Keresés

Részletes keresés

DrAvaSzabolcs Creative Commons License 2003.11.08 0 0 122
Mondd Kismy, a mélcímed tényleg nagybetűvel kezdődik?
(mintha valami hibajelentés jött volna, de furi volt a feladó, ezért nem nyitottam ki)
Előzmény: Kismy (118)
DrAvaSzabolcs Creative Commons License 2003.11.07 0 0 121
Nem hosszú, sőt! Gratulálok, bővebbet mélben :)
DASZ
Előzmény: Kismy (118)
BlondHurricane Creative Commons License 2003.11.06 0 0 120
Ez egy fantasztikus történet... Megtörtént tényleg? Ha igen, megvan még a kapcsolatotok?
Előzmény: Kismy (117)


A n t ó n i a Creative Commons License 2003.11.06 0 0 119
Ez nagyon-nagyon izgató történet volt!
Előzmény: Kismy (117)
Kismy Creative Commons License 2003.11.06 0 0 118
bocs, kicsit hosszú lett :-)))
Előzmény: Kismy (117)
Kismy Creative Commons License 2003.11.06 0 0 117
Már sokadszorra láttam őt. És mint mindig, most is a gyomrom mélyéig beleborzongtam a látványba. Edina szerencsére most sem látta meg rajtam az érzést, ami biztosan kiült az arcomra, mert szokásához híven belebújt jegyzeteibe. Minden szeminárium után átrágja magát az anyagon, én meg ülök mellette, mert nincs kedvem egyedül keresztülmenni a városon, pedig nem is egy helyen lakunk.
De, legalább láthatom őt! Ez pedig nem semmi, mert az utóbbi időben az egész testem borzong, ha meglátom. Szemben velem ült le az egyik fotelbe, táskáját levágta maga mellé a szomszédos ülőhelyre. Idegesnek tűnt. Előrántott egy köteg papírt, és elkínzott arccal nézte. Beletúrt amúgy is kócos hajába, és elkeseredetten mondott valamit csoporttársainak. Ő is angolos volt, mint én, évfolyamtárs – de előadásokon sosem találkoztunk. Isten tudja miért nem, de mindig elkerültük egymást, hol én lógtam, hol ő… És az órarendet összeállítóknak köszönhetően szemináriumon meg nem került össze az ő, és az én csoportom. A nevét is csak kinyomozni sikerült: Kinga. Azonnal tetszett a neve, valahogy úgy éreztem, illik hozzá.
Szemben velem újra rácsapott a papírra, és csoporttársaira nézett. Azok nem igazán törődtek vele, sőt nevetgélve felálltak és a büfé felé indultak. Kinga szinte észre sem vette, hogy távoztak. Már több könyv is nyitva feküdt ölében; angol nyelvtani műalkotások voltak, jómagam is használgattam őket.
Elszántam magam. Oda kell menjek hozzá, ilyen lehetőségem sosem lesz több! Egyedül ül, sehol senki mellette. És nem is nagyon tudok róla, hogy lenne valaki itt az egyetemen, aki közelebb állna hozzá. Nem tehetem meg, hogy rárontok az emberekre, mert a rossz tapasztalatok visszafogottá tettek. Először mindig körülszimatolok, megkérdezem az ismerősöket, mit tudnak róla. És Kingáról senki nem mondott olyat, hogy lenne valakije.
Felálltam, odamorogtam Edinának, hogy bocsi, és elindultam keresztbe az aulán. Nem mintha Edina nagyon törődött volna velem, ilyenkor puskát lehetne sütögetni a fülei mellett, arra sem figyelne fel. Hirtelen teljes lett a csend körülöttem, csak a cipőm kopogását hallottam a márványlapokon. Egyre közelebb kerültem hozzá. Végül ott álltam előtte.
- Helló – köszöntem. – Segíthetek? – azzal lezöttyentem mellé a fotelre.
Pillanatig nézett rám, fürkészett a tekintetével. Bizalomgerjesztő lehettem, mert bólintott.
- Nem értem ezt a vackot – rázta meg a papírt. – Eddig azt hittem tudok angolul, de ezek után… Úgy visszadobta a dogámat, mintha most mondtam volna ki először azt, hogy „yes”.
Megnéztem a tanár nevét. Elfintorodtam.
- Nem csodálom. Nem egy kenyérre kenhető pacák…
- Ne túlozz – horkantott egyet. – Ez egy balfasz!
- Mi nem megy vele? – böktem meg a dogát.
Figyelmesen rám nézett. Megvillant a szeme.
- Állj. Te vagy az, akit úgy emlegetnek, hogy…
Közbevágtam.
- Ne mondd ki! – aztán megráztam a fejem. – Nem szeretem, ha úgy hívnak.
Mosolygott. Görcsbe ugrott a gyomrom tőle. Te jó ég… Ha sokáig így fog mosolyogni nem tudom, mit csinálok…
- Szóval mi a gond?
- Ez az egész! Megírtam, beadtam, visszadobta. Elővettem ezeket a disznóságokat – rúgta odébb lábával a tankönyvet, - de így sem fogom föl…
- Szivesen segítek – előredőltem, úgy vártam a választ.
Mondj igent! Kérlek, mondj igent! Egyszerűen igent kell mondanod, mert megbolondulok, ha nem! Ha most ismerőssel lennék, aki ismerné a dolgaimat, akkor félrebillenthetném a fejem, és somolyogva duruzsolhatnám, hogy „lécci-lécci-lécci”. De most nem tehetem. Csak várhatom, míg kinyögi a válaszát, pedig már alig tudom palástolni a kezem remegését. Megmozdult csókolnivaló ajka. Azt hiszem még jobban előrehajoltam.
- Rendben. De nekem most még lesz egy órám.
Alig tudtam visszagyűrni feltörő megkönnyebbült sóhajomat.
- Megvárlak, ha akarod – kicsit rekedt volt, és remegett a hangom.
- Ha képes vagy emiatt háromnegyed órát várni…
- Én ajánlottam föl – vállat vontam, és megpróbáltam hányavetinek tűnni, pedig akkora kő esett le a szivemről, hogy az méteres krátert vághatott az alagsorig.
- Oké – mosolygott. – Akkor itt negyvenöt perc múlva – szedelőzködött.
- Rendben – mosolyogtam vissza, és megfogtam táskáját, hogy kényelmesebben tudjon pakolni.
- Köszke!
Ennivaló volt a mosolya, legszivesebben megsimogattam volna, beletúrtam volna hajába. A vágy úgy tört rám, hogy nem tudtam megszólalni. Csak intettem, és néztem utána. Feszes fekete nadrágja szabadon hagyta csípője nagy részét, gerincénél kilátszott tetoválása. Isteni popsija úgy mozgott, mint a legnagyobb manökeneké.
Felálltam. Megtettem! A többi már könnyebb lesz, azaz nehezebb, vagyis… Mindegy, legalább a kezdeti lépéseket megtettem. Visszaültem Edina mellé. Kiváncsian nézett rám. Tudtam, úgysem úszom meg beszámoló nélkül.
- Segítek neki egy nyelvtani problémában – mondtam kedvetlenül.
- Ennyi? – komoly volt.
- Egyelőre – vágtam rá.
Egyszerre nevettük el magunkat. A nevetéssel a feszültségem is tovatünt. Megszorítottam a kezét. Szükségem van Edinára. Olyan, mintha a tesóm lenne. Mindent elmondok neki, pedig alig két éve ismerjük egymást. Ő az, aki előtt sosem szégyelltem, hogy leszbikus vagyok, hogy nem vagyok átlagos. Annak idején már jóban voltunk, mikor ezt elmondtam neki. És ő nem undorodva nézett rám, vagy kérdezett azonnal zaftos részleteket, hanem nevetve közölte: „legalább nem leszünk féltékenyek egymásra!” És most sem húzta el kezét, mikor megfogtam.
- Drukkolj nekem, kérlek!
- Naná! – villogtak a fogai.
Hosszú volt a várakozás. Jobb híján már képes voltam tanulni is, hiszen Edina is magamra hagyott, ismerős pedig – hihetetlen, de – nem volt. Így aztán összerezzentem, mikor váratlanul rámköszöntek:
- Hali! – nem volt ismerős a hang.
Felkaptam a fejem. Szinte azonnal elszégyelltem magam, de saját magam előtt. Ő volt az. Kérdőn nézett rám, láthatóan nem tudta mi bajom.
- Szia! Kicsit megijesztettél. De nem ügy! – vágtam elébe a bocsánatkérésnek.
Behajítottam a könyvet a táskámba. Felálltam. Csaknem egymagasak voltunk, talán egy-két centivel volt nálam magasabb. Belenéztem a szemébe. Elvesztem benne… Gyönyörű, lágy, gesztenyebarna szemek. Alig tudtam kikeveredni tekintetéből. Zavart voltam, és ezt hangomon is éreztem.
- Maradunk itt, vagy lelépünk valahova?
Körülnézett. Három nagyobb csoport hangereje rezegtette az ablakokat, a kevés asztal mindegyikénél ültek.
- Hova menjünk?
Megdobbant a szivem, de olyan hangosan, hogy csodálkoztam nem hallja meg.
- Beülhetünk valahová – vettem egy mély levegőt, - de akár hozzám is felmehetünk…
Remegő gyomorral vártam a válaszát. Ha igent mondana… Andris nincs itthon, a lakás szabad… Próbáltam leplezni a szemeimben égő türelmetlenséget. Egyszerűen muszáj, hogy igent mondjon!
- Messze laksz?
- Olyan harminc perc – vágtam rá, talán túl gyorsan.
- Menjünk – biccentett. – Gondolom csendesebb, mint bármelyik kocsma a környéken.
- Ez természetes!
Sütött a hangomból a megkönnyebbülés, és az öröm. Micsoda mázli, hogy két napja unalmamban kitakarítottam! Elpakoltam Andris összes szanaszét hagyott holmiját, és rendet tettem az előszobában. Az én szobámban le tudunk ülni, ha minden igaz van a hűtőben egy megkezdett üveg bor. És hátha összejön…
Soha nem tűnt még ilyen hosszúnak a hazafelé út. A busz és a villamos is döcögött, minden lámpa pirosat mutatott, karambol és dugó mindenhol. Remegett a kezem türelmetlenségemben, legszivesebben hangosan hajtottam volna előre a járműveket. Közben meg beszélgettünk semmiségekről, kitárgyaltuk a tanárokat, a legutóbbi szakestélyt.
Persze eszembe jutott hogy nézett ki akkor… Egy isteni pántnélküli kisestélyi, amely úgy feszült testén, hogy kiszáradt szájjal néztem egész éjjel. Ajkai gyönyörűen kirúzsozva, cseppet csillogva a koktéltól. Ahogy most is… Talán nem is gondolt rá, ahogy nyelvét picit kidugva megnedvesítette száját, hogy mennyire erotikus! Még jobban megmarkoltam a kapaszkodót. Egész testemben éreztem a vágyat, hogy lágyan átöleljem, hogy ráhajolhassak ajkára. Összezártam a lábaimat: éreztem, nedves vagyok. Szinte már nem mertem ránézni, féltem észreveszi rajtam, amit kivált belőlem. És nem akartam elrontani a dolgot. Leszálltunk a buszról, és előremutattam a négyemeletesekre.
- Ott a szélső panelházban, a harmadikon. Látszik az erkély is. Ahol az a színes napernyő áll – tettem hozzá.
- Egész jó kis hely! – nézett körbe.
- Aha! – helyeseltem. – Csendes, és még a levegő is jó.
- Kivel laksz itt?
- Unokatestvéremmel. Koleszban kezdtem, aztán felajánlotta. Én meg kapva kaptam a lehetőségen – vigyorogtam.
- Meghiszem azt! Unokatesód mit csinál?
- Andris? A műszakira jár, gépészmérnök lesz… Már ha elvégzi – adtam hangot kétkedésemnek. – Most is lóg valahol Pesten.
- Ő tudja, mit akar – vont vállat Kinga.
Kinyitottam a kaput, és előretessékeltem. Kedvesen elmosolyodott. Már mozdult a kezem, hogy végigsimítsam gömbölyű vállát. Az utolsó pillanatban állítottam le magam. Pedig semmit sem kívántam jobban, mint végighúzni ujjamat forró bőrén.
- Lift nincs – irányítottam a lépcső felé.
- Azt mondják a lépcsőzés formássá teszi a lábakat! – somolygott.
Lepislantottam lábaira. A fekete nadrág szinte meztelenné tette őket. És olyan formásak voltak, hogy szinte belefájdult a szivem.
- Nem hinném, hogy olyan nagy szükséged lenne rá!
- Köszi, de nem ártana izmosabbá tenni őket…
Nem akartam tovább nézni a lábait. Magam elé tekintettem, a lépcső kopott gumiperemét nézve. Kényszeríteni kellett magamat, hogy ne kapjan oldalt a fejem, és nézzem vadítóan mozgó combjait, és popsiját. Közben pedig beszélni, beszélni, hogy egy percig se érezze a gombócot a torkomban, ne érezze, hogy kitölti minden gondolatomat.
Elmondtam mindent a szomszédokról, ami eszembe jutott. Közben zörögtem a kulccsal, mert a kezem annyira remegett, hogy alig bírtam megfogni. És el is ejtettem, mikor a zárba akartam bedugni. Egyszerre hajoltunk le érte. Egyszerre fogtuk meg. Villamos ütésként hatott, ahogy karcsú ujja az enyémhez ért. Az érintés végigbizsergett az ujjamon, majd a kézfejemen és a karomon. Elérte a gerincem, és mintha hangyák milliói szaladgáltak volna rajta, a bizsergés pillanatok alatt lefutott a talpamig, s mint a hullám a partról, visszacsapódott, föl egészen a tarkómig. Úgy éreztem, összeesem. Lábaim teljesen elgyengültek. És ahogy közvetlen közelről nézhettem bele szemébe..!
Megfogtam az ajtófélfát, és felhúztam magam. Nekitámaszkodtam, és néhány mélyet lélegeztem.
- Valami baj van? Rosszul vagy? – hajolt picit előre aggódva.
- Nem, nem! – ráztam a fejem. – Néha, ha gyorsan állok föl, elszédülök – fogtam másra a dolgot.
Azzal kinyitottam az ajtót. Már másodszor engedtem volna ma előre, de felemelte kezét.
- Te vagy otthon, menj előre!
Beléptünk. Megmutattam hová tegye cipőjét. Idegessé váltam. Már zavart, hogy mennyire tetszik. Túlzottan is a hatása alá kerültem, és abból eddig mindig baj lett. De nem tudtam mit tenni. Vibrált a lakás tőle, mintha a légköri elektromosság hirtelen a többszörösére nőtt volna.
- Hova ülhetek? – kérdezte.
- Menjünk a szobámba. Viszek be még egy széket, és akkor le tudunk ülni az asztalhoz.
Felkaptam Andris szobájának egyik székét, és utána mentem. Még nem ült le, az ablak mellett állt, táskájával a kezében. Leraktam a széket.
- Miért nem ültél le? – húztam odébb lábammal az ülőalkalmatosságot.
- Nem akartam, csak úgy…
- Pedig nem dől össze alattad – tyű, de buta tréfa volt…
Elvettem két halom papírt az asztalról, és helyet mutattam. Lecsüccsent, én pedig mellé. Kérdően néztem rá.
- Na, nekikezdünk? – jobb, ha minél előbb belevágunk, mielőtt teljesen elvesztem a fejem.
- Aha – bólintott, és elővette cuccait.
Kisvártatva rá kellett jönnöm, hogy mellette nem megy csak úgy a dolog. Noha az adott probléma – nekem – egyáltalán nem volt nehéz, jelenléte annyira megkavart, hogy többnyire csak dadogtam. Blokkolt az agyam, csak a legnagyobb erőfeszítések árán sikerült egy-egy értelmes gondolatot kinyögnöm. Muszáj egy kis szünet, hogy lehiggadjak!
- Hú, bocsi… El is felejtettem kérdezni: kérsz valamit inni?
- Hát… Nem utasítanék el valami folyadékot! – nevetett, és ettől még szebb lett az arca.
- Ha minden igaz van ásványvíz, meg egy fél palack kitűnő villányi behűtve – nem tudom mondott-e neki valamit a bor, de én oda vagyok érte, mióta Andris megkóstoltatta velem.
- Hozd be mind a kettőt. Ha másként nem is, de fröccsként jó lesz – huncut lett a hangja.
- Ha képes vagy elrontani azt a finom italt, holmi buborékos vízzel – álltam föl.
Előkaptam három poharat, majd az üvegeket a hűtőből. Gyorsan letöröltem a tálcát, és rápakoltam. Elegyensúlyoztam cipőink között, és leraktam az asztalra. Ahogy gyorsan elrendeztem a dolgokat, lepislantottam rá. Ujjatlan pólóját istenien feszítették ki mellei, bimbói a melltartón keresztül is majd kiszúrták. Hiába néztem le rá, a póló teljesen takarta halmait, nem láthattam még felső hajlatait sem. Rájöttem, hogy nem tudok megnyugodni, amíg látom. Annyira szép, és annyira tetszik, hogy arra kifejezés sincs.
Kitöltöttem a bort. Andris akkora boros, hogy akkorát még nem hordott hátán a föld. És elhatározta, hogy belőlem is borszakértőt farag. Kioktatott, hogy mely borfajtákat hogyan kell tölteni, melyiket milyen pohárba, satöbbi. Biztosan büszke lenne rám, olyan szakértve csináltam mindent. Odanyújtottam neki a poharat. Most felkészültem, nem ért váratlanul ujja érintése. Így is majdnem elejtettem, még azelőtt, hogy megfogta volna. Koccintottunk. Mélyen a szemébe néztem, és ő tartotta a tekintetem. Próbáltam minél több komolyságot és érzelmet sugározni felé. Nem tudom sikerült-e, mindenesetre mintha kicsit zavartan kortyolt volna bele.
- Finom… - nem tévedtem, rekedt lett a hangja.
Izgatott lettem. Nem láttam rajta az elutasítást, mint annyi lányon már eddig. Letette poharát. Szája sarka boros maradt, a rubinvörös csepp mozdulni készült. Megmozdult a kezem. Agyam csak egy töredék másodperccel később kapcsolt, de a mozdulatot már nem lehetett leállítani. Alea iacta est… A kocka el van vetve, most már nincs visszaút!
Kezem odaért arcához. Ujjam hegye elérte ajkai sarkát. Lágy, finom mozdulattal töröltem le a borcseppet, közben elkaptam a tekintetét is. És nem is engedtem el. A csepp már régen eltűnt, de ujjammal még mindig szája sarkát simogattam.
Nem szóltunk, sem ő, sem én. Én nem akartam. A reakciójára vártam, léphetek-e tovább, vagy sem. Ő pedig szerintem nem tudott. Éreztem benne a zavart, hogy nem tudja hová tenni a dolgot. A tekintetemet sem tudta tovább tartani, lecsukódott a szeme. De egy mozdulattal sem ellenkezett, fejét sem fordította el - csupán kézfeje apró remegése mutatta mennyire zavart.
Ott ült előttem a lány - csukott szemmel, remegő ajkakkal - akiről hetek óta álmodozom. Nem érdekelt most már mi lesz. A vágy, hogy magamhoz szoríthassam testét, már minden megfontoltságomnál nagyobb volt. Előrehajoltam.
A csók finom volt, lágy, de forró és érzéki. Nem mozdult a szája, nem adta vissza a csókot, de nem is húzódott el. Nyelvemmel végigszaladtam ajkai között, majd – talán erőszakosan – szétfeszítettem őket és becsusszantam szájába. Lassú mozdulattal végigzongoráztam fogain, majd bejjebb indultam. Nyelve visszahúzódott előlem. A szájpadlás érzékeny bőre volt a következő célom. Arcát simító ujjaim érezték, ahogy megremegett. Egy pillanatig hozzáértem nyelvéhez, majd visszakoztam. Még egyszer rácsókoltam ajkaira, és elengedtem.
Csak lassan nyílt fel két szeme. Fátyolos volt a tekintete. Ujjaival megérintette saját száját. Láttam rajta, hogy szólni fog… Gyomrom öklömnyi jéggombóccá húzódott össze. Elöntött az izgalom, de valami fura, fagyos izgalom. Máskor, ha nagyon izgulok, mindig izzad a tenyerem, de most száraz volt, csakúgy, mint kicserepesedő szám és a torkom. Nem mertem megnedvesíteni ajkaim, féltem elárulom magam. Inkább csak görcsösen nyeltem egyet. Nem tudtam mozdulni, csak néztem őt. Lassan szóra nyílt a szája. Hangja halk volt, nagyon halk.
- Szóval nálad ez az angol segítség..?
Megrettentem, hogy félreértett.
- Nem, dehogy – tiltakoztam. A görcs egyre nagyobb lett bennem. – Ez más, én… Téged… Ne mosd össze a kettőt! – néztem rá könyörögve. – Bármikor segítek az angolban, amikor csak akarod! Ez meg… - elakadt a hangom.
Nem lehet igaz, hogy elutasítson egy ilyen csók után! Hiszen én is nedves lettem tőle, annyira érzéki volt!
- Ez meg? – kérdezte.
Nem láttam rosszindulatot a szemeiben. Összefűztem magam előtt az ujjaimat.
- Ez… - lenéztem az asztalra.
Csak megcsóválni tudtam a fejem. Miért van az, hogy amíg semmi tétje nincs a dolgoknak, addig jár a szám, de be nem áll, viszont amint komolyra fordul a szó, azonnal megnémulok, egy épkézláb mondatot sem tudok kinyögni? Vettem egy nagy levegőt.
- Ez… Én hetek óta figyellek, és… Most így… - éreztem, ahogy vörösödöm. – És én… - elfogott a düh, hogy képtelen vagyok, és képtelen leszek elmondani mit érzek; legyintettem egyet.
Csend ereszkedett közénk. Nem mertem ránézni. Nem hallottam, inkább csak éreztem, hogy előrébb hajol.
- Csókolj meg.
- Tessék? – annyira meglepődtem, hogy még a szám is tátva maradt.
Nem nevetett rajtam, még a szemében sem láttam a vidám szikrákat. Tekintetében valami egészen más látszott, és félig nedves ajkai elnyílva várták csókomat.
- Azt mondtam, csókolj meg!
Még mindig nem fogtam fel. Azt hittem elküld a búsba, összepakol és rám se néz ezután, erre…
- Mire vársz?!
A szivem a torkomban dobogott, agyamban zakatoltak a gondolatok. Úristen! Lehet, hogy teljesül az, amire annyira vágyom? Enyém lesz az évfolyam legszebb lánya? Valósággal kapkodtam a levegőt, ahogy előrehajoltam. Szemeim megbabonázva figyelték közeledő ajkait. Ahogy megcsapott parfűmjének illata, behunytam a szemem. Az utolsó pillanatok végtelennek tűntek. Éreztem forró lehelletét, de ajkai még mindig nem érték el az enyémet, még mindig nem, még mindi…
Lélegzetem elfulladt. Puha ajkai elnyílva várták az enyémet. És csak csókoltuk egymást. Puhán haraptuk a másikét, nyelveink lágy és érzéki kergetőzésbe kezdtek. Már nem is tudtam melyik az én szájam, melyik az övé, teljesen eggyéváltunk. Csak a levegőhiány hagyatta velünk abba. Lassan szakadtunk el a másiktól. Mikor kinyitottam szemem, ő még behunyt szemmel kapkodott levegőért. A térdembe hasító fájdalom döbbentett rá, hogy otthagytam a székem, és csak térdelek mellette. Magam alá húztam lábaimat, átöleltem térdem, és néztem. Arca kipirult, ajkai csillogtak mindkettőnk nyálától. Kinyitotta szemét. Tekintete zavart volt, kezével megdörzsölte halántékát.
- Elszédültem – suttogta.
- Megmasszírozlak – ajánlottam fel, és mögé léptem.
Két-két ujjammal érintettem meg halántékait. Lágyan kezdtem dörzsölgetni, s közben szinte nyüszítettem a boldogságtól. Itt ül előttem a lány, akire vágyom, csókoltuk egymást, hogy beleszédült, most pedig elomlik érintésem alatt. Mert elengedte magát, picit lecsusszant a széken, fejét hasamnak támasztotta. Lehunyta szemét, és mélyeket lélegezve élvezte ujjaim érintését. Én pedig gyönyörködve néztem. Mellei minden lélegzetvételnél megemelkedtek, s ilyenkor bimbói még jobban szúrták pólóját. Nyeltem egyet a vágytól.
Lassan, hogy ne zavarjam meg, letérdeltem. Kicsit kényelmetlen volt így masszírozni, főleg hogy előrehajoltam és megcsókoltam gömbölyű válla bőrét. Megrezzent, és mozdulni akart, de kezeimmel visszatoltam. Szemei rámvillantak – teljes komolysággal néztem vissza. Behunyta őket, és elernyedt.
Izgultam, mintha vizsga előtt lennék. Muszáj, hogy elkápráztassam! Újra ráhajoltam vállára. Végigcsókoltam, le a karja felé, majd vissza. Elindultam a nyaka felé, belecsókoltam a kulcscsontja fölötti gödörbe, majd megkerestem verőerét. Lassan, éppen csak a nyelvem hegyével végignyalintottam, majd rátapasztottam ajkaimat. Éreztem izgatott, szapora szívverését. Aprókat cuppantottam a lüktető érre. Közben körmeimmel karcoltam karjait, majd pólóján keresztül rajzoltam körbe melleinek halmait.
Szájammal már egészen pólójánál jártam. Picit felemeltem fejem. Lehúnyt szemmel ült, elnyílt szájjal élvezte a becézgetést. Mély, ziháló lélegzete jelezte fokozódó izgalmát. Mellei szaporán emelkedtek, súllyedtek. A vágy csak még erősebb lett bennem. Látni és érezni akartam mellei halmait, izgalomtól kemény bimbóit. Kiegyenesedtem és megcsókoltam. Visszaadta a csókot, sőt – alig akarta befejezni. Megfogtam pólója alját, és felfelé húztam. Azonnal felpattantak szemei, és mondani akart valamit.
- Csssss! – susogtam, és újra megcsókoltam.
Tiltakozása elfulladt ajkaim alatt. Csak akkor engedtem el, mikor fején kellett áthúzni a ruhadarabot. Már nem ellenkezett. Levettem róla a pólót, és a földre ejtettem. Szándékosan húztam saját magam. Nem néztem lemeztelenedő testére, helyette újra, meg újra megcsókoltam. Játszottam szájával, nyelvem ide-oda csúszkált ajkain. Ujjaim hegyével kezdtem felfedezni felsőtestét. A melltartó szilikonpántja vezette kezem. Körberajzoltam melleit, leszaladtam köldöke gödréhez. Aztán újra a melltartó csipkéin csúszkált a kezem. Amikor először érintettem meg mellbimbóját az anyagon keresztül, egész testében megrándult.
Már én sem bírtam tovább. Elengedtem ajkait. Lenéztem rá. Fekete melltartóját dúsan díszítették a csipkék. És alattuk ott ágaskodtak bimbói. Lehajtottam fejem, és csókolni kezdtem melltartós melleit. Ahogy elhaladtam közöttük, lefelé vettem az irányt. Köldöke kráterja szinte elugrott előlem, mikor belecsókoltam. Teste megfeszült, szinte görcsösen kapott levegőért. De nem hagytam abba. Nyelvemmel körberajzoltam, belecsókoltam. Kezeim közben derekán sétáltak, ujjhegyemmel siklottam végig gerincén.
Tetoválása környékén járhattam, mikor érintésemre szinte előreugrott karjaimba. Forró teste pulcsimon keresztül égette enyémet. Karjai nyakam köré fonódtak, szája az enyémhez tapadt. Váratlanul ért, amit tett. Kissé meg is billentem, de sikerült valahol elkapni az egyensúlyomat. Ritka érzékeny lehet gerince tövénél! Ahogy öleltem, ujjbegyeimmel megint csípője felé közeledtem. Remegni kezdett, egyre jobban – végül elértem tetoválását. Megvonaglott, s belesóhajtott szájamba. Felhúztam magammal és az ágy felé indultam vele. Nem hagytuk abba a csókolózást. Majdnem hasra is estem földre dobott táskámban… Szerencsére nem nagyon vette észre, tekintete fátyolos volt, ahogy rámnézett, és sütött felém belőlük a vágy.
Hanyatt fektettem. Csókoltam, kezeim ide-oda siklottak hasán, hullámzó mellein. Simogattam combjait, időről időre ágyéka felé csusszant érintésem. Újra nyakán sétáltam szájammal, és ő megfeszülve szinte felkínálta nekem. Egy-egy csókot cuppantottam melltartója alatt hegyesedő bimbóira, majd belecsókoltam köldökébe. Körbenyaltam a kis krátert, csókjaimmal borítottam hasát. Végül ott szemeztem nadrágjával.
Nem is bírtam sokáig. Legszivesebben lerántottam volna róla az összes rajta lévő ruhadarabot, és combjai közé feküdtem volna – de még nem tehettem ezt meg. Apró mozdulatokkal pattintottam ki gombját, és húztam le a cipzárt. Ajkammal feltáruló bőrét becézgettem, miközben lassan lejjebbtoltam nadrágját. Hasamban egyre nagyobb lett a meleg, amint feltünt a tanga pereme. Nem, képtelen vagyok tovább várni, gyorsítanom kell, mert megöl a vágy, hogy meztelen testem végre az övéhez simuljon!
Derekánál megfogtam a nadrágot, és húzni kezdtem. Megemelte csípőjét. Egyre mélyebbeket kellett lélegeznem, ahogy a nadrág takarásából előbukkant tangájának apró fekete háromszöge, majd hosszú izmos combjai, gömbölyű térde, már a lépcsőn megcsodált őrjítően formás lábszára… Félrehajítottam a feleslegessé vált ruhát. Megfogtam vékony bokáit, és arcomhoz emeltem lábfejeit. Masszíroztam talpát, csókoltam lába ujjait. Halk nyöszörgése jelezte, hogy nem közömbös, amit teszek.
Lágyan visszaengedtem lábát az ágyra, és csókoltam bokáját. Közben pedig remegő ujjakkal nyúltam farmeremhez. Kapkodó mozdulatokkal – a csókokat abba nem hagyva – rángattam magamról le a nadrágot. Aztán vettem egy nagy levegőt, és áthúztam fejemen a pulcsim. Karom még benne volt kifordult ujjában, de én már újra csókoltam lábát. Talán fel sem tünt neki a pillanatnyi kihagyás!
Felfeküdtem mellé az ágyra. Végre hozzásimultam: testem a testéhez, forrón lángoló bőröm tüzesen lüktető bőréhez. Szájához hajoltam, s becézgettem ajkait. Körmeim hegyével karcsú testén sétáltam fel-alá. Váratlanul ért, ahogy kezével beletúrt hajamba. Olyan erővel dobbant meg a szivem, hogy szinte dobszónak hallottam. Nem lesz passzív, ő is szeretni fog engem, nem csak én őt!
Úgy látszik át kellett lépnie a gátlásait. Az ő kezei is megindultak felfedező útjukra testemen. Ujjbegyei érintése puha volt és bizsergette bőröm egész felületét. Végig simogatta csípőm vonalát, tenyere rácsúszott popsimra, combomra. Hanyatt hengeredtem, és magamra húztam. Rajtam feküdt, éreztem teste minden rezdülését. Csókoltuk egymást, valami olyan hévvel, ami ritkán fogja el az embert. Megfogtam csípőjét, majd fölcsúsztam a gerincén. Ujjaim beleakadtak a melltartó pántjába. Határozott mozdulattal kapcsoltam ki. Odébb fordítottam, felültem és felhúztam magam elé. Megsimogattam arcát. Tágra nyílt pupillákkal nézett rám. Aprót oldalt fordította fejét, és belecsókolt tenyerembe. Lecsúsztattam kezem vállára, és lassú mozdulattal lesodortam róla a melltartó pántjait. Tartottam tekintetét, de nem bírtam vágyammal. Lenéztem melleire. Nyeltem néhány szárazat.
Kerek, feszesen álló keblein széles pigementgyűrű közepén trónoltak kihegyesedő, izgalomtól ráncos bimbói. Tenyerembe vettem melleit. Élveztem, ahogy bimbói karcolták tenyerem. Behunyta szemét, és mélyeket lélegezve tűrte kezeim játékát. Lehajtottam fejem, és körbecsókoltam keblei halmait. Kinyújtottam a nyelvem, és megérintettem a bimbóját. Felszisszent az érintésre, erre erősebben nyomtam rá a nyelvem. Egyre gyorsabban kőröztem körülötte, majd ajkaim közé vettem. Szinte csókoltam a szájamban hirtelen megduzzadó mellbimbóját. Ahogy gyengéden fogaim közé vettem és kicsit megharaptam, teste ívesen meghajlott karjaimban. Mozdulata csak magasabbra szította bennem a vágyat, hogy eljuttassam a csúcsig. Kezeimmel megmarkoltam melleit, és egyre gyorsulva csókoltam melleit. Halkan zihált érintésemre, időnként megsimogatott.
Most már végképp elvesztettem a fejem. Hanyatt löktem az ágyon, és ráfeküdtem. Csókoltam nyakát, majd melleit, körbenyaltam köldökét, csókjaimmal borítottam be kapkodó lélegzetvételétől hullámzó hasát. És ott „álltam” ölének bejárata előtt, csak a „kapuul” szolgáló tangát kellett elhúznom. Előtte megérintettem a csipkét: nedves volt, ahogyan a magamé is. Megfogtam a tanga pántját, és húzni kezdtem. Megemelte csípőjét, én pedig egy mozdulattal bokájáig rántottam. Aztán elröpült kezemből a ruhadarab, Kinga pedig ott feküdt előttem teljesen meztelenül.
Megfogtam két bokáját, és lábait felfelé tolva széttártam őket. Meredten bámultam elém táruló, nedvességtől csillogó punciját. Szinte már éreztem nyelvemen isteni ízét! Hasra vetettem magam, és ugyanazzal a lendülettel belefúrtam arcom. Abban a pillanatban megcsapta orromat nunájának illata, s én kinyújtva nyelvem, végignyaltam kitüremkedő kisajkait. Máris imádtam ízét, puncinedvének minden cseppjét érezni akartam. Csak nyaltam és nyaltam, körbe szeméremdombját, majd végig a rózsaszínűen csillogó rést, időnként mélyen bedugva nyelvem punája forró mélyébe. Szemeim előtt ott ágaskodott a finom bőrredők közül apró gombostűfejként kibukkanó csiklója.
Zihálása egyre fokozódott, és egy sikolyba ment át, mikor ajkaimmal rácsaptam pöckére. Megszívtam, nyelvemmel csapdostam, először csak az odaáramlott vértől rózsaszín környékét, majd mikor már folyamatosan nyöszörgött, akkor kezdtem dörzsölgetni csiklóját. Hasának görcsös rándulása végigkígyózott nyelvemen, majd végig testemen az én ágyékomig. Éreztem, ahogy egy újabb hullám puncinedv jön ki belőlem. Kinga hasa most már folyamatosan hatalmasakat rándult, kéjes nyöszörgése állandósult. Aztán mikor középső ujjamat lassan becsúsztattam punájába, elérte a csúcsot. Felsikkantott, hasának izmai hirtelen összehúzódtak, combjait összezárta fejem mellett, s szinte olyan erővel szorított, mintha satuba fogták volna.
Hosszú percekbe tellt, míg robbanásszerű orgazmusa lecsillapodott. No nem mintha ez engem érdekelt volna. Újra belenyaltam hüvelyébe, olyan mélyre nyomva be nyelvem, amilyen mélyre csak tudtam. Karjaimmal felnyúlva, időnként megcsipdestem bimbóit, de egy pillanatra sem hagytam abba nunájának izgatását. Mikor középső ujjamat újra betoltam szeméremajkai közé, már megint nyöszörgött. Lassú, de erőteljes mozdulatokkal kezdtem ujjazni. Minden lökésemre felnyögött. Annyi nedv tört belőle elő, hogy szinte kortyolnom kellett – és punija olyan lucskos lett, hogy az egy szál ujjam szinte elveszett benne. Nem tétováztam, mellé csúsztattam még egyet. És már nem csak én döfködtem őt! Valósággal táncot járt az ujjaimon. Hangosan zihálva csúsztatta magát, egyre vadabb vágtát diktált saját magának. Nekem csak ki kellett nyújtanom nyelvemet, és ő hozzá dörzsölte csiklóját.
Nem is kellett hozzá sok idő, és újra elélvezett. Szinte eszméletlenül zuhant hátra, nem mozdult, csak lélegzetvétele és ujjaimat ritmikusan meg-megszorító hüvelyizmai jelezték, hogy él. Lassan, óvatosan kihúztam belőle az ujjaimat. Számhoz emeltem őket, és lenyaltam róla nedveit. Istenem! Sose fogom elfelejteni az ízét és illatát! Bármi is lesz kapcsolatunk vége, ez a két dolog bevésődött agyamba, orromba és az ízlelőbimbóimba! Odafeküdtem mellé, és magamhoz húztam. Apró csókokkal borítottam be arcát, nyakát; simogattam derekát, csípejét, hasát, körberajzoltam melleit. Lassan tért magához. Amikor kinyitotta szemeit, úgy éreztem még nem is tudja, hol van.
Felém fordult. Tekintete fátyolos volt, lassú, tétova mozdulatai még az átélt kéjt tükrözték. Felém nyúlt, ujjai még remegetek, ahogy becézte arcomat. Lassan mozdította fejét, és csókolt meg. Ajkai különösen puhák voltak, és forróak.
- Ez az én ízem? – kérdezte susogva.
- Igen – bólintottam, és megcsókoltam.
- Sosem hittem volna – rekedt volt hangja, – hogy ilyen jó lehet egy nővel.
- Ez csak a kezdet Kingus – közvetlen közelről néztem szemébe. – Ennél sokkal jobb is lehet…
Érezte, hogy nem mondtam ki mindent.
- Ha?
Csak megcsókoltam válaszképp. Hagy érezze puncijának ízét, hátha megérti, mit kívánok tőle. Mert a vágy tombolt bennem, altestemet csak egyetlen izzó gömbként érzékeltem. Csiklóm lüktetett, kisajkaim szétnyílva várták, hogy végre közéjük nyúljon, nyelvével végigszántsa a rést, ujjaival felfedezze nyílást. Rámnézett.
- Te miért vagy még ruhában? – célzott melltartómra és tangámra.
- Csak veled akartam foglalkozni. Nem volt időm levetni…
Gyorsan ült fel, és nyúlt melltartóm pántjához. Aztán megállt mozdulata közepén. Tétován, elbizonytalanodva pillantott rám.
- Én még sosem…
- Ne törődj vele! – adtam egy csókot ajkára. – Csak az ösztöneidre hallgass!
Nyelt egyet. Szétkapcsolta a pántot, és lecsúsztatta rólam. Csak nézte, meredten nézte melleimet. Valósággal éreztem a benne végigfutó gondolatokat. Most nézett először úgy egy női mellre, ahogyan én már évek óta. Hogy milyen felemelő érzés örömet okozni egy másik nőnek, milyen testi és esztétikai gyönyört okoz a halmokon ülő bimbók érintése. Lehajtotta fejét, és egy pillanatnyi habozás után megcsókolta mellemet.
Hanyatt dőltem és elomlottam érintése alatt. A rég nem érzett rózsaszín köd elborította agyam. Csak éreztem, ahogy ajkának és kezeinek érintése vándorol fel, s alá testemen. Az sem tünt fel, hogy lehúzta rólam csurom nedv tangámat. Csak vonaglottam érintésére, nyelve és ujjai játéka csiklómon, hüvelyemben többször is az egekig röpített. Élvezhette, hogy hatalma van fölöttem, hogy hangszerként használja testemet, a legváltozatosabb hangokat csiholva ki belőlem. Én pedig élveztem, többször is egymás után, combjaimmal magamba szorítva ujjait, fogaimmal karomba harapva.
Mikor magamhoz tértem, gyengéd érintésére riadtam. Törökülésben kuporgott mellettem, ujjai és tenyere ide-oda sétáltak rajtam. Most én nézhettem ki úgy, ahogy nem is oly régen ő – mert lágy mosollyal nézett. Az érzés, hogy sokáig, nagyon sokáig magam mellett tudjam, szinte fejbevágott. Megragadtam a karját.
- Ugye itt maradsz éjszakára?
Csak bólintott. Én pedig újra behunytam szemem, és fejem combjára hajtottam.
BlondHurricane Creative Commons License 2003.10.27 0 0 116
PANG A TOPIC!
BlondHurricane Creative Commons License 2003.10.14 0 0 115
Szia!

Persze, írhatsz nekem, megbeszélünk vmit a csajjal, aztán legfeljebb nem lesz belőle semmi.

Üdv!

U.I.: köszi a gratulációt... :o)

Előzmény: L.Cohen (114)
L.Cohen Creative Commons License 2003.10.13 0 0 114
Szia!

Én ugyan férfi lennék, de olvastam a novellát, gratulálok hozzá, nagyon szépre sikeredett !

Megnéztem a párom.hu-n a hírdetésed is...

email mehet???? :-))))))

neeeeeem, nem akarok összejönni veled (itt az indexen minden lány azt hiszi, ha írsz neki, az egyből azt jelenti, hogy meg is akarod szerezni... hülyeség )

csak volna itt egy barátnő, aki nagyon finoman érdeklődik a téma iránt, hátha pont te lennél az igazi..... tehát ne add fel! :-)

ja és írjál még sztorikat sokat :o)

L.Cohen

Előzmény: BlondHurricane (112)
A n t ó n i a Creative Commons License 2003.10.13 0 0 113
Ne add fel szerintem! Valamiért vágysz a női szerelemre, különben nem tennél lépéseket érte. Ha meg így van, akkor a testnek és a léleknek igenis meg kell adni, amire szüksége van! Ne beszéld le magadat a jóról a nehézségek miatt, tessék még próbálkozni!!!
Előzmény: BlondHurricane (112)
BlondHurricane Creative Commons License 2003.10.10 0 0 112
Kész, teljesen feladtam. Még egy lánnyal találkozom, akivel már megbeszéltem, de utána végleg leteszek a dologról. Egy lány nagyon tetszett, vele képtelenség felvenni a kapcsolatot. Egy másik lány, aki majdnem összejött, előbb összejött egy harmadik csajjal, és így már szerinte nem fair. Argh. Úgy tűnik nincs is igazán szükségem erre.

Üdv!

A n t ó n i a Creative Commons License 2003.10.07 0 0 111
Bocs, én a 25-ös hozzászólásban leírtam a saját történetemet, azóta más koleszos élményem nem volt. Ahhoz meg sajnos nem nagyon van időm, hogy hosszabb történeteket találjak ki, és leírjam.
Előzmény: BlondHurricane (108)
Törölt nick Creative Commons License 2003.10.07 0 0 110
semmi extra...nyali-fali, sokszor megismétlődött, nem láttam többet, szóval inkább nem másolom be ide...
Előzmény: Törölt nick (109)
Törölt nick Creative Commons License 2003.10.07 0 0 109
Mostanában nem álmodtál semmi szépet ??? Kár.

Van új stroy, ha megfelelő betesztem ide is...

Előzmény: BlondHurricane (108)
BlondHurricane Creative Commons License 2003.10.06 0 0 108
Hehe, jó vicc... Te bezzeg soha nem szólsz hozzá érdemben... Úgy értem, sztori vagy ilyesmi...
Előzmény: A n t ó n i a (107)
A n t ó n i a Creative Commons License 2003.10.06 0 0 107
Külföldön voltam, bocsika, de most már itt várom a sok-sok hozzászólást! :)
Előzmény: BlondHurricane (106)
BlondHurricane Creative Commons License 2003.10.06 0 0 106
Emberek! Lányok!

Lehalt a fórum!!! Hol vagytok?

A n t ó n i a! KULCSI! Többiek!!! HAHÓÓÓ!!!

Gappy Creative Commons License 2003.09.29 0 0 105
OFF

Megint ment egy mail, már a privátra! Ciao...

oN

Előzmény: BlondHurricane (104)
BlondHurricane Creative Commons License 2003.09.29 0 0 104
Ez az utsó OFF-om (egy darabig): válaszra válasz ment... :o)

TÖBBIEK: nagyon csöndben vagytok!!!

Előzmény: Gappy (103)
Gappy Creative Commons License 2003.09.29 0 0 103
Válaszoltam a mail-re.... :o)))
Előzmény: BlondHurricane (102)
BlondHurricane Creative Commons License 2003.09.29 0 0 102
Gappy: e-mail ment.
Előzmény: Gappy (101)
Gappy Creative Commons License 2003.09.28 0 0 101
Sziasztok!

Még nem írtam ide soha. Csak olvasgatni szoktam. Nem tudok éléményeket megosztani Veletek, mert sajna nincs... még. :o) Remélem lesznek majd, akkor mindenképpen leírom. Addig is jó lenne ha minél többen leírnátok a sztoriaitokat, mert ilyen dolgokat nem szokták sokan megbeszélni másokkal és a Ti tapasztalataitokból merítenek bátorságot a dologhoz. Nekem speciel nem bátorság kellene, hanem egy alany... :-)
Szóval várom, hogy a hozzám hasonló elszánt, illetve félénk olvasóitokat elkápráztassátok a történetekkel.

Üdv,

Gappy

BlondHurricane Creative Commons License 2003.09.26 0 0 100
Törté-netesekhez én is elküldtem a novelláimat, és kaptam is érte egy napos tagságit, az alatt jó sokat elolvastam... Vannak jók, de az írók többsége sajnos nincs tisztában a stilisztikai értékekkel, és nem irodalmi jellegű művek, csak úgy leírták tőmondatokban (na jó, azért vannak jók is).
Törölt nick Creative Commons License 2003.09.26 0 0 99
Akkor itt egy kicsit finomabb :

18 éves lány kipróbálná...

Pár hónapja történt meg az eset. Éppen a chaten lógtam, amit elég gyakran megteszek, de egyáltalán nem ismerkedés vagy "netszex" végett, ezeket a dolgokat jobb szeretem élőben, a "hagyományos" módon csinálni. Mindenesetre érdekes emberekkel hozza össze a sors azt, aki nyíltan felvállalja, hogy leszbikus.

A sok fel-felbukkanó párbeszédablak között volt egy lány, aki, úgy is mondhatnám, klasszikus eset volt: 18 éves nem leszbikus, de mivel nagykorú, azt csinál, amit akar, és ő bizony kipróbálná lánnyal is.
Csinosnak is tartotta magát, így hát fényképet is cseréltünk. Szép lány volt. Hosszú, göndör fekete haj, arányos, formás test, nem is túl vékony, de nem is telt. A mellei is nagyon szépek voltak, bár nem túl nagyok, de a képen nagyon jól néztek ki. Kérdeztem is tőle, tényleg ő van-e a képen. Természetesen - hangzott a válasz. Az az igazság, hogy nekem sosem volt ínyemre az ilyen "csetes" ismerkedés, főleg nem, ha szexről van szó, de most valahogy nem érdekelt annyira. Szép lány volt, viszonylag régen nem voltam én sem senkivel, és úgysem volt programom arra a szombati napra. Legfeljebb adok a szarnak egy pofont, és sétálok egyet - gondoltam.

A megbeszélt időponthoz képest késtem egy kicsit, de azért még időben odaértem a telefonon egyeztetett helyre. Igazán jól esett hallanom Anna hangját, hiszen ez döntő bizonyíték volt számomra, hogy nem megint egy unatkozó pasi szórakozott velem az interneten. Persze két pesti hol máshol találkozhatna, mint egy gyorsétteremben..
Anna már ott volt, kicsit fázva és türelmetlenül, vagy inkább idegesen várakozott. Én minden gond nélkül léptem oda hozzá.
- Szia, Bea vagyok. Te vagy az Anna, ugyi?
- Jaj szia, bocsi, észre sem vettelek. Igen, én vagyok - hebegte. Láttam rajta, hogy totál ideges, és biztosra vettem, hogy a chaten is igazat mondott: ez a csaj még életében nem volt másikkal.

Bementünk az étterembe, és elég sokáig beszélgettünk. Szerencsére lassan, de biztosan oldódott Anna feszültsége, és egyre kötetlenebbül tudtunk dumálni, persze szóba jött a szex is, ki mit szeret, kinek mi az elképzelése erről a randiról, stb. Ilyenkor mindig elhalkultunk, hogy más ne hallja, és ezért közelebb is hajoltunk egymáshoz. Annának szép mosolya volt, és számomra kellemes parfümöt is használt, szóval nagyon kellemes meglepetés volt. Nagykabátban, pulóverben persze nehezebb volt méregetni egymást, pedig ő is ezt tette.

Egy idő után aztán meguntam a trécselést, és felpörgettem az eseményeket.
- Szóval, te Anna - mondtam -, komolyan úgy érzed, hogy ki akarod próbálni lánnyal is?
- Igen... - itt megtorpant -, azt hiszem.
- Velem? - kérdésemet úgy hangsúlyoztam, hogy értse: kicsit sürgetni próbálom. Nem volt erre semmi szükség.
- Igen, nagyon tetszel - mosolygott. - Mehetnénk is szerintem. Nálam üres a lakás. - Pajzán nevetéssel nyugtáztam a dolgot, és pár pillanat múlva már kint is voltunk az utcán, feltűnően sietős léptekkel Annáék lakása felé.

Felérve egy igényesen berendezett, háromszobás lakásba értünk.. Bent meleg volt, a függönyök mindenhol behúzva, és a sárgás félhomályban édeskés illatosítókat éreztem. Az egész nagyon kényelmesnek tűnt. Bementünk Anna szobájába. A szoba közepét a hatalmas franciaágy foglalta el, amin állítása szerint volt barátjával rengeteget szeretkeztek.
- Sosem hittem, hogy egy lány lesz a következő - nevetgélt. Miután a súlyos kabátokat, sálakat levettük, mindkettőnkön pulóver és hosszú nadrág maradt (alatta persze a fehérneművel). Egy pillanatra éppen egymással szemben álltunk meg, ahogy körbenéztem a szobában. Egymás szemébe néztünk. Anna izgatottan mosolygott rám.
- Kezdjük, Bea?
- Kezdjük - vigyorogtam. Eléggé felizgatott a tudat, hogy egyszerűen csak felmegyek valakihez, és szeretkezem vele. Közel léptem Annához..
Ő ösztönösen átkarolt, miközben én megcsókoltam. Először csak a száját és az arcát pusziltam, aztán a nyelvem megtalálta az övét, és onnantól vadul táncolva izgatták egymást. Ezalatt a pár perc alatt végigsimítottam Anna hátán, megszorongattam a fenekét is, ő pedig a melleimet masszírozta. Érezhetően mindketten beindultunk - saját magamon persze nem csodálkoztam, Anna pedig valószínűleg ezekben a pillanatokban érezte, hogy semmit sem bánt meg. Ezután kicsit eltolt magától:
- Várj! - kiáltott fel. - Van egy ötletem. Várj meg itt, légyszi, azonnal jövök.
- Jól van, csak össze ne törd magad! - nevettem lelkesedésén. Szinte kirohant a szobából. Hallottam, ahogy a konyhában matat, poharak csörögnek. Már előre mosolyogtam, hogy hozza a filmekben látott vörösbort, hogy oldja a gátlásokat. Majdnem kitört belőlem a nevetés, mikor valóban két pohárral jelent meg, bár bor helyett pezsgőt hozott.
- Egy kis pezsgő. Szereted a szárazat?
- Én inkább a nedveset szeretem - mondtam kuncogva. Ezen jót nevettünk, és azért két-két pohárral megittunk a finom italból.
- Na, most már elég a tiszteletkörökből - mondta Anna. Erotikusan rám nézett, megcsókolt (adott a számra egy nagy puszit), aztán felállt, és a szoba egyik sarkában lévő CD-játszóhoz ment. Bekapcsolta, és halk lágy zene szólt. Lassan körözni kezdett a csípőjével, és forró tánca közben levette a pulóverét. Alatta megláthattam a csipkét melltartóját, benne az átlagnál szebb melleivel.
- Erre a zenére szoktam masztizni is - mondta.
- Mmm, igeeen? - kérdeztem kajánul. Anna szélesen mosolygott, és mutatóujjával hívogatott.
- Gyere, táncoljunk - mondta. Engem sem kellett győzködni, odamentem hozzá, és egymást simogatva lassan, kígyó mozgással varázsoltuk le a ruhákat magunkról. A bugyik maradtak utoljára, és amikor már félmeztelenek voltunk, melleinket ösztönösen egymáséhoz nyomtuk. Sokat csókolóztunk közben. Amikor Anna benyúlt a bugyimba, nem kellett csalódnia. A teljesen simára borotvált puncim ugyanis már a nedveimben úszott, átáztatva a bugyimat is. Anna sem volt különb, és ahogy lassan masszírozni kezdtem a tenyeremmel a nemi szervét, szemeit lehunyta, és két csók között nagy adagokban vette a levegőt.

Leguggoltam. Pont a fejemmel volt egy szintben a puncija. Lassan lehúztam róla a bugyit, végül ő kilépett belőle. Felnéztem az arcára, ő is engem nézett.
- Tényleg nem nyalt még lány téged? - kérdeztem.
- Nem - mondta -, de most nagyon akarom - mosolygott. Én is mosolyogtam, és élvezettel puszilgattam a lábait a puncusa körül. Anna nem borotválta le teljesen a fanszőrzetét, elöl egy nagy háromszögben meghagyta. Szerencsére a "legérdekesebb" részeket ő is rendszeresen szőrtelenítette. Finom illata volt. Két kezemmel megfogtam hát a fenekét, és belenyaltam. Az íze is jó volt, bár rossz ízű lánnyal még soha nem is találkoztam, van egy tippem, hogy nem is fogok. Ahogy nyaltam, Anna a hajamat túrta a kezével. Lábait egyre nagyobb terpeszte tette. Én egyre beljebb hatoltam, mígnem már az egész nyílását végig tudtam járni a nyelvemmel. Hol gyorsan, hogy lassan, néha csak a lehelletemmel izgattam a nedves puncit.
- Várjál - mondta Anna. Kikapcsolta a zenét, és az ágyra invitált. - Itt jobb lesz. Gyere! - Hátrakönyökölt az ágyon, a lábait pedig hatalmas terpeszre nyitotta. Fel volt izgulva, arcán mégis egy kis idegesség látszódott, hogy vajon mégis milyen lesz az "igazi" nyalás. Én elé hasaltam az ágyon, combjait átfogtam a kezeimmel, és hevesen nyalni kezdtem. Anna igazán hamar elengedte magát: vonaglani, lihegni, nyögni kezdett (később elmondta, hogy imádja magát ilyen módon is ingerelni). A csiklója kimondottan érzékeny volt. Erősen nyaltam, szoptam a kis pöckét, közben egyik kezemet a nyílásához csúsztattam. Lassan belé dugtam egy, majd még egy ujjamat. A hüvelye annyira lucskos volt, hogy első pillanattól keményen kefélhettem őt, simogatva a belső falait, a G-pontját...
- Auhh, ott... igen... ahhhh, csináld... - hörgött Anna. Könyöklésből csakhamar fekvésbe ment át, kezeivel a melleit masszírozta, vagy a fejemet szorította erősen a puncijához. Ha felnéztem rá, őrületesen izgató látvány volt: mellkasa zihált, arca ellazult, erősen nyögött, ahogy alant kényeztettem. Amíg egyik kezemmel Annát ujjaztam, a másikat lecsúsztattam a saját berendezésemhez, és maszturbálni kezdtem a bugyimban. Szinte egyszerre hullámoztunk az ágyon. Annának nagyon sok nedve jött ki, és elég sokáig bírta a kényeztetésemet. Néha akkorákat remegett és homorított, hogy meggyőződésem volt, most elélvez, de bírta még egy kicsit. Amikor azonban gyengéden harapdálni kezdtem a csiklóját, a nyelvem a hegyén táncolt, ujjaim pedig őrült tempóban simizték a legérzékenyebb pontjait, akkor vége lett.
Remegve hatalmas levegőket vett, majd szinte ordított, nyögött, a csípőjét emelgette, aztán erőtlenül az ágyra zuhant. Ez többször is megismétlődött. Miközben az orgazmus hullámai a gyönyörbe repítették Annát, én is elélveztem. A bugyimba folyt minden nedvem, az ujjaimmal a maximumig ingereltem a csiklómat. A nyögéseimet ráleheltem Anna gyöngyöző puncijára.

Amikor lecsillapodtunk, felemeltem a fejemet, és Annára néztem.
- Na? - beletellt pár másodperbe, amíg jött a válasz.
- Hú... Bea, ez isteni volt. Isteni!
- Örülök - mosolyogtam. Odakúsztam Anna mellé, és összeölelkeztünk.
Ahogy rám nézett, észrevette, hogy a nyúlós, meleg nedvei szinte beterítik az arcomat. Én magam lepődtem meg, amikor hanyatt fektetett, és lovaglóülésben rajtam ülve lenyalta az arcomról mindet.
- Most pedig rajtad a sor, Bea-vatóm - nevetett.
- Tudod, én is elélveztem ám - mondtam.
- Na és - válaszolta -, lenyomunk még egy menetet, nem? - Hú, ez a lány nem semmi, gondoltam. A kis cicusból az ágyban valódi vadmacska lett, pedig alig ismert. Nem mintha ez zavart volna. Magamra húztam, és ismét csókolózni kezdtünk. Ő azonban hamar lejjebb haladt, végigcsókolta körbe a nyakamat (ami az egyik legérzékenyebb erogén zonám, és erre ő is hamar rájött), hosszan játszott a melleimmel, kicsit harapdálta a bimbóimat. Aztán lejjebb: a hasamat kényeztette. Két kezével ezután lehúzta rólam a már teljesen szétázott bugyimat.
Végigcsókolta a combjaimat lentről fel, fentről le, mindig kihagyva a puncimat, ezzel is izgatva engem. Nagyon élveztem. Kicsit amatőr módon, de finoman csókolt és nyalt. Amikor a puncimat vette kezelésbe, javasoltam, hogy tekeredjünk 69-es pózba. Az ötlet tetszett neki, és innentől hosszan szeretkeztünk ebben a felállásban. Néha forogtunk, hogy ne csak ő legyen felül. Anna hamar ráérzett, hogy mit szeretek igazán: a gyors, kicsit erőszakos nyalást a csiklómon. A nyelve nagyon fürge volt. Két ujjával a lukamban úgy nyalt, olyan gyorsan, hogy én csak sikítani tudtam. Többször is elélveztem, nagyon jó volt.
Volt egy alkalom, amikor egyszerre mentünk el. Élvezés közben sem hagytuk abba a nyalást és az ujjazást, ó nem! Épp ez benne az izgi. Úgy éreztem, akkor, hogy körbe-körbe halad az orgazmus hulláma bennünk, és nem akar szűnni. Olyan jó volt végre tabuk nélkül, szinte állatiasan szexelni egy ilyen vad kislánnyal!

Kint már sötét volt, amikor az utolsó orgazmus sikolya is elhagyta Anna száját. Simogattuk egymást, csókolóztunk az ágyon fekve.
- Te Anna, kérdezhetek valamit?
- Mondd, édes - mondta ő azon a kellemes hangján. Tényleg érdekelt az, amit ekkor kérdeztem tőle:
- Tényleg nem voltál még soha lánnyal? Tudod, nem kételkedni akarok, csak annyira jó voltál, mintha...
- Hidd el, hogy nem - győzködött. - Dehát szerintem ezt minden lány tudja így, nem?
- Hát igen... szerencsére - mondtam. Boldogan adtuk át magunkat még egy kiadós simogatásnak, hempergésnek, csókolózásnak. Igazából a mai napig nem tudom, hogy igazat mondott-e Anna (bocsi, ha ezt te is olvasod), de nem is izgat. A lényeg, hogy egy igazán kielégítő kaland volt.

Azóta is tartjuk a kapcsolatot, és találkoztunk is kétszer ezután az eset után, de már csak szimpla netes barátság van közöttünk, mert Annának új barátja van. Megbeszéltük, hogy ez marad egy kaland, egy kellemes szexuális élmény, és a mi közös titkunk. Anna, ha ezt olvasod, akkor mégegyszer köszi!

Előzmény: Törölt nick (98)
Törölt nick Creative Commons License 2003.09.26 0 0 98
:))) bocsi, nem olvastam végig...
Előzmény: A n t ó n i a (97)
A n t ó n i a Creative Commons License 2003.09.26 0 0 97
Hááát... Ez is jobb, mint a semmi, de azért nekem ez egy kicsit már durva volt.
Előzmény: Törölt nick (96)
Törölt nick Creative Commons License 2003.09.26 -1 0 96
Én szívesen felhoznám, ha volnának leszbi élményeim (adná az ég...) vagy legaláb koleszos :)

De ha gondoljátok a tore-netről rakhatunk ide storykat mivel fizetős gondolom sokan sajnálják rá a pénzt...

Kezdetnek itt egy :

Az első leszbikus élményem

Mari vagyok Budapestről. 24 éves lány, aki kollégiumban nevelkedett. Két éve még a koleszban tanultam. Csak lányok voltak ott és tanárnők. Az egyik tanárnő évek óta szexuálisan zaklatott minket. Fürdésnél hozzánk nyúlt, mondván itt is mossuk meg, meg ott is mossuk meg. Élvezettel nézte végig ahogy fürdünk. A felvilágosító órán ő mutatta meg nekünk, hogy hol van a Gé pontunk ( rajtunk mutatta be ) és minden mást megmutatott. Két éve már vágytunk a szexre, mert addig csak hírből ismertük. Egy új diáklány azonban azt mondta, hogy egymásnak és magunknak is okozhatunk örömet. Valahogy becsempészet hozzánk több féle szexlapot, köztük egy amerikait is, és megnéztük őket. Egész testünkben remegtünk, és néhányan fel is jutottak a csúcsra. Maszturbálni kezdtünk, de mindenki magát elégítette ki. Én megfordítottam egy asztalt és azon csúszkáltam. Azt képzeltem, hogy egy termetes falloszon lovagolok. Társnőim nyögéseitől még jobban felpörögtem. Bár a dolog fájt, hisz egy - két szálka beleállt a csiklómba és a külső húskelyhembe, mégis élveztem. Az adrenalinom nőtt, a vérem forrt, a mellbimbóim égtek és egész lényemet elöntötte a forróság. Döbbenten vettem észre, hogy az asztal lába nedves. Nem pisi és nem is menzesz volt, hanem csúszós és meleg "szerelemnedű". Elélveztem. Aznap este is megfogdosott a tanárnő, de most izgatott a dolog és nem húzódtam el ellentétben a többiekkel. Amikor beléptem a zuhanyzóba éppen az egyik szobatársnőm fenekét húzta szét és azt mondta, hogy ott még kakis. A lány elhúzódott és mosni kezdte magát újra. Én is beálltam egy zuhany alá, de amint levetettem a derekam köré csavart törülközőt, a tanárnő odalépett hozzám. "Mutasd csak a melleidet!" szólt rám. Amikor odafordultam, megfogta őket alulról. Gyengéden megmarkolászta, majd azt mondta fogjam meg az ő melleit és aztán a sajátomét. Benyúltam a blúza alá és rátettem a kezemet a feszes mellekre. Ő is rátette a kezeit az én kezeimre és végighúzta a mellén. "Most nézd meg a sajátodét!" parancsolta. Megfogtam az én cicijeimet és döbbenten tapasztaltam, hogy feszülnek és a bimbóim megmerevedtek. "Lányom, te megértél! Immáron felnőtt nő vagy." Aztán megkérdezte, hogy mit érzek és simogatni kezdte a bimbókat. Elmondtam neki, hogy remegek és, hogy szúr a mellbimbóm. Elnevette magát és békén hagyott, de nemcsak engem, hanem mindenkit. Éjszaka felkeltett egy suttogó hang. A tanárnő volt az. Az ágyam alól előhúzta a szexlapot, amiben a legideálisabb férfi aktposzter volt, és azt mondta menjek vele. Felkeltem és csendben utána mentem.
A szobájába vitt. "Tudod mi lesz, ha ezt elmondom az igazgatóságnak? Ne izgulj, mert nem teszem meg! De csak egy feltétellel! Gondolom már megvolt az első szexuális élményed. Nos, ideje, hogy bevezesselek a nők erotikus játékába, amit veszély nélkül játszhatsz bárkivel és bármikor. Gyere ide az ágyra és feküdj le! Úgy, most pedig hagyd magad, hagyd, hogy azt tegyek, amit akarok a testeddel!" Mondta és leült mellém. Benyúlt a hálóingem alá és megfogta a nemi szervemet, Pontosabban rátette a kezét.
Nem bírtam megállni és pisilni kezdtem. "Szorítsd vissza!"kiáltotta és én vissza fogtam. Keze felsiklott a köldökömig és mutatóujjával körözni kezdett körülötte.. Aztán feljebb csúszott és a hálóingemet feltolta a melleimig. Remegtem, ő pedig izgatottan szuszogott. Mindkét kezével simogatta a cicijeimet, cirógatta a bimbókat és néha megcsippentette őket. Hirtelen átvetette a lábát rajtam és ráült az ágyékomra. Az ő hálóinge is felgyűrődött és borotvált puncija az enyémhez ért. Nem mozogtam, de remegésem megerősödött. Már én is liegtem és ő is. Lassan csúszkálni kezdett az ágyékomon és csípőjét ritmikusan mozgatta. Kezei még mindig a melleimet simogatták, aztán legnagyobb megdöbbenésemre a bal kezét átdugta a hátam alatt és magához szorított a lábaival. Szinte önkívületben ölelkeztünk és már én is éreztem a játék lényegét.
Amikor éppen nekiszorította a pinusát az enyémnek, benyúltam közéjük, mutató ujjamat benyomtam a lukába és megnyomtam a Gé pontját. A lihegése halk sikkantásba ment át és hosszasan nyögve pumpálta rá a "szerelemnedűt" az én pinusomra. Ezekután, még mindig ölelve, lehajtotta a fejét és megszívta a jobb mellbimbómat. Olyan erősen szorítottam magamhoz, ahogy csak bírtam. Szopni és cumizni kezdett a melleimen és kezeivel a hátamat, a vállamat és az arcomat simogatta. Beletúrt a hajamba, én hátrahajtottam a fejemet. Combját fel - le mozgatva simogatta a lábamat és a csípője még mindig ritmusosan mozgott. Gyengéden megcsókolt. Csak éppenhogy megérintette az ajkaimat, hogy aztán elhúzza a száját és én kapjak utána. Ajkaim közé vettem vastag alsóajkát és szívtam, nyalogattam, rágcsáltam. Nyelve megérintette az én számat és ajkainkat úgy tapasztottuk a másikéra, ahogy a fuldoklónak adnak levegőt. Alig kaptunk levegőt, de nem is kellett. Nyelve átvándorolt az én számba és én csücsörítve leszoptam a nyelvét. Válaszul újra bedugta a nyelvét és az én nyelvemmel összegabalyodva élvezkedtünk. Észre sem vettem és kétszer is felértem a csúcsra egymás után. Aztán felgyorsultak a végtagjaink, feje most a lábaim közé került. Kinyalta a puncimat és szívta, szopta, nyalogatta a hüvelyemet ölelő húskelyheket.
Nyelvét mélyen belémnyomta és én felsikoltottam. Az élvezés után elájultam. Amikor egy perc múlva felébredtem, a tanárnő, aki az ájulásból mit sem vett észre, elfektetett és egyik kezével felnyúlt magának egészen csuklóig, a másikkal a fenekemet masszírozta meg. Ő is elélvezett, én pedig mondtam neki, hogy pisilnem kell. Ekkor elfeküdt és széthúzta a szeméremajkait. "Kérlek...uhh...ideh...ide hugyozz!" nyögte és én rátapasztottam az én szeméremajkaimat az övéire és kicsit visszaszorítva hirtelen kirobbantottam magamból a langymeleg folyadékot. Másfél percig folyattam, kicsi mellé is ment, aztán a tanárnő újra elélvezett és azt mondta fantasztikus vagyok és hogy többet ez nem ismétlődhet meg, csak, ha én akarom. Az aktus után bementem a szobámba és elaludtam. Természetesen az első leszbikus élményemet újabbak követték, de most mégis biszex vagyok.

Előzmény: BlondHurricane (95)
BlondHurricane Creative Commons License 2003.09.26 0 0 95
Én is jeleztem a Többiek felé, hogy haldoklik a topic, pedig nemrég írtam egy új novellát... Szóval nem értem mi van. :o((
Előzmény: Orlando Florida (94)
Orlando Florida Creative Commons License 2003.09.26 0 0 94
Haliho!
Ha mar egyszer felvettem ezt a topicot a kedvemceim koze, akkor legyenszives irni valaki valamit ide! Engem nem kulonosebben erint a topic, de azert igencsak jo irasokat lehetett itt olvasni, ugyhogy ne haljon ma' meg!
OF
Előzmény: BlondHurricane (93)
BlondHurricane Creative Commons License 2003.09.23 0 0 93
A Kedvesem, és a többi ismerősöm szerint nem csak ott... :o))) Bár én nem vagyok megelégedve magammal deréktól lefelé, de ez az én bajom.
Előzmény: Törölt nick (92)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!