Az elektrodinamika és a klasszikus mechanika összevetése teremtette meg a spciális relativitáselméletet,aminek a következménye az idődilatáció és a hosszkontrakció.A Maxwell-egyenletekben már benne volt,csak elő kellett hozni belőle.Ennek kezdete Lorentzig,Poincarig,Einsteinnig,és még nagyon sok kutatóig nyúlig vissza.
Épp ebben a témában azért a szingularitásoknak is komoly szerep jutott az elmúlt időkben (és most is), melyektől remélem nem tartózkodsz ilyen masszívan.
Egyébként a v=c számomra úgy tűnik a "természet" értelmezési tartományának része.
Természetesen bármit lehet számolni, még akár határértéket is. Kérdés, hogy van-e fizikai értelme egy az értelmezési tartományos kívüli pontban keresett határértéknek.
Úgy értem: van, amikor lehet adni neki fizikai értelmet, van, amikor meg nem.
Természetesen nem az 1/x fgv. "0" beli helyettesítési értékéről, hanem "határértékéről" beszélek, amit egyfelől előre leírtam, másfelől következetesen idézőjelbe tettem. Egyébként a határérték szerű megközelítést a specrel egyetlen ponton sem zárja ki.
a "saját" rendszerében az élettartama 0 (azaz nem is létezik?)
Ilyen ?-es következtetések abból születnek, ha olyanra próbálunk következtetni, amire nem lehet.
Pl. mm példája az 1/x fv-ről mutatja, hogy bármit tudhatunk is a függvényről x=/=0 esetén, abból semmi nem következtethető arra, hogy de mi van, ha x=0.
A specrel nem teszi lehetővé azt, hogy fény-hez inerciarendszert rendeljünk, márpedig az idő és a távolság inerciarendszerben definiált fogalmak.
Így mincs olyan, hogy a foton saját rendszere, és ezért nincs olyan, hogy a foton élettartama a saját rendszerében, így az nem lehet 0, hanem értelmetlen fogalom, mint az 1/0. Azaz ez nem ok nemlétére.
Bár felülni a fénysugárra bizonyosan bizarr gondolat, és mint nyugalmi tömeggel rendelkezőnek nem is lehetséges (bár az az egyenlő sebesség CSAK inerciális megfigyelőre vonatkozik), azért a "határértékek" segítségével érdekes feltevésekre is lehet jutni.
Pl. a foton "ideje" a végtelenségig lassult, azaz a foton maga a "befagyott jelen". Ily módon egyrészt állapota valóban a keletkezéséről hordoz információt, másrészt a "saját" rendszerében az élettartama 0 (azaz nem is létezik?)
További érdekesség, hogy a foton rendszerében nem találkozhat semmivel (nincs rá ideje), így egy "utána küldött" másik foton nem érheti utol. (másképp komoly bajban is lennénk egy távoli objektum képével)
Ebből persze csak úgy tudunk konzisztensen kimászni, ha az első foton "világában" nincs is benne a másik (és viszont), így nincs kinek - kit utolérni, két külön világ.
mm hajszálpontosan fogalmaz, nincs is mit hozzátenni, egy példát szeretnék csak mutatni rá, remélem, nem zavar meg.
Pl. egy m>0 nyugalmi tömeggel rendelkező anyagi test energiája:
E=m/gyök(1-(v/c)2)
ahol v a test, c a fény sebessége.
Ez a kifejezés értelmetlen, ha v=c, és akárhogy vizsgálod is, ebből nem jutsz el arra, hogy akkor vajon mi egy a fény sebességével mozgó anyag energiája.
Pedig van ilyen anyag (itt van mindjárt pl. a fény is), és van is neki energiája, éspedig:
E=hf, ahol h a Planck állandó, f pedig a frekvenciája.
(A fény nem gyorsítható, és mm gyorsítható anyagokról beszélt.)
Az elmélet nem teszi lehetővé az anyag fénysebességre gyorsulását. Ennek megfelelően nincs mondanivalója sem olyan helyzetről, ami nem következhet be.
Bármilyen nagy sebességre is gyorsítod az anyagot, semmi változás nincs a sebesség függvényében az anyag belső tulajdonságaiban. Tehát ez sem enged semmi ilyesmire következtetni.
Olyasmi ez, mintha az 1/x függvény x1 és x2 közötti szakaszait (ahol 0<x1<x2) vizsgálnád abból a célból, hogy megtudj valamit arról, milyen is lehetne ez a függvény a nullában. Semmi különös, monoton csökkenő, folytonos, differenciálható stb. Nincs semmi érdekes, semmi szokatlan, akármilyen kis x1-et is választasz. Csak éppen nullát nem választhatsz. Nem tudsz meg többet arról, milyen is lenne a nullában... :-)
"Igaz, hogy a fenysebesseg eleresenel az anyag enegriava olvad (valtozik)?"
Gyorsításnál az anyag egy együtt mozgó megfigyelő szempontjából nem változik. Nincs abszolut sebesség, egyik lehetséges sebesség olyan mint a másik. A fényt nem lehet utolérni, mindig c sebességgel mozog a megfigyelőhöz képest, hiába próbálja utolérni. Anyagot nem lehet c sebességre gyorsítani (persze jelen ismeretek szerint).
"Nincs a fenysebessegnel nagyobb sebesseg?"
Attól függ, minek a sebességéről beszélünk. Anyag és információ nem haladhat egy megfigyelőhöz képest c-nél nagyobb sebességgel. Ha információt c-nél nagyobb sebességgel lehetne átvinni, sérülne az okság elve. Pl. ennek segítségével a múltba is lehetne információt küldeni, valaki lebeszélhetné a saját anyját a gyermekvállalásról... :-)
Ami nem anyag és nem visz magával indformációt az mozoghat c-nél gyorsabban. Pl. ha egy baromi nagy ollót csukunk össze, a pengék találkozási pontja akármilyen gyorsan mozoghat.
Fénysebességen a vákumban érvényes sebességet értem. Üvegben, vízben stb. a fény lassabban terjed, és ennél lehet gyorsabban mozogni. A Cserenkov sugárzást a reaktor vizében pl. az kelti, hogy nagy sebességű töltött részecskék gyorsabban mozognak mint a vízben a fénysebesség.
Einstein azt írta, már nagyon korán foglalkoztatta a gondolat, hogy milyen lenne ha fel tudna ülni egy fénysugárra. Hogy nézne ki a fény, ha együtt mozogna vele. Nyilván nagyon furcsa lenne. Ennek egyik lehetséges feloldása, ha nem lehet együtt mozogni a fénnyel, mert az minden megfigyelőhöz képest azonos sebességgel mozog. Ebből a feltételezésből pedig már következik a specrel.
Nem értek a tudománytörténethez, nem tudom a valóságban ennek a történetnek mennyi köze volt az elméket megalkotásához. Mindenesetre Lorentz már korábban kidolgozta a róla elnevezett transzformációt, ami a specrelnek is alapja. Megvolt az MM kísérlet is, bár úgy emlékszem, Eistein azt mondta, csak utólag ismerte meg.
A speciális változatra tudom. Az elektrodinamikával kapcsolatos munkája vezette el,vagyis,hogy a speciális relativitáselmélet mozgástörvénye invariáns az elektromágneses törvényekkel. Vagyis a koordinátatranszformációkkal szemben. És a fénysebességnek állandónak kell lennie mindenféle sebességű IR-ben,mert ha függne,akkor az elektromágneses erők eltérőek lennének a különböző sebességű IR-ekben. Mert a Maxwell egyenletek akkor invariánsok a koordinátatranszformációkkal szemben,ha a képletekben levő c fénysebesség azonos mindenféle sebességű IR-ben.
Köszönöm,hogy át tudtátok rakni ezt a rovatot a Tudomány topicba.Bár én nyitottam ezt a topicot,de nem ismerem az általános relativitáselméletét.Bár a klasszikus Newton-féle gravitációs törvény alkalmazásáról,a bolygómozgásokról,és a perturbációszámításról vannak ismereteim.Egy nagyon jó oldal:
"Kérlek segítsetek!!!Rakjátok ki ti is,aki olvassa!
Ignéczi Jani*** (846) Üzenek VALAKI SEGÍÍÍTSEN NEM TUDTOK VKIT AKINEK VAN OLYAN ANYA KUTYÁJA AMEIK JELEN PILLANATBAN IS NEVEL KISKUTYÁKAT???? VAN 4 GYÖNYÖRÜ AMSTAFF KISKUTYA AKIK MA ESTE FÉL 12 KOR SAJNA ÁRVÁN MARADT MERT MEGHALT AZ ANYJUK SÜRGÖS LENNE MERT IGY NEM BIRJÁK 1-2 NAPTOL TOVÁBB..........."
Ha valaki tud segíteni,akkor legyen szíves írjon erre az oldalra és továbbitom Neki!Aki nincs regisztrálva az a jozmaat@freemail.hu emailcímre.
De a berendezés elég nagy sebességre tesz szert amikor zuhan a Brémai toronyban.Ezzel a sebességgel zuhan a próbatest is.Elég könnyen elérheti a végsebességet,ha sokáig zuhan a test.
Egyrészt jól ki van szivattyúzva a levegő. A maradék levegő nagyságrendekkel kisebb hibát okoz, mint magáé a mérésé. Másrészt ha levegőben esnének normál nyomáson, akkor is az üvegcsőben a próbadarab néhány mm/sec sebessége hol van még attól, hogy a légellenállás számottevő legyen, ne adj Isten végsebességet okozzon.
Ezt hogyan tudtad a Brémai kísérletből kikövetkeztetni?Buborékkamrát is leejtettél,és vizsgáltad a részecskeátalakulásokat?A részecskeátalakulások olyan rövid idő alatt következnek be,hogy abba amúgy sem szól bele a gravitáció.Meg 1042-szer gyengébb a gravitáció,mint az elektromágneses kölcsönhatás.Lehetetlenség,hogy elemi résecskék gravitációs tulajdonságait méréssel megálapítsd,amikor makroszkópikus méretű testeknél is csak nagyon nehezen sikerül.
A kísérleti berendezés szabadon esik.De a benne levő testek is így esnek,kívétel ha elérik a végsebességüket,mert nincs kiszivattyúzva a levegő.Ekkor már széntabletta egyenesonalú egyenletes mozgással fog lefele esni,míg a kísérleti berendezés(amihez a kamera van rögzítva) továbbra is g-vel zuhan.Ezért beelőzi a kísérleti berendezés a széntabletát,így a kísérleti berendezéshez képest a széntabletta felefele végez gyorsuló mozgást.
