Egy kisebb melegvizes medencében vagy pezsgőfürdőben vagyunk kettesben, szabad levegőn, éjszaka. Csönd van, jó levegő, sehol senki és nézzük a csillagokat összebújva, finom simogatások kíséretében :)
megpihenünk egy rohanós nap után, ülünk a Lánchíd oroszlánjánál, az ölemben a feje, beszélgetünk, és a külvilág nem létezik, néha lehajolok hozzá, hogy megcsókoljam a száját..
Szoval: nekem neha beugrik egy kep miszerint,este van, egy kellemes szobaban ulok az ablakparkanyon (ami kb. fel meter "melysegu", es kb. terdmagassagban kezdodik,szoval nem egy panellakas ablaka,hanem egy epiteszmernok keze munkajat dicsero "alkotas"),az olemben ul kedvesem,forro csokit iszogatunk,bentrol az embermagassagu kandalloban ego tuz vilagitja meg arcunkat,a haz kulso homlokzatan elhelyezett reflektorok megvilagitjak a surun es nagy pelyhekben hullo havat, amint a fenyok agaira telepednek.
Es igy, kedveseddel a karodban,elvezitek az egyutt toltott orakat.