Tételes költségvetés esetén a kivitelező nehezebben ügyeskedhet. Egy összegben szart sem ér. Igazából minden olyan esetben fontos a terv amikor a munka meghaladja a megbízó szakértelmét. Terv alapján lehet a kivitelezőt ellenőrizni. Ha a balek nem hagyja magát meggyőzni, hogy nem kell a terv, az csak papírrongy.
" Egy ajtó befalazásnál nagyobb munka terv nélkül már bizonytalan. Minél nagyobb munka annál bizonytalanabb."
Minden munkánál hasznos a terv.
De nem kell túltolni !
Anno régen úgy a net csecsemő korában...no úgy 20 éve volt egy un.építészfórum. Független az indextől.
Ott is voltak kérdez - felelek csoport.
Egy csávó feltette,hogy egy homlokzatnál egy ajtót kellene áthelyezni,mi a teendő ?
Többek között én is válaszoltam.
Idézek magamtól :
Kell egy kőmívesmester, egy esetleg kettő segéd,kell állvány - bakok, min 2 palló, szokásos kőmíves szerszámok. Anyagok : homok, mész és cement...akkor még a zsákos vakolat ha létezett is de nem volt elterjedt.
A munka: az ajtó kibont, a másik helyen egy nyílásképzés előzetes áthidalással,beékel rögzít vakolattal.
A kivett ajtóhelyét a bontási téglával + pót téglákkal visszafalaz, vakol kétoldalt.
Na lett nagy felháborodás főleg a vezér építészek részéről,hogy mit képzelek... stb.
Mondván kell tervező - terv
- engedély, anyag kiírás technológiai leírás stb.
Igen így is lehet...amennyiben az Andrássi úton van, de nem Kuncsorba egy mellékutcájában.
Terv néha kimondottan a bürokráciának kell.
Ismétlem a terv mindig hasznos.
Részei : rajzok, metszetek, anyag kiírásmennyiségileg és minőségileg, költségvetéskiírás,azt néha / ha fizetnek érte /be is lehet árazni.
De egy árazott költségvetés még nem szentírás.... csak egy tájékoztató, hogy végül nagyjából mennyibe kerül majd.
"Csak én a kevés szakértelmemmel vagy anyósom a nulla szakértelmével, hogy dönti el, hogy az a szakember jó megoldást ajánl-e?"
Ezért kell(!) a tervező. A tervező és a kivitelező ellenérdekeltségű fél, foltéve ha NEM a kivitelező hozza. A műszaki ellenőr elvileg számonkérii a megfelelő minőséget TERV alapján. Ha nincs terv nincs mit számonkérni (műszaki ellenőr se tud mit számonkérni), ezért gyűlölik a tervet a kivitelezők. Egy ajtó befalazásnál nagyobb munka terv nélkül már bizonytalan. Minél nagyobb munka annál bizonytalanabb.
Lehet úgy is, hogy körítőfal, bennmaradó zsaluzat és normálisan megvasalt, kellő vastagságú vb. lemez. De az a gyanúm, hogy a feltöltés TÖMÖRÍTVE a legpraktikusabb.
Hogy csinálnátok egy olyan teraszt, ami kb. 30 nm és a leendő járószintje 0,8 méterre van a jelenlegi talajszinttől. Várhatóan WPC lenne fedés.
Feltölteni földdel/kaviccsal/sóderrel, arra betonozni nem tűnik túl elegáns megoldásnak. Esetleg két párhuzamos falat rakni zsalukőből, köztük kengyelre szarufát tenni meg nem tűnik időtállónak, idővel biztos elrohadna az esőtől.
Csak én a kevés szakértelmemmel vagy anyósom a nulla szakértelmével, hogy dönti el, hogy az a szakember jó megoldást ajánl-e? Ez a kérdés, sajnos. Mert lehet, hogy mondjuk 1-2 évig jó lesz, amit ajánlanak, aztán kuka, de akkor már hiába reklamálnánk...
80%-ban hatásos szilikátot injektálni falba meglehetősen bonyolult művelet.
- kell késziteni egy szakival egy állapotfelmérést, meg kell mérni a fal nedvességét sok helyen, nem elektronikus mérővel, hanem egy klasszikus nedvességmérővel. Az eldönti, ha egyáltalán érdemes injektálni.
Ilyen szaki nagyon kevés van és elég drágán találnak ki olyan technológiát, ami szerintük megoldja a problémát- persze a kivitelezése is sokba kerül.
- Üreges téglában nem lehet semmit se injektáni, csak tömör falzatba
- 50-55 vastagságú fal felett kivül- belül kell kell injektálni
- a szilikáton kivül, kell három típusú malter (egy, ami leszigeteli a kifúrt lyukakat az injetálás után, egy másik ami levert vakolat után a lyukak kifúrása előtt fel kell vinni kb. 40cm magassan a lyukak felett - kb. 10cm, és egy harmadik, amivel vissza kell vakolni a levert vakolatot).
- tiszta szilikátból (nem felvizezett szarból), gravitációsan, minden 10cm vastagságnak 0.8 litert kell beönteni méterenként, de három lépesben, mert szép lassan kell beszívja fal, 12.5 centiméterenkint be kell fúrni a lyukakat 20-25 fokos szögben lefele, de azt sem egyszerre.
- a szilikát egy sűrű folyadék, nyomással nem lehet injektálni, minden amit nyomással van beemelve az semmit sem ér, mert nem fog egy összefüggő rétegű vízszigetést késziteni a falazási fugákba.
Vannak olyan esetek, amikor nem az alapból szívja fel a nedvességet a fal, hanem:
- a szomszéd épület tűzfalá felől, hosszú ideje
- egy rég nem lakott épületbe a tetőn keresztűl ázott be a fal és megjavították a tetőt, de amennyi időt ázott a fal, annyi idő alatt fog kiszáradni (ezt sajnosan el lehet rejteni egy rövid ideig).
Na ez a két eset akkora szívás, hogy a házat jobb eladni azonnal.
Nekem elázott egy fél szuterén szolgálalati lakásom az ősszel (miután 8 éve laktam bene), két rettenetes zápor után, az alap vastag, de gyenge betonból volt (1936 épült több emeletes polgári ház) és valahol útat kapott a víz- (a környéken az összes útcát felújították- újraalapoztak mindent és minden pince beázott). Ki kellett költözzek. Megoldottam valahogy 2 hónap alatt, de rettentő drágán.
Nade lenne egy kérdésem is:
Tiszán innen, szalmával és sárral készitett téglákból épített korabeli vályogház fala átázott - 75cm vastag- (kicserélék a vízórát és kinyitották az elzárt főcsapot- amit elzártak a tél elején, mert leengedték a vízet a rendszerbőé: egy jó hónapig áztak a falak, kb.4-5 cm víz volt két szobában).
A ház megereszkedett, 2-4 cm. Ilyen házzal nem volt soha dolgom, nincs tapasztalatom. Van szakszerű megoldás rá?
Nem egy nagy dolog, úgy sem egy vállalkozó fogja csinálni az egészet. Általában a kőműveseknek vannak ilyen kapcsolatai, akit tud ajánlani.Felhívod, megbeszéled vele. A Felbontást szerintem érdemes magának csinálnia az embernek, ilyen orvos-bérezésű segésmunka árak mellett.
Szerintem a lényeg, hogy jól rá kell kérdezni, ki mit, mikor fog csinálni, milyen anyagokat fog használni, hogyan kell azt beépíteni, szóval le kell tesztelni az embert, mert például kartusos "injektáló" anyagot bárki be tud nyomni egy sziló kinyomó pisztollyal a lukakba, én ezt nem igazán mondanám szakértő vízszigetelőnek.
Mit mondjak neki, milyen szakember tudna egy megoldást adni neki? Gondolom a fal injektálók csak ahhoz a szakterülethez értenek, a kőműves meg csak pl betonozni tud. Van olyan ember, aki erre teljes megoldást tud mondani és meg is csinálja?
Fel kell verni az aljzatot, a fal mindkét oldalán lévő helyiségekben, kitermelni a földet. Utána a falat injektálni, lebetonozni, vízszigetelni a szobákat, majd rábetonozni egy új aljzatbetont, de akkor már érdemes szigetelést is tenni az aljazatba.
Vannak ilyen picit olcsóbb megoldások, mint hogy csak fóliát terítesz a földre, nem bitumenes lemezt a betonra, de a valóban jó megoldás kb. az lehet, ha egy új háznál is használt rétegrendet alakítasz ki.
Utólagosan lehet valahogy alulról vízszigetelni ilyen esetben vagy lehetetlen? Vagy lehet csak aránytalanul drága? Olyan találtam, hogy külső falat vízszigetelnek, beinjektálnak valamit a falba, de ez más, mert belső fal, főfal és nem lehet hozzáférni csak nagyobb bontással. Nem tudom, mit lehetne tenni. Az ilyennel egy ilyen idős épületnél együtt kell élni?
Bárhol feljöhet, ha valahol nem jó a vízszigetelés (a teljes házat kéne alulról szigetelni). És még az sem igaz, hogy pont ott fog megjelenni bent, ahol a folytonossági hiány van lent, ugyanis a víz tud vízszintesen is közlekedni a rétegek közti résekben.
És egy 60 éves épületnél az se biztos, hogy volt valaha rendes vízszigetelés, és csak megsérült - lehet, hogy sosem volt jól megcsinálva.
Szerintem a fóliázós felajánlás erősen kétesélyes próbálkozás... (a vállalkozónak nyilván jó pénz, neki nem fáj, ha nem javul meg semmi)
Az aljzatbetonon keresztül is fel tud jönni a víz vagy mindig a falon jön fel és az átnedvesíti a beton tetejét? Mert ha a falon jön fel mindig, akkor a beton feltörése és új beton leöntése fölösleges lenne.
Az ilyen vizeknek megvan az a kellemes tulajdonsága, hogy nem föltétlenül azzal szemben jön ki a falból ahol bement. A fal alá hogy húzza be a fóliát? Nem hiszek benne. Vannak szárító vakolatok, azt kéne a falra kenni. van rá esély, hogy jó lesz.
Anyósomnál vizesedik az aljzatbeton egy spájz helyiségben és állítólag régebben volt pár falrészlet a házban több helyen is, ahol salétromos is volt a fal. Ezek belső falak, tehát a spájz az kb az épület közepén van. Volt olyan fal, ahol azóta lambéria került elé, volt ahol leverték a vakolatot és újravakolták. Ezek a fal problémák már évekkel ezelőtt voltak, a spájz aljzatbeton vizesedés egy évek óta tehát most is tapasztalható probléma.
A ház földszintes és kb 60 éve épült. Járt nála most egy kőműves és azt mondta, hogy a spájzban feltöri az aljzatbetont és fóliát rak le a földre, amire rábetonoz. Állítólag a fólia fogja megakadályozni, hogy a víz feljöjjön. Én szkeptikus vagyok ezzel a módszerrel kapcsolatban. Mit lenne érdemes ilyen helyzetben tenni, hogy lehet az ilyet szakszerűen javítani, milyen szakembert kellene keresni?
