"Akkor fogja Toldi, jót kanyarít véle, És a kanhoz vágja, mely rohan feléje"
***jól példázza, miért is nem létezik a "hiányzó láncszem", amit az evolúció tagadó hívők nem fognak, értetlenkedve követelnék.
Ami engem illet, én ebben a példában még hívőként se követelnék itt "hiányzó láncszemet", nem-hívőként meg pláne; tekintve, hogy nem is az... :P A "hiányzó láncszem" fogalmát helytelen lenne közeli rokonfajokra pazarolni... Szóval, az aranysakál esete jól példázza, miért is nem létezik a "hiányzó láncszem"...
"A teremtésben hívők szerint is létezik mutáció és kiválasztódás az élőlények között. De miért? Kezdetben nem voltak beteg, gyenge állatok, nem versengtek a táplálékért. Az ember engedetlensége miatt megtörtént a bűneset, és az átok következtében lettek betegek, gyengék vagy életképtelenek."
A Cseh Tudományos Akadémia Biológiai Központja számolt be a Communications Biology folyóiratban arról a kutatásról, amelyben a rovarszárnyak eredetét, és az előd-testrészek feladatait vizsgálták meg. A vizsgálatokban a cseh szakemberek is részt vettek német kollégáikkal, s többek közt azt igyekeztek feltárni, milyen feladata lehetett a kialakulóban lévő, de repülésre még alkalmatlan szárnynak.
Az ateisták részéről a politikai támogatás, az egyházak részéről az elutasítás vezetett a mai napig fennálló vitákra a darwinizmus kérdésében. A darwinista evolúció, a ma élő fajok kifejlődésének folyamata egy ősi egysejtű élőlényből, azon alapult, hogy egy faj egyedei eltérő alkalmazkodási képességekkel rendelkeznek a környezeti változásokkal szemben. A természetes kiválasztódás alapján az alkalmazkodásra képesebb egyedek nagyobb arányban maradnak fenn, és kedvező tulajdonságaikat átörökítik az utódaikra. Így sok generáció után a fajra jellemző tulajdonságok fokozatosan megváltoznak, új fajok jöhetnek létre.[5] Darwin, aki modelljének kidolgozásakor még hívő keresztyén volt, Newtonhoz hasonlóan próbálta beilleszteni elméletét a keresztyén tanításokba, például az őssejt Isteni teremtésének gondolatával.[6] Nem járt sikerrel, mert a darwinizmus volt az első olyan tudományos elmélet, amely a keresztyén hit több alapvető állításának újra értelmezését is kívánta. Hiába fedezték fel kihalt fajok ősmaradványait, köztük ősemberekét, a folyamatos fejlődés képébe nem lehetett beilleszteni az első emberpár teremtéséről, bűntelen paradicsomi életéről, a bűnbe eséséről, az eredendő bűn átörökléséről minden emberre, a megváltás szükségességéről, és a Megváltó Krisztus bekövetkezett eljöveteléről szóló alapvető keresztyén tanításokba. A darwinizmus tagadása olyan túlzásokhoz vezetett az amerikai fundamentalista közösségekben, mint a darwinizmus tanításának tilalma a polgári oktatásban.
A 20. század első felének (majdnem kortárs) magyar teológiai szemléletét a természettudományokkal kapcsolatban az érdektelenség jellemezte...
Ami kapcsolat volt, az kimerült a nyílt állásfoglalások megfogalmazásában a darwini evolúciós elmélet ellen. A korát megelőző kivétel a teológiában és földtudományokban egyaránt jártas római katolikus Prohászka Ottokár püspök volt , akinek jelentőségét nemrég Dudich Endre geológus méltatta . A tudomány oldaláról az egyházi iskolák természettudomány tanárai képviselték a hit és tudomány kapcsolatát (pl. Platz Bonifác, cisztercita szerzetes, tanár, az MTA tagja ). Náluk az ismeretek bemutatása követte a tudomány fejlődését, a keresztyén dogmákkal ellentétes tudományos eredményeket is tárgyalták, jó érzékkel mutatva rá a következtetések bizonytalanságaira.
A II. világháború után, amikor a világ teológusai és hívő tudósai világképükben változatos módon próbáltak reagálni a modern tudományos eredményekre, Magyarországon erre sem az egyház, sem a tudósok részéről nem volt lehetőség.
A rendszerváltás után a könyvek megjelenését nem a cenzúra, hanem a kiadás gazdasági érdekei vezérelték. A mai napig jellemző, hogy az igényes munkák mellett számos vallási köntösbe bújtatott szenzáció hajhász, ezoterikus, áltudományos, és a szélsőséges vallási szekták véleményét tükröző könyv kapható.
***És akkor nem az üveg.... hanem mi választja el bóbitát a koppasztástól??? Na, mi? Miért ott él? Tud repülni, miért nem él máshol? Lokál patrióta? Vagy valami más?
"Ne kérdezz többet, mint amennyi a hasznodra válik." (Dante) Ennyi nem vált hasznodra, tekintve, hogy alig jeleznek valami viccérzék-szintet...
Na, mi a csuda kifogást lehet abban találni, hogy valaki
magáévá teszi a tudomány fejlődését, és az eredményeit ?
Elvégre ami az övé, az az övé (mindjárt kicsatolom).
Szerintem, tehát szerintem, azaz énszerintem annyi önmagával szemben elfogult ökör van ezen a bolygón, hogy azt a tudomány sem követheti, vagyis inkább koslathat csak utánuk.
Állítólag felmérik, hogy mennyire keveset tudnak, de azért leginkább azt nyomják, hogy mégis milyen sokat.
