Sajnos nem én készítettem, de nagyon megnéztem volna élőben. Instagrammon találtam egy fotóst aki rendszeresen fotóz ilyen témában. Sajnos valamiért nem enged emailt írni
Én köszönöm, hogy itt lehetek. Ezek szerint más is aktív felhasználó... Az egy hullámhossz, azt jelenti, hogy Te is inkább az elegánsabb ruhákat preferálod? Sajnos, ezt még soha nem próbáltam ki, de őszintén megmondom, ezt majd egy Hölcgyel szeretném először kipróbálni. Aztán lehet, hogy soha nem fog összejönni, ki tudja? Egyébként, most nincs párkapcsolatom...
Elöszőr is köszöntelek e klubban farkas-koma(wolf43) ;) , egyébként a hozzászólásaidból az jön át, hogy a ruhák ízlése terén a fürdéshez egy hullámhosszon vagyunk. :) Te magad próbáltad valamikor is a ruhgában fürdés, akkár ünneplőben is ? Ha esetleg leírtad már, akkor átsiklottam felette, és abban az esetben bocsánatot kérek.
Én 54 vagyok. Pont a Sabrina-Sandra-CCCatch és társai nemzedék. (Sabrina nálam 1 évvel fiatalabb.)
Sabrina az egyetlen, aki ma is úgy néz ki, mint annak idején, nem tudom hogyan csinálja... https://www.youtube.com/watch?v=227R3aX75j8 - az biztos, hogy nem néz annyinak, amennyi itt a videóban (53 éves).
Annyira azért nem merültünk el, hogy fényképezéshez vegyünk ruhát, ezt túlzásnak érzem. Mint mondtam, ilyen képeket évente 2-3-4 alkalommal csinálunk, nem vagyunk "profik".
Ami meg a zenét illeti, én valójában sose szerettem ezt a Sandra-Sabrina típusú butuska monoton zenét, csak a nők tetszettek, akik énekelik a zenét. Eleve semmilyen modern zenét nem szeretek, kevés kivétel van. Az én zenei ízlésem a XVIII. sz. első fele.
Kezdetben függetlenebb volt. Nem hallgatott rám, egyszer még szőkére is festette magát, pedig utálom a szőke nőket, s hónapokig kellett vitáznom, hogy visszacsinálja.
Persze alapvetően szépen öltözködött mindig, de voltak néha dolgai, melyek nem tetszettek.
Az évek során azonban lassan kezdett egyetérteni velem. Most már egy átlag hét hat napján cicanadrágot (leggings) visel, ami a kedvencem.
Mi vagyunk az a nemzedék, akinek a fiatal korában megjelent a leggings, annak idején úgy lett divat, hogy az addig csak tornázáshoz használt ruhadarabot egy népszerű német diszkó énekesnő (Sandra) elkezdte hordani a színpadon. 1985-1987 között: https://www.youtube.com/watch?v=dl9WMQbWcEU
Szóval ma már ez az alapstílusa: cicanadrág + feneket takaró felső. Szerintem ez a legjobb, bár tudom, sokan utálják ezt a stílust.
Ami viszont a Sandrát illeti, ő sajnos felszedett azóta 20-30 kilót, s már indulhatna egy Merkel-hasonmás versenyen (a hangja persze ma is tökéletes): https://www.youtube.com/watch?v=sDbS_o3F2IQ
Engem alapvetően az határozott meg, hogy kiskamaszként a 70-es években nem szerettem a diszkózenét (akkor a 2 ellenséges tábor a diszkó és a rock volt, mondjuk Neoton az egyik jelkép, s Omega a másik), viszont szerettem a diszkós lányok kinézetét. 10 évesen szerelmes voltam Szűcs Juditba.
S azóta is azt a stílust kedvelem. Szóval az ilyen estélyi ruhás és titkárnős nők nem igazán az én esetem.
Szokták mondani, hogy az "első" alapjaiban határozza meg az ember stílusát. Ugye, itt megint visszakanyarodok ahhoz a gyermekkori "élményemhez". Tehát az nagyon a fejemben maradt:az ünneplő ruha.
Nyílván ezt már ma nem így nevezik. Mindent egybevetve nekem az elegánsabb ruhák tetszenek.
Alapvetően ezt kevesen tekintik pornónak, így sok a vállalkozó. Maximum annyi szokott lenni, hogy "ki fognak röhögni".
Annyira nem pornó a besorolása, hogy a nagy szociális hálók - YT, Tiktok, FB - nem is tiltják.
Az én feleségem legjobb képei évekig fent voltak a neten, idén ősszel csak azért vettem le, mert gimnáziumban kezdett dolgozni (spanyol tanár), s ugye, az kellemetlen lenne, hogy a diákok véletlenül rábukkannak, hogy az 50+ éves tanár néni ruhástul zhanyzik, ül a kádban, stb.
Igen, az elsővel tele van a net. A második meg úgysem fogja azt mondani, hogy saját maga akarta ezt kipróbálni. Ílletve megszeretni. Legalábbis szerintem könnyebb ezt mondani.
Eddig kb. 100-szor csinált nekem "előadást" az utóbbi 20 év alatt. Azt mondja, összesen 1 alkalom volt, amikor maga az egész enyhén kellemes volt. Tulajdonképpen az tetszik neki, hogy nekem tetszik, maga az egész teljesen hidegen hagyja.
Az én feleségem először a haverom volt, bármiféle romantikus elem nélkül. S lassan lett más is.
Szóval a szex mindig csak extra volt, de nem ezen alapult a viszony. Ha szexen alapult volna minden, már rég nem lennénk együtt, mi meg immár 36 éve együtt vagyunk (ebből 35 év házasság).
Ebben igazad lehet, bár ugye nem tudatjuk, hogy melyik nőben van meg ez a " hajlam". Meg, hogy Ők, hogy élik ezt meg. Számukra egy örömforrás, vagy egy szexuális fétis.
Ha ugye van ilyen Nő egyáltalán. De a nagy számok törvénye alapján, kell, hogy legyen.
Ezt nagyon jól megfogalmaztad. Ha lényegében egyébként nem tudjuk ezt egy egészséges határon belül tartani(tehát, csak akkor tudunk kielégülni, ha a párunkat, ebben a helyzetben látjuk), akkor az már betegség. Nekem is voltak párkapcsolataim, de nyilván nem "erre" voltak kihegyezve.
Alapvetően ezt soha nem is mertem felhozni nekik. Igaz, egyik sem volt olyan mély kapcsolat, ami ezt indokolta volna. Nem is tudtam , hogy hozzam ezt a dolgot fel.
Szinte minden férfi szereti mondjuk a "vizes póló" típusú dolgokat, de ez nem wetlook kedvelés. Az igazi wetlook kedvelő az, aki akkor is szereti a vizes pólót, ha az nem eredményez átlátszó ruhát, azaz nem létszikk a nő melle.
Sokéves tapasztalatom: a wetlook-kedvelő az monogám heteroszexuális férfi, aki nem szereti a pornót. Ezen belül kb. fele-fele lehet, aki csak nőket akar vizesen látni, s az, aki saját magát is szereti vizes állapotban.
Ami még tapasztalatom: alig vannak wetlookos nők! Akik magukat annak állítják, azokról ki szokott derülni, férfipartner áll az egész mögött.
Alapvetően egy fétis akkor beteges, ha az embernek az abszolút szükséglet. Pl. vannak ápolónő-fetsiszta férfiak, akik nem képesek rendesen kielégülni, ha a nőjük nem öltözik be épolónőnek. Ez beteges.
Nem beteges, ha ez sizmplán egy extra elem. Ami jó, ha van, de nem létszükség.
