A belső játékunkat Reni és Virág sokkal inkább meghatározta mint Balogh Vera vagy Polett. Vera inkább átlövő - annak nagyon jó - Polett meg harminc percnél többet pályára sem került a tavalyi EB-n.
Polett súlytalan volt eddig ebben a válogatottban. Most váratlanul megkapta a feladatot h irányítson aztán kiderült h nem nagyon tud irányítani. Egyébként Vadkerti Luca is irányíthatott volna vagy Pálmai Liza......
Bohus fontos meccseken a legjobbakat küldi pályára, de nem fontos meccseken néha egészen furcsa összeállítást küld pályára. Olyanokat akik korábban nem bizonyítottak. Én ezt sosem értettem mondjuk.
Öntsünk tiszta vizet a pohárba: Reninek nem attól kell félnie h elveszíti Szilágyi bizalmát (egyáltalán hogy jött a képbe Szilágyi?) Reninek sokkal rosszabb ha elveszíti Bohus bizalmát. Bohussal van még három jó eséllyel sikeres világversenye, Szilágyival ezzel szemben van....mennyi? Egyetlen egy. Utána Szilágyit ő már nem fogja érdekelni.
És nem azt mondom h ezt Reni mondja meg a 'feljebbvalóknak' hanem ahogy írtam ezt mondja meg határozottan Bohusnak és kérje meg Bohust h ezt adja át Szilágyinak. Illetve ha Szilágyi mégis felhívná akkor mondja neki azt h ezt a témát - mármint h ő hol legyen válogatott - azt Bohussal beszélje meg.
OK, a másik megoldás az h Szilágyi behívja, Reni elmegy a junior válba és ott olyan gyengén játszik h Szilágyi többet nem hívja be. Ez a 'B' változat.
De ezt nem szabad tovább húzni. Ezt a konfliktust be lehet vállalni mert Bohus mellette lesz az tuti.
El kell ezt dönteni hamar mert különben Reni kikerülhet mindkét válogatottból aztán szépen nézünk ki.
Sokszor Balogh Veronika és Polett határozták meg a belső játékunkat. Két tehetséges, ugyanakkor individualista egyéniség, akik hajlamosak az egyéni képességeikre alapozni, mint csapatban, figurában, taktikában gondolkodni. Mindezt nem bántásból írom, mert ment mindkét lány mint a mérgezett egér és a fő erősségeik közé tartoznak a váratlan irányváltások, cselezések, betörések. A gond abból adódott, hogy nem találták meg a helyes arányt a második és a harmadik meccsen.
Ami meglepett, hogy a novemberben szintén Románia ellen 21-5-ös (!) első félidőt produkáló Ratalics, Kriston, Keceli-Mészáros, Seres, Pálmai, Bede hatosból most nem láthattunk semmit. Pedig az elképesztően működött a szélsők tíz gólt pakoltak, Seres Lizát is nagyon éreztük, olyan patika védekezést nyújtott az a sor, hogy durva... De Bohus Bea és a stáb feltehetően pontosan tudja, mit csinál és ezt a tornát a maguk szempontjainak rendelték alá. Nem tudhatjuk, hányféle szakmai, emberi motívum van a háttérben ilyenkor, de az biztos, hogy ők sem felejtették el, amit akkor láttak.
Szeibert Annának meg valóban jár a gratuláció, nagyon sokat várok tőle, van a lányban kraft.
Logikus dolgokat írsz, nem is vitatom a lényegi tartalmát. Pusztán jelezném, hogy a játékos szemszögéből ez talán nem ilyen egyszerű. Egyrészt nem ismerjük, mennyire fér bele egy 18 éves lány számára az, hogy ő maga kérje a juniorból az ifibe irányítását. Mit szólna ehhez Szilágyi Zoltán? Tarthatna-e Renáta attól, hogy ezzel elveszíti Szilágyinak a belé vetett bizalmát? Felvethet-e ilyesmit egy tinédzser vagy az ő feladata inkább az alkalmazkodás a szakmai vezetők döntéseikhez és nincs ebben mozgástere? Te vajon vállaltál volna ilyen konfliktust 18 évesen? :) Ráadásul egy junior válogatottság mégis csak egy "felfelé lépcső", onnan visszább lépni... ahhoz nagyon erős öntudat szükséges.
De értem a felvetést, egyet is tudok vele érteni, csak nem könnyű realizálnia ezt egy ennyi idős játékosnak.
Egyébként Keceli-Mészáros Reni nagyszerűen meccselt a DVSC-NEKA-n nemrég, csag megerősíthette Szilágyi abban, hogy érdemes volt próbát tennie vele a juniorban.
Én Reninek azt javaslom - és ezt nagyon komolyan mondom - hogy minél előbb tisztázza ezt a helyzetet. Menjen oda Bohushoz és mondja meg neki h ő az U18-as válogatottban akar játszani és ha legközelebb meghívnák a juniorokhoz akkor Bohus határozottan tudassa Szilágyival h szó nem lehet arról h Reni feljátszik és Reni maga sem akar a junior válban szerepelni.
Ha Reni a saját hosszútávú érdekeit tartja szem előtt, akkor ezt minél előbb megteszi: bemegy Bohushoz és egyértelműen kiáll az ifiválogatott mellett.
Mert ha hagyja ezt az egészet húzódni akkor a két válogatott között megindul a huzavona és ő ennek lesz az áldozata, mindkét edző megorrol rá és Reni két szék között a pad alá esik. Ezzel nagyon nem járna jól sem ő, sem a magyar kézilabda.
A következő válogatott mérkőzések fognak válaszolni a megalapozott felvetésedre. Remélhetően nem az lesz, hogy Reni a cserepadot melegíti a junioroknál, miközben az ifik nem hozzák a hiányában azt a teljesítményt, amelyre egyébként képesek lehetnek.
OK, köszi......Meg is lepődtem h Virág nem játszott a két fontosabb meccsen. Mondjuk Pálmai Lizi igen gyenge játékán még jobban meglepődtem:S
Polett mint irányító nagyon elveszettnek tűnt. Sokszor úgy éreztem h nem nagyon tudja mit csináljon. Polettnek már régóta nem találjuk a helyét a válogatottban. Tavaly az EB-n végig kint volt de alig játszott, ráadásul a csapatkapitányi poszt sem volt már az övé.(Akkor bevallom azt hittem h többet nem látjuk a keretben, és ezt sajnáltam mert vannak ügyes megoldásai...)
A szélek most pont azért nem kaptak labdát mert nem volt irányítónk. És Polett a beállókat is.....áhhhh próbálta megjátszani de szinte sosem sikerült. Vadkerti Luca - aki ősszel kiválóan irányított - ezúttal alig volt pályán és ha igen akkor is jobbkettőben (ha jól emlékszem).
OK, csapatépítésnek jó volt ez a három napos torna. A lányok bebizonyították h bármilyen összekevert felállásban kiküzdik a győzelmet. Ez tetszett nagyon:) De azért legközelebb legyen már épkézláb irányítónk és épkézláb lövőink.
A spanyolok és a románok ellen nagyon-nagyon keveset használtuk a széleket, pedig a stáb is kérte és van is ott potenciál. Nem baj, reméljük, legközelebb tudunk ezen változtatni. Keceli-Mészáros kisasszony tényleg hiányzott, Rédecsi Polettnek nyakig bele kellett állnia a karmesteri teendőkbe, derekasan küzdött a győri lány, ha olykor el is fogyott az oxigén.
Fazekas Virág játszott a lengyelek ellen, hozott is egy 3/3-at, amíg pályán volt, de aztán ráesett az ellenfél egyike játékosa és megsérült. Úgy tudni, nem vészes a dolog, de a másik két meccsen ezért nem játszott.
Ifjúsági válogatottunk Romániában vett részt egy felkészülési tornán, a már hagyományosnak mondható 'Kárpát kupán'. Itt három meccset játszottunk:
Magyarország U18 - Lengyelország U18: 25-24 (10-12)
Magyarország U18 - Spanyolország U18: 21-19 (13-13)
Magyarország U18 - Románia U18: 27-24 (13-13)
Ezen a tornán tartalékosan szerepeltünk és igencsak újfajta, korábban nem kipróbált összeállításban/összeállításokban. Nem volt Keceli-Mészáros Reni, nem lépett pályára Fazekas Virág - őt azért kivittük a csapattal - és Pálmai Liza még egyszer nem lesz ilyen rossz formában mint most, az tuti... Rá sem lehetett ismerni a játékára... Balkezes lövőnk nem volt, irányítónk sem nagyon, balátlövőben meg leginkább Szeibert Anna kapott lehetőséget aki úgy tűnik elég sokat fejlődött. A védekezésünk megállta a helyét most is de elöl gyakran teljes volt a zűrzavar. Kapusaink is jók voltak.
Mindhárom meccset a végjátékban nyertük meg (OK, a spanyolt inkább a második félidő elején, de ott sem lehettünk teljesen nyugodtak végén). Persze mindhárom ellenfelünk óriási sikernek tartotta volna ha le tudnak minket győzni és a végén egészen elkeseredtek amikor mégsem....(a románoknál a stáb talán még jobban mint a játékosok). Hogy aztán milyen lesz az igazi válogatottunk nyáron és kik lesznek a csapatban az még a jövő zenéje. Időnk még van augusztus közepéig.
Gratula a lányoknak, szuperül küzdöttek, élmény volt mindhárom meccs éppen a küzdés miatt...:)
Tegnap a dabasi OBO Arénában a felkészülési torna utolsó meccsén:
Magyarország junior - Dánia junior: 29-24 (15-12)
Ez a meccs leginkább olyan volt mint egy másnapos 'after party'. A torna leggyengébb csapatát - FRA és GER is nyolc góllal verte a dánokat - tudtuk h félkézzel is meg tudjuk verni, ezért az első félidőben nem koncentráltunk annyira. (A FRA elleni meccs alig több mint tizenhét órája fejeződött be és mentálisan azért sokat kivett belőlünk...)
Problémák már akkor elkezdődtek amikor a dán kapus elkezdett ziccereket védeni, mindjárt a meccs elején, egymás után hármat is (hasonló segítséget mi nem kaptunk, ami nem is meglepő mert ma negyven percig megint a harmadik kapusunk állt a kapuban, sokat nem javult két nap alatt...) A védekezésünk sem volt az igazi a meccs elején, ezért a dánok el tudtak menni egy-két góllal (többel azért nem...)
Farkas Julcsi tartotta a frontot, az első tíz percben a hat gólból - négy mezőnyből/kettő hetesből - egyet ő lőtt, egy másikhoz ő adta az asszisztot és a két hetest is ő harcolta ki. Kicsit több mint tíz perc után időt kértünk (6-8) utána Julcsi megint lőtt rögtön egy gólt és adott egy szuper asszisztot beállóba. Ő nem volt 'másnapos' az biztos. Beállt Csíkos Luca és ő is hozzátette a magáét - kicsit lájtosabban mondjuk - és a félidőre azért már nálunk volt az előny (15-12)
A második félidőben aztán végig mi voltunk elöl, győzelmünk egy pillanatig sem forgott veszélyben. Ezen a meccsen jóval több játékidőt kaptak azok a játékosok akik korábban nem (Horváth Fanni, Faragó Lea, Szabó Lili, Keceli Reni és még Panyi Anna is felmehetett néha támadni...) Ezért a győzelmünk nem volt éppen egy mindent elsöprő győzelem, dehát egy felkészülési torna leginkább arra való h felkészítsen, nem....?:)
A meccsről még írok jövő héten kicsit részletesebben.
HUN U20--FRA U20 Szabó Annát így hoztuk helyzetbe balszélen: Farkas Julcsi és Varga Emília magukra vontak három védőt is, Annának már csak gólt kellett lőnie:) a labda pirossal
Az NB I/B-ben (amely azért egy kicsit talán erősebb bajnokság, mint az U19) pedig első helyezett.
Akkor ez hivatkozási alap, vagy sem? Szerintem nem az, mivel a védett lövések alapján rangsorol (abból is "kifelejti" a hetes védéseket), nem pedig a hatékonyság alapján, azaz teljesen mindegy, mennyi lövés érkezik a kapujára, az az első, aki a legtöbbet védte számszerűen.
Jobblövőben is ő a legjobb. Sőt az egész válogatott legjobbja volt ezen a tornán.
Nagyobb tanulság h néhány olyan játékost akiről látszik h reménytelen eset nem kellene erőltetni. Feltétlenül keresni kell egy harcképes jobbszélsőt minimum, a mostani kettő egy felet nem tesz ki. És kellene egy megbízható harmadik kapus, ehelyett behívunk egy sosem látott leányzót aki az U19-es bajnokságban - Keleten amelyik a gyengébb fele a bajnokságnak ráadásul - a 25. helyen áll az up-kapusok között ha a védési statot nézzük. Aztán csodálkozunk amikor tíz perc alatt kiderül róla h nem válogatott szint.
Magyarország junior – Franciaország junior: 28-19 (14-10)
Szabó Anna—Varga Emília--Kövér Luca--Horváth Fanni--Farkas Júlia—Molnár Dodó
Mi kezdtük a meccset de a franciák lőtték az első gólt kilenc méterről átlövésből. Nálunk Varga Emília a beállót próbálta megjátszani, egy francia védő lábára pattintotta a labdát, vége is lett ezzel az akciónak. A másik oldalon viszont ziccerben lőhetett kapura az ellenfél beállója, Karamoko – két védőnk is kilépett az asszisztot adó irányítóra kilenc méterre ezért a hatoson nem maradt senki – ezt a ziccert viszont Zaj Klára bravúrral védte. Utána ízelítőt kaptunk arról hogyan is képzeli el ellenfelünk a védekezést Farkas Julcsin: Karamoko amint meglátta őt hét méteren nemcsak elébe állt hanem - biztos ami biztos - jobb kézzel a mezénél fogva Kövér Lucát is magához rántotta, így aztán Julcsi Lucával ütközött a hatoson. Szerencsére a jv-k konzultáltak egymással az esetet követően és az alapvonali jv visszaadta nekünk a labdát. Igaz, nem sokkal később ugyanitt jobboldalon befújtak rá egy támadó faultot amivel aztán kompenzáltak (véleményes fault volt, Karamoko most középről lépett Julcsi elé, de inkább oldalról ütközte szerintem…) Nem sokkal ezután megszereztük az első gólunkat: Horváth Fanni baloldalon nyolc méteren elment a kilépő védő mellett, beállónk közben jobbról elzárta a másik védőt, sakk-matt helyzet...... (1-1 4. perc)
Ezután jó ideig egy gólt sem láttunk: Varga Emília kilenc méterről a kapu fölé bombázta a labdát, Kövér Luca ziccerét b2 hat méterről védte a kapus, Julcsi b3 7 méterről ugyancsak a kapust találta el. Ellenfelünknek még nehezebb volt, mert mi elejétől fogva szuperül védekeztünk, kapusunk mindjárt az elején elkezdett védeni és egyszer még a kapufa is segített. A gólcsendet végül mi törtük meg, azután h a francia jobblövőnél tíz méteren befújtak egy faultot (felhozta a labdát és közben kétszer indult): ezt látva balszélsőnk, Szabó Anna azonnal megiramodott előre, a felezővonal után indítottuk, szélen elment két védő mellett és aztán b2 hat méterről nem hibázott. A következő gólunk sem váratott sokáig magára: Zaj Klára védett egy beállós ziccert, utána Horváth Fanni indult meg előre baloldalon, könnyedén bement a j2 védő mellett, majd hat méterről elegánsan a kapuba emelte a labdát (3-1 8. perc)
Tíz perc után elöl új felállásban folytattuk: Cseri jött be irányítani, tőle balra Julcsi, jobbra Csíkos Luca. Julcsi új helyéről hamar lőtt két szuper gólt: az elsőt b3 kilenc méterről átlövésből, a másodikat középről hét méterről betörésből (itt elment a nyolc méteren álló j3 védő mellett aki aztán oldalról faultolta, de Julcsi így is nagyon elegáns gólt lőtt a kapus mellett a rövidbe…) [5-2 12’00”] A következő támadásnál aztán Kövér Luca fordult le Karamokóról és talált be j3 hat méterről (Cseri adta az asszisztot…)
Jobboldalon átlövésből ezután kaptunk egy gólt – a franciák harmadik gólja tizenhárom perc alatt – de persze mi sem hagytuk magunkat: Julcsi b3 kilenc méteren megindult előre, könnyedén elment az egyik védő mellett és hét méterről a kapuelőtér fölé vetődve betalált. Ezt visszafújták hetesre és a védőt ki is állították, aki nem volt más mint az előbbi átlövésgól szerzője, Enola Borg. A hetest belőttük és már négy góllal mentünk (7-3 14. perc)
Hat-az-öt ellen Julcsi pillanatok alatt kiharcolt jobboldalon még egy hetest és ezzel tovább nőtt az előnyünk… (8-3). Utána viszont egy perc alatt kaptunk két átlövésgólt középről, az egyiket Lylou Borg a másikat Enola Borg ’követte el’, mindkettőt Varga Emíliáról aki nem lépett ki elég dinamikusan kilenc méterre… Közben mi is támadhattunk de Cseri eladta a labdát elöl. Aztán viszont Csíkos Luca megmutatta h ő is tud átlövésből gólt lőni, j3 kilenc méterről szétszaggatta a hálót. Ezután a franciák gyorsan időt kértek (9-5 16’30”)
A TO után továbbra is szuperül védekeztünk, leütköztünk mindenkit időben – és már jóval a hatos előtt – aztán ahogy az ilyenkor lenni szokott, a végén mégis kaptunk egy gólt (Enola Borg b3 9m átlövésből….) [9-6 18. perc] A következő francia támadást viszont már lehoztuk gól nélkül. Elöl átálltunk a kétirányítós játékra – Cseri és Julcsi is egyszerre voltak pályán, ballövőben Csíkos Lucával. Cseri ki is harcolt egy hetest baloldalon ahogy kell, de ez a hetes kimaradt (Emília a kapu fölé lőtte) Aztán Emíliáról kaptunk még egy gólt, most középen a beállósról feledkezett el, igaz Cseri is hibás volt mert b2 kilenc méterről egészen nyugodtan nézte h a beálló üresen áll mellette a vonalon. Elöl viszont Lucára továbbra is számíthattunk: középen először még leütközték de ő továbbment befelé jobbra és j2 hét méterről - két faultoló védő előtt térdelve - szuper gólt lőtt mielőtt még földre került volna a hatoson (faultból ilyen gólt lőni nem akármi.....) [10-7 20. perc]
A következő francia támadást hamar lefújták lépéshiba miatt, utána Luca lendületből betört b3 a vonalig ahol aztán megállították, igaz nem a vonal mögött ezért erre nem kaptunk hetest (minden további nélkül befújhatták volna…) Sebaj, ha baloldalt nem akkor jobboldalt igen: Julcsi bement j3 két védő között a hatosig és onnét gond nélkül betalált (11-7 21. perc)
A franciák most szélsőbefutással próbálkoztak, meg is leptek minket, a jobbszélső teljesen szabadon kanyarodott fel és lőhetett kapura középről, de hiába…Zaj Kára védte ezt az ezerszázalékos ziccert is. Beállóból utána kaptunk egy gólt, de amikor legközelebb újra meg akarták játszani a beállót az már nem ment olyan egyszerűen: Farkas Julcsi figyelt erre, megszerezte a passzt, mi támadhattunk....rövid ideig, mert Csíkos Luca a saját lábára ütötte a labdát. Cseri viszont három védő között is be tudott menni a hatosig és ott j3 hat méteren bevetődött és kiharcolt egy hetest......amihez ő állt oda, és a labdát a kapufára lőtte (11-8 25. perc)
A félidő végjátékában aztán valamelyest felgyorsult a játék, egymás után jöttek a gólok. Luca középről kilenc méterről kilőtte a bal felső sarkot, a francia irányító, Nina Perret teljesen szabadon mehetett be b3 hat méterig és onnét persze nem hibázott (itt a nemrég beállt Panyi Anna – j2 védőnk - mozgott előre tizenkét méterre és ott is inkább középre figyelt, Perret-t csak akkor vette észre amikor már elment mellette....) Luca lőtt még egy gólt középről lendületből kilenc méterről, és aztán harmadszor is megpróbálta, de itt már a kapus lábát találta el.
Panyi Anna mellett megint el tudtak menni – most a másik oldalon – viszont ott volt mögötte b2-ben Cseri aki a beállónak szánt passzt ’lesapkázta’ és mi jöhettünk újra.....amíg elöl be nem fújtak Lucára egy belemenést (kicsit szigorúan…) A végjátékban aztán Kovács Ancsa is pályára került védekezésben, Karamoko lőtt is róla egy gólt baloldalon, majd a félidő utolsó másodperceiben Cseri is kiharcolt egy (újabb) hetest ügyes egy-egyezés után b2-ben.
Az előző két hetest kihagytuk, de ezt az időntúlit Farkas Julcsi könyörtelenül bevágta.
Szabó Anna—Varga Emília--Kövér Luca és Szabó Lili—Cseri (Horváth Fanni)--Farkas Júlia—Vártok Tami
A második harminc percet a franciák kezdték, méghozzá nagyon elszántan. Lylou Borg felkanyarodott baloldalra, bement a későn visszazáró Kövér Luca és Farkas Julcsi között: Julcsi itt valamiért nagyon elöl, j2 kilenc méteren védekezett és inkább a ballövőt figyelte, ezért amikor megjelent tőle balra Lylou Borg már nem tudott időben közbeavatkozni. Kövér Luca viszont igen, ki is állították rögtön, ráadásul egy hetest is befújtak amiből gól lett (14-11 31. perc)
Hát ez is jól kezdődik, gondolhattuk, de hamar kiderült h pánikra semmi ok. Julcsi
b2 hat méterről rögtön lőtt egy klassz gólt, Karamoko faultolta, a végén már öt méteren faultolta – vagy legalábbis próbálta - de így sem ért el semmit. Öt-a-hat ellen balszélről mi is kaptunk egy gólt, persze ez ilyenkor par for the course… Elöl meg támadtunk amíg csak tudtunk és a végén passzívnál Varga Emília átlövésből betalált (16-12 33. perc).
A következő hat percben aztán négy gólt lőttünk, egyet sem kaptunk és ezzel eldöntöttük a meccset. Először Szabó Anna talált be balszélről (Julcsi adott neki egy kiváló asszisztot b2/b3 hét méterről két védő fölött és Emília is ügyesen előkészített mint ’második beálló’) Aztán Julcsi bombázott a kapuba szuper egy-egyezés után b3 hat méterről (Karamoko – j2 védő - itt azt sem tudta h kit védekezzen le: Emíliát tőle jobbra vagy Julcsit tőle balra....) Majd jobbszélről Vártok Tami volt eredményes (Emíliától kapott egy kiváló hosszú passzt középen tíz méterről…) És indulásból – mondanunk sem kell - Szabó Anna sem hibázott (20-12 39. perc)
Ezt a 4-0 sorozatot kiváló védekezésünknek is köszönhetjük, a franciák még helyzetbe sem tudtak kerülni, egy-két elkeseredett passzuk – például a beállónak előre – célt tévesztettek, nem is kevéssel. Egyszer Eric Baradat időt is kért közben, utána visszamentek a pályára és rögtön eladták a labdát. Ezt követően már egészen gyámoltalanul és végtelenül óvatosan mozogtak ide-oda, tudták h le tudunk védekezni mindent amivel csak előjönnek.
Ezért szokatlan látvány volt amikor több mint nyolc perc gólcsendet megtörve mégis lőttek egy gólt, méghozzá Nina Perret jobboldalon betörésből (20-13 40. perc) Nina Dury-t kiállították - indításnál kicsit agresszívabban faultolta tizenöt méteren Vártok Tamit – ezután a franciák igen hosszan, majdnem egy percig támadtak, mi megint kiválóan védekeztünk, már passzív volt jó ideje, amikor a középre felkanyarodó és kilenc méterről kapura lövéssel próbálkozó Enola Borgot oldalról ellökte Varga Emília. Majdnem egy teljes perc védőmunkáját vágta ezzel tönkre....mert a passzív persze megszűnt, kezdődhetett minden újra. Komoly fegyelmezetlenség Emíliától…..(és persze ki is állították)
Hat-az-öt ellen hamar kaptunk egy gólt, mondjuk nem tipikus emberelőnyre kijátszott helyzetből: az irányító Nina Perret talált be átlövésből, a két középső védőnk között/fölött. Rögtön ezután Cseri hozta ránk az idegbajt: ahelyett hogy az időt öltük volna öt-a-hat ellen ő fejébe vette h inkább gólt lő. Sok jó nem jött ki ebből: először az egyik hármas védőre vitte rá a labdát, közben össze is ütköztek véletlenül (ez most nem leütköző fault volt) aztán meg belement két védőbe baloldalt. Kész szerencse h a jv-k lefújtak egy francia beállós ziccert is, mondván vonalra lépett a beálló (utóbb visszanézve ez nem valószínű). Persze ez legyen a franciák baja…
A kiállítás letelt, időt kértünk (20-14 43’50”) Irányítóban maradt Cseri és b2 9 méterről talpról a tőle már többször látott felfelé húzott lövéssel rögtön lőtt is egy kapufás gólt (21-14 45. perc). A következő támadást megint jól levédekeztük de aztán a nemrég beállt Faragó Lea keresztpasszát a felezővonalnál megszerezte Karamoko, visszaindult vele és egy ilyen indulás ziccert még ő sem tudott kihagyni. Rögtön utána Cseri is eladta a labdát amikor Faragó Leát akarta megjátszani elöl, ebből a franciák indulni nem tudtak, de aztán jobbszélről gólt lőttek (amit a jv-k nem adtak meg mert a jobbszélső vonalra lépett [igaz])
Cseri helyett beállt Horváth Fanni irányítani és mindjárt lőtt b3 betörésből egy klassz gólt (szép egyéni akció) [22-15 47. perc] Majd Faragó Lea is betalált baloldalról: először úgy tűnt mint aki nem is tudja merre induljon el, ide-oda forgolódott b2 11 méteren aztán - látva hogy a beállónk Gajdos Petra ott van előtte hat méteren – mégis bement a vonalig és a két védő között, Petra fölött - aki persze lehajolt amennyire csak tudott - a kapuba vágta a labdát (23-15 48. perc)
A következő francia támadásnál Panyi Anna el tudta ütni a beállósnak szánt passzt, azonnal indítottuk is elöl Szabó Annát aki persze nem hibázott (24-15). Vártok Tamit viszont kiállították: bejött középre a balszélsővel aki labdát ugyan nem kapott de azért tűrhetően eljátszotta hogy őt faultolták. Elöl Horváth Fanni nem az időt húzta - ahogy az emberhátrányban szokás - hanem most is nyílegyenesen megtámadta a falat, bement két védő között és b3 hat méterről újabb gólt lőtt. Ezzel meg is lett a ’tízközte’ (25-15 50. perc)
Minden a legjobban alakult amikor hirtelen derült égből.... Kovács Ancsa megsérült. Jobboldalon kilenc méteren próbálta kívülről megkerülni a b2 védőt, amikor már túljutott rajta és felugrott h nyolc méterről kapura lőjön, Nina Perret a levegőben oldalról ellökte. Ancsa igen fájdalmasan ért földet, utána hosszú ideig ápolni kellett és végül úgy kellett lehozni a pályáról (és aztán a kispadok mellett többen is megpróbáltak segíteni rajta, a hátán feküdt szegény, meg sem mozdult…) Reméljük nincs semmi komoly baja…….
Egy ilyen alattomos faultért minden további nélkül lehetne piros lapot adni, Nina Perret még két percet sem kapott....csak annyi történt h Lea átment Ancsa helyére jobbkettőbe, baloldalra meg beállt Csíkos Luca. Plusz amint újrakezdődött a játék, Török Fanni ’bosszúból’ balszélről egy irgalmatlanul szép gólt lőtt a kapus mellett a rövidbe (volt vagy tíz centiméter helye…) [26-15 53. perc]
Ezután egy ideig a kézilabdára nem is figyeltünk, „hullámzott a játék” ahogy mondani szokás, volt néhány átgondolatlan akció. Aztán magunkhoz tértünk, Csíkos Luca b3 kilenc méterről adott egy szuper passzt b2 hat méterre Gajdos Petrának aki befordult a labdával és lőtt egy beállósgólt „ahogy a nagykönyvben meg van írva…” (27-15 55. perc)
Az utolsó négy perc valami furcsa ’alternatív univerzumban’ játszódott. A francia válogatottnak már az életkedve is elment, megvertük őket nagyon. Ezért a jv-k úgy tűnik fejükbe vették h a végjátékban kicsit feldobják a hangulatukat (már amennyire ez mínusz tizenegynél lehetséges). Így aztán gyorsan kaptunk három kiállítást egymás után: az elsőt Csíkos Luca, mert amikor az ellenfélnek oda kellett adni a labdát ő azt letette de aztán továbbrúgta és ezzel akadályozta a szabaddobás elvégzését (plusz 11-nél.....?:O) A másodikat Panyi Anna, mert a mellette betörő játékos kinyújtott jobbkezére – nem a lövőkezére – minimálisan ráütött. A harmadikat meg Cseri, aki most állt vissza – be kellett küldeni valakit a kiállítottak helyett - és rögtön fejbe lőtte a francia kapust egy betörés ziccerből. (OK, ez mondjuk adható volt…) Így viszont több mint két percre kettős emberhátrányba kerültünk, ami lehetővé tette h a franciák visszajöjjenek mínusz kilencre. Nálunk Csíkos Luca - aki a kiállítása után még visszaállt az utolsó két percre - lőtt még egy gólt j2 kilenc méterről és a meccs legvégén Imre Szofi is bemutatott egy bravúros védést, Nina Perret átlövését védte középen kilenc méterről. Ez azt hiszem egyfajta igazságtétel is volt, hiszen Perret már nem is lett volna szabad h pályán legyen.
Így aztán kicsit felemás hangulatban ért véget ez a mérkőzés, az utolsó öt perc ma is ’alternatív’ körülmények között ment le. Persze erről most nem mi tehettünk. Lányainkat csak dicsérni lehet, fegyelmezetten, pontosan és szépen kézilabdáztak, az ellenfélnek esélyt sem adtak. Védekezésünk mintaszerű volt, ’referencia minőség’ ahogy mondani szokták, támadásaink szokás szerint ötletesek és kreatívak, plusz mindkét kapusunk nagyon jól védett.
A 2004-eseknek ez volt az egyik legjobb meccse amit láttam, bár volt már néhány egészen szuper. Félicitations à tout le monde....
Magyarország junior - Franciaország junior: 28-19 (14-10)
Szuper meccs volt, kiváló-kiváló védekezéssel, klassz kapusteljesítménnyel és remek gólokkal elöl.
Végig nagyon koncentráltunk, egy percre sem engedtük ki a kezünkből az irányítást, még akkor sem amikor már megnyertük a meccset (a negyvenedik percben).
Horváth Fanni ma jóval több játékidőt kapott és láttunk is tőle szép akciókat. Luka Szigoksz is sokkal jobb volt mint tegnap. De mindenki dicsérhető, itt ma minden úgy alakult ahogy azt mi elterveztük.
Ma délelőtt a serdülő (U16) válogatottunk felkészülési meccset játszott az osztrák korosztályos csapattal:
Magyarország U16 - Ausztria U16: 39-29 (18-12)
Előzetesen nem tudom mire számítottunk de az osztrák csapat komolyabb ellenfél volt mint CZE SVK és POL decemberben az ORV-n. Nagyon gyorsak, dinamikusak, támadásban szerintem előbbre tartanak mint mi, kiváló összjátékkal. Mi inkább egy-az-egy ellen vagy kettő-a-kettő ellen oldunk meg helyzeteket, és sokkal jobbak vagyunk átlövésekben.
Régóta várunk egy olyan korosztályos válogatottra amelyikben több jó átlövő is van. Hát ezen a meccsen szétlőttük az ellenfelet átlövésekből, ezzel győztünk végülis. A második félidőben már tizennégy góllal mentünk, a végén aztán kapusunk kicsit kiengedett, két védhető gólról lemaradt és balszélsőnk is kihagyott két ziccert, így az osztrákok visszajöttek mínusz tízre.
Tény viszont h csapatunk szépen helyrejött abból a sokkból amit az osztrákok játéka jelentett az első negyedórában. Tuti h nem számítottunk ilyen ellenállásra, de felvettük a kesztyűt és jól megvertük őket így is.
Holnap délelőtt jön a következő meccs, érdekesnek ígérkezik.....
Magyarország junior – Németország junior: 33-30 (14-11)
Szabó Anna—Varga Emília—Kövér Luca—Cseri—Farkas Júlia—Molnár Dodó
Könnyű gólokkal kezdődött a meccs, a német csapat az első tíz percben szinte semmi ellenállást nem mutatott. Első gólunkat Kövér Luca lőtte beállóból (Emília adta hozzá az asszisztot), a másodikat indulásból Szabó Anna. Luca kiharcolt egy hetest b2 hat méteren, ebből is gól lett (méghozzá egy nagyon szemtelen gól Emíliától, lövőcsel és előkészítés nélkül…) Majd megint Emília talált be, kisebb felkanyarodás után j3 hét méterről átlövésből, amire egyébként már nem is volt szükség, mert Luca előtte a vonalon elvitte középre a védőt h akadálytalanul lőhessen…
Farkas Julcsit jobboldalon öt méteren tudták csak megállítani, újabb hetes, újabb gól. Cseri váratlan irányváltoztatás után j3 kilenc méteren befordult, nyolc méteren két védő között átment mint kés a vajon és persze ő sem hibázott. Julcsi középen kilenc méterről ugyanígy be-egy-egyezte magát hat méterre, ahonnét aztán az elébe lépő – már a vonal mögött álló – védőről elhajlásból bravúros gólt lőtt (7-2 7. perc)
Gondtalan percek, könnyű gólok, megy ez mint a karikacsapás. A németek időt kértek és megpróbálták rendezni soraikat. De az időkéréstől csak még jobban megzavarodtak: Nieke Kühne indult el a kilencesen felfelé, jobboldalon felkanyarodott hét méterre és onnét passzolni akart az akciót oldalról kisérő jobblövőnek j1 hat méterre. Ezt a passzt Szabó Anna lefülelte, bele tudott ütni, a labda a hatos mögé pattant, Kühne és a jobblövő Lara Däuble egyszerre ugrott utána és miközben fel akarták venni, összeütköztek. Däuble nem is tudott felállni, hosszabb ápolást követően jött csak le a pályáról és rövid időre kivált a játékból…
Ezek az ápolásra fordított percek felértek még egy időkéréssel és a németek védekezése kezdett is feljavulni: már nemcsak középen ütközték le az irányítót hanem en bloc kijöttek kilenc méterre és ott próbáltak elővételezni és mindenféle zavart okozni. Persze mi sem adtuk alább: a következő német támadásnál Kövér Luca mint a villám úgy ugrott rá a baloldalon nyolc méteren guruló labdára és aztán hosszan birkózott a balszélső Magdalena Probst-tal hogy megszerezze..... (Probst személyében egyébként régi ismerőst üdvözölhettünk: ő volt az a játékos akivel Varga Emília az U17-es Európa-bajnokság döntőjében ütközött és aki miatt aztán piros lappal kiállították.....) De most Probst hiába birkózott, a labda a miénk lett.
Újra mi támadtunk és lőttünk egy szépségdíjas gólt: Cseri j2 8 méteren be-egy-egyezte magát két védő közé majd onnét visszaadta a labdát j3 tíz méterre Emíliának – villámgyors passz volt – Emília be tudott jönni nyolc méterig és onnét aztán átlőtte a labdát a későn összezáró b2 és b3 védő között (Cseri egy-egyezése persze elvitte jobbra a b2 védőt aki utána már nem is ért vissza időben.....) [8-2 9. perc]
Ezután egy-egy sikertelen átlövés következett: Nieke Kühne középről 8 méterről, Emília lendületből j3 9 méterről próbálkozott, most előkészítés nélkül, kapufa lett belőle.....Ebből viszont a németek indulni tudtak és a jobbszélsőjük lőtt is egy gyors gólt (8-3 10. perc) Persze mi sem akartunk adósak maradni: a középkezdést követően Julcsi azonnal bement b3 hét méterre, ott két védő is megpróbálta feltartóztatni, ezt látva kiadta a labdát j3 hét méterre Kövér Lucának, aki befordult vele és ott már csak öt méteren tudták levédekezni. Ebből persze lett egy újabb hetes és egy újabb hetesgól (9-3 11. perc)
Továbbra is kiválóan védekeztünk jobboldalon a balátlövő Nieke Kühnén, aki erre fogta magát, átment a túloldalra, ott bezzeg nem léptünk ki rá, Emília is csak felugrott előtte szép magasra hét méteren, dehát Kühne ellen ez nem elég (ő a németek legjobb játékosa…) Azért nem sokáig búsultunk, támadásban összehoztunk inkább egy újabb hetest: Szabó Anna - kihasználva a németek kilenc méterre előretolt védekezését - befutott balszélről középre, Cseri pontos ütemben átívelte a labdát a német védők fölött, Anna befordult a hatoson és őt is csak a vonalon belül tudták megállítani (10-4 12. perc)
Kaptunk egy gólt beállóból és aztán igencsak megijedtünk: Nieke Kühne jött a labdával baloldalon és – nincs jobb szó rá – legázolta az őt tíz méteren leütköző Farkas Julcsit. Nem volt szép jelenet, mégcsak meg sem próbálta őt megkerülni hanem frontálisan nekirohant, aztán együtt estek el....valaki a nézőtérről bekiáltotta „Állatok!” ez talán túlzás (kicsit) és Julcsit ismerve biztos voltam benne h kibírja ezt is, még ha némileg megviseltnek is tűnt talán tizenöt másodpercig. Azt viszont nem értettem h egy ilyen brutálisan nyilvánvaló belemenés után miért maradt a németeknél a labda....
Julcsit egyébként továbbra sem kímélték, a következő támadásunknál az irányító Lisa Fuchs kirohant rá jobboldalon tizenöt méterre amikor éppen megkapta a passzt, hátulról egy bodicsekkel fellökte, ezután persze megszerezte a labdát és indulásból gólt lőtt… Az egyik jv és Szilágyi Zoltán is ott volt néhány méterre, mégsem fújták le ezt a durva szabálytalanságot, és Szilágyi is csendben maradt, meg sem mukkant....
OK, life still goes on...... Cseri jobboldalon nyolc méteren betört két védő között a vonalig, faultolták de persze ez is hetes lett…és hetesgól (11-6 15. perc) A németek elrontották – nem először – a beállósnak szánt passzt, ezért mi jöhettünk megint, ügyesen lehúztuk a labdát jobbszélre Molnár Dodónak de ő a ziccert a kapufára lőtte. Az ellenfél jobbszélsője rögtön ezután bezzeg nem hibázott, mondjuk óriási helye volt, mert Csíkos Luca és Horváth Fanni – két nemrég becserélt játékosunk – elszámolták magukat védekezésben (11-7 17. perc)
Szilágyi Zoltán időt kért, utána Csíkos Luca betörésből b3 hat méterről azonnal lőtt egy gólt (12-7) Horváth Fanni labdát szerzett, indította elöl Lucát aki a ziccert a kapufára vágta. A labda jobbszélen Molnár Dodóhoz került, ő bemehetett volna jobbkettőben vagy akár jobbháromban is - csak szélen állt egy német védő - mégis inkább megvárta a többieket…(ebből már látszott h Dodó önbizalmával gond lehet). Így persze maradt a felállt fal elleni játék, Horváth Fanni berohant a két középső védő között a hatosig, Kühne jobbról csak nézte őt, a másik védő viszont hátulról fellökte, ezért befújtak nekünk még egy hetest. Ez a hetes viszont kimaradt.....
Balszélről aztán kaptunk egy gólt – Kühne lőtte vacak szögből, ő nem az a tipikus szélső alkat, ki gondolta volna h ilyet is tud – elöl meg Farkas Julcsi tüsténkedett: középen kilenc méteren került hozzá a labda, bement vele b3 a vonalig, és onnét két védő mellett ki tudta passzolni balra a sarokba Szabó Annának, aki most sem hibázott (13-8 20. perc)
Erről a 13-8-ról a következő öt percben aztán nem tudtunk elmozdulni sem mi, sem a németek (ritka az ilyesmi up-válogatott meccseken). Mindenesetre kiválóan védekeztünk, még akkor is amikor két percre kiállították tőlünk Gajdos Petrát. Imre Szofi is hozzátette amit kell: védett egy ziccert balszélről és védett egy hetest is. Csíkos Luca elöl középen nyolc méterről a kapust találta telibe, utána viszont mintaszerűen akadályozott meg egy beállónak szánt passzt az utolsó pillanatban. Horváth Fanni jobboldalon kihagyott egy abszolút ziccert de aztán baloldalon be tudott menni a hatosig és összehozott még egy hetest. Emília ezt most belőtte és ezzel mi törtük meg az immár öt perces gólcsendet (14-8 25. perc)
A félidő utolsó öt percére aztán egyfajta ’kísérleti’ összeállításban álltunk fel: pályára került Keceli Reni irányítóban, Faragó Lea védekezésben és Kovács Ancsa (ő már valamivel korábban, Farkas Julcsi helyett) És persze maradt Csíkos Luca, aki középen nyolc méterről megint a kapus kezébe lőtte a labdát (szó szerint, még szerencse h nem volt kit indítani…) Ráadásul Luca ezt követően nem éppen tempósan próbált visszafutni, inkább Tomori stílusában, Szilágyi Zoltán le is kapta rögtön a pályáról. Faragó Lea mint hármas védő ebben a félidőben még nem nagyon találta a helyét, három gólt is lőttek a németek középről úgy h szinte besétálhattak a hatosig. Elöl meg teljes volt a zűrzavar, a Faragó Lea—Keceli Reni—Kovács Ancsa trió összeszokottnak végképp nem mondható, önálló akciókat leginkább Ancsától várhattunk de most ő is csak ide-oda rohangált a pályán. Így aztán örülhetünk h ezt a végjátékot három kapott góllal megúsztuk (14-8>14-11 26-30. perc).
Szabó Anna—Varga Emília—Kövér Luca—Cseri—Farkas Júlia—Vártok Tami
Szünet után a németek kezdték a játékot, támadtak-támadtak – nem túl meggyőzően - majd eladták a labdát (elrontották a beállónak szánt passzt). Nekünk jóval kevesebb idő kellett ahhoz hogy kiharcoljunk egy hetest.
Ellenfelünk rendre a vonalon belül próbálta levédekezni Kövér Lucát, még azelőtt h megkapta volna a labdát, Luca meg ezt látva persze azonnal befordult, aztán a többi már nem is volt érdekes, máris jött a hetes…
Igen ám, de ez a hetes kimaradt. A labda azért visszakerült hozzánk és utána Cseri és Farkas Julcsi pillanatok alatt összehoztak egy gólt: Cseri a szaggatotton mozgott felfelé, megjátszotta Julcsit j2 nyolc méteren, Julcsi megindult előre, könnyedén bement két védő között és ennyi..... ilyen egyszerű a kézilabda:) (15-11 32. perc) Ezt követően Varga Emília átlövésből, Vártok Tami jobbszélről próbálkozott, sikertelenül, és közte két gólt is kaptunk jobboldalon Farkas Julcsiról (ez is ritka). De aztán Julcsi megrázta magát, és középen kilenc méterről talpról, nyújtott karral - csak úgy csuklóból indítva - lőtt egy szépségdíjas gólt ismét (16-13 35. perc)
A helyzet ennek ellenére kritikus maradt, a németek nagyon hamar feljöttek mínusz 1-re. Ehhez csak két gól kellett: az elsőt Kühne lőtte betörésből jobboldalról, ahova direkt átküldtük Cserit védekezni, de ez sem segített, a másodikat meg indulásból a jobbszélső Tröster, azok után h Emília már a második átlövését rontotta el kilenc méterről (nem is volt igazán jó helyzetben…)
Valami változás talán jót tett volna, Emíliát le lehetett volna hozni – nagyon úgy tűnt h elkészült az erejével – de egyelőre nem változtattunk. Így aztán balszélsőnk, Szabó Anna vette kezébe az irányítást. Annára mindig számíthatunk: először szélsőbefutásból lőtt egy remek gólt - Cseri adta hozzá a passzt - aztán meg balszélről harcolt ki egy hetest, miután felbukott Trösterben. OK, ezt nem minden szándék nélkül intézte így, Tröstert ki is állították rögtön, a hetest meg Cseri belőtte és újra hárommal mentünk (18-15 38. perc). És nem álltunk meg: Cseri középen betörésből kiharcolt egy hetest aztán be is lőtte, Emília a saját kilencesünkről talált be az ellenfél üres kapujába (Tröster két percéből maradt még valamennyi, ezért nem volt kapus…) és Kövér Luca is eredményes volt egy gyors labdafelhozatal végén b3 hat méterről rendezetlen védelemnél (Cseri adta a passzt ehhez is b3 kilenc méterről…) Máris hat gólra nőtt az előnyünk (21-15 40. perc)
Így aztán jöttek a cserék: jobbkettőbe Kovács Ancsa (Julcsi helyett), ballövőbe Faragó Lea (Emília helyett). Lea már egy ideje védekezésben Cserit helyettesítette, mostantól Emíliát cseréltük támadásban. Elöl Cseri irányított, tőle balra Lea, jobbra Ancsa, beállóban Gajdos Petra. De ennél is fontosabb változás hogy negyven perc után a megbízhatóan jól teljesítő Imre Szofi helyére becseréltünk egy teljesen új kapust, Lakatos Rékát.
Kovács Ancsa rögtön lőtt egy gólt jobboldalról és rögtön kaptunk is róla egy gólt, már megint jobbkettőből, azt a pozíciót valahogy képtelenek voltunk levédekezni.... Utána meg elbambult, elöl két kézzel is képtelen volt elkapni egy keresztpasszt, bár védő a közelben sem volt. Grrrrrrr. A németek persze rohantak, gólt mondjuk nem lőttek mert Cseri – akinek nem is kellett volna védekezésben fent lenni – ügyesen megállította a labdás játékost. Ancsa is érezhette h ezután valamit mutatnia kell, rögtön a következő támadásban lőtt egy gólt j2 8 méterről a kilépő védő mellett elhajolva, pont ahogy kell.... bátran mondhatjuk h ez egy tökéletes gól volt (22-16 42. perc)
Ezt követte Cseri beállóból lőtt gólja j3 hat méterről, amihez persze az kellett hogy a valódi beállónk, Gajdos Petra és a jobbszélsőnk Vártok Tami j2-ben – Cseri mellett - egyszerre három védőt is lekössenek, így aztán Cseri be tudott futni erre a hirtelen szabadon maradt helyre (a védők feje fölött átívelt asszisztot Vártok Tamitól kapta, dicsérjük meg őt is…) (24-17 45. perc) Nem sokkal később új balszélsőnktől, Török Fannitól is láttunk egy nagyon precíz gólt balszélről (kiváló ütemben játszotta meg őt Cseri) [25-18 46. perc]
Újabb cserékre került sor: Cserit lehoztuk, beállt Csíkos Luca, és Faragó Lea helyett – támadásban csak – Keceli Reni. Luca azonnal be is talált j3 8 méterről, most ez egyszer nem középre hanem a keresztléc alá lőtte a labdát…(26-19 46. perc)
Faragó Lea kilenc méteren kiharcolt egy támadó faultot, meg is indultunk de aztán jobbszélre húztuk le a labdát és Vártok Tami a kapust találta telibe. Török Fanni lőtt még egy precízen helyezett gólt balszélről (most Renitől kapta az asszisztot, méghozzá komoly faultból: Reni földre került a hatoson, amivel aztán okosan lehetetlenné tette hogy a szélső védő öt méterről levédekezze Fannit) Csíkos Luca betalált baloldalról hét méterről, itt leginkább Renit kellett le-egy-egyeznie, aki a b3-ból adott passz után ’becsúszott’ Luca elé/alá…… ez az első meccsük együtt, ilyenkor előfordul ilyesmi (28-22 50. perc)
Úgyhogy lőttük mi a gólokat, klassz gólokat is - pláne amíg Cseri a pályán volt - de az előnyünk csak nem akart nőni, továbbra is maradt a hat gól különbség (21-15>28-22 40-50. perc) És ne kerteljünk, ennek az oka új kapusunkban keresendő, aki egy védéssel kezdte de azóta egymás után kapta a gólokat, nyolc perc alatt nem kevesebb mint hetet (és nem mindegyik volt ziccer…). Elég volt tíz perc ahhoz h belássuk: Lakatos Réka nem fog ma semmit sem védeni. Ez már a mozgásán látszott.
Szilágyi Zoltán időt kért, de a kapust nem cserélte le (28-23 50. perc) Így viszont nem volt esélyünk leszakítani a németeket. Továbbra is Reni irányított, tőle balra Csíkos Luca, jobbra Kovács Ancsa, egyikük sem a legjobb formában…Luca középről megint a kapusba lőtte a labdát, egymás után kétszer (igaz most mindkettőt faultból, a másodikat vissza is fújták….) Aztán Ancsa megmutatta hogyan is kell ezt: középről 8 méterről lendületből meglőtte azt az átlövésgólt ami Lucának ma sehogy sem sikerült. A következő támadásban meg adott egy szuper asszisztot középen hét méterről jobbra hat méterre beállóba, Gajdos Petrának: az h köztük volt két védő – szorosan köztük – Ancsának nem jelentett akadályt. Ezzel a góllal már héttel mentünk, igaz nem sokáig (30-23 53. perc)
Csíkos Luca jobboldalról kilenc méterről átlövésből megint a kapust találta el, Faragó Lea viszont beindult, követte Ancsa példáját, középen a szaggatottról felugrásból ő is betalált (31-25 55’00”) Felkanyarodásból megpróbálta még egyszer, de ez már elakadt a kapusban. Viszont adott aztán egy klassz labdát kilenc méterről a hatosra a beállónak, hiába állt körülötte három védő... ebből is gól lett. És végre Luca is betalált újra, igaz nem átlövésből, inkább amolyan betörés-átlövés hibrid akcióból, rendezetlen védelem ellen baloldalon: a labdát nem vitte be a hatosig, hanem már nyolc méterről rálőtte, azután h a kilépő védő mellett el tudott menni (33-26 57’07”).
Ez volt az utolsó gólunk. Maradt még majdnem három perc, ezt négy góllal elveszítettük, úgyhogy erről szinte beszélni sem érdemes. Ancsa elöl egy labdát ellőtt, egy labdát eladott, kapusunk két perc alatt három gólt beszedett… Az utolsó negyven másodpercben aztán mi támadhattunk, egy idő után emberelőnyben, de még ebből is mi jöttünk ki rosszul: Keceli Reni hosszú keresztpasszát (b3 9 m>j2 12 m) a védők közül kirobbanó német balszélső, Magdalena Probst – ugyanaz akiről Emíliát piros lappal kiállították az U17-es EB-döntőben – szóval Probst ezt a passzt Kovács Ancsa elöl megszerezte és aztán meg sem állt a mi hatosunkig, ahonnét ő lőtte a meccs utolsó gólját (33-30).
Volt még tizennéhány másodperc, lehetett volna miénk is az utolsó gól, de mi jobbszélre játszottuk ki az akciót – emberelőnyben ez végülis adja magát – onnét viszont Vártok Tami most sem tudott gólt lőni: felkanyarodott majdnem j3-ba, óriási helye volt, mégis a kapusba lőtte a ziccert.
Hát az utolsó perc riasztóan nézett ki, szó se róla, az utolsó három perc szintén, arról meg h egész meccsen nem volt jobbszélsőnk inkább ne is beszéljünk. És cserekapusunkat aligha látjuk még egyszer, hacsak nem kezd el hirtelen szuperül védeni (talán kap még egy esélyt).
Persze láttunk klassz megoldásokat is, sőt, ezekből jóval több volt. Farkas Julcsi, Cseri, Kövér Luca, Szabó Anna, Török Fanni megérdemlik a dicséretet, a cserék közül nekem Horváth Fanni játéka is tetszett, ő szerintem bőven kaphatna több játékidőt. Luka Szigoksz viszont......róla inkább ne is beszéljünk…
