erőt ad neki???? Ha valaki minden este Diana Istennő szobra előtt borul le százszor s ebből merít erőt az odadó szerető szolgálathoz az vajon miért baj???? Egyébiránt is a szerető odaadással bárkit könnyebben meg lehet szólítani, mint Bibliai igék pufogtatásával. Az emberi természet ugyanis erre fogékony. Ellenérvként legfeljebb annyi hozható fel, hogy a jámbor embereket bizony kihasználhatják. Ez így igaz, de ez ellen kellő emberismerettel védekezni lehet. Amúgy az ilyen mocskos gazemberek igék hatására sem térnének meg....
Amúgy a Biblia alapján az is kiolvasható, hogy a helyes hit mindenki legbelsőbb magánügye. Isten ebben nekünk szabad akaratot adott. ("Vonulj be belső szobádba s az Urad ott hall téged...)
A józan ész által eldöntett hát a nagy kérdés:
Igenis a helyes cselekedet a mérvadó s Jézus igenis elsősorban erkölcsi tanító volt. Azt, hogy hány százalékban volt ember s hány százalékban Isten fölösleges firtatni. Elég szomorú, hogy teológusok évszázadokik szőrszálhasogattak ezügyben, ahelyett hogy a szegényekkel törődtek volna.
Nos látod ilyen egyszerű minden, CSAK MERNI KELL GONDOLKODNI!!!!
Q
Haláltáborban vagyok az éhhalál küszöbén. Lehetőségem adódik ellopnom egy tál ételt valahonnan. Ugye, ha keresztény lennék nem tehetném, hiszen tiltja a "parancsolat".
A
Péld. 6,30
Nem vetik meg a tolvajt, ha azért lop, hogy jóllakjék, mert éhezik;
A kereztények etikájának valóban a jézusi értékrendre kellene épülni - nos ebben teljesen igazad van. A tapasztalataim viszont azt mutatják, hogy még mindig erőteljesen az "ószövetség istenét" akarják megélni.
Nos, ami a keletieket illeti a helyzet öszzetett és bonyolult, mint minden más a világban. A tényleges kinyilatkoztatás szerint éppolyan fontosnak kellene lenni az etikának mint más vallásokban, de a külső formákra sok eseteben valóban több hangsúly tevődik. Én nekem az az alapelvem mindezzel kapcsolatban, hogy bármelyik vallást elsősorban a tényleges kinyilatkoztatások tükrében kell megvizsgálni és nem a híveik által felmutatott példák összképe alapján. De ha már itt tartunk... A keleti elhajlás lényege a túlzott passzivitás a világtól való elvonulás...
A nyugati elhajlás lényege inkább a fanatizmus, a túlzott erőszakoskodás. Természetesen minkettő rossz, de ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy melyik a "kevésbé rossz", akkor még mindig a keletiek javára billen a mérleg. A világtól elvonuló remete ugyanis másnak nem árt - legfeljebb ember és Isten kapcsolatának nem a legszerencsésebb útját választja...
Kedves ATTee!
Szóval úgy gondolod az "igen legyen igen, a nem legyen nem". Hát így első hallásra talán jogos, de a való világ ennél sokkal összetettebb. Már pedig a világot is Isten tartja fenn, azt hiszem ebben egyetérthetünk. Nos képzeljük el a következő helyzetet: Haláltáborban vagyok az éhhalál küszöbén. Lehetőségem adódik ellopnom egy tál ételt valahonnan. Ugye, ha keresztény lennék nem tehetném, hiszen tiltja a "parancsolat". Ezekszerint a kereszténység "istenének" fontosabb lenne ha a parancsolatát betartva éhhalál árán öngyilkos lennék. Hát... ez igencsak furcsa.
Amannyiben ilyen esetben lopnék, ezáltal még nem válnék tolvaj lelkületű emberré... csupán az adott körülményekhez képest a legkevésbé rosszat cselekedném (hiszen a szituáció eleve abszurd, itt már szó sem lehet "jó cselekedetrő")
Hát ennyit...
Nagyon tévedsz, én nem vagyok egyáltalán irígy Jézusra!
Ugyanakkor Buddha, Krisna és Mohamed tanítására is világvallások épültek! Én a keresztényekkel ellentétben az egységtudatot tartom fontosnak és nem a különbözőség tudatot! Szevasz!
"Ne légy ártó lelkületű". Ez bizony többet mond annál, mint a "Ne ölj". Ugyanis lehetséges az, hogy valaki életében valamilyen hatásra esetleg mégiscsak öl (pl. jogos önvédelemből, vagy mondjuk szerencsétlen kényszerből egy háború során), de ettől még ő nem lesz ártó lelkületű, ellenben lehet olyan is aki ugyan senkit sem ölt meg , de az egész élete arról szólt hogy leginkább mindenkinek csak ártott...
Szóval szerinted ölhet - ja, nem akaaarta. Hol itt a magasabb értékrend?
Mt. 5,37
Ellenben a ti beszédetekben az igen legyen igen, a nem pedig nem, ami pedig túlmegy ezen, az a gonosztól van." [ 2Kor 1,17; Jak 5,12]
A mondat végét nem tudom, hogy miért kevered bele a keresztyén erkölcs rovására?
Mt. 7,12
"Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük, mert ez a törvény, és ezt tanítják a próféták." Ebben minden benne van.
Ezt így Jézuson kívül szerinted melyik keleti bölcs fogalmazta így meg? (Nem ám úgy, hogy: Amit nem... azt ne...! - tehát állító és nem tagadó formában?)
A keleti vallások erkölcsének magasabb értékrendje nevében. Ámen. :)
Én nem úgy látom, mintha a keleti vallások az etikára helyeznék a hangsúlyt – ez a megállapításom persze egyáltalán nem jelent értékítéletet.
A keresztények etikája pedig nem a tízparancsolat, hanem Jézus etikája, aki igencsak igyekezett hangsúlyt adni a szándéknak; „…mert a szívből származnak a gonosz gondolatok”, stb…
Én nem vitázni jöttem, bemutattam egy tudós álláspontját, aki a Bibliát nem önmagával magyarázza. Tehát eleve nincs vitaalap, egyszerűen más az axiómarendszer.
Vermes egyébként egy teljes fejezetet szán a könyvében az „ember fia” vita állásának, melyről ő maga is tartott előadást, illetve, amely témáról már kötetek jelentek meg.
Itt magával a kifejezéssel van a probléma, amely korántsem ugyanazt jelenti a kutatók és nyelvészek számára, mint a köztudatban élő eszkhatologikus alak.
Az egyik tudós véleménye ezzel kapcsolatban: „Meggyőződésem, hogy az apokaliptikus ember fia cím modern újítás csupán. A zsidó ember fia cím teljes mértékben ismeretlen volt Jézus és a korai egyház előtt.”
A probléma gyökere abban rejlik – mondja Vermes – hogy az „ember fia” nem görög kifejezés, hanem arámi, és ha van egyáltalán jelentése, akkor azt arámiban kell keresni, majd hosszasan fejtegeti, miért nem egyértelmű a kifejezés jelentése az arámiban.
Akit bővebben érdekel a téma, az a „Jézus és a judaizmus világa” c. könyvben utánanézhet.
Számomra Jézus is csak egy avatár volt...
Egyébként a keleti vallások erkölcsi értékrendje sokkal magasabb rendű, mint a keresztények "parancsolatai" Ott ugyanis a lelkület a döntő s nem a konkrét cselekedet. Valahogy így lehetne mindezt megfogalmazni pl.: "Ne légy ártó lelkületű". Ez bizony többet mond annál, mint a "Ne ölj". Ugyanis lehetséges az, hogy valaki életében valamilyen hatásra esetleg mégiscsak öl (pl. jogos önvédelemből, vagy mondjuk szerencsétlen kényszerből egy háború során), de ettől még ő nem lesz ártó lelkületű, ellenben lehet olyan is aki ugyan senkit sem ölt meg , de az egész élete arról szólt hogy leginkább mindenkinek csak ártott...
A szándék etika mindenesetben magasabb rendű a cselekedeteken alapuló etikánál, s a keleti vallások egyértelműen ezt hangsúlyozzák ki!!!!
A hívő keresztények legfőbb újszövetségi forrása az elmúlt évszázadokhoz hasonlóan ma sem elsősorban Márk, Máté és Lukács, és a bennük megjelenő, még földi Jézus, hanem az egyházhoz tartozó személyek által az évszázadok során megfogalmazott elméletek, melyeknek középpontjában János evangéliuma (főként az örök Ige, amely testté lett), és még inkább Pál levelei (a halál, a bűnbánat és a feltámadás drámai megjelenítése) állnak.
A galileai embert elhomályosítja Krisztus, aki Pál és János irataiban elindult az istenné válás útján.
A szinoptikusok is mind Jézus istenségét (istenfiúságát) igazolják:
Mt. 26,63
Jézus azonban hallgatott. A főpap ekkor azt mondta neki: "Az élő Istenre kényszerítelek, mondd meg nekünk, vajon te vagy-e a Krisztus, az Isten Fia!"
Mt. 26,64
Jézus ekkor így felelt: "Te mondtad. Sőt azt mondom nektek: mostantól fogva meglátjátok az Emberfiát, amint a Hatalmas jobbján ül, és eljön az ég felhőin." [Dán 7,13; ApCsel 7,56]
(Az u.fo. elég ratyin fogalmaz. Hogy többet lássunk:
Mt. 26,64
"Yes, it is as you say"-Jesus replied. -a New Internat. Version szerint)
Nos, t. Vermes úr, ez se nem Jancsi, se nem Pali?
Ha van erre magyarázata, megköszönném, ha betennéd.
Hogy Vermes hogyan vélekedett Jézus feltámadásáról és istenségéről, az a következő soraiból kiderül:
„Hiszek az egy Istenben,
mindenható Atyában,
mennynek és földnek Teremtőjében.
És Jézus Krisztusban, az ő egyszülött Fiában,
a mi Urunkban; aki fogantatott Szentlélektől,
született Szűz Máriától;
szenvedett Poncius Pilátus alatt;
megfeszítették, meghalt és eltemettették.
Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül;
fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján;
onnan jön el ítélni élőket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben.
Hiszem a katolikus Anyaszentegyházat.
Vallom az egy keresztséget a bűnök bocsánatát,
várom a holtak föltámadását és az eljövendő
örök életet. Ámen.
A történeti Jézus számára a keresztény hitvallás első három és utolsó két sora ismerősen csengene, a többi sor tartalmát azonban kétségkívül értetlenül szemlélné.
A bennük foglalt eszméknek ugyanis láthatólag vajmi kevés köze van ahhoz a valláshoz, amelyet ő hirdetett és gyakorolt.
És mégis éppen ezek a tanok, Krisztus örökkévaló isteni státusa és testi értelemben vett feltámadása, az egész emberiség megváltása az ő kereszthalála által, az ő felmagasztalása, és mindenekfelett a Szentháromság, vagyis az Atya, a Fiú és a Szentlélek egysége alkotják az alapját annak a hitnek, amelynek állítólag ő volt a tervezője.
A hívő keresztények legfőbb újszövetségi forrása az elmúlt évszázadokhoz hasonlóan ma sem elsősorban Márk, Máté és Lukács, és a bennük megjelenő, még földi Jézus, hanem az egyházhoz tartozó személyek által az évszázadok során megfogalmazott elméletek, melyeknek középpontjában János evangéliuma (főként az örök Ige, amely testté lett), és még inkább Pál levelei (a halál, a bűnbánat és a feltámadás drámai megjelenítése) állnak.
A galileai embert elhomályosítja Krisztus, aki Pál és János irataiban elindult az istenné válás útján.”
Itt érdemes megnézni a táblázatban "Az erkölcs természete" sort. Eszerint a deizmuson kívül mindenhol relatív az erkölcs, csak ott abszolút. Egy abszolút erkölcsöt tanító Krisztus nekem többet jelent egy relatív erkölöt tanító Krsnánál.
Pedig mi a Fiunak "meghívott" testvérei vagyunk, Atyánk pedig nem tesz különbséget köztünk és a Fia között.
Azért ehhez leene 1-2 szavam.
Ézs. 9,5
Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az ő vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme! [2Sám 7,12-13; 2Kir 19,31; Zsolt 72,1-17; 132,11; Ézs 1,27; 11,1-5; 37,32; Jer 23,5-6; Dán 7,14; Mik 4,3. 7; 5,1; Lk 1,32-33; 2,10-11; Jn 12,34; ApCsel 2,30]
Továbbá:
Mt. 22,42
"Mi a véleményetek a Krisztusról? Kinek a fia?" Ezt felelték: "Dávidé."
Mt. 22,43
Majd újabb kérdést tett fel nekik: "Hogyan nevezheti akkor Dávid a Lélek által Urának, amikor ezt mondja:
Mt. 22,44
Így szól az Úr az én uramhoz: Ülj az én jobbomra, amíg lábad alá nem vetem ellenségeidet. [Zsolt 110,1; ApCsel 2,34-35; Zsid 1,13]
Mt. 22,45
Ha tehát Dávid Urának szólítja őt, miképpen lehet a Fia?"
Nos, itt ki Dávid ura (kisbetűvel)?
A válasz:
Jn. 8,58
Jézus így felelt nekik: "Bizony, bizony, mondom néktek, mielőtt Ábrahám lett volna: én vagyok." [ 8,24]
Ez a Szentáromságot nem értő emberek tipikus kérdése.
Pedig tök eccerű ez a szentháromságosdi is. Atya elküldte Jézust példaképül. Jézus pedig elküldte a Szellemet (Lelket) vigasztalóul, miután "itthagyott" minket.
big4: ha érdekel, az én hitvallásom szerint (ami még mindig alakulóban), Jézus azokhoz küldetett, akik Istent a "Mennyei Atya" aspektusán keresztül tudják megragadni. De ez sem maga a "Teljesség", hiszen az emberi ész számára az felfoghatatlan.
Kedves aTTee!
Föl kell hívjam figyelmed nagymérvű tájékozatlanságodra. Azt állítod ugyanis csak Jézus mondta magáról hogy "isten". Olvasd el a Bhagavad Gitát, ott Krisna többször jelenti ki Magáról hogy Ő AZ ISTEN!...
Egyébként szerintem is több volt Jézus, mint erkölcsi tanító, de a legfontosabb mégis a lelkülete és magatartásmintája amit az emberiségnek üzent. Ha valami egyáltalán megválthatja a világot, akkor csak ez lehet. Mindenféle "vallás" és "hit" ugyanis a Sátán találmánya s csak arra jó hogy az emberek hajba kapjanak különböző "teóriák" miatt. A vallás és a hit legyen magánügy - az erkölcs közügy! Számomra ez Jézus tanításának lényege!!!
