Egy szélcsendes téli éjjelen nem lesz mit konvertálni, mert nem lesz fölös megújuló energia, mert semmilyen nem lesz (most egyszerűsítve csak szél és napenergiát nézünk). Tök mindegy, hogy hányszoros kapacitás van kiépítve belőlük.
Valószínű nem teljesen értem a gondolatmenetedet.
"Végső eset a nagy tőkeigényű beruházásokkal járó konverzió, amikor nem időlegesen, hanem gyakorlatilag folyamatosan van átalakítandó energia."
ezt nem tudom értelmezni. A megújulók egyik problémája, hogy nincs mindig annyi energia, mint amennyi éppen kell, és van amikor pedig épp több van, mint amennyi kellene.
Eddig azt hittem, hogy arról beszélünk, hogy miként lehet komplettül megújulóból elleni - mondjuk hidrogéngyártás segítségével tárolni energiát a fogyasztás és termelés időbeni különbségének a kisimításához.
Először a lekapcsolás, ahogy említed (eldobás), ez a modernebb eszközöknél részben tartalék kapacitásként is realizálódik, az éppen rendelkezésre álló termelési lehetőség 5 %-át visszatartják szabályozási célokra.
Aztán fogyasztásvezérlés, ha még marad, akkor különböző tárolási módok elektromos áram, esetleg hő formájában.
Végső eset a nagy tőkeigényű beruházásokkal járó konverzió, amikor nem időlegesen, hanem gyakorlatilag folyamatosan van átalakítandó energia.
Ehhez persze szükség van a nap+szélenergia megfelelő arányára, hogy például éjjel télen is legyen mit konvertálni.
Azért ötszörös, mert a nap+szél együttes kapacitásfaktora 20 % körüli, tehát amíg el nem éri, hogy teljesen kielégítse a villanyfogyasztási igényeket addig nemigen, marad piaci alapon hasznosítható fölösleg.
Az már most látszik, hogy nyáron van egy nagy rakat fölösen termelt elektromos áram, vagy annak a lehetősége (csak a háznál a szabályozó lekapcsolja a visszatermelést, ha olyan a szitu).
Szerintem nem kell 5x-ös kapacitás egyes időszakokban.
Nem emlékszem hány százalékot írtak rá, de most is van szabad hidrogén a földgázban. Nyilván más felhasználási terület, mint a tiszta hidrogéné, de ahogy mondod energetikai hasznosításra előnyösnek tűnik a már meglévő földgáz infrastruktura használata első lépcsőben.
Ahhoz azonban, hogy olcsó hidrogénhez jussunk nap+szélerőművekből több mint ötszörös kapacitásra van szükség az effektív fogyasztáshoz képest. Addig ugyanis nincs iparilag gazdaságosan hasznosítható fölösleg (azonnal el nem használható) termelés.
Jöhet a metán akár légkörből kivont, vagy biogázos, esetleg erőműből felfogott CO2-ből is (ez utóbbi már nem fosszilis semleges).
Nem tudom, mennyire kell keverni a hidrogénnel. Ha(!) tudjuk a hidrogént tisztán tárolni így, az a legegyszerűbb.
A zöld metán ott jöhet képbe, ha a meglevő gáz infrastruktúrát akarnánk használni (pl. betáplálni a földgáz vezetékekbe a szállításhoz). Oda simán nem lehet beküldeni a hidrogént, az elég komoly galibát okozna. :)
Legelőször ki kell szárítani, amiről ebben egy szó sem esik. Az pedig nem megy 10 perc alatt. :-( Meg nem is túl energiatakarékos, ráadásul fedett helyen lehetőleg állandó átforgatás is kell neki.
Először arra gondoltam, legegyszerűbb lenne hajóval szállítani, de nincs az a hajó, ami elvinné Belső-Mongóliába. :-( De arrafelé könnyebben elfér. :-)
Nagyon kis mértékű lehet a hőkivétel, mivel ha lecsökken a hőmérséklet, a bacik leállnak, pont mint a hűtőben.
Az épületben kivehetik a hőt, de ez is csak ott működik, ahol folyamatos üzem van és van elfolyó víz, még egy nagyobb irodaház sem biztos, hogy ilyen.
A házam biológiai szennyvízlebontója biztos nem ad elég hőt, miközben felette minden télen megolvad a hó, már amikor van, idén nem igen volt 1cm-nél több.
