A Népszabadság úgy értesült, hogy a Pénzügyminisztérium több megszüntetésre ítélt adókedvezmény esetében átmeneti idő beiktatását javasolja. Az adóreformról szóló kormány-előterjesztés szerint a gyermekek utáni adókedvezmény az ideihez képest 25 százalékkal emelkedik.
Szóval a felső adókulcs vagy 38%, vagy 44% lesz? Öszintén szólva ez akkora különbséget jelent, hogy alig hihető, hogy egyazon ország ugyanazon adóévre vonatkozó alternatíváiról lenne szó! Számomra ez azt jelenti, hogy a PM-ben még csak megsaccolni se tudják, hogy mennyi adóbevételre lesz szükség a következő évben.
kibic!
Talán nem olyan vészes a jövő, szerintem a biztosítások utáni adókedvezmény eltörlése csak az újonnan kötött biztosításokat érintheti, az 1999 végéig kötötteket nem. Adójóváírásod pedig már az idén sincs, ha alkalmazottként kapott éves jövedelmed meghaladja az 1 millió forintot. Tudom persze, hogy ez nem vigasztal.
Nekem nem.
- nem lesz adójóváírásom
- megszünik az adóhitel
- nem lesz adókedvezményem a biztosításaim után
- nem kapok adókedvezményt a jogdíjas munkáimra.
Ez mindenképpen érvágás, mit szimpatizáljak vele?
Ja, meg közben nőni fog a tb járulék, mostmár összesen 12,5 %-ra. A szolgáltatások nem változnak.
Huszonöt százalékos lenne a személyi jövedelemadó „általános” kulcsa jövőre, legalábbis a jövő évi adórendszerről szóló kormány-előterjesztés szerint – értesült lapunk. A felső adókulcs 38 vagy 44 százalékos lenne, és már az eddigi tervekben szereplőknél alacsonyabb jövedelmekre is vonatkozna.
Kedved Doktor Úr!
Köszönöm a pontosítást a reálkamat ügyben. Sajnos elsiklottam felette. Ebben a formában sem tudom elfogadni, mert köztudott, hogy a kamatok nominál és nem reál kamatok. Legalábbis 1 év viszonylatában. Mert az állam által közzétett inflációs rátában a dizelmozdony és a krumpli egy-egy tétel. Tehát a mezei vásárló pénztárcája mást érez, mint amit a KSH közzétesz.
Ami azért mégis gondot okoz >nekem is<, a biztosítás megadóztatása. Önmagam ismétlem: Aki biztosítást köt, az az állam szociálpolitikályát helyettesíti. Vagyis felkészül egy váratlan dologra, anyagilag. Tehát nem a polgármesteri hivatal amúgy is szűkös pénztárcáját fogja kisebbíteni. Nem a társadalomra akarja az anyagi terheket hárítani. Tehát az egyén adózott jövedelméből az állam kétszer profitáljon?
Üdvözlettel: csutak
Azért a reálkamatok megadóztatása technikailag nem lesz egy egyszerű dolog. Kezdjük ott, hogy örökös vita tárgya az infláció mértéke, illetve különböző inflációs értékeket kapunk aszerint, hogy milyen időszakot vizsgálunk. Ez azért fontos kérdés szerintem, mert ezek a fránya bankbetétek nem feltétlenül egy évre szóló betétek, sőt az utóbbi években a rövidebb lejáratú betétek "jöttek divatba". Felmerül a kérdés, hogy majd pl. egy 3 hónapos betét (élt 2000 január 1-től április 1-ig) esetében milyen inflációs értékhez viszonyítunk: a 2000. jan-márc időszak inflációs értékét (és persze az 1999 áprilistól 2000 márciusig tartó időszakét is) hetekkel később hozza nyilvánosságra a KSH, miközben a banknak április 1-én ki kell fizetnie a nettó kamatot. És mit kezdünk azon betétekkel, amelyek nem elsejétől elsejéig vannak a bankban? Talán súlyozottan átlagolni kell majd a KSH adatait? Ki fogja ellenőrzni, hogy a bank minden esetben pontosan állapította-e meg a viszonyítási alapot?
Viszonyíthatunk persze mondjuk egy korábbi időszak inflációs adatához is, vagy akár a betét lejáratakor ismert legfrissebb inflációs adathoz is, de ezeknek kevés köze lesz ahhoz az időszakhoz, amikor a pénz a bankban kamatozott.
Ha feltételezzük, hogy a fentiek ellenére sikerül egy viszonyítási értékként alkalmazható inflációs adatot találni, további furcsaságokkal találkozunk a bankok betéti konstrukcióinak rendkívüli változatossága miatt. A meghirdetett betéti kamatláb ugyanis csak egy szép, könnyen megjegyezhető %-os érték, de még számos tényező befolyásolja a tőkén felül kifizetésre kerülő összeget. Csak példaként: kamatozó napok meghatározása, a kamatszámítási képlet, a futamidőn belüli tőkésítések gyakorisága és időpontja, a kifizetést csökkentő jutalékok. És ha a bank kijelenti, hogy ő nem adóköteles kamatott fizet a betét után, hanem prémiumot, bónuszt, stb? Ezekre a problémákra én egy megoldást látok: ne az infláció és a kamat különbözetét adóztassák, hanem az infláció és az EBKM (Egységes Betéti Kamatláb Mutató) különbözetét. Bár ehhez meg végre tisztázni kellene az EBKM számításának még nyitott kérdéseit, mert a jelenlegi szabályozás mellett számos betéti konstrukcióra több EBKM érték is kiszámolható.
Ha mindezen nehézségeket leküzdöttük, még mindig nem árt tisztázni, hogy megéri-e az egész kaland. Ha jól tudom, a PM nem remél különösebben nagy adóbevételt a kamatadótól, miközben elriaszthatja a betéteseket a bankbetétektől (veszélyeztetve ezzel a költségvetés finanszírozhatóságát), és igen komoly fejlesztésekre kényszeríti a bankokat. Szerintem ha már a költségvetésnek épp erre a pénzre lenne szüksége, egyszerűbb lenne megmondani a bankoknak, hogy fizessék be a költségvetésbe azt, amit a PM a kamatadótól remél, még így is olcsóbban megússzák, mintha megteszik a kamatadóhoz szükséges technikai fejlesztéseket.
Kedves F1Help!
Akkor a Te információid újabbak, és jobbak is valószínűleg, de valóban csak az a különbség, hogy a szomszéd tehene is megdöglik. Így már szinte senki sem jár jobban, de a legkevesebbet kereső réteg jár továbbra is a legrosszabbul.
Kedves F1Help!
Akkor a Te információid újabbak, és jobbak is valószínűleg, de valóban csak az a különbség, hogy a szomszéd tehene is megdöglik. Így már szinte senki sem jár jobban, de a legkevesebbet kereső réteg jár továbbra is a legrosszabbul.
Sziasztok!
Nem nagyon figyeltem ezt az egész adós dolgot,de el tudom képzelni, milyen lehet! :)
Hallottam valami olyasmit, hogy a biztosításokat majd nem lehet levonni, meg nemistudommi... azért szerintem ehhez lesz a biztósítóknak is hozzászólásuk, hiszen eddig mindig azzal jöttek, hogy "levonható", meg "visszaigényelhető"... nem hiszem, hogy szó nélkül hagyják ezt, ha téllllleg így van.
Garfi5
Kedves Géza!
Az állampapírokra járó adókedvezményt már régen megszüntették, most csak azt szüntették meg, hogy adóhiteler jogosítson azoknak az alapoknak a befektetési jegye, akik nagy mértékben(75%? vagy mennyi) állampapírba fektessenek.
Ha csak ennyit tettek volna, azt mondom rendben, bár itt is felmerül a közgazdasági racionalitás kérdésessége.
De ők többet tettek és tesznek is. A befektetési adóhitel egész intézményét el akarják sorvasztani, ezt tetézik majd még a reálkamat adóztatásával.
Ennek több, néha ellentétes következménye lesz.
- reálkamat adóztatása bonyolult számítást és adminisztrációt igényel, mert utólag lehet tudni, hogy mekkora az infláció, nem tiszta, hogy mikor, ki mondja meg, hogy mekkora az infláció (ugyebár január elsején még nem lehet tudni az előző évit, és a kalkulált infáció az adatok feldolgozása során akár egy fél évig is változhat). Mivel ezt az adót ki kell számolni, ezt majd nem fogják ránk bízni, a bankoknak módosíttatni kell szoftvereiket, amit majd ki fognak velünk, betétesekkel fizettetni, és persze nem fogjuk sohasem tudni követni, hogy mekkora a jogosan levont adó.
Ami a fogyasztóösztönző hatást illeti, szerintem duplán problematikus, mert pont annak a rétegnek a fogyasztása fog nőni, akiknek a fogyasztásában az import cikkek aránya nagyobb. Na most ezeket fogyasztásra ösztönözni, ahelyett, hogy befektetésekre ösztönöznék, akár a pénzpiacon keresztül is, az én szememben botorság.
Ez vmi új, a tegnapi újságban még 25% volt, de az 1.1 millióig onnan 38%, vagy 1.4-ig s onnan 44%...
az azért már sokkal nagyobb körnek jönne rosszul..
Naná, hogy igazságos, csak mivel eddig nem volt, valahogy meg kéne indokolni, hogy miért is kell ezt most bevezetni, az eddigi indoklások meg azért kicsit irritálóak voltak. Egy normális indoklással szerintem minimálisra lehetne csökkenteni a megtakarítási hajlandóság csökkenését, bár attól tartok, hogy épp a fogyasztás növelése a cél, s akkor majd lesz itten gazdasági fellendülés + 7% + minden....
Szerintem sem ezen kell felháborodni, sokkal inkább azon, amit hallottam a személyi jövedelemadó kulcsok tervezett módosításáról. Hogy valami 3,5 millió forintig 26 % lenne a kulcs, és eltörölnék a kedvezményeket. Jól hangzik, de a kiskeresetűeknek ez kb 20 százalékkal, talán többel is, csökkentené a nettó jövedelmét. Ez igen sok embert fog érinteni, ha így marad. És kapitális disznóság lenne.
A kamatadó mértéke - ha a reálkamatot adóztatják, mint FBI Dr. pontosan leírta - igen kicsi, és igazságos is, hiszen ha a világon minden jövedelmet (amit tudnak) megadóztatnak, miért pont a tőke jövedelmét ne kéne? Ez egyébként nyugaton is így van, pl. Németországban bepecsételik a takarékbetétkönyvekbe hogy "a tőkejövedelem adóköteles". Amerikában is hasonló a helyzet, tudtommal.
A kérdés csak az, hogy ez a dolog jól sül-e el? Ha ugyanis az emberek - esetleg irracionális módon, pl. dühükben - erre fel a pénzüket külföldön teszik be a bankba, több lesz belőle a kár, mint a haszon.
Nálunk egyébként a gazdagoknak rendkívül sok kedvezmény jár(t), ilyen pl. a befektetések utáni adókedvezmény. Én magam ezt ki is használtam és jól jártam vele, de olyan módon, ahogyan ez nálunk volt (pl. az állampapírokba fektető, tehát kockázatmentes befektetési jegyek után is járt), SZVSZ teljesen értlemetlen és igazságtalan volt. Most ezt visszanyeste és talán teljesen meg is szünteti az Orbán-kormány. Ez szerintem társadalmilag igazságos (bár engem pl. kellemetlenül érint), de nem tudom, hogy közgazdaságilag előnyös lesz-e? Ha csökken a befektetési és megtakarítási hajlandóság, akkor biztos, hogy nem.
Nem szemrehányás volt, csak info. Ha összejön egy jó vita, akkor azt meg a Büdzsé'00-hoz linkelem. :O)
Pontosítsunk: Nem a kamatot adóztatnák meg, hanem a reálkamatot.
"A vitaanyag szerint indokolt a kamatok megadóztatása. Az elképzelés szerint a reálkamatokra 20 százalékos adókulcs vonatkozna. Egyes szakértők megjegyzik, hogy nem világos, ki és milyen módszerrel számítaná ki a kamatok reálértékét."
(Népszabadság, 57. évfolyam, 65. szám, 1999. március 19., péntek)
"Ennek szemléltetéséhez érdemes a reálkamat fogalmát megismernünk. A reálkamat az a differencia, amennyivel egy betétkonstrukció normális kamata meghaladja az inflációs szintet. Ha egyéves banki elhelyezésünkre 17,5 százalékos kamatot kínál a bank, akkor 16 százalékos infláció esetében 1,5 százalékos reálkamatot élvezhetünk, vagyis a pénzünkön a futamidő végén 1,5 százalékkal több árut vehetünk. Ma jellemzően az állampapírpiacon is pozitív reálkamatokat lehet elérni. A megtakarításokért folyó verseny is kikényszeríti a kamatfelárat, illetve itthon a pozitív reálkamat gazdaságpolitikai cél is, így ugyanis fenntartható a forintmegtakarítások devizamegtakarításokkal szembeni előnye."
(Népszabadság, 56. évfolyam, 135. szám, 1998. június 11., csütörtök)
Tehát ez a fajta adó nem csökkenti a betét reálértékét, azaz ha az kamat kisebb, mint az infláció, akkor nem kell adót fizetni érte, ha nagyobb mint az infláció, akkor az általa elért nyereség 20 százalékát adóként befizetni. Ez azt jelenti, hogyha valakinek annyi betétje van, amelynek a kamatából munka nélkül meg tud élni anélkül, hogy csökkenne a betétje értéke, akkor az eddigi gyakorlattal szemben neki is éppen úgy adóznia kell, mintha munkával kereste volna a jövedelmét.
Ha az előbbi példát vesszük, és 20 százalékos kamatadót, akkor az eredeti 17,5 százalékos kamatból csak 1,5 százalék lesz adóköteles. Ez azt jelenti, hogy a teljes kamatnak csak 1.7 százalékát, a teljes betétnek pedig 3 ezrelékét (ezer forintonkén 3 Ft) adót kell befizetni. A betét kamata az adó levonása után 17.5 százalék helyett 17.2 százalékos lesz.
Tisztelt Doktor Úr!
Én nem az egész tervezetet akartam boncolni [ :-))) ], hanem csak azt a részét amelyhez egyszerű halandóként hozzá tudok szólni. Nem vagyok közgazdász, de az általam említett két kitétel nekem is szemet szúrt. Ezzel a lépéssel oda jutunk, mint anno a "gorenje" hadművelettel. Felesleges pénzkidobásra és nem az ésszerű takarékosságra ösztönözzük a lakosságot.
Üdvözlettel: csutak
Múltkor meg az volt az érv, hogy azért kell a kamatadó, mert a feketegazdaságból származó adózatlan pénzeket így lehet megadóztatni.
:))
Ez legalább mókás egy érvelés.
Bár, most hogy így elmondták, lehet hogy a maffiózók nem fogják a lakossági folyószámlájukra rakni a pénzüket, úgyhogy inkább hagyjuk a francba az egészet.
Azt is mondták tegnap, hogy a megtakarítást akarják ösztönözni. Én nem értem, a kamatadó milyen módon segíti ezt elő, de biztos lesz itt, aki elmagyarázza.
Egy kérdés merült fel bennem hallgatva az új adószabályokról. Mit akar elérni kormányunk?
Megadóztatnák a betétek kamatait valamint a biztosításokat. Lenne pár kérdésem.
Miért előnyös az, ha a "polgár" egyébként adózott jövedelmét azonnal elkölti?
Mi hátránya származik az államnak a minimális reál (?) kamatból.
Miután az állam kivonult a szociálpolitikából milyen alapon adóztatná meg a biztosítást? Elvégre akárhogy nézem a dolgot, az átlagpolgár csak ily módon tud önmagáról és családjáról gondoskodni. Arról nem is beszélve, hogy az a pénz amit bankba vagy biztosításba fektet a halandó, az infláció csökkentő hatású, mert halasztott fogyasztást eredményez. Ha pártunk és kormányunk képes ezt a törvényt keresztülverekedni a törvényhozáson, akkor - IMHO - ez a kormány alkalmatlan feladata ellátására.
csutak
