Bocs, hogy itt teszem szóvá a következőt. Jön a tél és elkezdik fűteni a bankokat, közhivatalokat és áruházakat. Igen, de hogyan. A munkatársak blúzban és ingben végzik a munkájukat, az ügyfelek és a vásárlók pedig fulladoznak a melegtől. Probléma nincs, mert a fűtési költségeket nem az igazgatók és hivatalvezetők fizetik. Az átizzadtan az utcára lépők nagy része megfázik. Miért nincs egy általános érvényű irányelv a maximális hőmérsékletre, ami szerint a termosztátokat beállítják??? Ez is az általános rendetlenség része??? Nincs rá jogszabály és akkor nálunk a józan ész alapján nem lehet lépni???
Fogós kérdést tettél fel, annyi biztos. Az azonban szerintem nem annyira biztos, hogy ez a kép Kelenföldön készül, ahogy a Vaterás megnevezése írja. Ilyen, vagy közel ilyen magas épület volt ugyan már ekkor, 1916-ban a mai Bartók Béla úton, a Ballagi Mór utcánál, de ettől a háztól jobbra látható háztetők legfeljebb a kilométernyir lévő Lágymányoson lehettek.
A kép szerintem inkább a Déli pályudvaron készült és a háttérben, középen látható torony a Várban, a Mária Magdolna templom tornya, ettől jobbra pedig a Vár további épületeinek tetetje látható.
Ez nem kifejezetten magyar specialitás... Azt az ún. "békebeli hangulatot" sok Európai nagyvárosban tönkretette a robbanásszerű bűzös-zajos motorizáció és a nyomában haladó alul- és felüljárókkal teletűzdelt útátépítési/szélesítési kampány. Csak ami Nyugaton az 50-es 60-as években zajlott le, az nálunk 70-es 80-as években. És mivel a rehabilitáció (sétálóutcák, drasztikusan forgalomcsillapított belső negyedek) talán még költségesebb, mint a szétbarmolás, ezért a fáziskésésünk is nagyobb lett azóta...
Budapestnek amúgy külön pechje, hogy a Várat leszámítva amolyan ódon belvárosa (lásd Prága, Barcelona, München, Róma stb.) nem volt a motorizáció beindulásakor, az eklektika értékei, hangulata pedig akkoriban még nem hatotta meg a városfejlesztőket...
Ebből is látszik, hogy még azt is elszabták a 70-es évek végére, ami a különböző világégések után megmaradt. Taccsra tették évtizedeklre az atmoszférát. Most meg kínkeservesen próbálják majd helyretenni.
"Egyet akkor nem értek. Ha eladta az egyház, akkor miért kapta vissza..."
Valószínűleg valami egykor államosított egyházi ingatlan helyett kapta meg ezt - kompenzálásul (mert az eredetit nem karta, vagy tudta volna visszavenni). A megfogalmazás viszont ebben az esetben is félrevezető (trendi kifejezéssel élve: csúsztatás).
Kálvin téri (!) Városkapu üzletház helyén valamikor a Fenyves Áruház volt. A telket Fenyves Dezső 1922-ben vette meg a református egyháztól és áruházat épített ott. A telken az XIX. században református lelkészlakás, imaterem és iskola állt. Az épületet részben elöregedése, részben amiatt, mert új egyházi oktatási épülettömböt akartak emelni, ezért 1914-ben lebontották. Erre pénzügyi okból nem került sor, ezért a telket eladták. (Forrás: Xantus Zoltán: Ferencvárosi évszázadok)
Én gyakran gondolok arra, hogy milyen jó lenne, ha az áruházat is lebontanák egyszer és helyén parkot létesítenének, kinyitva a teret a templom felé.
1912. 
