A fogászati problémák
végigkísérik életünket,
és felmerülő kérdéseinkre
sokszor nem kapunk választ.”
A S Z É K M E L L E T T . . .
Kezdjük a tényekkel
A higany és vegyületei rendkívül toxikusak
és veszélyesek. Ha egyetlen csepp, például a
dimetilhiganyból az ember kezére kerül, annak
fatális következményei lesznek. Ha csak egyetlen
csepp higany belekerül egy tóba, attól az
összes benne lévő hal alkalmatlanná válik az
emberi fogyasztásra.
A higany az egyetlen olyan fém, amely szobahőmérsékleten
folyékony. Napjainkban festékek,
vízhajtók, rovarölő szerek, elemek, fluoreszkáló
villanykörték, elektromos kapcsolók,
arckrémek, gombaellenes szerek, gyerekeknek
való védőoltások és persze a lázmérők
mindennapos alkotóeleme. És ott van a higany
a szánkban is, az amalgámtömések
50%-a higany.
A higany számos ipari folyamat mellékterméke
is. Az USA-ban a széntüzelésű
erőművek évente 50 tonna higanyt pumpálnak
a levegőbe. Ez a higany kerül be a
felszíni vizekbe az esővel, és koncentrálódik
a tengeri halakban és kagylókban.
A higany toxicitása a formájától, a fertőződés
útjától, ill. a mennyiségtől függ. A folyékony
elemi higanyt lenyelhetjük, mert
nem hatol át könnyen a gyomor és a belek
nyálkahártyáján. Másrészről a higanyból szobahőmérsékleten
higanygőz képződik, ha ezt belélegezzük,
akkor a tüdőnkből egyenesen az agy
vérkeringésébe kerül. Egy törött lázmérőből elég
higany kerül ki ahhoz, hogy megmérgezze a szoba
levegőjét. Ezért tervezik az EU egészségügyi
és környezetvédelmi bizottságai is a higanyos
lázmérők gyártásának megszüntetését.
A higany sókban és szerves vegyületekben
más elemekhez is kötődik. A dimetilhigany a
laboratóriumokon kívül csak ritkán fordul elő. A
metilhigany egyszerűbb vegyület, de sokkal több
aggodalomra ad okot, ugyanis ebben a formában
raktározódik el a higany a halak húsában. A tenger
gyümölcsei a felnőttekre veszélyes két legáltalánosabb
higanyforrás egyike. Bár a levegő és a
víz higanykoncentrációja egyre nő, de még alacsony
ahhoz, hogy az egészséget veszélyeztesse.
Ám a tavakban és a tengerben lévő baktériumok
olyan formává konvertálják a higanyt, amely felhalmozódik
az élő szövetben. Minden egyes étkezéssel
növekszik tehát a higanykoncentrációnk.
Mivel a nagyobb halak megeszik a kisebb
halakat, ezzel tovább növekszik a szövetekben a
koncentráció. A tápláléklánc csúcsán álló halak
akkumulálják a legtöbb higanyt. Szakértők szerint
a nagy ragadozók, mint az albacore tonhal, a
cápa és a kardhal 100-szor több higanyt tartalmaznak,
mint a kisebb vagy a folyami halak.
A halban lévő metilhigany az emberi bélből
igen könnyen bejut a vérkeringésbe, így a szövetekbe
és a szervekbe. Úgy tűnik, az agyra hat a
legerősebben, mivel a vegyület a lipid (zsír)-tartalmú
szövetekben oldódik, és az agynak van az
összes szerv közül a legnagyobb lipidtartalma.
A higanymérgezésnek mindenki ki van téve,
akinek a szájában amalgámtömés van, de az
lesz a szövődmény az új védőoltások bevezetésével
a tiszti főorvos szerint. Bujdosó László is
cáfolja azokat a sajtóhíreket, melyek szerint
azért álltak rá a higanymentes oltóanyagokra,
mert a jelenlegi higanytartalmúak autizmust
okoznak. Az új oltóanyagok higanymentesek,
de az országos tiszti főorvos szerint nem
azért, mert a higany autizmust okozna. Korábban
az Egészségügyi Világszervezet is cáfolta
azokat a sajtóhíreket, hogy a higanyos oltások
és az autizmus kialakulása között összefüggés
lenne.” (hirtv.hu, 2005. 08. 18.)
„Novembertől nem kérhető kártalanítás az államtól,
ha valaki a kötelező védőoltástól nem
várt egészségkárosodást szenved vagy meghal.
A főként gyermekek számára előírt oltások megtagadása
eközben továbbra is büntetendő, a törvény
szerint akár szabadságvesztéssel is sújtható.
Az állam a jövőben nem vállal felelősséget, ha
valakinél a kötelező védőoltás okoz egészségkárosodást.”
(Magyar Nemzet, 2005. 09. 08.)
Szemelvények a külföldi
„Kedvelt mérgünk. Egy kis higany kell hozzá,
hogy az ember nyugodtan, lassan és biztosan kicsinálja
magát.” (K. Wright – Discover, 2005. 03.
– Biológia és medicina)
„Az 1956-os japán Minamata öbölbeli higanyfertőzés
következményeképpen a fertőzött anyák
gyerekeinél alapvető neurológiai károsodásokat figyeltek
meg, úgymint süketséget, vakságot, mentális
retardációt (szellemi visszamaradottság) és
amalgámtömés megléte nem feltétele a higanyterhelésnek,
sok esetben elég az anya higanyterhelése
a gyermek mérgezettségéhez is. Az anya amalgámtöméseinek
és a gyerek higanyos védőoltásainak
következtében felléphetnek krónikus mérgezettségállapotok
gyerekeknél, melyek az immunrendszer
gyengeségében vagy idegrendszeri tünetekben
nyilvánulhatnak meg, pl. autizmus.
A következőkben tekintsük át a jelenlegi
Dr. Csiszár Róbert biológiai fogászati tanácsai helyzetet. Először Magyarországon: „Kevesebb
és a higany I.
kezdve használtak vakcinák és más gyógyszerek
konzerválóanyagaként. Az Egyesült Államokban
a gyártók mára már mindegyik oltásból kivonták
ezt a vegyületet, kivéve az influenzaoltást. Sok
szülő és szakember gondolja, hogy ezeknek a
gyerekkori vakcináknak tulajdonítható az USAban
járványszerűen elszaporodott autizmus.
Ma kb. 400 000 autista él Amerikában. Az autizmus
régebben ritka neurológiai zavarnak számított,
melyet a szociális visszahúzódás, a kommunikációs
nehézségek és az önkéntelen ismétlődő
mozgások jellemeztek. Bár a pontos számok
körül még folyik
a vita, az elmúlt
évtizedben jelentősen megemelkedett a diagnosztizált
esetek száma. Kaliforniában 2002-
ben hatszor annyi autistát diagnosztizáltak, mint
1987-ben. Ebben a periódusban a szövetségi
egészségügyi hivatalok hat újfajta vakcinát adtak
hozzá a kötelező gyerekkori oltások listájához,
ezzel megkétszereződött az a higanymennyiség,
amit egy gyerek élete első hat hónapjában az oltásokkal
megkapott. Az 1990-es években egy 3 hónapos
baba már 63 mikrogramm (mjug) higanyt
kapott egyetlen oltás alkalmával, ami durván
százszorosa az EPA (környezetvédelmi hatóság)
által meghatározott biztonsági szintnek. Hat hónapos
korukra a megfelelően immunizált gyerekek
minimum 188 mjug higanyt kaptak a 9 oltásból
álló sorozattal. Bár az 1999-es FDA (Szövetségi
Egészségügyi Hivatal)-szabályzat csökkentette
ezt a mennyiséget, az egyes csecsemőknek való
influenzavakcinák még mindig 12,5 mjug higanyt
tartalmaznak adagonként, ami egy ötkilós gyerek
esetében több mint az EPA napi biztonsági szintjének
a tízszerese. Az USA-ban különböző szabályozók
által megadott értékek akár egymás négyszeresei
is lehetnek: az EPA a napi 0,1 mjug/testsúlykilogramm
értéket adja meg, az FDA értéke
0,4 mjug/tskg. A „napi koncentrációban” megadott
értékeknek csak akkor van jelentősége, ha a
méreganyag lebomlik, kiürül. A higany esetében
erről nem beszélhetünk, mert csak nagyon lassan
eliminálódik a szövetekből.
Más bizonytalansági források is vannak. A
thimerosalban található etilhiganyt eddig, az
összes higanyszármazék közül, a legkevesebbet
vizsgálták. A szakemberek még abban sem értenek
egyet, hogy az etilhigany át tudja-e lépni
a vér/agy gátat (valószínűleg ugyanúgy átlépi,
gyerekeknek, akik még méhen belül nagyon
kis mennyiségű higanynak voltak kitéve, lassabbak
a reflexeik, beszédhiányosságokat mutatnak,
és megrövidül a koncentrációs időtartamuk.
Felnőtteknél pedig napjainkban kezd kirajzolódni
a szívbetegségek és a tengeri halfogyasztás
közötti kapcsolat. Más kutatócsoportok
szerint a higany a felelős a Parkinson-kórért,
a sclerosis multiplexért, az Alzheimer-kórért
és az egyre nagyobb számban előforduló
autizmusért” – Alan Stern toxikológus.
„A metilhigany egy esszenciális aminosavhoz
kötődve lépi át a vér-agy gátat, majd carrier proteinekhez
kapcsolódva belép az agysejtekbe. Itt
a higany egy része szerves formává alakul át,
ami hozzátapad számos olyan strukturális fehérjéhez
és enzimhez, amelyek mindegyikére szükség
lenne a sejt alapvető működéséhez. Bármely
olyan protein biológiai funkcióját képes tönkretenni,
amelyikhez sikerül hozzákötődnie” –
Boyd Haley biokémikus, University of Kentucky.
„A japán Minamata higanyfertőzés megmutatta
a higanyról, hogy ugyanúgy, mint az
ólom, a magzatot jobban károsítja, mint általában
véve a felnőtteket. Japánban a terhes nők
semmilyen tünetet nem mutattak, viszont súlyosan
károsodott gyerekeket szültek. Világos
tehát, hogy a fejlődésben lévő agy sokkal fogékonyabb
a fertőzésre, mint a kifejlett agy” –
Philippe Grandjean epidemiológus – Harvard
University School of Public Health.
Autizmus az USA-ban
A születéssel nem fejeződik be a korai higanyexpozícióval
kapcsolatos aggodalom. Napjainkig
számos csecsemő kapott higanyinjekciókat –
melyek megtagadása állami szankciókat von maga
után az USA-ban is. A higanyt a thimerosal
nevű vegyület tartalmazta, amelyet 1930-tól
agysorvadást. Felnőttekben a higanyfertőzés némaságot,
a járás biztonságának elveszítését, demenciát
(elbutulást) és halált okozott. Már nem titok
többé, hogy a higany toxikus, de a Minamata
öbölbeli nagymértékű fertőzés alapján nehéz
megállapítani, hogy milyen következményekkel
jár az anya hat amalgámtömése és a heti egy tonhalas
szendvicse a még meg nem született gyerekére.
Azt kell tehát megnéznünk, hogy milyen hatása
van az alacsony mértékű expozíciónak, a kis
mennyiségű, de tartós mérgezésnek.
Az újabb adatok azt mutatják, hogy az alacsony
higanyszintek is károsak. Azoknak a
mint a higany és a metilhigany). „Nincs jó módszerünk
a szövetekben található metilhigany
vizsgálatára.” – jelentette ki Polly Sager, a National
Institute of Allergy and Infectious Diseases
Az Institute of Medicine 2004 májusában azt a
következtetést vonta le, hogy nincs összefüggés a
higanytartalmú vakcinák és az autizmus között,
ám független kutatók azt panaszolták, hogy nem
férnek hozzá a szövetségi adatbázishoz, ami kellene
ahhoz, hogy megtalálják az ellenkezőjére a
bizonyítékot. Többször is megpróbáltak adatokhoz
jutni, de ebben megakadályozták őket. Haley
és Richard Deth, a bostoni Northeastern University
munkatársai tovább folytatják a vizsgálódásaikat.
Deth tavaly például azt jelentette, hogy az
emberi idegsejtben a thimerosal blokkolja a metiláció
nevű kémiai reakciót, amely kritikus azon
gének aktivitása szempontjából, amelyeket az
ólom is működésképtelenné tesz.
1998-ban a Lancet c. brit orvosi szaklapban
jelent meg az első cikk, amely felkeltette a higany
és az autizmus lehetséges összefüggéseivel
kapcsolatos aggodalmakat. A cikk nyolc olyan
gyerekről számolt be, akiknél a viselkedésbeli
zavarok két héttel azután jelentkeztek először,
hogy megkapták a kanyaró-mumpsz-rubeola
vakcinát. A szaklap és a cikk szerzőtársainak
többsége végül is nem vállalták a vizsgálat eredményeit,
mert a fő szerző nem vallotta be, hogy
azok a szülők is fizettek neki a tanulmány elvégzéséért,
akik a vakcinagyártókat készültek beperelni.
Ezzel együtt 1998-ban az összes szülő 90
százaléka oltatta be gyerekét a fenti vakcinával,
2004-ben ez a szám 80%-ra esett vissza.
Az USA egészségügyi hivatalnokai azzal reagáltak
a felmerült gyanúra, hogy javasolták,
vonják ki a thimerosalt az oltásokból. Úgy érveltek,
hogy a thimerosal ártalmatlannak is bizonyulhat,
de ha a lakosság nem oltatja be a gyerekeket,
az sokkal nagyobb károkat okozhat.
A National Research Council (Országos Kutatási
Tanács) jelentése megjegyzi, hogy a higanyszennyeződés
az immun- és a szaporodási rendszert
is károsíthatja. A higany hatását az Alzheimer-
és a Parkinson-kórral, valamit a figyelemdeficit
rendellenességgel és a multiplex sclerosissal
kapcsolatban is vizsgálják. Stern szerint nagyon
nehéz beazonosítani a fejlődésre gyakorolt csekély
mértékű hatásokat, mert az illető szerv
vagy funkció bár csökken, de mégis belül marad
– statisztikailag – a normális tartományon.
● Dr. Csiszár Róbert
Dr. Csiszár Róbert fogszakorvos, a komplementer/
biológiai fogorvoslás honoris causa tanára,
vizsgáztatója. A kérdések feltehetők levélben
a szerkesztőség címén, és az interneten a
www.biodent.hu/Tanácsadás rovatban.
tünetek