Mi köze a vitézi címnek az EU-hoz? Csak a bolsik olyan hazátlan hizelkedők, hogy már előre szeretnék kitalálni, mivel kaserolhatják magukat az idegeneknek. Így viselkedtek negyven évig a megszállókkal is. Orosz táncokat jártak, orosz zenét hallgattak, oroszul akartak beszélni (persze úgy sem tudtak), gyerekeiket Ivánnak "keresztelték", úgy készültek a nagy SZU-ba való beolvadásra, mintha az igéret földjére mennének.
Magyarország nem fog megszünni az EU csatlakozással, csak talán a határok légiesedése révén megszabadulunk "világpolgárainktól". Bár azt hiszem, ne nagyon bízzunk ebben, mert az első kitelepedési hullámuk után a világ jobbik fele ki fog valamit találni feltartóztatásukra, és továbbra is itt fogja enni őket a fene, a nyakunkon.
A nemesi címeket meg hogyne használnák nyugaton!
Németország tele van von-nal, még a szoci kormányban is van ilyen, aki mnemesi előnevét büszkén viseli.
De a többi kulturállam sem szégyelli multját, legkiválóbb állampolgárait. A háború elött a zsidó nagytőkések is szívesen használták nemesi címeiket, amelyeket a század végén szereztek.
A bolsikról meg nem kell példálózni, jól tudjuk hogy páváskodtak hazaáruló érdemrendejeikkel (Munkás paraszt érdemérem, Szoc. Hazáért érdemrend, stb)
Először is szeretném lecsillapítani néhány rangkórságban szenvedő olvasót. Talán legfontosabbnak tartom megjegyezni, hogy a vitézi címre és megszólításra áhitozó állampolgároknak nem sok esélyük van erre, még ha felmenőik között több ilyen rangú ember is volt.
Ugyanis a Vitézi Rendet Horthy Miklós annak idején azért alapította, mert nem gyakorolhatott királyi jogosítványokat, így nemesi címet sem adományozhatott. A Rend tagjai címüket csak elsőszülött fiú örököseikre hagyhatták, azaz az unoka a vitézi telket igen, de a címet már nem örökölhette. Mivel az utolsó ilyen címeket (akkor már tömegesen) a II. világháború végén adományozhatták, így könnyen kiszámolható, hogy a legfiatalabb vitézi címre pélyázó úr(!) is az ötvenedik születésnapi tortáját igyekszik felvágni.
Másodszor kishazánkban, Lengyelországot leszámítva, élt Európában a legtöbb nemes. Egy múlt század közepi felmérés szerint a királyi országrészen minden 20., az erdélyi területeken minden 23. alattvaló nemesi származású volt. Így azt hiszem, bárki megkutatja egy kicsit a családfáját rögtön talál legalább egy kutyabőrrel - ha mással nem is - rendelkező felmenőt. Azt hiszem a kérdés vitatása itt válik anakronisztikussá. Kis túlzással a 3 milló nemes országává válnánk.
Az sem lehet mellékes, hogy az Európai Unióban - Nagy-Britanniát leszámítva - nem használják a nemesi címeket és megszólításokat, azaz ez sem lenne EU-konform. Végül, de nem utolsó sorban Habsburg Ottó is legfeljebb Dr. Habsburg Ottónak címezteti magát.
Köszönöm a válaszod, bár az nem nekem, hanem sokkal inkább a cikk írójának[Bauer Tamás országgyűlési képviselő (SZDSZ)] szól.
Ami persze nem jelenti azt, hogy nem értenék egyet a cikk lényegével.
(Valószínűleg nem néztél be link mögé ;-) )
Elnézést, hogy ilyen későn reagálok, de több tévedés is van az írásodban.
1."...létrehoznák a koronaőrség intézményét..." A "koronaőrség" intézménye
elválaszthatatlan a Szent Korona közjogi szerepétől, és funkcionálisan függ össze a
Szent Korona általad vitatott tulajdonságaitól. A "koronaőr" ugyanis nem az, aki
díszruhában, lándzsával őrt áll mellette vagy az elhelyezésére szolgáló helyiség
vagy épület előtt. A "koronaőr" az a két főnemes volt (az utóbbi évszázadokban egy
katolikus, egy protestáns), akinek közjogi funkciója vol két koronázás között a
korona őrzése. Az ő feladatuk volt a gondoskodás a Szent Korona őrzéséről és
biztonságáról, és ha a koronázás során valamilyen sérüés történt, annak
kijavíttatása. Akikre Te gondolsz, azok az ő felügyeletük alá tartozó
koronaőrségnek voltak a tagjai. A korona közjogi jelentőségének visszaállítása
nélkül csak a fegyveres őrség díszruhába öltöztetéséről van szó.
2. "..az államiság megtestesítője pedig személyében a király, illetve - mint
mostanában megtanultuk - a király távollétében (és ez a távollét a Horthy-
korszakban huszonöt évig eltartott) a korona." A király nem az államiság
megtestesítője volt. A nemzet választása alapján a hatalmat gyakorolta a nemzet
által választott országgyűléssel megosztva. Magyarország királya sohase
származtatta Istentől a hatalmát. A nemzettől kapta, mint pl. a köztársasági elnök.
(Az, hogy ezt olykor erőszakkal csikarták ki, az a világon mindenhol úgy volt. Az a
király is, aki névlegesen Istentől származtatta. De a magar király közjogilag és
formálisan a nemzet választásától, vagy az országgyűlés által törvénybe iktatott
jogutódlási törvény alapján.
3. "Ez jelenik meg abban, hogy az állami igazságszolgáltatás ítéletét a király
nevében, illetve annak hiányában a Szent Korona nevében hirdették ki."
Tévedés. Nem azért hirdették az ítéletet a Szent Korona nevében, mert nem volt
király. Hanem azért, mert a hatalom teljessége, beleértve az igazságszolgáltatói
hatalom is a Szent Koronáé volt.
Nekem nagyon megfelel a "Köztársaság" államforma, királyok, grófok és lőfők, továbbá a "Szent Korona" jogainak visszaállítása és alkotmányba emelése nélkül.
Én hiszek neked, de azért ezt a "common sense"-t nem kéne nálunk bevenni az alkotmány alkotórészei közé, mert nálunk ilyen nincs, a műveletlenek meg még félreértenék.
Tudom, hogy Halmai Gábortól idézted a hozzászólásodat. Ezért költői kérdésként
had tegyek észrevételt.
"Egyrészt, jóllehet a tan 1848 után jelentôsen kiszélesítette a nemzet fogalmát,
mégis messze elmarad a XX. század korszeru állampolgári nemzetfelfogásától,
következésképpen óhatatlanul kirekeszti az államból a nem többségi
nemzettagokat."
Önkényes és igaztalan megállapítás. Egyrészt azért, mert a szentkorona-tagság
fogalma KIREKESZTÉS NÉLKÜL magábafoglalja a mindenkori állampolgári
jogokkal rendelkező magyar állampolgárokat. Másrészt azért, mert a korábbi
évszázadokhoz hasonlóan továbbra is lehetőséget ad esetleges szükségszerű
kiterjesztésekre.
"szükségképpen monarchikus államformát ". Most én idézem ex
miniszterelnökünket: "Na és" Épp elég európai példa van arra, hogy monarchikus
államforma mellett is érvényesüljön a demokrácia. Nem beszélve arról, hogy a
királyság intézménye se követeli meg az automatikus öröklődést. Lehet
elnökválasztás helyett királyválasztás vagy számos egyéb lehetőség képzelhető el
(pl. egy háromtagú "koronaőrség", vagy egy nádor stb.). De ennek a kérdésnek a
kidolgozását korábbi véleményem szerint ráhagynám egy erre hivatott testületre
(alkotmányozó nemzetgyűlés).
"...ami - elôször a magyar történelemben - egy valódi alkotmányos államot hozott
létre." Ez az úr minden "elismertsége" ellenére úgy látszik hiányzott a középiskolás
történelemórákról.
"liberális jogállamisággal aligha összeegyeztethetô Szent Korona-tan felélesztése"
Azért mert az úr liberális, nem biztos, hogy az egész ország "liberális jogállamot"
akar. "Konzervatív" jogállam szerinte el se képzelhető?
Egyébként a felvetett I/2000 törvény mint a jelenlegi alkotmány SZVSZ az egyik
leghülyébb, legdemagógabb, leghamisabb elképzelés, amit valaha hallottam. (Evvel
az egyébként tisztelt Pokol Béla úr a szememben a Halmai úr mellé csúszott.)
Olyan évvégi hajrá jellegű. Csak menjen ki az a sz@r (már elnézést a kifejezésért)
a gyárkapun, vegyük fel a prémiumot és utánunk az özönvíz. Azért mert a Pista
bácsira szoknyát húzunk, még nem lesz Mari néni. Újságírói szinten elképzelem "jó
megoldás"-nak, de remélem, hogy egyetemi tanszékeinken, a parlament
Alkotmányügyi Bizottságában és magában a parlamentben (az AB-t nem mondom,
mert ők az az Alkotmány alkalmazására és nem a megalkotására jogosultak) vannak
még nemcsak diplomájuk, hanem gondolkodásuk, erkölcsi hozzállásuk alapján is
jogászok, akik tudatában vannak a kérdés komolyságának, és felemelik szavukat
ezen öszvér elképzelés ellen.
Változatlanul az a véleményem, hogy jelenlegi alkotmányunk működőképes de nem
legitim. Ezen legitim módon változtatni kell. Arra hivatott szervnek a tartalom
alapos meggondolása alapján. Nem "tervteljesítési lázban", hajrá munkával,
átszámozással, hanem a fontosságot megillető alapos, gondos munkával.
A lapok beszámoltak arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök maga kezdeményezte törvény megalkotását az államalapítás ezredik évfordulójáról és a Szent Koronáról. Miként azt Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos korábban már javasolta, a koronát és a koronaékszereket a Nemzeti Múzeumból átszállítanák az Országházba, és ismét létrehoznák a koronaőrség intézményét. Nemeskürty elképzeléséhez – melynek több elemét már átvette a kormány – az is hozzátartozik, hogy az országgyűlési képviselők és más tisztségviselők hivatalba lépésükkor a koronára tegyenek esküt. A Független Kisgazdapárt új budapesti elnöke, az egykori tv-riporter, majd MDF-es képviselőjelölt Liebmann Katalin pedig pártja nevében azt kezdeményezte, hogy a koronát utaztassák körbe koronavonaton” az országban, hogy az emberek mindenfelé találkozhassanak vele.
"... A törvényjavaslat készítői szerint a korona a magyar államiság megtestesítője, ezt kellene rögzíteni az alkotmány új preambulumában, és ebből következnék az is, hogy a koronát az Országházban helyeznék el, az állam legfontosabb tisztségeit betöltők – a köztársasági elnök, a miniszterelnök és az Országgyűlés elnöke – lennének az első koronaőrök, és az állam magas tisztségviselői a koronára – de legalábbis a korona előtt – tennének esküt.Márpedig Magyarország – mint azt alkotmányunk mindössze két szóból álló első paragrafusa rögzíti – köztársaság. Korábban közel ezer éven át királyság volt, az államiság megtestesítője pedig személyében a király, illetve – mint mostanában megtanultuk – a király távollétében (és ez a távollét a Horthy-korszakban huszonöt évig eltartott) a korona. A király Istentől származtatja hatalmát alattvalói fölött, koronáját is a pápától nyerte. Ez jelenik meg abban, hogy az állami igazságszolgáltatás ítéletét a király nevében, illetve annak hiányában a Szent Korona nevében hirdették ki. A köztársaságban azonban a korona nem testesíti meg az államiságot, a hatalmat viselők nem Istentől, hanem a nép döntéséből eredeztetik hatalmukat. Ha van jelképe a köztársasági magyar államiságnak, akkor az nem más, mint az Országház: az Országgyűlés, valamint ez idő szerint a köztársasági elnök és a kormány székhelye...."
Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter parlamenti képviselőként már augusztus 30-án benyújtotta az Országgyűlésnek a Szent Korona jogállásáról szóló indítványát – tájékoztatta lapunkat Pokol Béla, a parlament alkotmányügyi bizottságának kisgazdapárti elnöke.
2000-re átmeneti lépést tervez a kormány (mai Népszabadság):
A jelenlegi alkotmány lesz a 2000. évi I. törvény?
Új alkotmány megalkotására a kormány nem lát esélyt, de nem is tartja feltétlenül szükségesnek. Azt viszont mindenképpen szeretnék elérni, hogy új preambulumot fogalmazzanak meg. Az államalapítás ezredik évfordulóján gesztusértékű lenne, ha jövőre az alkotmányt már 2000. évi I. törvényként emlegethetnénk – fogalmazott az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára.
Az előző ciklusban az alkotmányozás folyamata a konszenzus igen magas szintjéig jutott el, mégsem született meg az új alaptörvény. A befektetett munka ennek ellenére sem volt felesleges és haszontalan, bár ma még kevesebb eséllyel lehetne folytatni a megkezdett munkát – nyilatkozta lapunknak Hende Csaba. Az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára szerint új alaptörvényre nincs is feltétlenül szükség, igaz, a parlamenti erőviszonyok okán remény sem lenne a megalkotására. Azt viszont a kormány szeretné elérni, hogy új preambulumot fogalmazzanak meg, és ezzel együtt megváltozzék az alkotmány számozása. Az 1949. évi XX. törvénynek már szinte minden pontját módosították – csak az utóbbi tíz esztendőben kéttucatnyi alkalommal –, ezért szerencsés lenne, ha végre szakítanának a rossz emlékű évszámmal is. Kétségtelenül szimbolikus jelentősége lenne annak, ha az alkotmányt néhány hónap múltán 2000. évi I. törvényként citálhatnánk – hangsúlyozta.
Az államtitkár szerint érdemes módosítani az alaptörvény szerkezetét, mert a hatályos alkotmány az állampolgári jogokat csak a XII. fejezetben sorolja fel, az államszervezetre vonatkozó szabályok, így például a végrehajtó hatalom intézményei, a fegyveres és rendvédelmi szervek, illetve az ügyészség után. A modern jogállami alkotmányok felépítése azonban egészen más: az alapvető emberi jogok elsőbbséget élveznek. A kormány ezzel a változtatással is szeretné kifejezésre juttatni, hogy milyen értékeket tekint magáénak. Hozzátette: az ország a ma hatályos alaptörvénnyel is képes demokratikus keretek között működni.
Több olyan törvénymódosítás van napirenden, amelyek az alkotmányt is érintik, ezeket azonban nem kívánják az inkább csak szimbolikus értékű javaslattal együtt előterjeszteni – hangsúlyozta az államtitkár. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény, a jogalkotási törvény, illetve a nemzetközi szerződések megkötésével kapcsolatos elképzelések egyelőre csak szabályozási koncepció formájában öltöttek testet, amelyekről elsőként a parlament alkotmányügyi bizottságának kell majd állást foglalnia. A testület tulajdonképpen ezzel átveszi a korábban szokásos hatpárti egyeztető fórumok szerepét is. Ha a bizottság tagjainak sikerül konszenzusra jutniuk, a tárca kidolgozza a konkrét normaszöveget is. Ez a kísérletinek tekintett megoldás egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy elkerüljék a felesleges munkát; ha ugyanis az elképzelések nyilvánvalóan nem számíthatnak kétharmados támogatottságra, szükségtelen elkészíteni a törvényjavaslatokat. A koncepciókról a bizottság várhatóan néhány héten belül megkezdi a vitát.
Nem Ő az élő alkotmány, hanem mint korábban írtam, szokásjogok és írott jogszabályok, valamint a bírói gyakorlat összessége, kiegészítve a common sense-szel.
Ha a nápszavazásos, Alk.Bir.-os Mo-n féltél, akkor az Egy. Kir.-ban, ahol 50%+1db szavazattal az államfotmát lehe tmegdönteni, mit éreznél ellenzékben?
+1. Elárulom, most meg más fél. Mástól.
n.
Angliának sincs alkotmánya, de van királya, aki valójában nem sok vizet zavar, de mint élő "alkotmány" kíválóan megfelel. Ilyen alkotmány lehetne a Szent Korona is, aminek "tana" lehet, hogy sokak számára nehezen emészthető, de kellően komoly, dolog ahhoz, hogy a jelenlegi, rossz, toldozgatott és egy alkotmányos diktatúra állandó veszélyét magában hordozó bolsi alkotmány helyére kerüljön.
"... a Szent Korona Szent Istvánnak való kiszolgáltatása nemzetközi jogi elismérese volt annak, hogy Szent István állama jogilag elismert keresztény állam, meghozza hun- avar-magyar jogfolytonosság alapján, pontosan azért, mert a Szent Korona korábban hun és avar hatalmi jelvény is volt. Ugyanakkor a törzsi területi szervezet felbontása és a vármegyerendszer bevezetése szükségessé tette, hogy István király a Kárpát-medence egész szabad lakóssága számára adjon egy jogi biztosítékot a kiváltságok megtartására és a király leválthatoságára. Ennek legegyszerübb módja az volt, hogy István király koronáját önmaga (pontosabban a mindenkori magyar király) és az ország fölé helyezte. A magyar közjog szerint Magyarország esetében - a világon egyedülállo módon! - az ország a Koronáe, a Szent Korona tulajdona. Szent István tulajdonképpen ezt írta meg az Intelmekben, ahol az uralkodás minden fontos feltételet a Magyar Szent Koronával azonosította. Az Intelmek szerint a Szent Korona magába foglalja:
- az országot mint területet, - az országot mint egy uralom alá tartozó népességet; - a közigazgatasi intézményrendszert; - az egyházi intézményrendszert; - az apostoli keresztény hitet; - az apostolságot; - az uralkodó személyet; - az uralkodói tulajdonságokat és képességeket; - az igazságos itélkezést és a jogi intézményrendszert; - a társadalmi türelmet; - az ország védelmét; - az országban lakó, együtt elö, vendégként befogadott idegen népeket és azok elbizakodottságának, jogtalan hatalomra törésének megakadályozását.
Végül Szent István, halála elött, egy kaukázusi keresztény koronaeszmét alkalmazva (mely szerint a földi uralkodó hatalmát és a koronát Szent Mihály arkangyal és Szüz Mária közvetitésével Istentöl kapja), országát és koronáját több ízben is Szüz Máriának ajánlotta, tehát annak adta vissza, akitöl - hite szerint - kapta. Ezt az aktust halálos ágyán Magyarország föurai jelenlétében is megismételve közjogi eröre emelte. Ezzel országát és koronáját, valamint a földön kialakitott jogviszonyt közvetve Isten kezébe adta vissza, örökre felbonthatatlanna téve azt. Véleményem szerint ezek együtt jelentik a Szent Korona-eszmét és azt, hogy:
1. Egyfelöl a Szent Korona-eszme Szent Istvan tudatos politikai és államjogi alkotása. Ezek szerint az Intelmek a világ elsö alkotmányának irásban megmaradt emléke, tükre.
2. Másfelöl keresztény magyar embernek ezt a Szent István, Szüz Mária és Isten között létrehozott szerzödést nincs joga sem felbontani, sem figyelmen kivül hagyni.
A Szent Korona és a Szent Korona-eszme mint államjogi rendszer tehát alkalmas arra, hogy ma is jogi, társadalmi rendünk középpontjában legyen, ugyanis ez: keresztényi, türelmes, befogadó és nem kirekesztö, ugyanakkor nemzetvédö és megtartó is. Csak abban az esetben lehetett volna a Szent Koronát ezen szerepre lkalmatlanná nyilvanitaní, ha az valoban nem Szent István Koronája lenne. A 200 éves tudományos hadjárat - a Szent Korona ellen - pontosan arra volt hivatott, hogy a Szent Korona társadalomszervezö erejét megtörje. Ezert akartak mindenáron bebizonyitani, hogy a Szent Korona nem az, ami. A mérnököknek, müvészettörténészeknek, történészeknek és nekünk, aranymüveseknek immár 15 éve tartó itthoni vizsgalatai viszont egyértelmüen azt igazolják, hogy a ránk maradt korona Szent István apostoli, birodalomszervezö Koronája, vagyis a Szent Korona! Mindez azt jelenti, hogy a valóságos, eredeti Szent Korona politikai, jogi és szakralis szerepe helyreállitható, újra müködésbe hozható. A fentiekböl kitünik, hogy a Szent Korona még annál is nagyobb jelentöséggel bír, mint azt eddig valaha is gondoltuk. Ebböl fakad az egész magyar társadalom, de különösen a politikai erök, a parlament és a kormány különös felelössége a Szent Korona megörzésével és államjogi szerepébe való visszahelyezésével kapcsolatban. "
Halmai Gábor csak egy (és nem is a legjobb, legképzettebb) alkotmányjogászunk a sok sok közül. Most is ellenzéki politikai indittatásból feleslegesen torzítja el a tényeket,ír ilyeneket: a szent korona tan monarchikus államformát igényel, kirekeszti (ráadásul óhatatlanul) az államból a nem többségi nemzettagokat.
Ő is tudja, hogy nem így van, ezért zavarában ellentmonó dolgokat állít:
1. a rendszerváltás lezáratlan alkotmánya beépített konfliktust tartalmaz az Alkotmánybíróság és a parlament, az alkotmányosság és a demokrácia között, és hosszú távon lehetôvé teszi az „alkotmányos diktatúrát"
2. A jelenlegi alkotmány a 10 évvel ezeklötti teljes revízió eredménye képpen ma már tökéletes.
Valótlanság. Az alkotmányos diktatúra bevezetésének lehetősége fennáll bármely olyan erô számára, amely a rossz választási rendszer következményeként megszerzi a parlamenti helyek kétharmadát. (Emiatt igazán éreztük az aggodalmat az előző koalíció több mint 70 %-os parlamenti túlsúlya idején.)
"...Az MDF képviselôcsoportja tegnap megvitatta a Szent Korona jogállására vonatkozó alkotmánymódosító javaslatot. Az igazságügyi tárca vezetôje reményének adott hangot, hogy akár szeptemberben is elfogadhatná a parlament – a hatpárti egyeztetés után – a módosítást..."
"...A történetileg haladó felfogás felemlegetése tehát ma két szempontból is retrográd. Egyrészt, jóllehet a tan 1848 után jelentôsen kiszélesítette a nemzet fogalmát, mégis messze elmarad a XX. század korszeru állampolgári nemzetfelfogásától, következésképpen óhatatlanul kirekeszti az államból a nem többségi nemzettagokat. Másrészt a tan képviselôi bármennyire törekedtek is történetileg elszakítani az állami fôhatalmat a király személyétôl, az eszme megvalósítása mégis szükségképpen monarchikus államformát feltételez. Ezen az alapon élt a Szent Korona-tan a két világháború közötti király nélküli magyar királyságban is. Szent Korona-tan és monarchia törvényszeru összekapcsolását hirdeti a ma is muködô Szent Korona Társaság. Ezért is meglepô, ha manapság a magát nem is olyan régen még liberális pártként definiáló Fidesz-MPP is magáévá teszi a Szent Korona-tan alkotmányba emelésének ötletét. ... Abban kétségkívül igaza van Arató Andrásnak, hogy a rendszerváltás lezáratlan alkotmánya beépített konfliktust tartalmaz az Alkotmánybíróság és a parlament, az alkotmányosság és a demokrácia között, és hosszú távon lehetôvé teszi az „alkotmányos diktatúrát" bármely olyan erô számára, amely a rossz választási rendszer következményeként megszerzi a parlamenti helyek kétharmadát.
Ez az „alkotmányos diktatúra" pedig még azon az áron is elkerülendô, hogy kénytelenek vagyunk elviselni a most fél évszázados papirosalkotmányunk homlokzatát. Ennél ugyanis fontosabb annak egy évtizede végrehajtott teljes revíziója, ami - elôször a magyar történelemben - egy valódi alkotmányos államot hozott létre. És - persze nem feledve az elôzô negyven évet - ezt érdemes megóvni nemcsak a kifejezetten jogállamellenes, de az olyan törekvésektôl is, mint amilyen a liberális jogállamisággal aligha összeegyeztethetô Szent Korona-tan felélesztése."
Azt hiszem, vázlatossága ellenére ez egy kissé hosszú lesz.
"Egyszer ugyanis az országgyűlés legitimitását kétled, majd később
áldemokráciának nevezed a népszavazás intézményét."
Nemcsak az országgyűlés, hanem az Alkotmány, és ennek alapján egész
rendszerünk legitimitását kétlem. Nem a népszavazás intézményét nevezem
áldemokráciának, hanem csak az általad felvázolt formáját. (Egyetlen előterjesztés,
és ha nem tetszik, marad a régi. Nem minden kérdésre alkalmas az igen-nem válasz.
És ez SZVSZ ilyen kérdés.)
"Sajnos nem tudom elfogadni, hogy a népfölség vagy népszuverenitás korszerű
elvének helyére a tisztázatlan Szent Korona Tant helyezzük."
A lényegét tekintve a kettő nincs ellenmondásban. A Szentkorona-tan a
"mindenkori politikai nemzet" fogalmában a nemzet királyválasztásával mindenkor
tartalmazta a "népszuverenitás elvét". A magyar királyt formailag mindenkor az
országgyűlés választotta. Akkor is, ha ez valamely országgyűlés öröklési rendre
vonatkozó döntése következtében valamilyen automatizmus alapján működött.
A NATO-népszavazás érvényességére vonatkozóan állításomat visszavonom.
Valóban érvényes volt. Az érvényességnek valóban nincs a részvételi aránnyal
kapcsolatos kikötése. (Ebben az esetben viszont tényleg nem értem, hogy az AB
miért nem foglalkozott érdemben a kérdéssel, elutasítva az érvényesség
támadását.)
"A politika végső soron egy szakma, ami ugyan az érdeklődés középpontjában áll,
de ha jól működik, nem kell túlzott jelentőséget tulajdonítani neki. Jómagam úgy
látom, hogy még mindig túlpolitizált egy sor társadalmi kérdés."
Mivel a politikában dőlnek el az életünk minden részletét meghatározó törvények,
mégpedig a "népfölség korszerű elvére", azaz mindenkor ránk, a mi akaratunkra és
érdekünkre hivatkozva, minden érdektelenséggel, távolmaradással és
véleménynyilvánítás elmulasztásával saját magunkkal szúrunk ki. Ahogy Te is
modtad, miért nem ment el? Csak azért mert apolitikus lett. "Nem értek hozzá".
"Majd az okosok". Csak azt felejti el, hogy az "okosok" sohase az ő érdekét nézik,
hanem a magukéit. Aztán rá hivatkoznak. Ezért kell a társadalom "túlzott" politikai
érdeklődését "túlpolitizáltságnak" tekinteni. Hogy a népre hivatkozva azt
csinálhassanak, amit akarnak. És ezért kell a média segítségével a tényleges
hatalom (a pénz) birtokosainak sok kereskedelmi csatornán ugyanazt a szellemi
moslékot az elbutítás céljával a nép nyakába zúdítani (elnézést OFF TOPIC, de
kibuggyant belőlem).
"Keress jobb példákat, légy szíves. II. József a halálos ágyán vonta vissza
BIZONYOS intézkedéseit, ez aligha bukás. Ferenc József pedig éppen a
kiegyezéssel alapozta meg jószerivel kontrollálatlan hatalmát. Pl: Magyarország
belerángatása az I. Világháborúba, ami a XX. századi katasztrófasorozat első
állomása volt."
II. József kettő kivételével mindet visszavonta. Valóban helyesebb lett volna "szinte
minden rendelkezést" írni. Nem látványos, hanem érdemi volt a bukás mivel a
visszavonással pont azt deklarálta, hogy egész életében folytatott alkotmányellenes
tevékenysége helytelen volt. Viszont II. Lipót megkoronázása után "az országgyűlés
1790-91-ben másfél év alatt sokkal több reformot megszavazott, mint amennyit II.
József akart volna megbvalósítani". (Zlinszky János: A Szentkorona-eszme és
története. In: A Magyar Szent Korona és a Szentkorona-tan az ezredfordulón,
1999.) Ugyancsak ő írja, hogy "...ő (Mária Terézia) koronás uralkodóként
megegyezett rendjeivel..." Márpedig ha megegyezett, akkor nem magasból tojt rá.
De ha most idézet nélkül próbálok visszaemlékezni, ez az időszak volt a rendi
küzdelmek kora. Akkor pedig, ha volt lehetőség a küzdésre, az pont a hatalom
megosztását jelzi.
Haynau nem "egyensúly" volt, hanem 1849. aug.11-és az 1867. évi kiegyezés
között Magyarországon alkotmányon kívüli, nem jogállami keretek uralkodtak.
Sem egyensúly, sem alkotmány nem volt. Ezt hívják "nyílt elnyomás"-nak. A
kiegyezés a legitim alkotmányos rendet állította vissza. Lehet, hogy
végeredményét (az I. világháborús szerepünket és sorsunkat) tekintve rosszul, de
saját 1867. évi helyzetét pragmatikusan tekintve biztos helyesen. (Lehet, hogy ez is
azt igazolja, hogy a pillanatnyi "pragmatikus", "működőképes" stb. szempontok
érvényesítése hosszútávon keményen visszaüt.) De abszolút történelmietlen azt
boncolgatni, hogy "mi lett volna, ha nem jön létre a kiegyezés", vagyis mennyire
annak volt a következménye az I. világháborús sorsunk.
"Nem én írom, hanem Jókai. Olvasd el újra Kárpáthy Abellino kálváriáját. A jurista
magyarság kifejezés is pontatlan. A tipikus jogászkodásra ÉPPEN AZÉRT volt
szükség, mert a jogrendszer zavaros, áttekinthetetlen volt, mai kifejezéssel élve:
korlátlanul lehetett keverni-kavarni, okoskodni, időt húzni. (Évszázadokon át nem
volt például törvényben rögzített fellebbezési határidő. Képzeld csak el ennek
hatásait.)"
Ne légy anakronisztikus. Ne kérd számon a mai fejlettségi viszonyokat a több mint
fél évszázaddal korábbi időkön. Messze nem ismerem annyira a korabeli jogokat,
hogy az általános európai helyzettel összehasonlíthassam a korabeli hazai
valamennyi ágát. Mi itt most egyébként se a teljes jogrendszerről, hanem az
Alkotmányról, annak legitimitásáról és SZVSZ-i helyreállításának
szükségszerűségéről írunk.
"Megbocsáss, de komolyan gondolod, hogy ezek a hölgyek és urak
bezárkózhatnának valahová, és minden társadalmi-politikai behatás nélkül
szerkesztenének Alkotmányt? Befolyástól mentesen döntenének tulajdon,
államszerkezet, közigazgatás, polgári jogok kérdéseiben?"
Azt nem. De azt igen, hogy nem a korrupciós napirend előttire adott válasz, a
költségvetési tervezet tanulmányozása, a választói körzet látogatása és a "Pista
bácsi pöcegödör problémája" között kellene időt szakítaniuk az Alkotmányra. És az
Alkotmánytervezet valamelyik pontjánál az állásfoglalásukat nem valamelyik
20.000 Ft-tal többet fizető bizottsági hely betöltésétől kell függővé tenniük.
"mi a kifogásod a népszavazás ellen? Nem a nép összessége képviseli legtisztábban
a népfölséget?" Megismétlem, hogy semmi kifogásom a népszavazás ellen.
Legfeljebb az általad javasolt módját kifogásolom a fentiek szerint.
"Ha vannak a múltból legitim szabályok, nem kreálhatunk újakat a legitimitás
megsértése nélkül." Ez a megjegyzésed talán nem átgondolt. Ezek szerint egyetlen
korábbi jogszabályt sem lehetne hatálytalanítani, megváltoztatni, korszerűsíteni?
Szerintem a régi legitimitást az új pótolja, és a legitimitás folyamatos megújítása
(választások és olykor népszavazások útján) eredményezi a jogrend kontinuitását.
Igazad van. Pontatlanul fogalmaztam. A helyes megfogalmazás talán úgy lenne,
hogy "ha van a változtatásra vonatkozó szabály, akkor legitim módon azt is csak
maga alapján lehet megváltoztatni a legitimitás megsértése nélkül."
"Szeretném kiemelni, a nemzetközi szerződésekkel, egyezményekkel és szervezeti
tagságokkal járó legitimációs kérdéseket. Ezek a XXI. Században nagyban
korlátozzák majd a szuverenitást, hiszen egy sor fontos ügyben eleve lecövekelik
jogi rendezés korlátait. Az EU-ban például egy sor döntés központi hatáskörbe
utalt. Ez is messzemenően ellentmond egy archaikus jogelméleti rend
feltámasztásának."
Teljes mértékig igazad van. Ez is egyik oka annak, hogy annyira ellene vagyok az
EU-nak. Az EU csatlakozás, amint a következményeit tekintve a fentiekben Te is
meghatároztad, magyarul LEMONDÁS AZ ORSZÁG SZUVERENITÁSÁRÓL. A
legnagyobb csapda az egészben, hogy mindezt önként, dalolva, ünnepelve tesszük.
Evvel adjuk el Ézsauként egy tál lencséért a teljes jövőnket.
"Végül: nincs forradalmi helyzet, amelyben felmerülhet az előző jogrend
megsértésének esetleges jogossága." Éppen ezért kellene az utolsó legitimből
kiindulni.
"(Noha példáid ellentmondásosak, hiszen a franciák és az amerikai telepesek
egyaránt az önkény ellen fellépve sértettek törvényt a népfölség érdekében!)"
A hátrányos helyzetben levő mindig önkénynek fogja fel a fennálló rendet.
Amerikában is voltak olyan - nem az angol hivatali szolgálatban levő - polgárok
szép számmal, akik "csőcseléknek" tekintették a felkelőket. Vagyis - és itt megint
korrigálom, amit írtam (nevezetesen a Deák idézetet tartom tévesnek) - vannak
ritka kivételes esetek, amikor a "törvénysértés jogot alapít". De akkor ezt a
nemzetnek (vagy népnek, ahogy jobban tetszik) tudatosan fel kell vállalnia.
"Jómagam a jelen Alkotmányt ha nem is jónak, de működőképesnek tartom."
Én se írtam sehol, hogy ne lenne (úgy-ahogy) működőképes. Azért csak úgy-ahogy,
mert különben az AB nem lenne annyira leterhelve. Nem a működőképességét
vontam kétségbe, csupán a legitimitását.
Valószínű, hogy ebből a topic-ból már kiszállok. Nagyon érdekes volt, de egy kissé
kezd hosszú lenni nekem.
Ne vedd rossz néven, de jó lenne, ha áttekintenéd bejegyzéseidet, és összhangot teremtenél közöttük.
Egyszer ugyanis az országgyűlés legitimitását kétled, majd később áldemokráciának nevezed a népszavazás intézményét. Sajnos nem tudom elfogadni, hogy a népfölség vagy népszuverenitás korszerű elvének helyére a tisztázatlan Szent Korona Tant helyezzük. (Továbbra sem tagadva a Tan fontos szerepét államiságunk történetében.)
Sajnos, nem felel meg a valóságnak, hogy a NATO-népszavazás érvénytelen volt. Igaz, éppen csak hogy érvényes volt, de érvényes volt. A magas IGEN-arány valóban a szavazók közti arány, de hát mit tehetünk, ha nem mentek el az emberek. Jogilag tehát nem igaz, hogy a lakosság többsége elutasította volna a csatlakozást. Gyakorlatilag viszont elképzelhető, ha ismernénk a részt nem vevők véleményét. Mit lehet erre mondani? Talán azt, hogy ne siránkozzon, aki nem élt jogaival. Például: ha nem tetszik a kormány, akkor tetszett volna elmenni választani.
Apolitikus nemzet lettünk? Nem így látom, de ha így is volna, az miért baj? Szerinted az amerikaiak vagy svájciak éjt-nappá téve politizálnak? A politika végső soron egy szakma, ami ugyan az érdeklődés középpontjában áll, de ha jól működik, nem kell túlzott jelentőséget tulajdonítani neki. Jómagam úgy látom, hogy még mindig túlpolitizált egy sor társadalmi kérdés.
Írod: " Ez biztosította, hogy Magyarországon mindig voltak hatalmi egyensúlyok. Még olyan nagyhatalmú királyok, mint pl. Mátyás is betartották a rájuk vonatkozó törvényeket. (Sohase vetett ki pl. adót az országgyűlés megkerülésével.) Azok az uralkodók, amelyek nem tartották be a magyar alkotmányt, előbb-utóbb belebuktak ebbe (II. József is visszavonta alkotmányellenes rendeleteit) vagy Ferenc József is megkötötte végül a kiegyezést."
Keress jobb példákat, légy szíves. II. József a halálos ágyán vonta vissza BIZONYOS intézkedéseit, ez aligha bukás. Ferenc József pedig éppen a kiegyezéssel alapozta meg jószerivel kontrollálatlan hatalmát. Pl: Magyarország belerángatása az I. Világháborúba, ami a XX. századi katasztrófasorozat első állomása volt.
Mária Terézia viszont - elnézést - magasról tojt a rendekre, és Haynau-t sem sorolhatjuk az "egyensúlyok" közé.
Írod, hogy: "Pont a "jurista" nemzet magyarságra mondod, hogy a jogrendszere (mert ugye az alapok erősen kihatnak a felépítményére) kezelhetetlen és értelmezhetetlen volt?"
Nem én írom, hanem Jókai. Olvasd el újra Kárpáthy Abellino kálváriáját. A jurista magyarság kifejezés is pontatlan. A tipikus jogászkodásra ÉPPEN AZÉRT volt szükség, mert a jogrendszer zavaros, áttekinthetetlen volt, mai kifejezéssel élve: korlátlanul lehetett keverni-kavarni, okoskodni, időt húzni. (Évszázadokon át nem volt például törvényben rögzített fellebbezési határidő. Képzeld csak el ennek hatásait.)
Írod, hogy az alkotmányozó Nemzetgyűlés azért volna legitimebb, mint az Országgyűlés, mert "egyetlen feladatuk az Alkotmány létrehozása volna. Nem süllyedhetnének a napi politika mocsarába. Nem a "törvényalkotási terv"
szorításában dolgoznának, és egyértelművé tenné az Alkotmány különleges helyét és szerepét a törvényalkotásban."
Megbocsáss, de komolyan gondolod, hogy ezek a hölgyek és urak bezárkózhatnának valahová, és minden társadalmi-politikai behatás nélkül szerkesztenének Alkotmányt? Befolyástól mentesen döntenének tulajdon, államszerkezet, közigazgatás, polgári jogok kérdéseiben?
Alig hinném, egyébként nem is volna helyes. Miért legyen a legfontosabb jogalkotói munka intakt a társadalom (és benne a politika) érdekeitől és elvárásaitól?
Írod: "Az, hogy a legitimitás csakis a néptől származhat, a legitimitásnak csak az egyik kritériuma. Másik kritériumként hozzátartozik az is, hogy ennek legitim szabályok szerint kell a néptől származnia." Jó, de akkor ismét megkérdem, hogy mi a kifogásod a népszavazás ellen? Nem a nép összessége képviseli legtisztábban a népfölséget?
Írod: "Ha vannak a múltból legitim szabályok, nem kreálhatunk újakat a legitimitás megsértése nélkül." Ez a megjegyzésed talán nem átgondolt. Ezek szerint egyetlen korábbi jogszabályt sem lehetne hatálytalanítani, megváltoztatni, korszerűsíteni? Szerintem a régi legitimitást az új pótolja, és a legitimitás folyamatos megújítása (választások és olykor népszavazások útján) eredményezi a jogrend kontinuitását.
Szeretném kiemelni, a nemzetközi szerződésekkel, egyezményekkel és szervezeti tagságokkal járó legitimációs kérdéseket. Ezek a XXI. Században nagyban korlátozzák majd a szuverenitást, hiszen egy sor fontos ügyben eleve lecövekelik jogi rendezés korlátait. Az EU-ban például egy sor döntés központi hatáskörbe utalt. Ez is messzemenően ellentmond egy archaikus jogelméleti rend feltámasztásának.
Végül: nincs forradalmi helyzet, amelyben felmerülhet az előző jogrend megsértésének esetleges jogossága. (Noha példáid ellentmondásosak, hiszen a franciák és az amerikai telepesek egyaránt az önkény ellen fellépve sértettek törvényt a népfölség érdekében!)
Jómagam a jelen Alkotmányt ha nem is jónak, de működőképesnek tartom. Nincsenek benne olyan súlyos koherenciazavarok, amelyek lehetetlenné tennék a demokratikus fejlődést. A fő kérdés ezért továbbra is inkább a forma és a technika. A tartalom jó része adott vagy előre meghatározott.
Biztos emlékszel valamikor még a topic elején volt szó írott Alkotmányról
valamint írott elemeket is tartalmazó, de teljességében írásba nem foglalt
Alkotmányról (még Te hívtad fel a figyelmet az írott elemekre). Az utóbbira példa
a még mindig létező angol Alkotmány valamint ilyen volt a magyar történelmi
Alkotmány, amelynek voltak egyes írásba foglalt elemei, de a lényeg maga, a
Szentkorona-tan - bár számos írás született róla, sohase volt szabatosan
kodifikálva. Akkor, amikor iratlan Alkotmányról írtam, pont erre a nem kompilált,
nem egységes szövegű Alkotmányra gondoltam. De attól az még egy élő, hatályos
alkotmány volt. Erősebb volt mint a kétharmados szavazatarányhoz kötött
Alkotmány. Az "aktuális politikai deklarációk halmaza" illett rá a legkevésbé. Ez
biztosította, hogy Magyarországon mindig voltak hatalmi egyensúlyok. Még olyan
nagyhatalmú királyok, mint pl. Mátyás is betartották a rájuk vonatkozó törvényeket.
(Sohase vetett ki pl. adót az országgyűlés megkerülésével.) Azok az uralkodók,
amelyek nem tartották be a magyar alkotmányt, előbb-utóbb belebuktak ebbe (II.
József is visszavonta alkotmányellenes rendeleteit) vagy Ferenc József is
megkötötte végül a kiegyezést. A magyarság mindig erősen ragaszkodott az iratlan
Alkotmányához, és mindig erőt merített belőle. (OFF TOPIC: Csak az I.
világháborús megrendülés tette lehetővé, hogy Károlyiék akkora rést üthessenek
rajta. Meg a XX. szd. második felének több generációt is érintő szellem elleni
támadása.)
Más kérdés, hogy több mint 50 éves agymosás után nem lehet iratlan Alkotmányra
visszatérni.
Pont a "jurista" nemzet magyarságra mondod, hogy a jogrendszere (mert ugye az
alapok erősen kihatnak a felépítményére) kezelhetetlen és értelmezhetetlen volt?
A kritizált bejegyzés nem félrevezető, hanem a lényegre rámutató volt.
"Meg is kérdezném egyben (noha magam is az alkotmányozó nemzetgyűlés híve
voltam), hogy az miért volna legitimebb, mint az Országgyűlés? Hiszen oda is
választani kellene képviselőket, és azok is pártok köpenye alól bújnának ki."
Egyszerűen azért, mert egyetlen feladatuk az Alkotmány létrehozása volna. Nem
süllyedhetnének a napi politika mocsarába. Nem a "törvényalkotási terv"
szorításában dolgoznának, és egyértelművé tenné az Alkotmány különleges helyét
és szerepét a törvényalkotásban. A minden egyéb törvény alapját és korlátát képező
alaptörvény nem lenne az "X" év "Y" sorszámú törvénye. De mondhatnám
egyszerűen azt is - feltéve, hogy a régi, általam nem jogászként nem ismert
joganyag BBF tájékoztatása szerint tartalmaz az alkotmányozó nemzetgyűléssel
kapcsolatos előírásokat -, hogy az utolsó legitim alkotmányos előírások ezt
tartalmazzák.
"Ha elfogadjuk, hogy a legitimáció csakis a néptől eredhet, akkor a jelen
Országgyűlés kellően legitim." Az, hogy a legitimitás csakis a néptől származhat, a
legitimitásnak csak az egyik kritériuma. Másik kritériumként hozzátartozik az is,
hogy ennek legitim szabályok szerint kell a néptől származnia. A legitimitás
kérdését pont ez a momentum, az alkalmazott szabályok problémája veti fel. Ha
vannak a múltból legitim szabályok, nem kreálhatunk újakat a legitimitás
megsértése nélkül.
Vagy ahogy mondtam, tudatosan és nyilvánosan fel kell vállalni a legitim törvények
megsértését, ahogy azt a francia forradalom vagy az amerikai Függetlenségi
Nyilatkozat tették. Belegondolva, nálunk Szt. István követte el kora legitim
törvényeinek, köztük az akkor érvényben volt "vérszerződés"-nek a megsértését.
Ebbből a törvénysértésből származtatjuk 1000 éves történelmünk alkotmányos
rendjét. Ez az, amivel István államreformja különbözik történelmünk többi
reformjától. És ez okozza azt, hogy feledés boríthatja és borítja megelőző
történelmünket. Ez az alkotmányos rend hozza különleges helyzetbe a katolikus
egyházat, amikor történelmi hagyományainkat, és elsősorban Istvánt ünnepeljük.
(Utalok itt két másik topicra, a "Milleneum" és "A Szent Jobb" címűekre.)
Az 1945-90 közötti időszakot (45-bn születtem) megéltem abban a tudatban, hogy
erővel elnyomott állapotban voltunk. Úgy ismert, hogy Deáknak volt egy mondása
(bár tartalma miatt inkább Kossuthhoz illenék), amit pontosan nem tudok idézni,
csak a tartalmát. A nemzet csak azt veszítheti el, amiről önként lemondott. Amit
erővel vesznek el tőle, azt erővel (vagy okos politikával) mindig visszaveheti.
Korunknak pont ez a nagy veszélye. "Pragmatikus" megfontolások alapján sorra
mondunk le mindenről, amit erővel vettek el tőlünk (ld. alapszerződések). Ilyen
lemondás lenne alkotmányos múltunkról és nemzeti szuverenitásunkról a jelenlegi
alkotmány szentesítése látszatdemokratikusan, részletlegitimitással az EU-
csatlakozás feltételeinek elsődleges szemelőtt tartásával.
"Létrehozhatna tehát egy alkotmányelőkészítő bizottságot (paritásos alapon),
megszavazhatná a szöveget, amelyet népszavazás léptetne életbe. Annak
sikertelensége esetén maradna a jelen szöveg. Mi a baj ezzel?"
A tipikus szocialista látszatdemokrácia. A Központi Vezetőség (paritásos alapon)
kiötöl valamit, aztán tetszik-nem tetszik, nincs más. Legfeljebb a mai tákolmány.
Miért nem fogadod el a többalternatívás javaslatomat, ha már az utolsó legitim
szabályt nem fogadod el. Több, önmagában koherens alternatíva, amit nem
megszavazni kell, hanem amelyek közül választani lehetne. És ebben a kivételes
esetben megszűnne a népszavazás 50 %-os érvényességi feltétele. Aki nem megy
el választani, az evvel deklarálja, hogy nem érdekli a kérdés. Meglehetősen
apolitikus nemzet lettünk, a lakosság többségét márcsak a holnapi Cola vagy
Kőbányai érdekli. (A NATO szavazást is elfogadták érvényesnek 50 %-os részvétel
nélkül is. Az, hogy nem mondták ki az érvénytelenségét, az más kérdés. Csak az a
kézenfekvő indoklás nem jutott az illetékesek eszébe, hogy a távolmaradással az
ország népe a parlamentre és a kormányra bízta a döntést. Elnézést ez itt OFF
TOPIC.)
BBF megvezetett Téged, mert nem volt olyan, hogy "régi Alkotmány". Mindketten egy kompilált, egységes szöveget értünk Alkotmány alatt, nem pedig bizonyos elvek, jogszabályok, sőt, aktuális politikai deklarációk halmazatát. Hiszen az jogilag kezelhetetlen és értelmezhetetlen.
A nullákkal csak figyelmeztetni akartam (éppen akkor időhiány miatt), hogy félrevezető beírást láttunk.
Meg is kérdezném egyben (noha magam is az alkotmányozó nemzetgyűlés híve voltam), hogy az miért volna legitimebb, mint az Országgyűlés? Hiszen oda is választani kellene képviselőket, és azok is pártok köpenye alól bújnának ki. Ha elfogadjuk, hogy a legitimáció csakis a néptől eredhet, akkor a jelen Országgyűlés kellően legitim.
Létrehozhatna tehát egy alkotmányelőkészítő bizottságot (paritásos alapon), megszavazhatná a szöveget, amelyet népszavazás léptetne életbe. Annak sikertelensége esetén maradna a jelen szöveg.
Mi a baj ezzel?
Továbbra is korrekt vitapartner vagyok (noha referenciákért ne fordulj Galadrielhez), de néha felbosszantanak az értelmetlen és üres félrevezető szövegek.
Nagyon köszönöm szakszerű segítségedet. Számomra a legnagyobb segítséget az a
momentum jelenti, hogy a régi alkotmány az alkotmányozó nemzetgyűlés
létrehozását is szabályozza. Eddig ugyanis ennek nem tudása (hisz amint írtam, nem
vagyok jogász) jelentette számomra a "lyukat" a legitimitás helyreállításához. Ezen
ismeret hiánya indokolja az új Alkotmány létrehozásával kapcsolatos (több
alternatíva + népszavazás) elképzelésemet. Viszont az általad említett tény is
igazolja, mennyire bölcs és nagyszerű is volt régi alkotmányunk. Be volt építve,
mennyire alapvető fontosságú dolog az alkotmány, nem szabad a választásonként
különböző összetétellel felálló és a napi politikai küzdelmekben a fától az erdőt
nem látó testületre bízni, bármennyire legitim módon is állt az fel.
Kedves dr. Életkopf 1999-08-19 19:48:59
Evvel a megjegyzéseddelel hatalmas csalódást okoztál. Eddig korrekt
vitapartnernek ismertelek meg. Mit jelentett ez a megjegyzés? Annak elismerését,
hogy logikus választ nem tudsz adni? Logikát nem, csak a hatalmat, a "kialakult
statusquo"-t vagy hasonlatom szerint a "Keresztapa elfogadott, működőképes
szabályait" lehet BBF kifejtésével szembeállítani. Mert továbbgondolva nagyon is
helytállónak tűnik "keresztapa hasonlatom". Mert a maffia szabálya attól még nem
lesz törvényes, ha az "új keresztapa" hatalmának biztosítására a leghangosabb
ellenzőit bevonja a "zsákmány elosztásába", és ennek érdekében közösen új
szabályokat fogadnak el. Ez is működőképes lesz, de nem törvényes.
Kedves Pásztörperc 1999-08-20 10:38:14
Úgy látszik nekik azért - minden hibájuk ellenére - ennél azért még mindig több a
tisztességük vagy a jogi érzékük, és ezért ezt még nem tették meg. Ha megtennék,
evvel több mint 1000 éves múltunkat köpnék szembe. Most is tele van hazug
szólammal minden "ünneplésünk". De akkor ez végérvényessé válik. Tudom, hogy
racionális, és "mit adnak érte a boltban" gondolkozás esetén ennek nincs
jelentősége. De ha gondolkozásunkban erre szorítkozunk, akkor sokminden másnak
sincs.
Országgyűlésünk a működő, hatályos alkotmány alapján törvényesen lett
megválasztva. De a szabályrendszer, amely szerint meg lett választva, nem legitim
módon lett kialakítva.
A hatalom igazából akkor lesz legitim, ha a létrejötte alapjául szolgáló
szabályrendszer is legitim lesz.
SZVSZ és kizárólag, vagy majdnem kizárólag _formailag_ új alkotmányunk elfogadásának és khirdetésének alkalmas dátuma lehetne 2000. 08. 20.
Viszont, ha erre rászánjuk magunkat, ezt előbb népszavazás útján el is kellene fogadni.
Na, ennyi időalatt nemfog menni.Majd az EU-ban.
n.
Lehet, hogy Veled törődik, és, hogy velem is, ezt érzem: most lett a nejem munkanélküli, mert a Te kedveseid megszüntették azt az iskolát, amely kisvárosunk egyetlen, évek óta jelentős létszámtöbblettel indult, csupán azért, mert a környezetében több iskola volt, ahol folyamatos létszámhiánnyal küzködtek. A megszüntetés egyetlen oka: politikai döntés! Ezt még fennen hangoztatták is. (Nejem munkájáról csupán annyit: mikor nyilvánosságra került a rossz hír több, mint 10 helyről kapott ajánlatot, még ma is keresik, hívják. mikor kiderült hova megy, többen vitték oda a környékről gyereküket. Ja- ált.1.oszt Tanító, és sokan tudják, nem mindegy, hogyan indítják az életnek a csöppeket!)
Ez a fideszes (direkt) városi szovjet rosszabb, mint a megelőző 55 év valamennyi bandája együttvéve!
Azt hiszem csak Te érzed így, én hosszú évek óta most érzem először, hogy a kormány megint törődik az országgal és nem csak a fullajtárjaik mocskos kis seftelési bulijaival vannak elfoglalva, mint az előző koalíció. Az eltelt egy év alatt egyetlen korrupciós ügyre sem derült fény, amely ehhez a koalícióhoz kötődne, míg az előző idején, csak kapkodtuk a fejünket.
1.: Legyél szíves és sorolj már föl néhány (pl.: 5-6) olyan "igen fejlett" országot, ahol nincs alkotmány.
2.: Ha nem lenne tele egy modern alkotmány ilyen "semmitmondó kinyilatkoztatásokkal", akkor az egész alkotmányjogi rendszer működésképtelenné válna. Ugyanis ezek az alapjogok és államszervezeti szabályok adják a teljes jogrendszer fundamentumát (ettől alaptörvény az alkotmány).
Elég szégyen!
Az Alkotmány nem közröhej tárgya, aki azzá teszi saját Nemzetéből akar majmot csinálni!
Egy valódi Alkotmány nem attól alaptörvény, hogy mikor, melyik politikai kurzus készíti, hanem társadalom-történeti fejlődés eredménye, melyben olyan alapelvek rögzítődnek, amelyek lehetővé teszik a törvénykezést, azok betartatását. Ezeknek a kritériumoknak a mai Magyar Alkotmány többé-kevésbé eleget tesz! Jobbítani való van rajta, erre való a Parlament.
Az más kérdés, hogy ez a Törvényhozás alkalmatlan az Alkotmány módosítására, mert a jelenleg hatalmon levők még önmagukkal sem képesek egyetérteni, alapjaiban kizárják az ellenzéket a törvénykezésből, így nem is remélhetjük, hogy a választókat -még a rájuk szavazókat is- respektálják. Nagyívben tesznek a Népre.
Emlékezzetek csak a 10 év előtti eseményekre! A Nagy Rendszerváltók (az akkori "forradalmárok") nyomására a Magyar Népköztársaságból egyszerűen törölték a Népet! Most mit várhatunk ettől a hatalomtól? Naná, hogy nem is foglalkozik avval, ami számára nem létezik!
