Ne agódj, a fürjek bírják a kemény hideget. Mióta nem tartok zárt, fűtőtt helyen fürjeket, azóta nincs tetvesedés sem. Évek óta -igaz, most már csak hobbiból-, kinn tartom kismadaraim. Nem fáznak, a -20 - -25°C-t is simán elviselik. Raktam nekik be egy mű nagyobb dobozt (kitakarított 25l-es fekete, bitumen emulzió volt benne valaha) se ritkán mennek be. Álandóan működik nekik egy 5 W-os meleg fényű LED lámpa. Almuk hamu, homok sóder, zeolit, szalmatörek keverék. Naponta kapnak 1 db főtt tojást, most éppen 4 db libatojást főztem meg, de szinte mindig van kacsatojás is. Imádják. Mikor meglátnak hangosan üvöltöznek, fütyörésznek, izgatottan rohangálnak, várják a jó falatokat.
Válasz ugyan nem jött (talán téli álomra ajtottátok a fejeteket, vagy télen nem szokás fürjet tartani???), de azért elmesélem.
Mára megjött a hó, elég hideg széllel. A Papa viszont ma meghozta az infrát. Igaz. csak 150W-osat kapott, de remélem hosszú életű lesz - a Papa is, nemcsak a lámpa. (magyar termék, ilyet használok évek óta és még mindig jó). Azért a régit akasztottam föléjük, elég magasra, hogy nagy hőmérsékletkülönbség azért ne legyen. (Így van egy tartalékom is.)Viszont a kis "verebeim" lassacskán beszivárognak az ólba, csivitelve biztatják egymást, hogy itt jó idő van.
Tudom, hogy röhejes és drága hobbi, de engem boldoggá tesz, hogy jól érzik magukat.
Kíváncsi vagyok, hogy hatással lesz-e a tojásrakásra, ami jelenleg nincs.
Tanácsra van szükségem! A fürjecskéim szabadtartásban vannak, és nem mindegyik megy be éjszakára a szénás ólba. Kint alszanak lerakott gallyak alatt szintén szénán. Ige ám, de jön a tél. Az ól 1 négyzetméteres, nem akarom a “rengeteg” 21 fürjemet bezsúfolni oda. Azt találtam ki, hogy föléjük akasztok egy 50W-os lnfrát olyan magasan, hogy legalább plusz fokok legyenek bent, és leszűkítem a bebújót. Így eldönthetik, kimennek-e a hidegbe, vagy maradnak bent, és nem lesz drasztikusan nagy a hőmérsékletkülönbség. Tojni amúgy se tojnak, úgyhogy az mindegy.
Kérlek, írjátok meg a tapasztalataitokat, véleményeteket!
Érdekes az élet. Mikor kikeltek a fürjek, kettő felnövekedéséért nem sokat adtam. (Már ami kikelt.) Az egyiknek kacska volt a lába, a másiknak meg hátratekeredett a nyaka. De mivel vígan szaladgáltak a többivel, hát hagytam őket. Mikor a kakasokat vágtam, láttam csak, hogy a kacskalábúnak össze volt nőve néhány lábujja. A másik (Quasimodó) tojó, úgyhogy azóta is vígan él, és csodák csodája kezd kiegyenesedni a nyaka. Tojni ugyan alig tojnak (most éppen ők is vedlenek), de a hatalmas ketrecben - olyan magas, hogy föl tudok állni benne - remekül érzik magukat.
Sziasztok :) 5 év után ismét fürjezésbe kezdtem. Ki is kelt az első csapat de szeretnék venni még tojást keltetésre. Esetleg van köztetek olyan aki ad el és postázza is? Vagy Sopron környékén lakik :) Előre is köszönöm
Azért tényleg, nem ördögtől való dolog fürj tojás, takarmányként. Megvallom, amikor több, mint 600 madarak volt, énnis éreztem vissza. Egyszerűen annyi tojás volt, hogy már nem tudtam mit kezdeni vele. Kutya se vette, én meg már untam. Sütöttem, tésztáztam, fustöltem, ittam, ettem, mindent amit elképzelhető.
Megfőztem, turmixáltam héjjastól, hozzákeverjük a sima kukorica darázs, mint ha dercés lett volna. Falták, főutak rendületlenül.
Semmi baj. Lehet, hogy én is túl hevesen reagáltam. De meghökkentem, mert egyéb (tyúk stb) tojást is csak a kispipiknek szoktunk adni. A fürjtojás kimondottan étkezési tojás, van aki a süteményt azzal szereti sütni, de van egy ismerősöm,aki kozmetikumok ént használja. A férfiaknak meg pláne jót tesz :-) !
Az ára se semmi, mert az étkezési fürjtojás alaphangon is 25Ft. Szóval azért fürjet tartani, hogy a tojása takarmány legyen, nem biztos hogy megéri.
Biztos használható, ugyanúgy, mint a tyúknál, de én enyhén szólva pocsékolásnak tartom. A fürjtojás értékes emberi fogyasztásra is és nagyon finom. Valamint egyre népszerűbb kis hazánkban. Nem takarmányokat. El sem tudom képzelni, honnan vetted ezt a ”nagyszerű” ötletet!
Végre vannak képeim a vadiúj fürjházról. Most sincsenek zsúfoltan, de ha a kakasokat levágom (muszáj lesz, mert az egyik tojónak már nincs toll a fején). sacc. fele ennyien lesznek. Sok-sok helyük lesz. Szél, eső és állatról védett. Már néha tojogatnak, napi 2-3 a szokásos.
Tegnap véletlenül a Kecskés topikba küldtem magamról állapot helyzetemről, pedig a rákosba akartam írkálni. Kértem a törlést és helyére áttettem. Bocsi, kicsit kavarodást okoztam, pedig éppen tisztázni akartam. Amit reagáltál, köszönöm, olvastam, jól esett.
Azt írja nekem az Index moderátora, hogy valamelyik hozzászólásomat törölték, vagy a tartalma miatt, vagy "lánctörlés" volt. Nem tudom mi az, de arra se emlékszem, mit írtam tegnap 18 óra körül. Ha valakinek a lelkébe tiportam, úgy elnézést kérek!
Végre kész a férjek ketrece és két napja ki is telepítettek őket. Először meg voltak széppen e, de már nagyon jól érzik magukat. Már volt tojásos néhány, az egyikre - ha tyúk tojás lenne - azt mondanám kétszikű. (Nem törtem fel.) Szerencsére nem gömbölyded, hanem hosszúkás, úgyhogy remélem az “elkövetőjének”nem lett baja, és nem csinál rendszert belőle. Majd teszek fel képeket.
Anett, én a helyedben levágták szegényt - ha még nem tetted meg. Kár szenvedni hagyni.
Sziasztok! Olvasom a fúrumot egy ideje,de írni még soha nem írtam. Két hónapja vannak fürjeim. Három és fél hónaposak. Rendszeresen tojnak. Most viszont az egyik tojóm nem néz ki túl jól. A kloákájából lóg egy véres hólyag. Nem tudom mit csináljak vele. Levágjam vagy menthető? Látott már valaki ilyet? Sürgős lenne a válasz! Előre is köszönöm!
Pontosan így van. Én is Zuglóban születtem 70 éve, és 1982-ig emeleten éltem. Viszont gyerekkoromban, úgy 13 -14 éves koromig Szegeden, Szegváron és H.vásárhelyi tanyákon nyaraltam. Valószínű akkor csapott meg a föld, a mező, az állattartás. Építtettem a XVII. ker.-ben, és azóta a húsellátásom saját. Persze vannak kedvenceim, azok végelgyengülésben pusztulnak el. Nálam nyáron állandóan jönnek a környék gyerekei, mert utcaszámba nincs sehol szárnyas, nyúl, kecske. Mezítlábason, koszosan etetik, szeretgetik az állatokat. (Valamikor az mondta egyik öreg doki: "az immunrendszer erősítéshez szükség van megenni egy jó pár kiló koszt is" :-) Közben észre sem veszik, hogy tanulnak egész nyáron. :-)
Na, úgy tűnik, túl vagyok az idei fürj keltetésen. Hát mit mondjak, nagyon keserves volt. Három napig keltek, most van az utolsó a bújtatóban, de nem hiszem, hogy megmarad. A 74 tojásból sacc 30 fürjem lesz. A kikeltek közül 4 kelés után nem sokkal elpusztult, 1 befulladt, a maradék tojások fele "üres", a másik fele korábban elhalt. (Lehet, hogy az áramszünet? Igaz, hogy csak vagy két órát tartott és 33 fok alá nem ment a keltető hőmérsélete, de ki tudja?)
Azért nem ment el a kedvem, mert ha lesz 15-20 egészséges tojóm, az a családnak bőven elég. No meg árban se sokat bukok, mert a napos fürj 300Ft körül van és 30x300 az 9000Ft, ebbe még az áram is belefér. (A fáradság nem.)
Nem tudom, talán az eladó is benézte, mert a férjét küldte összeszedni a tojásokat, ő meg étkezési tojás árában kezdte számolni a tojásokat. Úgyhogy valszeg nem ő foglalkozik velük és a csuda tudja honnan szedte össze a tojásokat. De ennyi erővel én is elbaltázhattam a keltetést.
Igen, azok a csodálatos régi szép emlékek, mikor nagyszüleimnél a tsz. - ből elcsaklizott sajtárral mentünk a kövekkel kirakott falu gémes küthoz minek vizével öntöttük az ürgéket, vagy az ottani holtág vizéből szintén ahogy írtad mi is ittunk mikor horgászás közben megszomjaztunk. Akkor még lehetett, mára már szinte kiszáradt. Sajnálom a mai fiatalokat hogy nem lehet ilyenekben részük.
Abban is biztos vagyok hogy az akkori falun eltöltött nyári szünetek során oltódtunk be egy életre a természet, állatvilág szeretetével és tiszteletével , ami az évek során sem tudott megfakulni, hiszen hazaérve a munkából sokszor az ember első útja a kertbe, a tyúkokhoz vagy a fürjekhez vezet, ha csak egy ránézésre is.
A szegedi vizet többnyire ismertem, igaz 60 éve nem ittam. Gyerek koromban sokat nyaraltam ott, rendszeresen ittam hőforrásból, kannákkal vittük haza. A másik forrás hideg volt, pont ellenkező irányból volt az artézi közkút. Csap vízre nem emlékszem, talán nem ittam.
Nekem az legjobb ízű volt Szegváron, egy major gémeskútból, fa vödörből, melyet drága nagyapám húzta.
És ami már elképzelhetetlen, egy iskolai kirándulás során, talán 1958. tájékán, Leányfaluban a közvetlenül Dunából ittunk! Ma már nem merném megtenni.
Bocs az off miatt. Jó volt kicsit visszaemlékezni. :-D
Ne idegesítsd magad, úgy csináld mint legutóbb és biztosan jó lesz.
Amúgy ahány ház annyi atombiztosnak vélt beállítási érték.
Nekem két azonos típusú gépem van, miket nem azonos beállítással működtetek. Pontosítva működtetném én, de pölö. ugyanazon vízmennyiségű feltöltés mellett közel nem azonos páratartalmat mutat.
Nekem összességében semmi gondom a jó öreg Bükki karszt vizünkkel, sőtt....
Voltunk Szeged környékén . A szállodába mikor megnyitottam a vizet azt hittem érzéki csalódás ,és a mellettünk lévő gyógyfürdő vizének a jellegzetes szagát érzem, de nem . A vezetékes vizen is rajta volt az a jellegzetes gyógyvíz kisugárzás. Lehet hogy kevés volt a megszokásához - sőt biztos - az az idő amit ott töltöttünk, de mikor hazaértünk nem győztem betelni a hazaival. Szerintem palackosnak is megfelelne úgy ahogy van.
Szörnyű dolog az internet néha! Lassan itt az ideje, hogy bújtatóba rakjam a fürjtojásokat, és ennek örömére nemcsak a tavalyi naplózásomat, hanem a netes okosságokat is olvasgattam. Nahát, ahány hozzászólás, annyiféle hőmérsékletet, páratartalmat és mifenét ír. Úgyhogy maradok a tavalyihoz hasonló menetnél, és bizakodom.
Ebben is igazadnak adok. -:) Valóban így a làtyitás praktikusabb. Nekem a vezetékes vizek Budapest-i, főképpen Duna menti kutakból származik. Van, akinek orra finnyás a klór szag miatt, én 70 éve iszom. :-) Van, aki a palackos vizet issza, drágán, de nemigen nagy különbség lehet, sőt sűrűn lebuknak a palackozók hamisítás miatt, na de ez már más történet.
