Nyilván sok és megviselő neked ez így egyben. Első körben már az is segít, ha rákeresel, mit is jelent az, hogy "közlekedő edény". Általános iskolás anyag.
Nekünk is. Most épp Hydra non coronatnak hívják, de ez gyakran változik. A probléma sajnos nem.
Hallod, te mi a túrót szívsz? Vagy csak így alapból vagy ilyen? Mindkét eset tök rémisztő.
Ha magadban beszélsz, az gáz, de ha egy zárt szobában csinálod, nem feltétlen derül ki. Ha kiírod a netre, akkor igen. Akkor is, ha napi egy új nickkel jössz.
Amúgy máskor ha kiraksz egy grafikont, írd le, mi van a tengelyeken és milyen mértékegységben méred. És ez csak egy a százból, ami a baj a hozzászólásoddal.
Igen, ez a kép mutatja igazán, hogy butaságot írtál.
Még egyszer, részemről utoljára. Ezt írtad: "Ebben a félkörben az alsó sávba a legerőssebb a szél, feljebb gyengébb, 25 méteren már alig van szél."
Ez nem igaz. Az ábra azt mutatja, hogy mekkora erővel húz a sárkány a különböző helyzeteiben. Nem csak fent húz kevésbé, hanem bal és jobb szélen lent is. Abba pedig könnyen belegondolhatsz, hogy bal oldalt lent minden bizonnyal ugyanakkora a szél, mint középen lent (ahol a legnagyobb az erő). Szóval a kisebb erőnek nem a kisebb szél az oka, hanem a sárkány másik helyzete.
Ki kell probálni, ilyenek vannak tervezve a sárkonyprofilok.
A spotsárkány egy nagyon egyszerű és szorakoztató eszköz.
A profi kiteszörfősök max. 25- 30 fokban tartva a vitrolát haladnak a leggyorsabban.
Képesek arra, hogy felmeve az ernyőt, elhagyák a víz felületét, figuráznak és pörögnek, de sokkal lasabban és látszik az ernyőn, hogy meglazult, aztán ahogy a gravitáció kezdi visszahúzni őket a víz fele, leengedik az ernyőt és lesiklanak a vízre, újra nagy sebességgel haladva, de már más irányba.
Ez is off, de ha már, akkor valmennyire ez legalább fizika:
"Ebben a félkörben az alsó sávba a legerőssebb a szél, feljebb gyengébb, 25 méteren már alig van szél."
Oh, pont fordítva! A föld- vagy vízfelszínhez közel kisebb a szél, magasabban nagyobb.
Viszont ha előtted van a sárkány, akkor a lapját éri a szél, nagy felületen, fent csak az élét, kis felületen. Azt érzed, amit leírtál, de épp fordítva van.
A kite-ot úgy kell vezetni, mind a sprotsárkányt (szénszálas váz és egy spéci könnyű és erős szövet)- kb. 20-25 méter a zsinorozása, 4 darab szokott lenni rajta.
Háttal kell beállni a szélirányra. Előtted van egy képzeletbeli szélkupola, egy félkör, aminek a sugara kb. a zsínor hosszával egyezik.
Ebben a félkörben az alsó sávba a legerőssebb a szél, feljebb gyengébb, 25 méteren már alig van szél. Le kell tenni a sárkányt a talajra, visszafele haladva ki kell feszíteni a zsínorokat és egy határozott modulattal meg kell húzni hátrafele a zsínorokat, a sárkány felemelkedik 15 méterre egy szempillantás alatt. Aztán kell játszadozni vele a szélkupolába. Jobbra-balra engedni, 45 fokig , vissza függőlegesbe, stb. Finoman mozdatva a zsínorokat a kezünkbe levő két fogantyúval.
A kite-al is a szélkupolát kell megkeresni, csak az sokkal nagyobb felületű és más az alakja is (a széleresősség és a sportoló súlya szerint van osztályozva). Csak a zsinorok annál egy rúdra vannak rögzítve, amit két kézzel lehet irányítani. A kite-al egy csomó szabályt kell betartani. Csak kijelőlt tengerparti szakaszokon szabad ezt a sportot űzni, kell legyen egy felelőse a szakasznak, be kell jelenteni, amikor elindusz, létezik egy Kressz is.
De sokkal könnyebb megtanulni mind szörfözni, mert annál a szélsebesség állandó és a csuklósan rögzitett vitorlát a billegő deszkán elég nehezen irányítani, ha lassan halad.
Van ilyen kis hajóban is, a moly (moth) típus. Egy haver csinált ilyet, és bár nagyon tud vitorlázni, ennek a használatát így is hosszú hónapokig (évekig?) tanulta. Amikor megy, akkor nagyon megy.
Régebben a Velencei tó is befagyott rendesen, de ahhoz kellett a hetekig -10 ... -20 fok. Plusz hogy ne fújjon a szél, amikor befagy, plusz hogy ne essen rá hó, plusz, hogy legyen egy kicsi, de nem túl sok szél, amikor mennél. Valóban három évente egyszer ha összejött egy pár órára, de az nagyon jó volt :)))
Amúgy az volt a trükk, hogy akik ott éltek, felderítették a jeget, és elmondták hova lehet menni, hova nem.
Divatba jött a szárnyas hajók mintájára a szárnyon haladó windsurf, nem jut eszembe a neve. Kis deszka, méter mély svert, rajta keresztben szárny a víz alatt. Mikor beindul, kiemelkedik a vízből a deszka, csak a svert meg a szárny van a vízben. Megy mint a bolond.
Azt nem teljesen értem, hogy hogyan képes a szörföző így ellentartani az oldalirányú erőnek, hogy nem törik ki a lába. Csak messziről néztem, gyanítom, hogy rögzíteni kell a lábat a deszkához valami papuccsal.
Van ugyanez villanymotorral, azt sokkal könnyebb vezetni.
Mindig szerettem volna kipróbálni, de a Balaton a legritkább esetben fagy be úgy hogy elég sima legyen, ha bármi van, csúszó halál. Kilométerek kellenek hibás jég nélkül, nem is látni időben.
A sínes generátoros dologban az a szép, hogy a kocsi gyorsítása hidegen hagyja a generátort, mivel annak a fordulata független a kocsi sebességétől. Így se pro se kontra nem befolyásolja a gyorsítást, nem fejt ki emiatt nyomatékot.
A levegő&talaj rendszerrel is meg lehet csinálni ugyanezt, csak ügyes konstrukció kérdése.
Tervezzünk matematikus módra gépet, az előző rendszerre visszavezetve. Ennek megfelelő lesz a praktikussága, de az elv a fontos. :-)
Szóval, veszünk egy hosszú kocsit. Teszünk a tetejére hosszában lefektetve egy szállítószalagot. Szabadon fut, elöl görgő, hátul görgő. Elöl egy ember nagyhirtelen rászerel egy büdös nagy vitorlát, ami áll a levegőhöz képest. Vagyis a felső szalag együtt fut a széllel. Hátul egy másik ember nagyhirtelen leszereli a vitorlát, mikor odaér, aztán előre viszi.
Van a talaj, amin gurul az kocsi kereke, meg a szalag, amin nem is kell külön kerék, ott a görgő. Közé generátor, a fordulata csak a talaj-szél relatív sebességtől függ, a kocsi sebességétől nem. Ezzel visszavezettük a sínes esetre, kész. :-)))
"Így egy jól konstruált vitorlájú jégvitorlás a hátszélre szöget bezáró cikkcakkban gyorsabb lehet a szélnél."
De még mennyivel!! Egy jégvitorlás esetén a közegellenállás minimális, irdatlanul meg tud indulni. Állítólag egy időben az abszolút sebességi rekordot jégvitorlással tartották. Nyilván a gépkocsik előtt, de talán még a gőzmozdonyok előtt is. Külön érdekes, hogy szinte bármerre is indul, hamar úgy felgyorsul, hogy a menetszél jóval nagyobb a valódi szélnél, és bármerre megy, mindig (a látszólagos) széllel szemben vitorlázik. Persze ha a valódi szélhez túl közel megy (azaz túlzottan széllel szemben), akkor egy idő után megáll. Baromi jó élmény amúgy a hangtalan száguldás. Persze ha a korcsolya nem csúszik oldalra, akkor a szél dönti a szánt, észnél kell lenni, amikor elemelkedik az egyik oldal :)
Nem értem, mi a gondod egy ennyire egyszerű dologgal. Ha van két egymáshoz képest mozgó dolog (talaj&levegő), és mindkettőbe lehet kapaszkodni, akkor ki lehet venni energiát, és akármerre lehet haladni, gyorsulni, ez csak konstrukció kérdése.
Ha a levegő zavar, képzelj el egy olyan vonat sínt, ahol a sínek mozognak hosszában egymáshoz képest. Fogsz egy vonat kocsit, aminek a kerekei olyan erősen súrlódnak, hogy nem csúsznak meg.
Az első tengelybe beteszel egy elektromos generátort, "állórésze" is forog az egyik kerékhez kötve, forgórésze is a másikhoz kötve. A feszültség szempontjából érdekes fordulata a két kerék fordulatszám különbsége. Ez pedig állandó, tök mindegy, merre és milyen sebességgel megy a kocsi, ugyanannyi a dinamó fordulata. Csak a sínek relatív sebességétől függ. Terhelheted a generátort, a kerekek nem csúsznak, termeli az elektromos energiát. Veheted ki belőle az energiát, hajthatsz vele motort, gyorsíthatod vele a kocsit akármerre.
Ha egyáltalán nem lehet erőhatás a jég és az eszköz között, akkor nem lehet.
A jégvitorlás esetében pl. van erőhatás, a csúszó pengék oldalirányban képesek erőt felvenni. Így egy jól konstruált vitorlájú jégvitorlás a hátszélre szöget bezáró cikkcakkban gyorsabb lehet a szélnél.
Lehet jégen is, de korcsolyával. Jégvitorláson. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen irányban van súrlódás és milyen irányban nincs. Menetirányban kicsi legyen a súrlódás, arra merőlegesen pedig nagy! Ugyanezt oldja meg a vitorlás hajók uszonya, keelje, vagy svertje.
Ha a kerék és az út kölcsönhatása a döntő itt, akkor ez azt jelenti, hogy jégen nem lehet hátszéllel szélsebességnél gyorsabban vitorlázni, de súrlódó úton igen. Ez tényleg így van szerinted?
Mi köze a futópad szalagjának mozgása ahhoz, hogy az álló levegő hajtja-e a megfelelően meglökött kocsit?
A levegőbe kapaszkodva a mozgó futópadból lehet energiát kinyerni, az álló futópadból meg nem.
Megpróbálom részletesebben.
Mozgó futópad, felhúzol a kocsin egy nagy vitorlát. A futópad forgatja a kocsi kerekét. Ha a kereket terheled, nyomaték lép fel, hiszen a vitorla miatt a kocsi nem mozog szabadon, a futószalag forgatja a kereket, lehet terhelni. Energiát tusz kivenni.
Fontos, hogy miből jön ez az energia. A futószalag&levegő rendszerből nyered ki, mint a szélmalmok. Csak most más a gép, a szélmalomnál a géphez képest a talaj áll, a levegő mozog.
A kocsi esetében a levegő áll (végtelen vitorla határeset), a talaj mozog. :-)
Mint fent, de álló futópad. Nem tudsz energiát termelni, az álló futópad nem forgatja a kereket.
------
Nem egyszerűen meglökésről van szó. A propeller mérete és állásszöge, a kerék átmérője, az áttételezés úgy van összehangolva, hogy a propeller lassítsa a levegőt a futószalaghoz képest. Ha ez jól van behangolva, a kocsi energiát vesz ki a szalag&levegő rendszerből.
Ha pedig energiát vesz ki, azt a kocsi gyorsítására használhatja.
Minél többet nézem ezt a példát annál jobban felbosszant.
Az egyik, hogy dolog, hogy kiszámítja, hogy ha a hajós 60 fokra vitorlázik, akkor 1/8 akkora erő gyorsítja a hajót, mintha 180 fokra vitorlázna. Nem igaz, de fogadjuk el. Innentől közli, hogy akkor a sebessége is az 1/8-a. Ezt így hogy?
A másik, amiről hallgat, hogy hogyan lesz egy dél fele mutató erőnek észak fele mutató pozitív komponense. Amúgy lesz, de két dolog nem stimmel:
- nem a "szél erejének" vitorlára merőleges komponense hat a vitorlára, hanem egyfajta felhajtóerő, ami ott keletkezik. A rajz alapján ugyanis a szélnek fix ereje van, és csak ettől és a vitorla irányától függ a vitorlán keletkező erő. Erről szó sincs, nagyobb vitorlán nyilván nagyobb erő keletkezik.
- Ha a vitorlára ható erőt felbontjuk a hajó tengelyével párhuzamos és arra merőleges komponensre, akkor az egyik északra, a másik délre viszi a hajót. Egy gumicsónak egy vitorlával emiatt az életben nem is fog észak fele menni. Ugyanakkor egy vitorlás alján van mindenféle huncutság (svert vagy tőkesúly), ami megakadályozza, hogy a szél eltolja a hajót oldalra, vagy legalábbis megnehezíti. Emiatt tud némileg a szél felé menni a hajó.
