Nagyon, nagyon jo! A nyilvanvalo tulzasokat persze le kell belole vonni, de nagyon erthetove teszi a konvojcsata dinamikajat az ember szamara. Magas foku a hitelesseg is, mas haborus filmekhez kepest.
Volt olyan kulonleges eset, hogy Lt. Dahmer raja Alakurtti repteren allt indulasra keszen, mikor a repter konnyu legvedelmi lovegei tuzet nyitottak, az erdore. Szovjet gyalogsag tamadta meg a repteret.
A foldi szemelyzet ekkor felemelte a Me109-esek farkat es elkezdtek a repulokkel celozni, mig a pilotak a fedelzeti fegyverekkel vissza nem vertek a gyalogsagi tamadast.
Nem az a fontos, hogy az enyém legyen az utolsó szó. Halkan jegyzem meg, hogy a repülésben vannak dolgok, amik nem azonosak a más területen megszokottal. Ilyen például a pozitív-negatív gyorsulás is...
A forgatónyomaték a gépet a hossztengelye körül akarja forgatni. Ha úgytetszik akkor a csűrő tart ellene. A precesszió az az irányváltozás hatására bekövetkező mozgás. Vagy magassági vagy oldalkormánnyal kell ellene tartani. Egyébként én (is) megnéztem a wikipedia-n a precessziót.
A csupaszárny ggépekről általában (nem túl részletesen):
Előnyük, hogy nincs vízszintes vezérsík, a szárny relatív vastagsága a húrhosszhoz képest kisebb=kisebb légellenállás
Hátránya, hogy nincs vízszinte vezérsík, ezért a stabilitása általában gyenge, a repülőgépet állandóan vezetni kell. Hosszabb úton számítógép nélkül nagyon fárasztó, már ha sikerül. Érdekes, hogy a Me 163-t könnyen vezethetőnek mondják. Az USA F-16-a -igaz, hogy szándékosan tették instabillá a jobb manőverező képesség érdekében, kikapcsolt számítógéppel csuda dolgokra képes. Néha még bekapcsolttal is. Az első példányok szoftvere hibás volt, az egyenlítő átrepülésekor hátára fordította a gépet. Eltartott egy darabig mire rájöttek, hogy egy hibás előjel okozta.
Bár tényleges lopakodó képességéről nincs alapos tudásunk, a náci csodafegyverként is emlegetett csupaszárny Horten Ho-229-t tartják sokan az első lopakodó repülőgépnek a történelemben. A II- világháború utolsó évére elkészült három gép alakját tekintve kétségkívül forradalmi volt, egy-egy példányát zsákmányul ejtő szövetségesek bőven merítettek is belőle ötletet saját későbbi fejlesztéseikhez (lásd az amerikai légierő csupaszárny bombázóit, a B-2 Spirittel bezárólag). A Smithsonian Intézet szakértői 2010-ben alaposan megvizsgálták a gép atyjának, Reimar Hortennek állításait, és azt találták, hogy sem a felhasznált anyagok és bevonatok, sem a szerkezeti kialakítás nem eredményezhetett számottevő lopakodó tulajdonságokat.(Fotó: Smithsonian Institution)
