Régóta szemlélője vagyok ennek a fórumnak, most vettem a bátorságot, hogy topicot nyissak benne. Régóta figyelemmel kísérem eme nép történelmét, mindennapjait, no meg ismerve a magyarokról alkotott véleményüket, úgy vélem, egy topicot mindenképpen megérdemelnek lengyel testvéreink.
Hm, a lengyeleket valószínűleg egyedüliként nem érintette meg a pánszlávizmus szele (ellentétben a délszlávokkal, vagy a csehekkel, szlovákokkal). Bár szegények az orosz medve talpa alatt megtapasztalhatták, hogy milyen lehet egy cár atyuska alatt élni.
Amúgy az orosz elnyomás, és utánna a bolsevikok hatalomátvétele még jól is jött nekik a függetlenség kivívásakor-nemzetközi segítség formájában, ugyanis a bolsevizmus rémétől minden eszközzel védekezni kellett.
Ő is segített lengyel testvéreinknek (csak akkor még no-name századosként)
Ej, méltatlanul mélyre süllyedt a topic..pedig új dolgok iránt érdeklődöm Lengyelország történelméből.Nevezetesen a három részre szakadás. és utánna az első világháború alatti, és utáni egyesülés, Pilsudski, stb....
a török nem engedte meg neki hogy lengyel király legyen, szal jobb lett volna ha nyugton marad. az 1660-as dúlás után kerültek a románok erdélyben többségbe.
De csak azért, mert nem ő győzött! ha győz,és lengyel királlyá koronázzák,netán még eredményes is a többi támadóval szemben, akkor más lett volna a megítélése:)))
Nos urak kanyarodjunk vissza a témához, bedobok eggyet ami nagyon passzol a topic-cimhez.
II Rákóczi György fejedelem és az ő 1657-es Lengyelország elleni támadása.
Ha már Sienkiewic az egyik fő forrásunk, akkor nem túl szépen örzött meg a lenygel emlékezet nyilván, éppen a svédekkel küzdöttek a hős lengyelek erre megjelennek a magyarok, és nem segiteni.
Egy honfoglalással foglalkozó könyvben olvastam, a címére most fejből nem emlékszem. Ebben a szerző azt állítja, hogy Árpád népe a csatlakozott kabar népelemeket is beleszámítva kb. 400-500 ezer főből állt.
Miért, szerinted mennyi volt?
Ui: mondtam már, hogy nagyon hiányzik egy Levédiával, Etelközzel és honfoglalással foglalkozó topik, de én nem fogom megnyitni, mert a Turtur még rámsüti a bélyeget, hogy hozzá nem értő szlavofil vagyok:-)
mert alegtöbb esetben levertük őket, de semmivel sem voltak kegyetlenebbek, vagy "zsákmányszerzőbbek" mint a korabeli keresztények.Csak ők nem voltak Jézus hitűek!
A krími tatárok 20 ezer főnél több harcost soha nem voltak képesek csatába állítani. Azok túlnyomó része is gyöngén fölfegyverzett könnyűlovas volt, akik nyílt csatában nem sokat értek.
Portyázni, rabolni, fosztogatni azt viszont nagyon jól tudtak.
Egyetlen katonai előnyük a villámgyors mozgékonyságban rejlett.
Nem emléksze rá, hogy melyik nyugati zsoldos csapat elárulta a gazdáját, és más csapatok elfogták őket, és válogatott kínzások közepette kivégezték az egészet.
Azért, mert szégyent hoztak rájuk, így nem fognak már megbízni bennük!
Nem tudom mit csodálkozol. Ha a középkor egy zsoldoscsapat a csata kellős közepén masirozott át a jobb zsoldért a túloldarla, a hiánygazdálkodásban elő tatárokat már csak meg lehet érteni,
Általában ugyanúgy működött,mint az erdélyi fejedelmeknél. Viszonylagos szabadságuk volt,de a legtöbb esetben a szultán engedélye kellett hozzá.
Mindig az aktuális politikai helyzet szerint szövetkeztek.
A 100 ezer valóban sok.Jóval kevesebben voltak,és ugye a zsákmány igéretével is lehetett őket csábítani.Fizetség, és zsákmány! Ezzel lehetett felbérelni őket.
Nézegettem ezeket a híres krími tatárokat.Na elég hamar elvesztettem a fonalat, hogy ők most kivel és hogyan szövetkeztek kik ellen.Ha úgy hozta a szükség, a lengyelek pl. simán felbérelték őket akár a törökök, akár a kozákok ellen -de pl. Hmelnyickij ugyanúgy szövetségben volt velük (kvázi a saját népéből adott rabszolgákat cserébe...) ám egy bedühödött kán őt is elrabolta.
Sőt, a tatárok a svéd-lengyel háború idején lengyel szövetségben harcoltak a svédek ellen lengyel földön.
Hogy a jó égben lehetett megbízni ebben a zsákmányoló muszlim csürhében???A korabeli források sok esetben 100 ezer harcosról beszélnek, de ezt én nem nagyon hiszem.
De még rengeteg akadály volt - szerintem a 83-as budai ostrom után inkább egy további min. 30 éves török uralom volt valószínű.
1. Lipót a haditanáccsal a francia háború mellett döntött először és csak Ince és az általa belelkesített európai közvélemény (Itt jól jött Lipót bigott katolicizmusa) valamint a Lotharingiai nyomására változtatta meg azt.
2. a francia vonal megfúrta Károly fővezérségét, aki le is mondott elsőre.
3. a német államok meglepő buzgalma és Ince anyagi segítsége nélkül nem lett volna lehetséges.
4. az utolsó pillanatban még megpróbálták Buda ostromát felváltani 2 kissebb váréval (elfecsérelve a hadsereget)
5. a habsurg történelem legparádésabb főtiszti rétege szolgált ekkor.
Azért a 18. században kétszer mégiscsak a törökök nyerték a háborút.
Kahlenberg után Sobieski valóban kiszállt a buliból, de én arra akartam célozni, hogy az ő nagy győzelme indította meg, tette lehetővé a török kiverését.
Érdekesnek találtam már Sienkiewitz könyveiben is, hogy az idegen hódítókkal "egy szintre" emelte a protestánsokat -nagyjából minden bajért őket tette felelőssé.
nehéz elképzelni, de volt idő, amikor csak Czestochowa és környéke volt katolikus.
Lengyelországban olyan vad protestáns szekták virágoztak, h sztem vmilyen népi elementáris erő volt a velük való szembefordulás, és katolicizmus massziv újjáépülése. (Az orthodoxok lakta területeket pedig értelemszerűen nem érintette a dolog)
az embereknek elegük lett a sok-sok, ultraradikális, egymást gyilkoló szektákból.
miután győzött a katolicizmus, gondosan ügyeltek rá, h semmiféle gyanús tan ne férkőzhessen az emberek fejébe.
A 40 év kommunizmus smafu volt a protestantizmus korához képest, ezért nem rengette meg nagyon a lengyel egyházat.
