3.3Voltról használtam, a szintillesztőről azt se tudom hogy mi az. Amúgy működik, kiolvasható, de nem jön belőle adat, olyan mintha nem lenne rá antenna kötve
Ezúttal a MIKROVEZÉRLŐ BLOG ÉS WEBÁRUHÁZból rendeltem szemetet. Volt négy MAX7219-em de hatra volt szükségem, rendeltem még kettőt (egyesével), erre olyant küldtek, amik nem diffúz hanem bele lehet látni, és egy tű hegye pici részből jön a fény, mondanom se kell, hogy tök máshogyan világít. Amúgy a weboldalon is látszódott a képen, de eszembe se jutott azt nézni, azt hittem mind egyformák. Rendeltem NEO6M GPS modult is, érdekes hogy egy karakterben eltér a fejléc a NEO8M-hez képest, de legalább fele annyiba került mint a 8-as
Szia, Nekem semmilyen. Mindegyiknek van valami hülyesége. Out-of-the-box elfogadhatóan működő megoldások nemhogy 140 alatt, de 80 alatt is vannak már, de sok függ attól, hogy milyen méretet, milyen anyagból és milyen pontossággal akarsz nyomtatni.
Keménység tekintetében kb. a Lego kockák a mérvadó, vannak keményebb és lágyabb anyagok is. A konkrét mechanikai tulajdonságok meg attól függnek, hogy milyen rétegvastagsággal, milyen kitöltéssel, milyen irányban és mekkora alkatrészt nyomtatsz (meg még pár körülménytől, pl. környezeti hőmérséklet, páratartalom, stb.). Nem elpusztíthatatlanok, de egy közepes méretű alkatrészházat (5×10×10 cm) gond nélkül meg lehet csinálni.
A shift registerben az a nagyszerű, hogy "bármit" elbír. Amíg az időzítések (OE, CLOCK, DATA) kvázi szinkronban vannak, órajel frekvenciától függetlenül, működni fog, akár kézzel is, pár gombbal.
A klasszikus régi futófények (pl. buszokon, M4 metrón) alapvetően egy halom shift-regiszterrel dolgozik, rém egyszerű megoldás, gyakorlatilag a legalapabb 8 bites PIC is probléma nélkül elviszi, csak az órajelnek kell (viszonylag) stabilnak lennie, és a 30-60-80. oszlop shift regisztereihez nem mindegy, hogy hogy jut el a jel (ezt korábban egy projektben sajnos megszívtam). Itt az egyetlen lehézség, hogy borzalmas mennyiségű alkatrész kell hozzá. Ha ugyanez RGB színes, akkor azok általában címezhető ledek. Itt már az Arduino is véleményes, mert a címezhető ledekhez elég stabil órajel kell, olyat meg az Arduino a belső megszakítások miatt annyira szépen nem tud produkálni. Ettől persze még működhet. Ehhez sem kell erőmű, de az alap 328p inkább memóriában lesz kevés hozzá, még akkor is, ha a program számára fenntartott részbe írod a megjelenítendő adatokat [PROGMEM]. De ilyet egyszerűbb, olcsóbb, gyorsabb készen venni az esetek 99,999 százalékában.
A dobozolás annyira egyedi, hogy nincs értelme erre előregyártott cuccokat tervezni. Van pár (Lomex pl.), de drága és nem igazán praktikus. Nomeg akkor hol maradna a 3D parametrikus tervezés és a 3D nyomtatás öröme? :-)
Ez elég fura, az enyém tökéletesen egymás mellett van, ilyen hibákat ritkán követnek el.
Persze nem tudom, a tiéd milyen, de az én 4-modulos kijelzőm egyesével tördelhető, szóval könnyen le lehet törni egy 4-esből és simán összeforrasztani egy másik 4-essel.
Vettem az Aliexpressen egy MAX7219-et, egy 32x8-as mátrixot, ahol 4 panel van egymás mellett. Már gyárilag szar, a kijelző panelek túl messze vannak egymástól és nincs meg a folytonosság. A nyáklap alatta egyben van, tehát nem tudom összébb tolni a kijelzőket sem. Arra azért jó volt, hogy megtanuljam a használatát, teljes fényerőn világít mint állat, kint a napsütésben is kiválóan lehet látni, úgyhogy lehetne belőle udvari óra, ha alkalmas lenne rá de nem az. Egy órához alaphangon is 5 panel kell, mert ha már van egy pontos GPS órám, akkor mutassa a másodpercet is, ahhoz meg kevés a 4 panel. Ha mind a 32x8 ledet felkapcsolom teljes fényerőre, akkor becsócsálja a 6 wattot, ami havi szinten már kilowattokban mérhető, igaz az idő mutatásánál nem kell minden led, éjszaka sem kell a teljes fényerő, viszont 5 panel kellene hozzá nem 4.
Van a MIKROVEZÉRLŐ BLOG ÉS WEBÁRUHÁZ oldalán ilyen termék egyesével
írtam is nekik de eddig nem válaszoltak, szerintetek a kijelző alatt a nyák az befér a kijelző alá? Tehát vajon össze tudom a kijelzőket tolni annyira, hogy a ledek egyforma távolságban legyenek? Ami az Aliexpresst illeti, onnan rendelni nem volt nagy üzlet. Minden eladónál 3500 Ft-tól lesz ingyenes a szállítás, de senkinél nincs akkora árukészlet, amit ki lehetne használni. Így lett a 290 Forintos kijelzőmből 850, de a kétszeres szállítási díj a termék árához képest az szinte mindenhol megvolt, arról nem is beszélve, hogy a nagyméretű 8 digites kijelzők mind mentek a kukába. Még egy utolsó kérdés: vannak (általában) a pénzváltók ablakaiban ezek a ledes futófények, ahol tippem szerint címezhető ledszalagok vannak 10-12 sorban 1-2 méter hosszan. Szerintetek ezt még elbírja az Arduino, vagy oda már ESP32 kell? Fél éve Arduinozok, tetszik benne hogy amatőrként olyan dolgokat tudok csinálni, amihez 20 éve még villamosmérnök kellett, viszont hiányolom hogy a "dobozoláshoz" még nem alakult ki iparág, pedig milyen jó lenne ha lehetne venni ilyen ora-kit-ekhez hasonló házat, ami mondjuk egy szép ház egy kijelzővel, de a belseje üres, és azt rakok bele amit akarok.
3D nyomtatóval teherhordó elemet nem annyira jó ötlet nyomtatni. Nem lehetetlen, de nagyon nem mindegy az anyagválasztás és a mechanikai terv. Az áttételnek én több értelmét látom.
A fő kérdés a ChatGPT-vel kapcsolatban, hogy mi a cél. Mert ha a tanulás a cél, akkor... Ha az a cél, hogy működjön, arra adott esetben jó lehet.
A következő érdekességre lettem figyelmes. ESP-32 felkúszik resetkor vagy ha áramot kap WiFi-re, majd amíg van aktív tevékenység addig rendben van. Amint 5-10 perc inaktivitás van lekúszik a WiFi-ről és csak egy reset vagy áram kikapcs majd be akkor megint kapcsolódik. Mi ennek az oka? Miért nincs folyamatos kapcsolat?
Össze jött a 2 gomb vezérléssel, előre-hátra működés. Rá tettem az antenna forgató szerkezetre, szépen vitte , de ez határeset neki. A menetes teleszkóp behúzott állapot felé egy kissé nagyobb szorulás van és ott már leracsnizott a léptetőmotor. Úgy hogy, vagy veszek rá egy nagyobb motort, vagy kap egy, kb. 1/3 áttételt. (egyik kollégámnak van 3d nyomtatója) És most jön majd a LCD Keypad Shield -el az össze kapcsolás. Szerintem nagyon jó a ChatGpt, ebben igen sokat tud segíteni, pedig ez (ő) még csak egy alap típus. Érdekes a vele való kommunikácio. Milyenek lehetnek a nagy tesók.
A hétvégi előadás előzetes tervében azért a ChatGPT-s tanulási módszertan erősen benne volt, de időhiány miatt kimaradt belőle.
Node. Az, hogy a ChatGPT írt neked valamit és az valahogy működik, az téged nem biztos, hogy a végső és ideális megoldáshoz el fog juttatni.
Mindit felteszem ilyenkor a kérdést, hogy mi a cél? Mert ha csak annyi, hogy valahogy működjön, egyszerűbb, ha megkérsz valakit, hogy csinálja meg. Lesznek, akik ingyen megcsinálják. Nem biztos, hogy jól, és nem biztos, hogy gyorsan, de ingyen.
Az Uno és a Mega a motorszabályozás tekintetében egy kalap alá esik, pár apró eltérés van (pwm lábak például), ez tehát önmagában nem okozhat problémát. A léptetőmotor vezérlőjén lévő poti az arra való, amire tervezték. Ezt kívülről, ránézésre ember nincs, aki megmondja. Az áram korlát meglehetősen valószerűtlen. Léptetőmotorok esetén az eljárás, ami alapján "élesztjük" őket:
típus (bipoláris, unipoláris), ez rendszerint determinálja a vezetékelést is,
lépésköz (egész, fél, negyed, mikro),
működési frekvencia (ezt a motor ÉS a teljesítmény elektronika is meghatározza), ez a motor minimális és maximális sebességét determinálja.
Arduino környezetben az ideális sorrend az, hogy először megkeresed a motor/meghajtó kombóhoz leginkább passzoló működtető könyvtárat és minta kódot. Ezt addig nyúzod, amíg nem működik (ha nem működik másodikra-harmadikra, akkor más gond van, érdemes tovább lépni másik könyvtárra és/vagy mintakódra). Aztán a paraméterek változtatásával kiismerni az adott könyvtárat. Nem szeretik a túlterhelést, a nem megfelelő frekvenciájú hajtást és/vagy ha nem megfelelő üzemmódban próbálják erőltetni a működést (pl. mikrostep módban ultra nagy frekvenciával próbálják elérni, hogy gyorsabb legyen -- nem erre való). Nem elpusztíthatatlanok, de nehéz őket tönkretenni.
A táp 12v-5a -es elektronikus táp. Azóta történt fejlemény, Chat gpt írt egy egyszerű programot , annyit csinál a motor hogy oda-vissza jár lassulás/ gyorsulással megspékelve. Szépen , mint a videokban. És, meglepően erős. Kértem tőle olyasmit ami csak, azonnali indulással, oda-vissza, 2 gomb vezérléssel, ez meg nem működik, pedig egy rövidke program, csak kb, másodpercenként egyet moccan a motor , igaz, előre vagy hátra. De nem reagál az értékek változtatására. Megpróbálom beírni a videoban látott programot, lesz ami lesz. Igaz nekem Uno-m van. (Azt hittem ez egyszerűbb ez a terület mint a sima vill.motor vezérlés és a hozzárakott jeladó jeleinek a feldolgozása.)
A léptetőmotor vezérlőjén levő potin mindíg beállítják, azt hiszem az áram korlátot. Ezt mindíg a vezérelt motorhoz kell igazítani? Mire kényesek ezek az egységek.
Több gond lehet: 1. Nincs megfelelően tápolva a motor. Itt 3-4 A és a motor igényének megfelelő állandó, stabil feszültség kell. Ez elvileg 12 V és fázisonként 1,3 A, tehát én minimum 4-5 A-t stabilan tudó táppal próbálkoznék. 2. Nem megfelelő a vezetékezés. 3. Nem megfelelő a motorvezérlő panel beállítása.
4. Nem megfelelő a vezérlő könyvtár. Ezeket kellene lépésről-lépésre végignézni.
Ui. Az AccelStepper-re készült meghajtó programokra nem is reagál. Viszont a tengelyt fogja az átfolyó áram, meg se moccan. Megmértem a motor kivezetéseit, ~3.8 ohm. A működő próba programnál (ami lassú), a vezérlő jumpereivel lehet szabályozni a lépés osztás beállításokat, igy a leggyorsabb teljes lépésnél kb 1másodperc egy fordulat, a jump. állításakor innen már csak lassabb.
Van egy 42HB34F08AB léptetőmotor és egy DRV8825 motorvezérlő.Egy egyszerű próba programmal meglehetősen lassan forog, kb. 3 másodperc alatt fordul egyet. A cél hogy a fordulat legalább 150-200 ford/perc lenne. Tudnátok ajánlani egy beállítást ami ezt kihozza ebből a motorból. Vagy ez a típus és a vezérlője nem alkalmas rá? A yt filmeken vannak beállítások amikor csak úgy söpörnek ezek a motorok.
Újra volt időm foglalkozni a dologgal, ma tiszta fejjel nekifutva már látom, hogy az egyik kijelző hibás, és a működő kijelző is barkácsolásnak tűnik, amit eladtak nekem az aliexpressen. Ráadásul a digit pálcikái sem egyformán világítanak, vagy a pálcika egyik fele fényesebb mint a másik fele, de ha a 8 számból egy világít, az fényesebb mintha 2 szám világítana. Szóval elfelejtem, pedig nem lenne rossz, mert méretre kétszer akkora számai vannak, mint egy TM1637-nek. Most nekifutok a 8 digites MAX7219-nek, azzal remélem több szerencsém lesz
Ennyiből azért nem derül ki, hogy számodra hol vannak az akadályok. Az Output Enable lábakat nem árt megnézni, milyen szintet kapnak (külön vannak vagy eleve összekötötték a kettőt?), meg persze tápok stb. - ezekkel meg kell birkózni. https://www.ti.com/lit/ds/symlink/sn74hc595.pdf
Amúgy néhány bitet beléjük shiftelni nagyon egyszerű, nem nagyon lehet más állapotuk, mint igen és nem. Esetleg bekapcsolás után állhatnak a kimenetek a tápfesz. modulra ráadása után össze-vissza, azért (is) gondolod hibásnak.
Biztosan rákerestél, hogy "Arduino" és "7HC595", elsőre ezt találtam: https://docs.arduino.cc/tutorials/communication/guide-to-shift-out/ Legfeljebb annyi a különbség, hogy a modulon sorba lehet kötve a két IC), így 16 bitet kell beleírni szép sorban, a megfelelő lábakat meg úgyis meg kell találni, amikre a modult kötöd.
Sziasztok! Megjött a 74HC595-ös 8 számjegyű kijelzőm, de nincs öröm, már kepesztek vele két órája.
link a kijelzőről Elsőre csináltam egy bakit, a másik oldalról kötöttem be, amitől tűzforró lett az IC, úgyhogy azt félredobtam hátha kicsináltam, majd később ránézek.
A másik kijelzőm pedig mutat mindenféle krix-krax-ot, talán nem is jó a kijelző, mert a pálcikák sem egyformán fényesek, ha kiírok egy számot, mindig van pár pálcika a másik 7 szegmensben ami halványan világít. Az elmúlt órákban letöltöttem mindenféle library-t aminek a nevében ott volt a 74HC595 de nehéz a dolgom, mert a 74HC595 egy shift register ic neve, tud az működni önállóan is, és a library-k egy része ahhoz készült.
Nincs valakinek egy forráskód elfekvőben, amiről legalább az kiderülhetne, hogy milyen library-vel kezdjek neki?
"Imádom az ilyen tudományos irományokat.": ez roppant messze áll a tudománytól:egyszerű ismertető anyag. Ezért aztán nem is kell,hogy részletes méretezést v. konkrét megoldást (R és C értékeket) adjon. Arról nem is beszélve,hogy minden egyes konkrét kapcsoláshoz egyedi értékek kellenek. Ezek meghatározása a felhasználóra vár. :-)
