Orbán Viktor, akire a Magyar Nemzet napilap mint "leköszönt miniszterelnök"-re hivatkozik, ismét kijelentette: "Magyarország innentől kezdve nem köztársaság, hanem részvénytársaság" (innentől = A Medgyesi kormány, úgymond a nagytőke kormányának beiktatásának időpontja).
Ha ez így van, akkor Mádl köztársasági elnök úr miért asszisztál ehhez? Méltó egy nemzetközi hírű jogtudóshoz, a demokrácia kérlelhetetlen hívéhez, hogy egy részvénytársaság díszembere legyen?
Ha felállna, hogy köszöni szépen ő ebből nem kér, nem lesz a nagytőke bábja, akkor még én is, a "megtévesztettek" egyike is gondolkodóba esnék...
Szerintem, a "dögöljön meg" és a "mondjon le" nem egymáshoz hasonlítható durvaság. Különös tekintettel arra, hogy felszólítani valakit a lemondásra aligha durvaság.
"Az államfőnek ahhoz van joga, hogy tárgyaljon a parlamentbe jutott pártokkal, és az általuk megnevezett személyek közül annak adja a kormányalakítási megbízást, aki eséllyel nézhet parlament általi megválasztásához. Ha nincs ilyen személy, akkor bárkit felkérhet."
No erre mutatnál nekem valami bizonyítékot? Szerintem, ha egy pincsikutyát akarna megbízni, jogilag azt se nagyon tudnák megfogni. Nem a szokásjog érdekel, tudjuk a Fidesz jogot se nagyon ismer, nem hogy szokásjogot.
"Mádl többször tett nyilatkozatot a választási visszaélések gyanújával kapcsolatban. Azokat, helyesen, az OVB-hez és a bíróságokhoz utalta, hiszen ezek azok az intézmények, amelyek megfellebezhetetlen ítéletet mondhatnak felettük. Helytelenül akkor járt volna el, ha maga is erősíti a gyanút, miszerint csalás történt. Ilyet viszont nem tett."
Sajnálom. Ez nekem kevés. Nem arról van szó, hogy mi az a minimum, amit meg lehetett tenni, hanem az, hogy mi az a maximum, amit viszont ő meg sem kísérelt megtenni.
1. A közöslistáról még nem a pártok delegáltjaival kiterjesztett OVB dönött, mert ezeket csak akkor delegálták a pártok, amikor országos listát állítottak.
2. Legjobb tudomásom szerint állásfoglalást kértek a választások előtt az OVB-től (ahonnan előbb kirúgták az előző elnököt és új tagokat jelőplt ki Pintér) a közöslista ügyéről, mert a magyar választójog nem ismeri a közöslista fogalmát. Az állásfogalást pedig nem lehet megtámadni bíróságon, csak az Alkotmánybíróságon. Most ott fekszik az Alkotmánybíróságon a dolog, de amikorra döntés születik, az már nem befolyásolja a mostani választásokat.
Kedves morczogó!
Az államfőnek ahhoz van joga, hogy tárgyaljon a parlamentbe jutott pártokkal, és az általuk megnevezett személyek közül annak adja a kormányalakítási megbízást, aki eséllyel nézhet parlament általi megválasztásához. Ha nincs ilyen személy, akkor bárkit felkérhet. Horn, tudjuk, megfelelt ennek a kritériumnak, megválasztották.
Mádl többször tett nyilatkozatot a választási visszaélések gyanújával kapcsolatban. Azokat, helyesen, az OVB-hez és a bíróságokhoz utalta, hiszen ezek azok az intézmények, amelyek megfellebezhetetlen ítéletet mondhatnak felettük. Helytelenül akkor járt volna el, ha maga is erősíti a gyanút, miszerint csalás történt. Ilyet viszont nem tett.
A közös lista állítása csalás lett volna? Elismerem, most megleptél.
Az OVB összetételéről pedig csak két dolgot: annak fideszes orientációját erősen kérdőjelezi meg az a tény, hogy egyetlen beadványuknak sem adtak helyt. Másrészt, ugye, ott ülnek benne a parlamenti pártok, így a volt ellenzék delegáltjai is.
Gondolom, szándékosan nem akarod megérteni. Ki beszélt a választások megismétlésének igényéről? Én a választások tisztaságába vetett hitről beszélek. 4 évig ez téma lesz. Mádl pedig ehhez asszisztál.
Miután szépen eljátszottad azt a szerepet, amit a Fidesz 4 évig, hívjuk egyszerűen csak ujjalmutogatásnak, érdemben mindössze 3 mondatot szóltál hozzá. Melyekben, mily meglepő, továbbra is ujjalmutogatsz.
1. Nem várom Mádl Ferenctől, hogy lépjen túl a szerepkörén. Csak azt, hogy teljesítse alkotmányban foglalt szerepköréhez méltón hivatalát. Én csak ezt kértem számon.
2. Hogy Göncz esetleg túllépte hatáskörét, nem menti Mádlt, hogy ő viszont nyilvánvalóan pártpolitikai érdektől vezérelve még azzal sem él, ami van.
Másrészt szvsz Göncz nem lépte túl a hatáskörét, ha Hornnal szemben így fellépett. Csupán igyekezett örködni az államszerkezet demokratikus rendje felett. Hornban nem látott kellő garanciát arra, hogy ez így lesz, ezért ajánlást tett. Legfeljebb tévedett, de ezt 1994-ben nem lehetett nagyon felróni neki.
Egyébként az is meglepő, ha nem találsz az alkotmányban olyan passzust, hogy a köztársasági elnök nem befolyásolhatja a kormány összetételét, tekintve, hogy még a megbízást a kormányalakításra is igen szabadon adhatja ki. Kell ennél nagyobb befolyásolási lehetőség? Más kérdés, hogy kinek mihez van gyomra. Göncznek talán nem volt Hornhoz.
3. Nem azt róttam fel Mádl Ferencnek, hogy 4 éven keresztül pártpolitikát folytatott. Kéretik ezért nem én rajtam verni a port. Amit felróttam neki, abban viszont felelős.
4. Valóban, 2 hónappal a választás előtt is fel kellett volna lépnie Mádl Ferencnek. Amikor a Fidesz-MDF közöslista állítással valószínűleg elkövették a választásokat egyedül érdemben befolyásoló csalást. De efelől bizonyosságot már csak az Alkotmánybíróság ítélete után nyerhetünk. Jól tudom, hogy ezért kellett az OVB-ben személycseréket végrehajtani az ellenzék teljes mellőzésével?
Remek. Íme te is alátámasztottad, hogy Mádl Ferenc semmit nem tett azért, hogy a választások tisztaságába vetett hit megkérdőjelezhetetlen legyen.
A közt. elnök szerepe vaalóban általában gyenge, szinte a kormányzat bábja, jelentősége egyedül a választások idején értékelődik fel, és szvsz. itt egyáltalán nem brillirozott. Gönz soha nem hagyta a népet bizonytalanságban, már a választások végeredményei után bejelentette kit fog megbízni a kormányalakítással (legalábbis melyik pártot).
A második forduló utáni éjszakán én teljesen ledöbbentem, amert amit akkor Mádl csinált, az minden volt, csak megnyugtató nem. Egyes szám harmadik személyben beszélt magáról, majd elgondolkozik... majd dönt..... satöbbi. Ráadásul nem ő volt az éjszaka legvégén, kvázi a közvetítés végén pont az i betüre, hanem ezt a szerepet átengedte Orbán Viktornak, aki bár beismerte a választási vereséget (Pokorni nyögdécselése után: "a dolgok jelenlegi állása mellett..." satöbbi), ám a közönsége kvázi győztesként viselkedett, nem beszélve a "Hajrá Magyarország, hajrá magyarok" végszóról.
Mádl úgy viselkedett, mint aki meg van félemlítve, és ez megbocsáthatatlan. Egy főszerepe volt, azt se csinálta jól.
Ezzel a két névvel fémjelezhetők a választás megismátlésére vonatkozó jogi fellépések. A megfelelő alkotmányos úton elintéződtek. Ezen túl mi ellen kellene Mádlnak fellépni? Talán a jobbos olvtársak ellen?
1989-ben az MSZMP/MSZP prezidenciális rendszert akart, erős embere Pozsgay Imre volt, hitték, hogy egy nép általi választás a legfőbb közjogi méltóság székébe emelheti a vén betyárt, s akkor szépen kijátszható lett volna a negyven évi diktatúra után létrejövő, szabad választásokon alapuló demokratikus rend. Hogy ez nem így lett, az az akkori ellenzék majdnem egységes fellépésén múlott. Azok, akik a négyigenes népszavazással megakadályozták az elnöki rendszer létrejöttét, tudatosan gyenge államfői szerepet kreáltak (ezért is választja őt az Országgyűlés a nép helyett). Ez a szerep mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy a "tekintélyét latba vetve" című hülyeségen és az alkotmányellenesnek ítélt törvények visszaküldésén túl bármit el tudjon érni a köztársasági elnök.
Szemére vetni tehát, hogy e szerep lehetőségeit nem haladja meg az éppen aktuális elnök, badarság.
Mindezeken túl, természetesen, lehet összehasonlítást tenni az eddigi két elnök között.
Legyen így.
A mostani - emlékeim szerint - semmi olyat nem tett, ami az őt jelölő és eddig kormányzó pártokat bármilyen módon előnyben részesítette volna. Ezzel szemben alkotmánybírósági kontrollt kérve "megbukattott" három olyan törvényjavaslatot, amelyet a kormánypártok terjesztettek be és fogadtak el a parlamentben. Göncz egyszer sem tett ilyet az MSZP-kormány idején, pedig például a Bokros-csomag alkotmánybírósági karrierje alapján kijelenthető, hogy lett volna rá oka. Haonlóan csendben asszisztálta végig a földtörvénnyel kapcsolatos balhét.
Továbbá: Mádl, megválasztása óta, sem formálisan, sem informálisan nem avatkozott be a pártok ügyeibe. Ezzel szemben Göncz (mint azt két narancsos újságíró könyvéből megtudhatjuk*) 1994-ben személyesen tárgyalt bizonyos emberekkel annak érdekében, hogy Horn helyett vállalják el a miniszterelnökséget, mert pártja, az SZDSZ, emlékszünk rá, nem szívesen látta volna Gyulát a kormány élén. Olvasgattam az ALkotmányt, és a köztársasági elnökről szóló fejezetben nem találtam olyan passzust, amely a kormány személyi összetételének befolyásolását lehetővé tenné az államfő számára.
Mindezek ellenére mondhatja bárki, hogy az egyik szimpatikus neki, a másik pedig nem, de az alkotmányos szerepkörnek való megfelelést nem ez alapján mérjük.
És végül: valaki említette itt a választási csalások vádját. Ha jól emlékszem (márpedig jól emlékszem), akkor ezt először az MSZP hangoztatta köbö két hónappal a választás előtt, amikor választási megfigyelőket követelt. Érdekes, akkor senki nem igényelte, hogy az államfő intse rendre a bizonytalanságot okozókat...
* Kóczián Péter–Weyer Balázs: Felelősök. 1996. Figyelő Kiadó, Budapest, 29. oldal
Kb. olyan sikeres elnök, mint amilyen sikeres volt oktatásügyi miniszterként. Teljesen igazad van, hogy szürke és jellegtelen, ezért nem véletlen, hogy Viki őt szemelte ki. Tudniillik csak egy szürke, roszz megjelenésű és rosszul kommunikáló báb...
Figyelj, ez egyhamar uncsi lesz.
Egy-két tüntetés "önszerveződés", azután meg a kutya se megy el. Az embereknek el kell járni dolgozni, tanulni, meg kell főzni a vacsorát, fel kell mosni otthon a követ, el kell mosogatni, és meg kell javítani a hűtőt. Ez ilyen egyszerű.
Igazad van, tulajdonképpen semmi bajom az utcával, amíg nem veszélyezteti a közrendet és a köznyugalmat, no meg a parlamentáris demokráciát.
De azért az elnöknek, akinek fő kötelessége a demokratikus államrend működésének biztosítása, résen kell ezzel lenni, nem gondolod?
A Charta sosem mondta, hogy állandóan tüntetni fog és nem is tette! Egyetlen nagy megmozdulására emléxem Csurka-ügyben, és volt egy-két kisebb ugribugri. Viszont ma azt hallottam a VAÚ-ban, hogy a BÁTOR MAGYAR ANYÁK EGYESÜLETE - igen, van ilyen, bizony - kijelentette, hogy akkor is utcára megy, ha nem teljesül a minimálbér adómentessé tétele. És viszik magukkal az apákat is...! És betartaják a legkisebb ígéretet is. És megvédik a diákhitelt, ha addig élnek is.
Na, erre varrj gombot! A kampányban lexarozzák Medgyessyt, hogy milyen állatságokat ígér és hogy mennyibe fog mindez kerülni, és hogy majd a kisemberek sanyargatásából teremti elő a pénzt - majd tüntetnek, ha nem valósul meg.
Szóval, a köztársasági elnök nem őrültekházát, hanem országot képvisel, és aligha tűrheti, hogy Lipótmezővé változzék minden.
Egyébként honnan a fenéből keverted ide Vecsernyést és Salamont? Ezek nem a választás tisztaságát kérdőjelezték meg, hanem az eljárás jogi hiányosságait vélelmezték. Ez 2 különböző dolog. Én erről nem beszéltem.
Érdekes dolog pusztán állampolgári megnyilakozásoknak tekinteni tekintélyes politikusok kommunikációját. Ki mondta, hogy Salamon, vagy Vecsernyés ellen lépjen fel, ember??? Én Orbán Viktor, Csurka István, Pokorni "nyögvenyelő" Zoltánt, Szájer József kommunikációjáról beszéltem.
Csurkát nem emeli be a politikába. Mert jelenleg még ott van a politikában. Ha valamely politikus megmozgat százezer embert, az ott van a politikában.
konrád? aki feljelentette a sógorát? kiváló ötlet. akko' már a horn gyufa is lehetne. miért ne? vagy. kende lenne az ideális: a maszop-szdsz oldalon egyaránt elfogadott.
Neked ez a fellépés kezd monomániáddá válni. Miért kell az államelnöknek egyes állampolgári megnyilatkozások ellen fellépni? Az alkotmányos rend működik, OVB, LB adekvát módon döntött. A Fidesz politikusai a választások tisztaságát testületi szerepben nem vonták kétségbe. Szerintem, ha Mádl fellép Salamon László vagy Vecsernyés ellen, túldimenzionálja ezek szerepét, ha Csurka ellen, akkor meg Csurkát emeli be a politikába. Pontosan, mi ellen kellett volna fellépnie? Ha a 8-4-es szavazás fordított, akkor igen. De így?
Szerintem is felelőssége van abban, hogy a kampány idáig fajult, és felelőssége lesz abban is, ha eltűri, hogy a parlamentáris demokrácia kereteit az utcával cseréljék fel.
Semmi bajom vele. De hogy egyszersmind kapcsolódjak az előzőhöz is, nem tudom elképzelni, hogy mondjuk egy ilyen választási időszakban, amikor a választás tisztaságát megkérdőjelezik bármelyik oldalról, ő fellépne egyértelműen.
Lehet, hogy a te szemedben ez személyeskedés, de egyáltalán nem Mádl Ferenc személyének szólt. Ha ezt csinálta volna Göncz, akkor a topik róla szólna.
Egészen egyszerűen úgy gondolom, hogy a mindenkori köztársasági elnöknek meg kell védenie a demokrácia olyan alapintézményének tisztaságába vetett hitet, mint a választások. Ezt a védelemezést nem lehet hallgatással kommunikálni, hanem vízválasztó nyilatkozattal. Ha ezt nem teszi, akkor alkalmatlan.
