Hát érdekes lehet, fát/levelet CO2 képződés nélkül elégetni. A tűzhányok estében is furs kijelentés. Gondolom a növény és állatvilág által kilégzésekor a légkörbe kerülő CO2 is elhanyagolható?
Mármint ha a légkörben egyenletesen oszlana fel minden belekerülő gáz! Így lenne? Mert csak ekkor lehetne az antarktiszi vagy a grönlandi jégrétegek légbuborékainak összetételéből meghatározni. Megint vissza a vesszőparipámhoz: ellenpróbát kérnék! Ha nincs ...akkor a szavahihetőség 50% (vagy igen, vagy nem!-:))) )
"Márcsak azért is, mert a jajongóknak fogalma sincs, hogy mi is volt a Földön 1000 - 10.000 - 100.000 éve. "
Mint emlitettem 400000 evre visszamenoleg all rendelkezesunkre a legkorrol pontos informacio. Es azt is pontosan tudjuk hogy masodpercenkent 761 tonna CO2-t juttatunk a legkorbe. Valahogy igy fest a dolog (http://en.wikipedia.org/wiki/Global_warming):
Nem bizonyitott tény, csak azoknak az anyagoknak esetében az, amelyek a természetben szabadon nem fordulnak elő (DDT, műanyagok, egyes szintetikus mérgek, mesterséges izotópok, stb). A CO2, a CO, az O3, például velejárója a földi atmoszférának. Tüzhányók kitörése, erdőtüzek, földrengések, stb. révén óriási mennyiségben kerülhetnek a légkörbe illetve kelletkezhetnek természetes uton. Ezt mérni sem igen lehet, csak saccolni, ami már huncutságokra ad lehetőséget!
De arról véleményünk van hogy mi várható ha nem változunk mi magunk is. Szerinted a föld károsanyag kibocsájtási százaléka miért nő egy folytában, még a kiotói eggyezmény után is? És ez bebizonyitott tény, hogy az emberiség termeli nagyobb arányban. Csak az a baj a politikusokkal és a gazdasági szakemberekkel, hogy csak a pénzt nézik nem azt hogy valamit is tennének e probléma megoldásában. A média még mindig az ő kezükben van, és ezáltal azt tudatják veled amit ők akarnak.... Ez ilyen egyszerű....
Csak éppen nem tudjuk, hogy ez a pleisztocénbeli ciklikus éghajlatmódosulások velejárója, vagy egy teljesen új folyamat része! Szerintem az előbbi. Márcsak azért is, mert a jajongóknak fogalma sincs, hogy mi is volt a Földön 1000 - 10.000 - 100.000 éve.
"De fagytam már meg május elsejei kötelező felvonuláson, illetve hullott hó is májusban a tájainkon. Mindez egy szűk emberöltő alatt! Tessék tovább jajgatni.....és globális változásokra hivatkozni "
Azert a klima tudomany nem ilyen egyszeru. Nehany konkretum:
Jegfurasokbol tudjuk rekonstrualni az elmult 400 ezer ev homersekleti es CO2 adatait. A ketto nagyon eros korrelacioan all. Jelen pillanatban a CO2 szint magasabb mint az elmult 400 ezer even barmikor. Tudjuk az emberi tevekenyseg mekkora CO2 kibocsjatassal jar. Tudjuk merni mennyi van a legkorben. 20 even belul a legkorben a CO2 szint tobb mint duplaja lesz az iparosodas elotti szintnek. A sarki jeg olvadasat muholdkepek lathatjuk. A gleccserek drasztikus mertekben huzodnak vissza. A 4-es 5-os hurrikanok szama es a tenger felszinu homerseklete kozott eros osszefugges van. Ahogy melegszik a tenger egyre tobb 4-es 5-os hurrikan lesz.
A klima modellek egyre tobb tenyezot figyelembe vesznek (pl az elolvado jeg miatt novekszik a fotoszintetizalo felulet) de sajnos a trajektoria elorejelzes nem nagyon valtozik.
A film jol szemlelteti ezeket a dolgokat erdemes megezni.
Hát igen, mindig szeszélyes az idő járás, csak azt felejtik el, hogy mennyire szélszőséges helyzetbe tolódik bolygónk időjárása és ez által minden. A hőmérséklet emelkedés sem most kezdődött el mégis most beszélnek egyre többet róla. De ha megnézi az ember az össze gyűjtött tanulmányoksat akkor rájön (ill, meg győződik) arról, hogy nincs minden rendben. Ezért ajálom figyelmébe mindenkinek, hogy nézzék meg a moziban (Csak az Uránia játsza) a Kellemetlen Igazság című filmet és utánna gondolkozzon el merre is tartunk. Elég komoly és száraz tényeket tár fel Al Gore, ami ellen nem lehet vitatkozni csak szörnyülködni.
Egy újszülöttnek minden vicc új! Mint látszik, még mindig!-:)) A természet nem egy beprogramozott robot, hanem egy "szeszélyes hölgy" (ld. natura - nőnemű).
Az időjárási ingadozások eredményeként a hő, energia, csapadék többletek hoaszabb távon (de akár egy éven belül is) kiegyenlitődnek. Így egyik helyre túl sok jut belőlük, máshova meg kevés. De az összeg nem változik. A hosszú ősz s decemberi, januári "tavasz" is csak ai ífjuságnak és a rövid memóriájuaknak okoz meglepetést. Csakhogy egy történelmi dátumot hozzak fel például: a '89-es romániai forradalmi(??) események kellemes, mostani hasonló időjárási körülmények közt zajlottak szilveszterig. Most pár éve meg október végén már megjött a tél. Akkor nem sopánkodtál? De fagytam már meg május elsejei kötelező felvonuláson, illetve hullott hó is májusban a tájainkon. Mindez egy szűk emberöltő alatt! Tessék tovább jajgatni.....és globális változásokra hivatkozni (Persze, hogy globális, hiszen minden öszefüggésben van, ami a Földön történik!).
Dögöljön meg az összes Baech House-os gyökér,aki ujjong a decemberi 15 fokok miatt.Ez a tél egy gatya szar,és méltán mutatja az éghajlat pusztulását.Mi a szar lesz itt nyáron?90fok?Ez nem embereknek,hanem majmoknak való idő.Ki a szar akar hőgutát kapni?Éljenek a fagyos,ködös csendes téli esték.
A climateprediction weboldalán talált infók alapján megpróbálom összefoglalni a project tudományos hátterét. (Hu, de komolyan hangzik, de nem vagyok szakértő, csak amatőr :)
Tehát a project 3 részből áll:
1. Jelenleg az elsőnél tartunk, amelyben a használt éghajlati modell kutatása/elemzése folyik.
2. Annak vizsgálata, hogy a modell "hogy jelzi előre a múltat"
3. A 21.-ik század éghajlatának előrejelzése.
Részletesebben:
Első szaksz, amelyben most tartunk. Annak feltérképezése folyik, hogy a modell (HadSM3) hogy reagál a különböző kezdeti feltétele, és paraméterekre. Kifinomult légkörmodellezés jellemzi, DE az óceán egyszerűsített, azaz egy sima felszínként viselkedik, nincsennek tengeráramlások (pl. El Nino) így az óceánok csak kismértékben tudnak válaszolni a változásokra, azonban sokkal gyorsabban, kevesebb számítást igényelve. A modell érzékenységének tesztelésére kiváló, mert gyorsabban reagál a paraméterek megváltoztatására, pl az üvegházhatásra. Ez azért lényeges, mert néhány paraméter megváltozásáról még nem igazán tudják megmondani, hogy mit okoz, milyen hatásai vannak a jövőre nézve.
Minden kiadott modell tehát, különbözk egymástól, különbözően beállított, parametrizált.
A feldolgozás 3 szakaszból áll:
a., Kalibrációs fázis: az óceán felszínének hőmérsékletét mesterségesen állandó szinten tartják. A hőmozgás, hőcserélődés ami szükséges az óceán, és a légkör között, ezen állandó hőmérséklet tartásához, kiszámított. Ezért ez egy könnyű megoldás arra nézve, hogy legyen egy nagyon egyszerű óceán modell, ami nem képes hőraktározásra olyan módon, mint egy mély, komplex óceán, áramlatokkal. Dátum szerint ez a fázis 1825-1850-ig terjed.
b., Ellenőrző fázis. 15 év modellezését foglalja magában (ami kb. 3hétig tart egy modernebb számítógépen) a CO2 szint 282ppm-en tartják (iparilag fejletlen szint). Itt az óceán felszínhőmérséklete változhat, attól függően, hogy mennyi energiát fogad be/bocsát ki. Azonban a bztonság érdekében feltételezik, hogy a tengerbe áramló hő mennyisége megegyezik az első fázisban kiszámolttal, tehát itt ezt alkalmazzák. Hacsak a légkör nem podukál valami nagyon eltérő dolgot, és az atmoszféra felső szintjén az energia nem változik meg, akkor az egész légkör hőmérséklete sem változik. Ha a globális felszíni átlaghőmérsékletnek tehát nagyjából konstans marad, és nem változik évről-évre lényegesen, nem tolódnak el nagyon a tendenciák, akkor az ilyen modellt stabilnak mondhatjuk. A dátum 1825-1840-ig terjed.
c., Ebben a fázisban az üvegházhatást okozó gázok mennyiségét medublázzák, és ezzel a modell további 15 évig számol. Egy jó modell ezt a változtatást elfgadja, és ezáltal egy új egyensúlyi helyzet következik be (melegebb, hidegebb, esetleg nem változik). A dátum 2050-2065.
Tehát ebben a szakaszban különböző kezdeti feltételekkel, és paraméterekkel rendelkező modellek érzékenységét vizsgálják, oly módon hogy összehasonlítják a sima és a duplázott CO2 szinttű eredményeket. Ez a szakasz 2003 szeptemberében indult.
A második szakaszban már teljes légkör-óceán (kettős) modellt használnak,(HadCM3) az óceán sokkal többféleképpen reagálhat a változásokra, így sokkal kompletteb szimuláció nyújtva. Azokkal a modellkombinációkkal fognak dolgozni, amelyek az első szakaszban stabilnak, életképesnek mutatkoztak. A modell az 1950-2000 között megfigyelt CO2 kibocsátással, vulkáni tevékenységgel fog dolgozni. Így tehát az 1950-2000 időszakban fog futni a modell. Ez azért jó mert ezzel el lehet dönteni melyik modell teljesített jól, hiszen ennek az időszaknak a klímáját már ismerjük, megtörtént. Ez a szakasz 2005-ben fog indulni.
Harmadik szaksz: A második folytatása(HadCM3), abban különbözve, hogy itt az elkövetkezendő 100év valószínűsíthető mechanizmusait veszik alapul: várható CO2 kibocsátás, vulkáni tevékenység. Amikor a feldolgozás befejeződött, a különböző modellek által szolgálttott eredményeket aszerint rendezik sorba, hogy hogy teljesítettek a második szakaszban. (pl. ha az egyik 2 fokos mlegedést jósolt a második szakaszban, a másik pedig 10 fokosat, akkor nyilvánvalóan az első nagyobb súllyal veszik figyelembe)
Kicsit felhozom.... elsoroban azért, hogy megkérdezzem, van e még itt valaki, aki a climateprediction.net-et futtatja és tud valamit arról, hogy ha átkerülünk BOINC-ra, hogyan fog kinézni a dolog, pl. a régi kliens használahtó lesz e é?
OFF
Ja... hát, szakmailag sajna én is nulla vagyok a témához, de azért beleolvastam honlapjukba, hátha ragad rám valami a koszon kívül is. Korrekt, érthetô magyarázatokat találtam, van egy fórum, ahol az userek szólhatnak hozzá (sajna csak angolul, amit én még elolvasni csak-csak, de írni...) és valahogy az egészbôl azt szûrtem le, hogy korrekt az egész projekt témája és kivitelezése egyaránt. Persze ez szubjektiv. Sajna nem annyira látványos és az user számára nem jól látható és "gyors" eredményeket hoz, mint a SETI@home (ugye ott pár óra egy unit számolása) de valahogy nekem szimpatikusabb a climateprediction.net annak ellenére, hogy 5 évet seti-ztem.
ON
Elsösorban klimatológusokhoz, vagy ahhoz értö emberetöl kérdeztem volna, hogy mit szólnak ehhez a projekthez.
Szakmailag milyennek találják a használt modellt, mennyiben új, nagyobb léptékü modellezés ez, mint sok más, korábbi éghajlat-modellezés, mennyiben számíthatunk pontosabb elörejelzésre, stb. stb.
A kérdésben tök süti vagyok. Én kb. 2 hete raktam fel a gépre a programot, (most az 1. process 51%-ánál tart, egy AMD 2800+ -on)
Mármint? Elég jól le van írva a honlapjukon. :-) Nálam április 28 óta fut a kliens, és most járok a 2. unit (!) vége felé. 2.4 GHz Xeon :-) sz'al q lassú, de olyan kis korrekt. Olyan british. ;-) És a honlap is egyszerû, de pontosan megmondja, hogy ki hol mit mennyit csinál.
Egy bajom van a klienssel, mégpedig az, hogy XP alá feltelepül szervizként és kiteszi az ikont minden usernél - vagyios nemtom sutyiba felpakolni a kollégák gépére :-) amit a SETI-nél a SetiHide-al meg tudtam tenni.
