Igazad van. Az egyetem szerintem is 3 dologban jo.
1.Megtanultam egy szakmat,es az csak tolem fuggott,higy milyen szinten,milyen melysegben.Azok a franya tanarok nem nagyon akadalyoztak abban, hogy valamilyen temaban specialista legyek, igaz egyszer ketszer, vagy tizenegyszer UV-tem, de ez benne volt a pakliban.
Annyira jutottam, hogy en is ravertem meg ket evet a gazdasagi mernokin, mert ugy ereztem, hogy a szakmai keves, kell meg hozza valami mas. Ebbol kikerekedett egy menedzser karrier, de csak a tanulas utan! Jo volt, mert bovult a latokorom, a tajekozodo kepessegem, egyszoval jobban lattam a palyan. Az is igaz, hogy az elettol sokkal tobbet tanultam, mint a padban, ugy erzem ma is biztosabban tajekozodom a vilagban a nagyobb tudassal es tapasztalattal felvertezve.
2.Felejhetetlen elmenyekkel lettem gazdagabb!Nagyon sok baratom, ismerosom lett, sikerult megteremteni a jovot biztosito szemelyes kapcsolatokat. Remek diakevek voltak, hozza kell tennem, hogy a varban a koleszban eltem negy evet es igy nem is volt unalmas.Csak peldakent:ILLES, ECHO, stb.. bulik megteremtettek ehhez a hatteret.Ennyit roviden a nosztalgianak.
3. Amikor megkerdeztek barhol, mit vegeztel, laza valasszal kozoltem: csak ket egyetemet, mert tobbre mar nem volt effektiv idom. Ezutan sokkal konnyebb volt ervenyesiteni barmilyen elgondolasomat, maskeppen mertek a partnerek.
Anyagiak, karrier,.... mar ennek csak a kovetkezmenyei, persze csakis akkor, ha a halando tud is valami ertelmeset kezdeni a tarsolyaban e s a fejeben rejtegetett anyaggal.
Az ifjoncoknak egy orok igazsagot hadd emlitsek: ha tudsz valamit, mashoz kepest mindig van egy orrhossz elonyod!
A tema es az indito kerdesek bizonyosan nagyon sok szemelynel aktualisak!.. Beszelgessunk?
Udv: Okori
Vagy a kor, vagy a megszépítő messzeség teszi, de én így érzem.
OFF: Idősebb kollégáim mondják, hogy milyen remek munkahelyi kapcsolatok, (egy kutató intézet volt), barátságok, bulik, kirándulások voltak régen a melóhelyen.
Én csak a harcot érzem és éreztem (15 éve dolgozom egy helyen, igaz közben több átszervezést és cégátalakítást megértem itt), harc a vevőért, harc a határidővel, harc a költségekkel, harc a konkurrenciával..... stb.
ON: Azt kívánom, hogy aki tanul, érezze magát olyan jól, mint én annak idején.
(A nick véletlenül passzol ide, a landleres topichoz választottam, középiskolai becenevem alapján.)
OX-ford,
akkor csak örülhetsz, hogy nem oda jártál, ahova én :)
agydresszúra 0, a vizsgák általában pech/mázli rendszerben működtek, emberi kapcsolatok abban merültek ki nagyrészt, hogy a csoporttársak jegyzetet cseréltek vagy meghallgatták egymás vadiúj mobilcsörgését. (mély barátságnál már egymás előlapját is méltatták). vagy a másik verzió, hogy mehetsz nézni bunuel filmet, aztán tea, cigaretta, és imázsépítő irodalmi csevegés.
hehe :)
Ha megnézed a landleres topicot, amit ott leírtam, plusz a 11 hónap katonaság után nekem
a paradicsom volt.
Annyira, hogy újráztam is.
1971-74 KKVMF
1983-86 BME kiegészítő.
Mi volt jó?
KKVMF: Szuper tanárok, Selmeczi prof, Zsom Gyula,
Sándorné stb, stb (bocs, akit kihagyok).
Fiatalok voltunk, jó társaság, Omega majd Bergendi, etc, etc.
BME: 10 év ipar (és néhány mérnöktovábbképző és szakmai tanf. után, feleség, család, munka mellet újra a padban (esténként), és vizsgák, szigorlatok.
Más szemlélet, zseniális tanárok (Simonkay Sanyi, dr. Benyó Zoltán, dr. Fock Károly, itt is bocs, akit kihagyok). Új barátságok a hallgató társakkal és a tanárokkal!!!!. Ez is szuper volt.
Kell-e a diploma? A fene tudja ...
De nekem szükséges volt:
-Az a szellemi erőpróba, ami a diplomához kell
-Az az analizáló és szintetizáló képesség, ami a szakdolgozat megírásához és a diploma megvédéséhez kell
-Az agysejtek dresszírozása a vizsgaidőszakban
-Azok az emberi kapcsolatok, amik az egytem nélkül nem léteznének, és nélkülük én lennék szegényebb.
hát ha már mindjárt vége, akkor talán kibírod :)
nekem az lebegett a szemem előtt, hogy úristen, még csak a felénél tartok, és hogy bírom ki az állandó ingázást, mert ugye közben "beszereztem" magamnak a kedvesem, aki pesten lakik, és hogy bírom ki anyagilag ösztöndíjon+szoc. támogatáson, és a hely ahol tanultam, nem volt éppen kedvező munka szempontjából a hozzám hasonlóknak. emlékszem amikor a szobatársnőm sugárzó arccal jött haza, hogy talált egy álláshirdetést. kérdeztem mi az. aszonta takarítókat keresnek a helyi plaza-ba, nem megyek-e. mondtam neki nem.
A nappali egyetem nekem se jött be, már első évesen úgy döntöttem inkább átmegyek levelezőre, mert halálra unom magam, és így dolgozni pedig képtelenség... Azóta eltelt 4 év, és bár már mindjárt vége, egyre inkább kételkedem, hogy van értelme végigcsinálni, ma már egész mással szertnék foglalkozni, olyan az egész mint egy rémálom néha, mint egy rossz befektetés...
Igazán nem szertnék egy nullázásal vitába szállni :), de én ismerek néhány embert, aki diploma nélkül is nagyon sikeres, okos, művelt és boldog, teljes életet él...
az utolsó kérdésedre válaszolva: vagy.
kétésfél év után úgy döntöttem: na nekem ebből ennyi elég volt, inkább megyek kárriert csinálni. próba szerencse alapon otthagytam az egyetemet a francba. igaz, el akarok végezni majd valamit, de semmiképpen nem nappali tagozaton, mert akkor munkalehetőségnek marad az újságkihordás meg a mekkdoneldsz, havi nettó húszért.
vagy ha nem levelezőn, akkor valami fizetős tanfolyamon csak össze tud szedni az ember egy két papírt. tudom erre lehet ellenérv a műveltség/okosság/intelligencsség, hogy nem csak a papír a lényeg. két és fél éves egyetemi pályafutásom alatt az is kiderült, hogy a kettőnek nincs túl sok köze egymáshoz. mármint az egyetemnek meg az okosodásnak. aki tudni akar, az az könyvekből is lehet májer.
Nem is tudom, csak úgy eszembejutott, hogy esetleg beszélhetnénk róla... Szerettetek egyetemisták lenni? Kell a diploma? Állami klasszikus, vagy inkább vmelyik "modern" főiskola? Mi ér többet, éveket tölteni egy ilyen műintézményben, vagy inkább egy széleskörű szakmai tapasztalatszerzés ezalatt? Vizsgázás. Írásban vagy szóban? Szerettek, tudtok vizsgázni? Mit is mér le egy vizsga? A tudást? Vagy valami mást? Mi van akkot, ha harmadévesen úgy érzed, rosszul választottál? Végigcsinálod, hisz ha már idáig jutottam... Vagy?
