Isten tulajdonsága az, hogy végtelen, de ezzel még nem definiáltam - nem is lehet... (Isten túl egyszerű lenne, ha egy Iván Gábor tudná definiálni.)
Akkor definiáltam volna, ha minden tulajdonságát le tudtam volna írni.
Viszont van az én Istenemnek, Ábrahám, Izsák és Jákób Istenének egy jellemző és kirívó tulajdonsága a többi materiális isten-def (univerzum, ezoteria, mindenben jelenlevő stb.)közül:Ő az Igazság, amely szeret.
Hadd idézzek egy amerikai graffitit:
Ha az emberi agy olyan eegyszerű lenne, hogy azt megérthessük, akkor túl egyszerűek lennénk ahhoz, hogy ezt megtehessük.
Gábor, kérésed, hogy definiáljuk Istent, tehát akkor jogos, ha előbb leírod az emberi agyat.
Egy mondatodon belül ellen tudsz mondani önmagadnak. Azt írod, hogy az ember nem definiálhatja a végtelen Istent. Úgy tagadod a definiálás lehetőségét, hogy közben definiálsz.
Gratula a következetes és logikus magatartásodhoz:-)
Kössz a lesületlenségezést, Gábor. Mi vagy te, Jupiter? Én nem ilyen hangon szólok hozzád.
"Mint látható, az ember tudásbázisa véges; mindig abból következtet, amit tapasztalt, de többet (logikusan) mondani nem tud..."
Már mérne tudna a tapasztalton tul logikus dolgokat mondani? Tud és teszi, nap, mint nap. A tapasztalatokból levont logikus következtetések szintén a valóság részei.
Sületlenség ugyanazt írni, mint ellenfeled, és azt mondani, hogy sületlenség, amit ellenfeled írt... :)
Te uazt írod, mint én, hogy: csak arra támaszkodhatsz értelmeddel, amit MEGTAPASZTALTÁL, és ebből vezetsz le dolgokat. NEM TUDSZ HOZZÁADNI, csak következtetni. A többet mondani nálam azt jelentette, hogy hozzátenni. Megtapasztalod a nappalt, az éjszakét, az embereket, az emberek gondolkozását, világ törvényeit. Az 5 érzéxerveddel mindent felfox, amit tudsz, majd kiszűröd, ami kell. Már ez sem ad tehát teljes képet a "Mátrixról", amiben élsz.
Mondok valamit, amitől összedől a logikád :)
Először is, a 6. szabályodat olvasd el. Ha őszintén odafordulsz, és kéred a -nem az általad "definiált",- Istent -,nem is azt, amelyekről véges tudatod esetleg dezinfót szűrt le-, megmutatja magát. Mindegy, mit mondasz róla, felül fogja múlni minden elméletedet. Csak Neked.
Te, szerinted én hülye vagyok? Hobbiból fárasztalak Téged, és szenvedem el, hogy nem akarsz megérteni? Nem azért teszem ezt, mert hasonló helyzetből jövök, mint amiben most Te vagy? (Bár, beismerem, én nyíltan vallottam, hogy ateista vagyok.) Félsz egy Nálad intelligensebb lénytől, ugy-e? Ciki... Akkor lennél intelligens, ha nem félnél Tőle. Hiszen Te is az okosabbtól tanulsz, nem? Ha nem, akkor nincs min vitatkoznunk.
Üdv,
ATTee, (akit nem tudsz kihozni a sodrából. :) )
Írtál ám egy csomó sületlenséget és önellentmondást:
"Mint látható, az ember tudásbázisa véges; mindig abból következtet, amit tapasztalt, de többet (logikusan) mondani nem tud. Egy véges ember ezért nem is definálhatja a (ne köss belém, ezt az egyet biztosra vehetjük:) végtelen Isten fogalmát"
Már mérne tudna a tapasztalton tul logikus dolgokat mondani? Tud és teszi, nap, mint nap. A tapasztalatokból levont logikus következtetések szintén a valóság részei.
A második mondatod egyenesen vicces: Istent végtelenként definiálod, aminek persze önmagában semmi értelme nincs, és a definiálásod után nyugodtan kijelented, hogy nem lehet definiálni. Röhejes vagy:-))))
"Te csak akkor bizonyulsz igaznak, ha dt=végtelen ideig nincs cáfolat"
- EZ is mekorra ökörség. Ha valami müködik az már attól a perctől igaz. Ja és ilyen alapon mi is van a bibliában leirt Istennel? Az ott leírt Isten szépen meg lett céfolva és ráadásul még a végtelen ideig történő próbát sem állta ki:-)
"Ezek után a vallásokról annyit, hogy mivel azok emberek leképzései a végtelenről, a nem-láthatóról, világos, hogy számunkra tele van ellentmondással."
Ez a mondat is egy sületlenség. A végtelen csak egy elvont absztrakt jelző, önmagában semmi értelme nincs. Igy nem is kell róla több tudásunknak lennie. Amit tudni kell róla már tudjuk.
"Vannak emberek, akik megtapasztaltak valamit az Élő Istenből. Ennek megfelelően írják le Isten tulajdonságait..."
Úgye-ugye?:-) Azt állítod nem lehet definiálni, de még is azt teszed:-) Követketesség? Aztán már el is döntöd, hogy melyik a helyes és melyik a helytelen leírás. Miből tudod eldönteni. Csak nem Ismetred Istent még is?
"Isten nálunk magasabb intelligenciával bíró lény, aki számunkra látszólag ellentmondásos dolgokat cselekedhet"
_ez micsoda is? Azt állítod nem ismered, nem lehet definiáélni és még is konkrét állításokat fogalmazol meg róla. Röhej:-)
A többit meg hagyom is mert annyira nevetséges. Persze, hogy a fingás sem egyenlő a nagy boommal, de ettől még a ne bonyolitsd felesleges entitásokkal a rendszert elv érvényes. Occam borotvájának elvét írja le a magyar mese a kőlevesről. Ami a mesében a kő a levesben, az Isten a világban. Felesleges entitás. Nyugodtan eldobható, mert a leves, vagy a világ még nélküle is pont ugyan az marad.
há me' úgy döntöttem, legyen minden témakörhöz/hangulathoz egy nick-em:)
(na jó, eleinte nem vállaltam, me' nem akartam anyázást átvinni az első nick-emre; most meg úgy állok hozzá, küzdjön picit, aki vissza akarja fejteni)
meg magaménak akarom tudni az összes nick-ötletemet:)
Szerintem tudod a választ, de azé leírom:
ál-nick (nálam) az, amikor egy huncut valaki NEM írja oda az "adatok"-hoz, hogy ez a nick, ennek és ennek az embernek másik nick-je, hanem úgy tesz, mintha más személy jelentkezne be (asszem van, aki fika-nick nek is hívja) és a hozzászólásaiból sem derül ki és nem is ismeri el a topic-okban sem a disznóságot. (pl. Spenderről ugyebár lehet tudni -legalábbis úgy látom és remélem - hogy melyik nicken ír)
Szóval gyaníthatóan van az Indexen néhány olyan krapi, aki napestIG ebből űz fedettpályás olimpiát. :)
Így hát nem rád vonatkozik.
(monnyuk nálad sem értem hogy miért váltogatod...)
"Isten attól Isten, hogy örökkévaló, mindenható, végtelen"
ezek nem definíciók, csak vélemények:)
örökkévaló/mindenható/végtelen (főként ez utóbbi attribútumról esett szó) része/teremtménye is lehet örökkévaló/mindenható/végtelen, egyébként is, mit tudjuk mi, mit jelent egy isten számára az, hogy örökkévaló? kik vagyunk mi, hogy eldöntsük?
affenébe, kezdem érezni az ilyen érvelés (vonz)erejét; tudom, hogy csúsztatok, de mégis olyan hitelesnek tűnik... Már tudom, miért használja az, akinek nem adatik más:)
Tökéletes gondolatmenet, megtalálható benne minden arra vonatkozóan, hogyan lehet bármit bebizonyítani, amit éppen kedvünk tart.
Benne van az is, hogy bármit megtehetsz az Isten nevében, hiszen az ő útjai kifürkészhetetlenek, és hát éppen annak az embernek a vérét/pénzét akarja, én hallottam, bizony! De csupán magasabb szempontok alapján.
De akkor milyen alapon mondod, hogy nincs felette Karakutty, aki még végtelenebb?
Csak kár, hogy a topic nem erről szól. De azért válaszolok egy-két mondatodra, már amennyire tőlem telik.
Az Isten definiálásához:
Az ember véges lény. Definiálni tehát csak azt tud, amit ismer, amiről tudomást szerzett: a környezeti hatásokról. Ezt megerősítik Stuart J. Russel-Peter Norvig: Mesterséges intelligencia c. könyvében leírt Gondolkodás Törvénye is. Ez összefoglalva, kb.:
Arisztotelész megkísérelte a "helyes gondolkodás" - azaz a megcáfolhatatlan következtetési folyamat törvényekbe foglalását (szillogizmus). Eszerint: Premissza+Következtetési séma=Helyes következmény...
Tehát van egy tudásbázisunk, amit tapasztalatunkból szereztünk (pl. Isten nélküli világ), következtetünk valamire (nincs Isten), s a következtetésből leszűrhetjük a helyes következményt (tényleg nincs Isten, nem is várható, hogy megtapasztalhatom, milyen Ő). Igen, de ha valamilyen későbbi körülmény megcáfolja vagy kiegészíti a tudásbázisban felgyülemlett információkat (pl. Isten szólít), az egész eddig alkotott rendszer összedől. [Ez a gondolkodásrendszer viszi előre a tudományt is: a tudományok is úgy fejlődtek, hogy elméletek jöttek-mentek, kiegészültek-letisztultak.]
Mint látható, az ember tudásbázisa véges; mindig abból következtet, amit tapasztalt, de többet (logikusan) mondani nem tud. Egy véges ember ezért nem is definálhatja a (ne köss belém, ezt az egyet biztosra vehetjük:) végtelen Isten fogalmát.
Tehát akkor határozzuk meg "Isten"-t: Ebben a szakaszban leírsz egy csomó kifejezést és teóriát, hogy az emberek mit érternek az isten szón. Mint az előző okfejtésemből látszik, Unió (ember_1..ember_n) {Véges tudás} = {Véges tudás} kizáróvagy {Önellentmondás}. Ez nyilvánvaló: pl. Te azt mondod, hogy minden toll feketén ír. Én meg azt, hogy már láttam kéken író tollat is. Ez a két információ kettőnk tudásának ellentmondásához vezet. Neked kevesebb az esélyed, ha vesszük a cáfolat idejének bekövetkeztének eloszlását. Te csak akkor bizonyulsz igaznak, ha dt=végtelen ideig nincs cáfolat. Idehozhatod elém a világ összes fekete tollát, engem nem győzöl meg, mert már láttam kéket! Én viszont ráérek, úgyis igazam (bocs a két kisbetűért) van, aztám fogom, megunom hiábavaló erölködésedet, és előveszem a kék tollamat. Kb ennyi az ateizmus túlélési esélye (dt=véges). Isten megcáfolja személyenként (pl bennem is ezt tette) az ateizmust, az ateisták viszont fordítva ezt már nem tehetik meg. De n ember tudása (n tart a végtelenhez) egy istenről, mint fogalomról is kevés. Összetehetik, amijük van, de nem az Élő Istent fogják megkapni végeredményül. Például, mi lenne, ha én Téged, mint élő individumot definiálnálak a magam módján? Előítéletet alkotnék Rólad. De ezt nem tehetem, ha hiszem, hogy az igazság abszolút: Te vagy, aki vagy, én meg nem tudhatok meg Rólad mindent.
Ezek után a vallásokról annyit, hogy mivel azok emberek leképzései a végtelenről, a nem-láthatóról, világos, hogy számunkra tele van ellentmondással. Két fajta ellentmondást tudnék említeni:
Az egyik Vannak emberek, akik megtapasztaltak valamit az Élő Istenből. Ennek megfelelően írják le Isten tulajdonságait. Aztán pedig vannak olyan emberek, akik eleve máshogy, a MAGUK szájízének megfelelően, kényükre-kedvükre definiálják az isten fogalmat (Karakutty, Zarahurmara, Micimackó, érzelmek, ezotéria). Nyilván a kettő ellentmondásba torkollik.
A másik Isten nálunk magasabb intelligenciával bíró lény, aki számunkra látszólag ellentmondásos dolgokat cselekedhet. (Egy kisgyerek nem tudja, hogy az apja mikor, miért és mit tesz). Csak egy egyszerű példa: P prófétának azt mondta Isten, menjen Keletre, Q prófétának meg azt, hogy menjen Nyugatra. Ettől még Isten nem került ellentmondásba, hiszen mindkettőre más feladatot bízott. A Te példád hasonló: az, hogy egyszer városokat pusztít ki, azt jelenti, hogy "Igazsága látható", az, hogy Jézus meghalt a kereszten, majd feltámadt és az örök életre hívott, meg azt jelenti: "Szeretete átkarol". Mellesleg szerintem gyenge fogalmad lehet a halál értelméről. Te csak azt látod, hogy kipuszította a városok lakóit, de azt már nem, hogy Jézus még értük is lement a Pokolba. Mint tudod, "Historia est magistra vitae", az ember a történelemől tanul. Isten jól tudja ezt, az idő a hatalmában van: Látta, hogy ők nem jó úton jártak (bujaság, törvénykezés, emberáldozat, bálványimádás), ezért véget vetett ennek. De már akkor tudta, hogy nekik is lesz megváltásuk. A bűn zsoldja a halál, de Jézus legyőzte a halált. Érthető? (Az utókor ennek ellenére sajnos mégsem tanult -nem akart tanulni- a hibákból.)
Szumma szummárum, az, ami számunkra ellentmondásnak tűnik, nem az Isten gyengéje, hanem a miénk, mivel nem ismerjük Őt, vagy talán nem is akarjuk ismerni. (De jó, hogy vannak nők... Őket is néha elég nehéz megérteni...)
Occam borotvája
Ki bizonyította be Occam borotvájának, a szükséges egyszerűségnek a törvényét? Az érvelésed kissé hibádzik, miszerint "Ha világmindenségnek szüksége van teremtőre, akkor a logika szabályai szerint "Isten"-nek is szüksége van egy teremtőre. " Ez az abdukció tipikus esete, amiről logikailag levezethető, hogy hibás. (Nátha->Köhögés, de Köhögés-/->Nátha, mert lehet egy Félrenyeés->Köhögés ok-okozat is, ahol Nátha<-/->Félrenyelés...) Nézzük meg Isten mélységeit és magasságait. Nézzük pl a fraktálokat: azok olyan entitások, matematikai görbék, amelyek nem véges, hanem tört dimenzióval (pl a Koch-görbéé 1,26) rendelkeznek, és az önhasonlóság szabályát követik. Van egy szakaszod. Megharmadolod egyenlő arányban. A középső szakaszt felcseréled egy egyenlőszárú háromszöggel, s a szakasszal párhuzamos szakaszt elhagyod, valahogy így: _/\_. Ezt az eljárást veszed a többi szakaszon is (végtelenszer). Hát a világ épp elég ilyen fraktálból épül fel. Ez a tört dimenzió sem egyszerű, hát még Isten dimenziói. Attól, hogy a világnak van kezdete, miért általánosítjuk ki ugyanezt Istenre? Számunkra oly természetes, hogy mindennek van "eleje", meg "vége". Miért? Mert a tudásbázisunkba ez van beleégetve. Ez pedig tudjuk, véges és tökéletlen.
A "definiálás" egy idegen szó, nem más, mint valaminek a meghatározása. Tehát meghatározzuk valaminek a legfőbb ismérveit, amely által össze nem téveszthetővé válik más egyéb dolgokkal. Miért is van szükség az általunk használt szavak definiálására? Mert a definiálás hiányában értelmetlenné válik az emberek párbeszéde, a kommunikációja, hiszen egy adott szón nem tudja az egyik fél, hogy mit ért a másik.
Egy példa „Isten” definiálásának szükségességére: „Isten”, egy az ezt a szót nem használó ember, vagy embercsoport számára semmit sem jelent. Hasonlóan, mint az általam példának felhozott Karakutty szó sem jelentett senkinek semmit, amíg nem definiáltam. Persze a mindenek előtt lévő, határtalan Karakuttyot, mint „Isten” teremtőjét már egyre többen ismerik, de itt van például Zarahurmara, akit szerintem rajtam kívül tényleg keveseknek jelent valamit. Tehát beszéljen nekem valaki Zarahurmaráról, vagy döntse el, hogy létezik-e, vagy nem, definiálás nélkül. Aligha hiszem, hogy ez menni fog. Tehát ezért kell „Isten” szót is definiálni.
„Isten” szó tudományos igényű definiálása; A tudományos bizonyításnak és a logikus gondolkozásnak bizonyos szabályszerűségei vannak, amit a vallások és sokszor a filozófusok sem tartanak be. Ez alapvetően nem baj, hiszen a Micimackó rajzfilmektől sem várjuk el, hogy tudományos igényűek legyenek. Tehát a vallások is jellemzően ezért logikátlanok és tele vannak belső önellentmondásokkal. A tudományos bizonyítás szabályai szerint viszont addig egy elméletet, nem szabad elfogadni, amíg a belső önellentmondásait nem tudtuk feloldani. Ezért „Isten” tudományos igényű, vagy logikus definíciójában nem lehetnek önellentmondások, és meg kell felelnie a legszélesebb körű, mások által képzett „Isten” definíciókkal.
Tehát akkor határozzuk meg "Isten"-t. Keressük meg és írjuk össze, hogy mi "Isten" és mi biztosan nem "Isten". Ha ezt nem tesszük meg, akkor bizony "Isten" bármi lehetne, akár zsíros kenyér is, mint az egyik Internetes vallás, filozófia fórumon nagyon bölcsen megjegyezték. Másrész valamiről eldönteni, hogy létezik-e, vagy sem, csak akkor lehetséges, ha előbb megmondjuk arról a valamiről, hogy mi is egyáltalán, mik az ismérvei. Tehát hogyan is lehet "Isten"-t meghatározni?
1. Az a szó, hogy "Isten" biztosan létezik, tehát egyszer valaki kitalálta ezt a szót.
2. Mivel ez már elég régen lehetet, eléggé nehéz lenne a személyt, vagy személyeket meglelni.
3. Tehát meg kell vizsgálnunk, hogy akik manapság használják ezt a szót, mit értenek alatta.
4. Ezt úgy tehetjük meg, hogy megkérdezzük az "Isten" szót használókat, és megnézünk néhány lexikont.
5. Ezt két éves gyűjtőmunkával megtettük és jelenleg 131 nagyon különböző "Isten" meghatározásunk gyűlt össze. Lásd: (www.p-dox.hu/istendef/istendef.htm)
6. Hogyan tudjuk a 131 egymástól nagyon különböző meghatározásból leszűrni "Isten" valódi meghatározását?
Mit lehet tenni ezekkel a mindenfajta cenzúrázás nélküli, "Isten" definíciókkal?
1. Legelőször a halmazelmélet alapján igyekezzünk azonos és gyakran előforduló elemeket keresni, de ezzel sehova sem jutottunk, mert túlságosan eltérőek az "Isten" definíciók.
2. Igyekezzük kiszűrni a jónak vélt definíciókat és elemezzük azokat. Ezzel sem jutottunk sokra, hiszen a legtöbb definíció, vagy eleve önellentmondásos, vagy logikai hibák vannak benne, továbbá mi alapján is dönthetnénk el, hogy mi a jónak vélt, és mi az, ami nem az.
3. Állítsunk fel mi magunk új teóriákat és elemezzük, hogy azok közül melyik felel meg az a különböző definíciók közül a legtöbbnek.
Tehát a teóriák;
Kérem nem megdöbbenni a szokatlan kifejezéseken, mert a tudományos bizonyítás és a logikai láncok felállítása miatt szükség van ezen példákra. Jelenleg teóriákat állítottunk fel "Isten"-re. Ezek a következők;
"Isten" az a valami, ami a világmindenséget teremtette.
"Isten" csak egy kitalált figura, akár csak Micimackó.
"Isten" létezik és a mindenek előtt lévő határtalan Karakutty teremtette az igazsággal együtt jókedvében.
„Isten” az, amit a biblia nevű könyvben leírnak.
"Isten" csak egy paradoxon (paradoxon: Önellentmondás, nem eldönthető, logikailag önmagába kanyarodó dolog)
"Isten" a legnagyobb para jelenség. Para jelenség: olyan működő, vagy annak vélt tényleges folyamat, vagy dolog, amelyre még nem létezik tudományos magyarázat. Például: Hogyan lehet mezítláb sértetlenül átmenni izzó parázsszőnyegen.
"Isten" egyes emberek és embercsoportok tudatában és tudattalanjában lévő speciális érzésforma, érzelemtípus, amivel a világ és az élet keletkezését, felépítését, működését próbálják meg elképzelten és logikátlanul magyarázni.
Elemzések:
I. teória
"Isten” a világmindenség teremtője
1. A világmindenség fogalmát tisztázni kellene. No de ettől most tekintsünk el.
2. A világmindenségnek miért lenne szüksége teremtőre?
3. Ha világmindenségnek szüksége van teremtőre, akkor a logika szabályai szerint "Isten"-nek is szüksége van egy teremtőre.
4. Ha "Isten"-nek nincs szüksége teremtőre, akkor a világmindenségnek sincs szüksége teremtőre.
5. Tehát "Isten" nem egyszerűsíti, hanem bonyolítja a világ megérthetőségét és Occam borotvájának elvét véve elvethető.
Kb. ennyi a természettudományos bizonyítás, az érthetőség miatt nagyon leegyszerűsítve.
II. teória
"Isten" csak egy kitalált „figura”, akár csak Micimackó.
Nagyon sok érv szól e teória mellett, hiszen több adat szerint egyértelműnek látszik, hogy „Isten” „figuráját” is az emberek teremtették. Akárcsak Micimackóét. Viszont Micimackó rajzfigurában vannak olyan sajátosságok, amelyek mégis egyben tartják a kitalált figurát, Isten pedig annyira sokrétű, hogy nem egyértelmű az egyik ember számára a másik jelképrendszere. Tehát Micimackót bizonyos sajátosságok között könnyű felismerni, de „Isten”-nel ez nincs így.
III. teória;
"Isten" létezik és a mindenek előtt lévő határtalan Karakutty teremtette
az igazsággal együtt jókedvében.
Ez egy igazi logikai hurok, hiszen Karakutty létét csak „Isten” létével együtt lehetne megcáfolni. (vagy megerősíteni) Ha „Isten” létezik, akkor Karakuttynak is léteznie szükséges. Igaz ebben az esetben, ebben a logikai körben, sem „Isten”-ről, sem Karakuttyról nem tudtunk meg semmi lényegeset, de jól feladtuk a leckét vele Karakutty létének cáfolhatatlanságára az istenhívőknek. Ez amolyan róka fogta csuka esete visszatükrözve.
IV. teória
„Isten” az, amit a biblia nevű könyvben leírnak
Hát ezzel sem leszünk sokkal előrébb, mert abban a könyvben, annyi mindenféle önmagának szöges ellentétben lévő dolgot neveznek „Isten”-nek, hogy könnyen felmerül bennünk a szerzők és a szerkesztők ép elméjének kérdésköre, amennyiben ezt a könyvet nem tanmesék gyűjteményének mítosznak szánták, hanem valóságos és logikus történeteknek hiszik szóról szóra. A könyv szerint egyszer „Isten” mintha egy személy lenne, egyszer meg, mintha egy a háromban. Egyszer mintha szeretne minden embert, egyszer meg leöldös városokat, az özönvíz történetnél meg szinte mindenkit. Egyszer azt írják róla, hogy mindenható és utána meg a föld, a történetek szerinti, akkori gyér népességét sem tudta a saját erkölcsi normáira alakítani egy csettintéssel. Már azt is nehéz eldönteni a könyvben leírtak alapján, hogy az a személynek leírt valami, amit „Isten”-nek neveznek benne, emberszerető, vagy inkább egy szörnyeteg. Szerényen magabiztos, vagy a legnagyobb önbizalom hiányban szenvedő egoista, aki elvárta mindenkitől, hogy feltétel nélkül csak Őt imádja.
Tehát a biblia nevű könyvet „Isten” tudományos igényű vizsgálatánál figyelembe vehetjük, de a benne lévő leírások egyikét sem tudhatjuk elfogadni. Ugyanez mondható a többi „Isten” leírását próbálkozó vallási könyvekről is.
V. teória;
"Isten" csak egy paradoxon
Ha a bibliában leírt „Isten”-t nézzük valóban az, hiszen aminek ott állítják, ott abban a könyvben, bebizonyosodik az ellenkezője is. Viszont a VII. teóriának megfelelően, ha csak egy speciális emberi érzelemként kezeljük, érthetővé válnak az ellentmondások.
VI. teória;
"Isten" csak egy para jelenség
Tehát olyan működő, vagy működőnek vélt jelenség, amelyre még nem létezik tudományos válasz. Itt az a gond, hogy "Isten", mint a para-jelenségek többsége, amelyek ellenőrzött és a csalást kizáró körülmények között nem működnek, szintén nem működik a leírásának megfelelően. Főként a bibliai elvek szerint nem működik.
Másrészt már a VII. teória alapján tudományos válasz is született rá. A tudományos válasz leírásának megfelelően viszont logikusan és ellentmondásmentesen működik.
VII. teória;
"Isten" egyes emberek és embercsoportok tudatában és tudattalanjában lévő speciális érzésforma, érzelemtípus, amivel a világ és az élet keletkezését, felépítését, működését próbálják meg elképzelten és logikátlanul magyarázni.
Szerintem ez a teória megfelel a legszélesebb körű tudományos tesztelésnek ebben a kérdéskörben, és magyarázatul szolgál az emberek sokrétű viselkedésére és felfogásaira is "Isten"-nel kapcsolatosan. Eddig csak megerősítéseket leltem teóriám alátámasztására. Ellentmondást nem tudtam felállítani, amelyik kérdésessé tenné, e teóriát és nem lenne feloldható. Javaslom vizsgálják meg mások is e teóriát a következetes gondolkozás és bizonyítás szempontból. Van-e benne ellentmondás, van-e benne olyan szempont, ami cáfolható? Ha kiáll minden próbát, akkor megleltük az "Isten" szó tudományos és logikus definícióját. Ha nem, akkor tovább kell keresgélnünk.
Csak úgy idézgetek John Maisel: Isten-e Jézus c., a Moszkvai Áll. Egyetemen elhangzott előadásának jegyzetéből. Logikusan levezeti a kereszténységet.:)
"[...]
Lev Tolsztoj, a híres orosz író élete nagy részét ateistaként élte, de ezt a kijelentést tette élete vége felé: "35 évig a szó legteljesebb értelmében nihilista voltam - nem forradalmi szocialista, hanem valaki, aki semmiben sem hitt. Öt évvel ezelőtt megtaláltam a hitemet. Hittem a Jézusról szóló tanokban, és életem egésze egy hirtelen átváltozáson ment keresztül - élet és halál megszűnt gonosz lenni. Kétségbeesés helyett megízleltem azt az örömöt és boldogságot, melyet a halál sem tud elvenni"
