A hatóságoknak nincs 20 méteres mérlege, csak olyan, amivel ráhajt a teherkocsi egy tengelye vagy egy csoportengelye.
Nézz meg egy 8x4-est, vagy egy újabb betonszállítót.
4 tengely, mindkettőnek mind a négy hajtott és nagyobb a terhelhetősége, mind egy négy tengelyes teherautónak, mert pl a két hátsó tengelyen 4+4 abroncs van. Azokat mérik a leggyakrabban a hatóságok.
Egy 5 tengelyes nyerges vontatóra 22.5 tonna hasznosat lehet feltenni, de nem lehet sokat pakolni a félpótkocsi hátsó részére (ahol 3 tengely van), mert a szerelvény vezethetetlen lesz.
Így a második tengelyre, ez a hajtott, mindig a legnagyobb súly kerül.
De pl. egy tréleres szerelvénynél a traktorfejre nem terhel a rakomány súlya. Nagy súlyokat csak trélerekkel lehet szállítani, aminek lehet 15 tengelye is.
Ti kaptatok egy olyan mérési feladatott, ami val. hogy a tengelyek súlyát méri és látható, hogy egy csomó elrendezés van. És meg kell mérje az összes tengely terhelését és ki kell számítsa az össz terhelést is.
De az újabb nagy teljesítményű járműveknél minden tengelyen van mérleg szerelve, mert néha nagyon fontos, hogy mennyi lehet a hasznos súlya a rakománynak.
Egyrészt mértünk már olyanokat, hogy a 3D modellből a tervező megmondta a súlyát valaminek, és aztán mérésnél jókora eltérés adódott. (És nem egy SZTK szemüveget felejtettek benne, mint a régi kabaréban.)
Másrészt a hatóságot az érdekli, hogy az egyes kerekek alatt mekkora az erő, mert az nyomja szét az aszfaltot.
"Az egyes szekciók valódi súlya" meg konkrétan definiálhatatlan, legőképp azért, mert az egyes szekciók határa értelmezhetetlen. De ez a test viselkedését (összsúlyát, mármint) kifelé nem befolyásolja.
Az összsúlynak a részsúlyok összegével egyenlőnek kell lennie. Itt Newtonnak nem az általad felvetett IV., hanem mindközönségesen az I. (ha akarom, akkor mellette/helyette a II.) törvénye játszik.
Ha a (már akármilyen rugalmas/szilárd/merev/ideális/...) testre ható külső erők eredője nem 0, akkor a test elköszön és csillagközi pályára indul az eredő irányában, esélyesen némi forgással kombinálva.
Vedd úgy, hogy több gerenda van többé-kevésbé rugalmasan összekapcsolva.
És természetesen vastagsága is van, szóval nem egy dimenzióban rakják alá a mérlegeket.
(A háromlábú szék ritkán billeg.)
Tehát itt arra gondolok inkább, hogy a belső rugalmas erőátadások miatt az egyes szekciók valódi súlya nem annyi, mint amit az alápakolt mérleg mutat. Túlhatározottság.
De ettől még az össztömeg ugyanannyi, mint a mérlegek összege.
Nem világos, mire gondol a t. ügyfél. Mi szerint súlyozna mit? Érdekelne egy konkrét példa.
Az erőhatások összegzése talán nem érvényes?
Ha ugyanarra gondolunk, akkor dehogynem. Ha 77 mérleget raksz alá, akkor a szerkezet összsúlya a 77 rész-súly összege, fügetlenül a mérlegek elhelyezkedésétől és attól, hogy a mérendő test esetleg (akár rugalmasan, akár másképp) csatolt részekből áll. Arról az apróságról nem beszélve, hogy vannak 1-nél több dimenziós tárgyak, amelyeket legalább 3 ponton kell alátámasztani, vagy szabálytalan alakú tárgyak - ilyenkor mit neveznénk "egyenletes" elosztásnak?
