Az Ik 60-asokat 1960-tól kezdték el átépíteni csuklóssá, elvileg 1963-ban készültek el az utolsó példányok, onnantól már csak csuklós változatban létezett a 60-as.
Az UV a Nagykörúton a 60-as évek első felétől jár, tehát (ha jól írtam az Ik 60-asokról, akkor) 1960-63 közötti a kép.
Fiatalabbak kedvéért (bár ők talán nem is olvassák e topicot):
A hatvanas években pánik volt a harmincas években alkalmazott bauxitcement, illetve az abból készült bauxitbeton szilárdságcsökkenése miatt. Akkoriban például az Astoriával átellenben lévő lakóházban a fűtő a salakkal teli talicskával együtt leesett az alsó pinceszintre, mert a födém leszakadt.
Akkor az ilyen lakóházakat (pl. az újlipótvárosi épületek többségét) államilag listába vették és az ÉMI rendszeresen vizsgálta a vakolatba vésett cigarettás doboznyi vakolatkivésés helyére illesztett ún. Schmidt-kalapáccsal, amely ütéssel állapította meg a vasbeton szilárdságát.
Az ijedtség akkora volt, hogy ezért bontották vissza a Fiumei (akkoriban Mező Imre) úti OTI (akkoriban talán TB) székház tornyát. Pedig milyen izgalmas volt felmenni a toronyba a páternoszterrel és az utolsó emeleten - a figyelmeztetés ellenére - nem kiszállva átfordulni (persze nem fejre állva) a lefelé menő szakaszra...
Apropó, mit hallottatok arról, hogy az Unió nem engedi a páternosztereket üzemelni? Ugyanis a nemrégi nyitott napon ezt mondták a Roosevelt téri volt BM épületben a vezetésen, hogy azért van leállítva az ottani lift. De én azt hiszem, néhol még működik, pl. az egyik (vagy mindkettő?) Markó utcai bíróságon.
Meglehet, hogy ilyen hajó még 1964-ben is közlekedhetett.
Az UV+pót+UV szerelvény körúton való megjelenése lehet egy időhatár. Azért említem az egész szerelvény összeállítást, mert volt egy rövid időszak, amikor a körúton is párban jártak az UV-k.
A szentendrei HÉV vonalon még nem közlekednek az M IX-es szerelvények.
Ikarus 60-as autóbusz közelg a képen.
Tudom, hogy ezek nem dátumok, de nálam okosabb esetleg tovább tud általuk lépni.
Abban az időben, amikor az Alpesi falu működött, a Hermina út egészen a vasúti pályáig vezetett és elválasztotta a Mutatványos épületeket és az Angol parkot. Az Alpesi falu az Angol park területébe ékelődött be, ott, ahol a mai Állatkerti körút bekanyarodik a Hermina út felé. A címe is Hermina út 71. volt.
Ilyen helyre akkor még nem jártam. Viszont a Vidámpark helyén volt a Mutatványosok utcája, ahol a szellemvasút, ringlispiel, liliputi szinház, céllövölde, bábszinház is voltak. Ez egy teljesen rendes szabadon átjárható utca volt. Mellette volt az Angol Park, ahol a mai vidámpark részei is voltak, pl. az elvarázsolt kastély. Szóval az Alpesi falu nem egészen ott lehetett, vagy a valamikori Angolparkban volt.
A mai Vidám Park területén volt, amíg a II. Világháború alatt le nem égett. Az 1900-as évek elején épült nagy faépületben nyáron osztrák viseletbe, dirndlibe öltözött lányok szolgáltak fel.
Re OFF: Nem kell bemenni a bankfiókba, akkor nincs probléma. Erre van az internetes bankolás, akkor legfeljebb magadat szidhatod, ha nem tetszik a hőmérséklet a fiókban. (Meleg lesz a sör.)
Bocs, hogy itt teszem szóvá a következőt. Jön a tél és elkezdik fűteni a bankokat, közhivatalokat és áruházakat. Igen, de hogyan. A munkatársak blúzban és ingben végzik a munkájukat, az ügyfelek és a vásárlók pedig fulladoznak a melegtől. Probléma nincs, mert a fűtési költségeket nem az igazgatók és hivatalvezetők fizetik. Az átizzadtan az utcára lépők nagy része megfázik. Miért nincs egy általános érvényű irányelv a maximális hőmérsékletre, ami szerint a termosztátokat beállítják??? Ez is az általános rendetlenség része??? Nincs rá jogszabály és akkor nálunk a józan ész alapján nem lehet lépni???
Fogós kérdést tettél fel, annyi biztos. Az azonban szerintem nem annyira biztos, hogy ez a kép Kelenföldön készül, ahogy a Vaterás megnevezése írja. Ilyen, vagy közel ilyen magas épület volt ugyan már ekkor, 1916-ban a mai Bartók Béla úton, a Ballagi Mór utcánál, de ettől a háztól jobbra látható háztetők legfeljebb a kilométernyir lévő Lágymányoson lehettek.
A kép szerintem inkább a Déli pályudvaron készült és a háttérben, középen látható torony a Várban, a Mária Magdolna templom tornya, ettől jobbra pedig a Vár további épületeinek tetetje látható.
Ez nem kifejezetten magyar specialitás... Azt az ún. "békebeli hangulatot" sok Európai nagyvárosban tönkretette a robbanásszerű bűzös-zajos motorizáció és a nyomában haladó alul- és felüljárókkal teletűzdelt útátépítési/szélesítési kampány. Csak ami Nyugaton az 50-es 60-as években zajlott le, az nálunk 70-es 80-as években. És mivel a rehabilitáció (sétálóutcák, drasztikusan forgalomcsillapított belső negyedek) talán még költségesebb, mint a szétbarmolás, ezért a fáziskésésünk is nagyobb lett azóta...
Budapestnek amúgy külön pechje, hogy a Várat leszámítva amolyan ódon belvárosa (lásd Prága, Barcelona, München, Róma stb.) nem volt a motorizáció beindulásakor, az eklektika értékei, hangulata pedig akkoriban még nem hatotta meg a városfejlesztőket...
Ebből is látszik, hogy még azt is elszabták a 70-es évek végére, ami a különböző világégések után megmaradt. Taccsra tették évtizedeklre az atmoszférát. Most meg kínkeservesen próbálják majd helyretenni.
