Monolit födémeknél, másnap készítjük az oszlopokat.
Egy csomó palettás fémzsalu és tartozék kerül fel a födémre. A födém 20-as. A fém zsalunak be vannak szerelve ankerszárak az öntés előtt.
Ezek óriási terhelést kapnak az öntésnél, ami egy nappal később történik (de van amikor ugyanaznap késő délután) és soha nem láttam kiszakadni.
Falazott szerkezetnél a födémre az öntéstől a harmadik reggel a daru felteszi az egész falazást. Igaz, hogy a falakat terheljük, de utána a békával
ide-oda tologatják.
Szerelőbeton: Alapozásnál a sóderágyat nem lehet tömöríteni vízszintesre. Ki kell önteni egy 5-10 cm vastag gyengébb minőségű vasalatlan szárazbetont és lapvibrátorral szép vízszintesre lehúzzák. Arra vasalnak.
Ha vizezték, a vibrálásnál feljön a tetejére a víz. Jól látszik másnap reggel foltokban.
Ez törtem a fejem én is, de a bádogos munka amivel járna, nem kétforint, legalább is a mi környékünkön arany árban "dolgoznak?". Kérdeztem több vállalkozót (?) de igazából senki nem nyerte meg a bizalmamat. Aki meg ránézésre is szimpatikus volt az meg olyan összeget mondott, hogy hanyatt estem tőle. Szóval ez nem hiszem, hogy opció lenne. A tetőszerkezet jó állapotban van, amit javítani kell rajta azt megtudom csinálni, mivel faiparban jártas vagyok és van hozzá felszerelésem is, itt csak a héjazat lenne a kérdéses dolog. Gondolkoztam Onduline megoldásban, mert könnyűnek, gyorsan felszerelhetőnek látom, de nem tudom mennyire időtálló. Aztán még a műanyag hullámlemez is szóba került, vagy az üvegszálas, de fogalmam sincs, hogy melyik mennyire jó. Ezért tettem fel a kérdésemet itt, hátha vannak tapasztalatok... Ja... igen... Az ár nagyon nem mindegy, kisnyugdíjas vagyok, nincs extra jövedelmem. :( Lehettem volna politikus, de az meg nem fért rá az arcomra. :)
Lehet, hogy mi meg kell javítani a tetőt és ki kell síkolni is - mert a trapézlemeznek a tetősíkok nagyon pontosak kell legyenek, azt meg lehet oldani pallókkal, amiket rászerelsz oldalról a szarufákra. (ha a tető több mind 80 éves, a szarufák le vannak ereszkedve).
A trapézlemeznek kb. 10-es deszka lécezés szükséges, 35 cm tengelyközzel.
Gerinc, vápa, csepegtető szerelésére bádogos kell, de a lemez felszerelését bárki meg tudja oldani.
Tavalyi jégeső eredményeként, kb 80%-ban törött sérült cserepek vannak, amit akkor nem tört össze a jég, azt a tél elintézte. Most látszik igazán, hogy milyen komoly a kár. Gazdaságtalan a javítás, ezért kérdeztem, hogy mi a legolcsóbb és legegyszerűbb megoldás.
Sziasztok! Ötleteket várok, van egy egyoldalon kontyos nyeregtető ami ezeréves hódfarú cseréppel van fedve, de a cserepek elöregedtek és nagyon sok magától eltört, lecsúszott. A ház alapterülete kb. 120 nm a tetőfelület kb 200 nm. A kérdésem az lenne, hogy mivel lehetne újra befedni ami ne viszi el ingem gatyám. A ház nincs használva, csak lim-lom tárolásra használjuk, illetve egy helyiség műhelyként funkcionál. Nem szeretnék csilliárdokért új tetőt csináltatni. Ha lehet, valami egyszerű és akár házilag is kivitelezhető megoldást keresek.
külterület belterületbe vonását lehet úgy intézni hogy a belterületbe vonandó terület előtt még van egy külterület, magyarul a belterületbevonással nem lesz folyamatos a "belterületiség"?
Nekem az a tapasztalat. hogy vizes és homokos talajba kell késziteni egy lemezalapot, a szerelőbetont leszigetelni (legalább 2 rétegbe) és felfordítani az az alap oldalaira is.
Csináltatok egy laborpróbát a talajvízről és annak megfelelő kitetségű beton rendelek az alapba. Van olyan agresszív jellegű víz is, ami tönkreteszi idővel a vasalást.
Ha az alaplemezt szigeteled telibe és magass a talajvíz, akkor két rétegbe, burkold le OSB-vel, ameddig megéptik a szerkezetet, mert a végére alig marad belőle valami.
Azon is kéne gondolkozni a talavíz miatt, hogy a lábazattalnál hogy oldod meg, ha nő a talajvíz. OK, szeresz XPS-es, de alatta a beton és a zsalukő ha nem tud hosszu ideig kiszáradni, meg fog fagyni.
Pl. tavaly nyáron és annyi eső esett nálunk, hogy nagyvárosokba minden korabeli házon a pince beázott.
Talán egy drén se lenne rossz ötlet, amit összegyójtesz két aknába és bevezetet az esővíz kanaliizálásba.
Nem is emiatt gondoltam, hanem az esetlegesen megjelenő repedések áthidalása miatt. A sima oxid talán 2%-ot enged, a kicsit olcsobb Villas SBS 4-et, a rugalmas sbs 35öt, ahogy az app-s is.
Ezért is kérdeztem a véleményeteket, nem feltétlenül a tényeket, inkább a meggyőződést.
Nekem ~250m2 kellene. Az sbs bitumenes nyúlós Villas lemez több, mint 2eFt/m2, az APP-s egyéb bármi más olyan 1600, a sima oxid meg 1100.
Olyat már hallottam, hogy a falak alá tesznek modifikált bitumenest, hogy kibírja a talicskázásokat és járkálást a falazásoknál, de a lemezbeton belső részeit utána sima GV-vel csinálják.
Az oldalhatáros építkezés miért értékcsökkentő? Értem én, hogy kedvezőbb ha körbe tudod járni a házat karbantartásilag meg más okból is de rengetegen így laknak, nem szokott ebből gond lenni. Akár ezen a településen is.
Hacsak nem pont északi az az oldalhatár, akkor biztosan vesztesz valamennyit az ideális tájolásból, valamelyik helyiséged nem arra az oldalra fog kerülni, ahova az ideális lenne. Ez persze szabadonállónál sem biztos, hogy mindenkor teljesíthető. Ja, és igen, rengetegen laknak régi, szűkös, messze nem ideális tájolású házakban, de ennek "ára" van: az ilyen ingatlan olcsóbb.
Használati megosztással szeretném a telekrészt elpasszolni. --- Ügyvéd és mások szerint ennek semmi akadálya.
Hát ez csak pénz kérdése: tudod annyira olcsón adni, hogy valakinek jó legyen az osztatlan közös is.
