''Náluk is a 10-es számrendszer volt az uralkodó. Az időszámítást illetőleg Hérodotosz idejéig 12, 30 napos hónapot vettek fel. Később ehhez egy 13-ikat függesztettek, hogy a napév járásához jobban igazodjanak.
Houzeau: i. m. 164. p.
A hónapot ők is 3 dekádra osztották, a bolygójárású 7 napos héttel csupán Nagy Sándor korától fogva éltek.
Uo. 382, 383. p.
Az egyes számokat illetőleg
a héroszok gyakran ketten vannak, így Thészeusz és Peirithoosz, Kasztór és Polüdeukész. Az egymásután uralkodó legfőbb istenek mellé mindig egy női társuk van adva: Úranosz és Gaia, Kronosz és Rheia, Zeusz és Héra. Igen gyakran kettő a nép feje, így Spártában két király van. Az Iliászban pedig egy-egy népnek a legtöbbször két vezére van, így a krétaiaké Idomeneusz és Mérionész a thesszaliaiaké Polüpoitész és Leonteus, ugyanígy két vezére van a kosiáknak, az orchomenosiaknak, a phokisiaknak és az Ithone-belieknek.
Homeros Iliasa. Ford. Vértessy Jenő. 1913. 42, 43, 45, 44, 38. p.
A szokásokban is szerepel elvétve a 2-es:
Athén orvosai évenként 2-szer járultak Aszklépiosz és Hügieia oltára elé.
Hornyánszky Gy.: A görög felvilágosodás tudománya. 1910. 43. p.
Jóval jellemzőbb ennél az Odüsszeia következő helye:
„Hű feleim, se Kelet, se Nyugat nincs tudva előttünk”,
Homeros Odysseiája. Ford. Kemenes (Kempf) J. 153. p.
„Bármint gyötrődtök, társak, hallgassatok énrám;
kedveseim, keletet, nyugatot nem tudva ülünk itt,”
Homérosz: Odüsszeia. X. 189—190. Devecseri Gábor fordítása.
„Lám, e nem-ismert vándor jött palotánkba, bolyongva,
vagy kelet országából, vagy tán messze nyugatról:”
Homérosz: Odüsszeia. VIII. 28—29. p. Devecseri Gábor fordítása.
ami elárulja, hogy a világtájak eredeti megjelölése csupán e kettő volt.
Az orvosi felfogás szerint vérből, nyálkából és 2-féle epéből, sárgából és feketéből van az ember összetéve, de több orvosi műben csak a vér és epe szerepel.
Hornyánszky: i. m. 122. p.
A szelek száma 4: Eurosz, Notosz, Zephürosz és Boreász.
Odüsszeia. 296. p.
Szolon a népet 4 osztályra osztja.
Fustel de Coulanges: Az ókori község. Magyar fordítás. 1883. 488. p.
A 3-as számot illetőleg
a Thermosphoriak ünnepe Athénben és Lakoniában 3 napig tart.
Roscher: i. m. 32. p.
A görögöknél szokás volt a temetkezési szertartás végeztével 3-szor nevén szólítani a halottat, s 3-szor hangoztatták: „élj boldogul”.
Fustel de C.: i. m. 9. p.
A házassági szertartás 3 cselekvényből állott: az első az atyának a tűzhelye előtt ment végbe, a második az atyai háztól a férj tűzhelyéhez való menetből állott, a harmadik a férj tűzhelye előtt játszódott le.
Uo. 52. p.
Az imák bevégeztével a házaspár kalácsot, kenyeret és gyümölcsöt, tehát 3 félét osztott meg.
Uo. 54. p.
Minden görögnek, ha valami régi családhoz tartozott, 3 neve volt: a saját neve, az atyjáé és az egész gensé.
Uo. 151. p.
Athénben törvény volt, mely nem engedte, hogy a szószékre oly szónok lépjen fel, aki már 3-szor javasolt a népnek a törvénnyel ellenkező határozatot.
Uo. 504. p.
A nép a törvény megváltoztatására 3-szor gyűlt össze és csak 3-adszorra szavazott.
Uo. 505. p.
Az általános gyűlésen a polgárnak 3-szor havonként jelen kellett lennie.
Uo. 506. p.
Istenképükben is gyakorta szerepel a 3-as.
Az istenek közül Hermésznek mellékneve Triszmegisztosz: a 3-szor nagy; Pallasz Athéné mellékneve pedig Tritogeneia: a harmadik napon született. Kronosznak 3 fia van: Zeusz, Poszeidón és Hádész, akik egymás közt fölosztják a világ uralmát. 3 a Moirák, az Erinnüszök, a Khariszok, a Gorgók és eredetileg a Múzsák száma.
A Moirákat (Párkákat) vö. a skandináv mitológiában a 3 Norná-val: Urd (= a volt), Werdandi (azaz a most lefolyó, a jelen) és Skuld (a keletkezendő, a leendő). Grimm: Deutsche Mythologie. 1875. I. 335. p.
3 az alvilági bírók száma is. Erisz almájáért 3 istennő versenyez.
Homeros Iliasa. 195. p.
Igen érdekesek a 2 ősi eposznak, az Iliásznak és Odüsszeiának 3-as számai:
Agamemnón pajzsán 3 sárkány, ezüst karöltőjén pedig egy háromfejű sárkány van.
Homeros Iliasa. 195. p.
Az alvilági Kerberosznak is 3 feje van. Odüsszeusz bajba jutva, 3-szor kiált, míg végre Meneláosz meghallja és segítségére siet.
Uo. 207. p.
Achilles Hektort 3-szor kergeti Trója körül, amikor 4-edszer futnak, Zeusz mérlegét kezébe veszi és Hektor sorsa lebillen:
Uo. 413. p.
Achilles Hektor holttestével szekerén 3-szor kerli meg Patroklosz tetemét.
Uo. 448. p.
Az Odüsszeiában ezek a kitételek szerepelnek:
„3-szor boldog fenséges anyád, atyád,… 3-szor boldog testvéreid”.
Odysseia. 97. p.
„boldog apád háromszor, anyád is boldog, az úrnő,
és testvéreid is háromszor…”
Homérosz: Odüsszeia. VI. 154—155. p. Devecseri Gábor fordítása.
A Földre, Égboltra és a Sztüx vizére esküsznek az istenek így az Odüsszeiában, mint az Iliászban.
Homeros Odysseiája. 83. p.
A 3-as eskü a későbbi korban is előfordul, így esküdtek Zeusz, Poszeidón, Demeter nevére, vagy Zeusz, Poszeidón és Athéné nevére.
Homeros Odysseiája. A 84. laphoz lásd a fordító jegyzetét uo. 378. p.
Odüsszeusz beszéli hadészi útjáról:
„3-szor nyujtám kezeimet megölelni anyámat, 3-szor kisuhant kezemből, akárcsak az árnyék.”
Homeros Odysseiája. 171. p.
„Háromszor nekiindultam, vágyódva erősen,
háromszor surrant ki kezemből, mintha csak árnyék
s álom volna…”
Homérosz: Odüsszeia. XI. 206—208. Devecseri Gábor fordítása.
A Kharübdisz naponkint 3-szor szíja be a vizeket s 3-szor ereszti ki.
Uo. 187. p.
Pénelopé 3 éven át kibontja éjjel, amit nappal szőtt, a 4-ik évben egy rabnője elárulja.
Uo. 361. p.
A 7-es számnak mindenekelőtt az Apolló-kultuszban volt igen nagy szerepe.''
http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/bibo.html
Az apollói ünnepek mindig a 7-ik napra, a 7-ik hónapra, vagy 7-ik évre esnek.
Roscher: Die Sieben und Neunzahl im Kultus und Mythus der Greichen.1904. 4—7. p.
Apollón születésnapját általában a hó 7-ik napján tartották.
Uo. 8. p.
Az apollóni ünnepeken mindig 7 személyes kórus lép föl.
Uo. 17. p.
Az Odüsszeiában Héliosznak 7 ökör- és 7 juhcsordája van.
Uo. 20. p.
Igen régi a rodoszi monda Héliosz 7 fiáról és 7 leányáról.
Uo. 20. p.
Szelénének, a hold ősi istennőjének Athénben 7 tehenet áldoztak.
Uo. 21. p.
Athénben és Sykionban Apollón és Artemisz egyesült kultuszában a kórus 7 fiúból és 7 leányból állott.
Uo.
A Hekaté—Szeléné—Perszephoné-kultuszban 7-szeri mosdás volt előírva és 7 imát kellett mondania
Uo.
Dionüszoszt is a 7-ik hónap gyermekének tartották.
Uo. 23. p.
Ünnepe is 7 napig tartott.
Uo. 22. p.
7 napos böjtöt rendeltek a tiszteletére.
A boiotoknál a 7-es szám kultusza igen el volt terjedve, így
a thébai 7 vezér és a 7 epigon, Théba 7 kapuja, a 2×7 (Homérosz szerint még 2×6) Niobida.
Uo. 25—26. p.
Iaszónnak és Médeiának 7 fia és 7 leánya van, Aiolosznak és Nesztórnak is 7 fia.
Uo. 49. p.
Athéni hadsereg sohasem indult hadjáratba a hónap 7-ik napja előtt.
Fustel de C.: i. m. 331. p.
Athénben 7 a törvényekre felügyelő hatóság tagjainak száma. 7 a világcsodák száma. 7 város versenyez Homérosz születése helyéért. Athéné Arészt úgy vágja meg egy sziklával, hogy teste 7 lánc földön terül el.
Homeros Iliasa. 400. p.
A 8-as számot illetőleg:
Athénben a Poszeidón-ünnep 8 napig tart, éppúgy Thészeuszé is.
Roscher: i. m. 62. p.
A 9-es száma nézve azt találjuk, hogy
a héroszok korában a 9-ik évi ünnep volt erősen elterjedve.
Uo. 10. p.
Kos szigetén 9 és 27 volt az áldozati bikák száma.
Uo. 11. p.
A Poszeidónnak áldozatul hozott bikák száma 9×9;
Dionüszosznak 9 oltára van;
Uo. 13. p.
Eumaiosz az isteneknek szánt disznót 9 darabra vágja.
Uo. 58. p.
Demeter 9 napig bolyong.
Uo. 32. p.
9 fejű a lernai Hüdra.
Uo. 50. p.
9 a múzsák száma.
Uo. 56. p.
A Bakkhosz misztériumokban 9 napi böjt van előírva.
Uo. 58. p.
Athénben 9 archon volt.
Fustel de C.: i. m. 371. p.
A 10-es számot illetőleg
Athénben a tisztviselők száma igen gyakran 10, így mindenekelőtt a 10 sztrategosz, azután a 10 asztronomosz, 10 agronomosz, 10 kincstárőr, 10 számvevő.
Uo. 498. p.
A 12-es számra példaképp felhozzuk, hogy
a trójaiak 12 tulkot áldoznak Pallasz Athénének;
Homeros Iliasa. 111. p.
Achilles Patroklosz sírjára 12 trójai daliát koncol fel.
Uo. 423. p.
20-as számot is találunk az Odüsszeiában.
Ha hosszabb, jelentősebb időtartamot akarnak kifejezni, azt gyakran a 20 nappal jelölik; Odüsszeusz maga is 20 évig bujdosik. Más tekintetben is a sokat jelenti az Odüsszeiában a 20-as:
Láertész Odüsszeusz dajkáját 20 tulokért vásárolja.
Homeros Odysseiája. 25. p.
Eumaiosz kondás azt mondja Odüsszeuszról, hogy vele 20 jó dalia sem vetekedhetne.
Uo. 214. p.
A nagy számokra vonatkozólag
Priamosznak 50 fia, Danaosznak 50 leánya van. 50 rabnője van Pénelopénak. A nagy áldozat, a hekatomba az Iliászban mindig 100 tulokból áll. Poszeidón pedig úgy üvölt, mintha 9 vagy 10 ezer ember ordítana.
Homeros Iliasa. 105. p.
Sir Wilfred Thesiger